Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

1979. május 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Előkészületi mérkőzés A jövő szerdai magyar— román olimpiai előselejtező labdarúgó visszavágó mérkő­zésre készülő magyar olim­piai válogatott csapat tegnap délelőtt rekkenő hőségben kétkapus mérkőzést játszott Leninváros vegyes csapatá­val. A következő játékosok jutottak szerephez: Tóth, Szűcs, Szántó, Pál, Rab (Ko­vács B.) Kutasi — Oláh, Ta­tár — Fekete, Kiss (Fülöp), Weimper, Kuti. Weimper (4), Fülöp (2), Rab és Fekete gól­jaival 3:0-ás félidő után könnyed játékkal 8:1 arányú győzelem született. Események Asztalitenisz. Megyei serdülő DC-rendszerű fiú és leány csa­pat, valamint egyéni verseny: Szolnok, Kilián Főiskola torna- csarnoka 10. Atlétika. Járási-városi ifjúsági és serdülő B-kategóriás bajnok­ság: Jászberény 9. Kézilabda. Megyei bajnokság, zárójelben az ifjúsági csapatok kezdési ideje, férfi: Lehel SC II—Tisza Cipő SE 9.30 (8.30), Gyulai SE—Jászszentandrás 9. Sz. Olajbányász II.—Kunhegyesi ESE 10 (9), Kunszentmárton— Törökszentmiklós 10 (9). Rákó­czifalva—Tiszapüspöki 11 (10). Mezőtúri AFC—Jb. Tanítóképző 10.30. Ifjúsági: Tiszaföldvár— Jászszentandrás 11. Női: ÄFOR SE—Kunszentmárton 10.30. Ti­szaföldvár Hajnóczy—Kisújszál­lás 10 (9). Törökszentmiklósi Bercsényi—Szolnoki Spartacus 11 (10), Jászköt SE—Lehel SC 11 (10). Sakk. Megyei női egyéni baj­nokság: Jászberény, Üttörőház 8.30. Kosárlabda. Megyei bajnokság, férfi: Tiszafüred—Lehel SC 10. Mini leánytorna: Szolnok. Má­tyás kir. úti ált. Isk. 9. Üttörő fiú torna: Mezőtúr, főiskola 9. Vívás. Józsa Kupa ifjúsági ve­gyes csapatverseny: Szolnok, MÁV-tornacsarnok 9.30. Labdarúgás. NB II: Lehel SC— Békéscsabai TASK. Jászberény 17, Koroknai. Szolnoki MTE— Debreceni VSC, Szolnok, Tisza- liget 17, Tóth László, Honvéd Szabó Lajos SE—Kazincbarcika. Mezőtúr 17, Tóth Lajos. Megyei bajnokság: Kunhegyes—Túrkeve 17. Inges, Törökszentmiklós—Tó­szeg 17 (Csongrád megvéből). Karcag—Középtiszai MEDOSZ 17 (Heves megyéből), Jászkisér— Jászberényi Vasas 17. Terenyei. Ű'iszász—Jászjákóhalma 17. Tren- csényi. .Tászárokszállás—Abádsza- lók 17. Mák. Tisza Cipő SE—Ti­szaföldvár 17. Abonyi. Országos ifiiisági bainokság: SZMÁV—Le- hpi sr in.45. Arv. serdülő: ^'7A/tA v—Lehe’ Sr 9 30 Kökénv. SZMÄV serd. II.—Kengyel 9. Ba­rát«; ácmc; mérkőzés- H. Szabd La- «F TI—SZMÁV II. Mező­tőr IS. Idegenben szerepelnek: a férfi kézilabda NB I B-ben az Alföldi Olajbányász Csömörön, az NB II-ben Tiszaföldvár Lajosmizsén, az asztalitenisz NB I-ben a Hon­véd Kilián FSE Budapesten a Postás ellen, a kosárlabda NB II-ben a karcagi férfi és női csapat Kiskunfélegyházán. Vízilabda OB I Könnyelmű játékkal pontvesztés * 'tfc I Mi P58r r r ™ v * f'tű ■ H» ■ f f m yí »*'•“ . JjfmM1 Molnárral szemben „gátlásai" voltak a Vízügy pólósainak: képünkön a sokadik lövés hal el a Spartacus világhírű kapusának kezén Fotó: Köhidi Szolnoki Vízügy SE—Bp. Spartacus 2:2 (0:0, 0:1, 2:0, 0:1). Szolnok, Damjanich uszoda, 600 n. V.: Császár, Kiss. SZVSE: Pintér — Bog­dán, Varga, Cseh, Hasznos, Rekita, Tóth Cs. Csere: Tóth I., dr. Vezsenyi. Edző: Bar- talis István. Bp. Spartacus: Molnár — dr. Max, dr. Ma­gas, Deák, Barsi, Samu, Szilvasán. Csere: Major. Edző: Felkai László. A gó­lok sorrendje: dr. Magas, Hasznos (e), Tóth I., dr. Ma­gas (e). Bogdán kapufát lőtt. Hasz­nos, majd Deák mellé csa­vart, aztán Rekita és Varga lőhetett száz százalékos helyzetben, de Molnár vé­dett. Gyorsabb, veszélyesebb volt a szolnoki csapat. Sa­mu kapufája vezette be a második negyedet, Varga a bal felső sarokba lőtt. de előtte szabálytalankodott s a Spartacus indított ellentá­madást, amelyből vezetést szerzett. Utána büntetőhöz jutott a hazai csapat, ezt Var­ga Molnárba lőtte, aztán elő­nyös helyzetből húzhatott kapura, de ez is Molnárt találta el. A harmadik ne­gyedben Hasznos egyenlített, majd Varga és Cseh kapu­fát lőtt, későtíb Cseh tiszta helyzetben Molnárba vágta a labdát. Tóth István pará­dés alakításával szerzett ve­zetést a Szolnok. Az utolsó játékrészben is folytatódott a könnyelmű, sokszor fele­lőtlen játék, az SZVSE elő­nyös helyzetet hagyott ki: Hiába támadott többet és veszélyesebben a Szolnok, minden összpontosítás nél­kül eldobálták, vagy eladták a labdát, pedig a _nehézkes Spartacus játékosokkal szemben ezt a mérkőzést gó­lokkal nyerhették volna. Sokszor úgy tűnt gondolko­dásban is alulmaradtak el­lenfelükkel szemben. A Spartacus pontszerzése a vá­logatott formában védő Mol­nárnak köszönhető. Hetven év utón Gyémántlakodalmát üli a sporttal A város portása is lehetne. Ott lakik közvetlenül a sorompó túlsó oldalán, Mezőtúr kapujá­ban. Egy hatalmas szolgálati lakás végében - kissé „levá­lasztva”. Egyedül él, de nem magányosan. Alighanem sírig tartó összetartozásban a sport­tal. Panasszal kezdi. — Reggel nehezen ébred­tem. Aztán itt a vállizmom is fáj egy kissé. Tegnap az edzésen százat gurítottam, úgy látszik, nem esett jól. No, majd, szombaton. Mert úgy vagyok én a tekével, hogy egy-egy nagyobb ver­senyre összeszedem magam, és ilyenkor a négyszáz fa sem elérhetetlen. Persze, ha hamarabb kezdem, tán több­re vittem volna, de elég ké­sőn láttam a komolyabb munkához. Tíz évvel ezelőtt, hatvanhét évesen indultam először egy nagyobb verse­nyen — igaz, mindjárt győz­tem is. Megsárgult kockás füzetet vesz elő, benne szálkás, kó­dexbe illően szép cizellált betűkkel a bejegyzés: „ered­ményeim”. — Itt is van, 1969-ben annyi mint 365 fa ... A ko­romat már ki is számíthatta, novemberben leszek „két hetes”. Ebből legalább het­ven évet tett ki a sport. Mert erősebb az, mint a leg­nagyobb szerelem. A házas­ságban valamelyik félrelép, és otthagyja a másikat. De a sporttal nem lehet végleg szakítani. — Hogy kezdődött? — Egy orvosi műhibával. A doktor azt tanácsolta anyámnak, ha azt akarja, hogy életben maradjak, tilt­son el a futballtól. Ennék szegény apám pofonokkal próbált érvényt szerezni — aztán az lett a vége, hogy hatvanéves koromban még rúgtam a labdát Mezőtúron, a gabonatisztító csapatában. Monoron kezdtem, ott igazán jó csapatunk volt. Szép fut­ballt játszottunk, nem olyant, mint a mostaniak. Persze atletizáltam is, mert az a véleményem, hogy nem sza­bad. pályára engedni azt a fiút, aki legalább tizenkét másodperc alatt nem futja le a száz métert. Szegény Somfay Elemér... Egyszer Tápiószelén verse­nyeztem ellene. Imádta a győzelmet, de csak akkor, ha minél több ellenfelet utasí­tott maga mögé. Rábeszélt, hogy induljak el súlylökés­ben és gerelyhajításban is. Pedig a katonai mérték sze­rint 156 centi magas vagyok, és a testsúlyom sohasem ha­ladta meg a 60 kilót. Azért elindultam. Elemér nyert, és annyira boldog volt. — Melyik volt a legszebb győzelem az atlétikai pályán. — Mezőtúron egy sparta- kiádot rendeztek. Én haza­jöttem az üdülőből, hogy in­dulhassak. A 100 méteres síkfutásban, egy lebarnult, húsz év körüli igazi atléta került mellém. Éreztem, hogy ő lesz a legneheze ellenfél. Ügy is volt — de aztán ötven méter után lát­tam. hogy ho hó, van keres­nivalóm ! Megvertem, aztán tizenhárom másodperces idő­vel a tizenöt induló közül az első lettem. Tudom, nem nagy idő, de négyszázon és távolugrásban is elindultam. Ja. és ötvenhárom éves vol­tam ekkor. Soha nem ittam, nem .do­hányoztam. És nem volt az életemnek olyan korszaka, amikor nem sportoltam vol­na. öt gyerekem közül négy ma is él. A telep végében volt. egy futballpálya, ott gyakorlatozott az egész csa­lád. A lányom, Kati. aki Jászárokszálláson él, első osztályú asztaliteniszező lett. Az egyik fiam Kisszálláson telepedett le, még ma is pingpongozik. Tizenhét éve vagyok nyugdíjas, de a napi nyolc órám most is bőven ki van töltve munkával. Ker­tészkedem, de ha valami mozd.ulás van a sportpályán, én már ott vagyok. Bevezet a szobába, ahol a miliő „agglegényes nagyvo­nalúsága” az asszonykéz hiá­nyáról vall. Hat éve temette el a feleségét. Az asztalon serlegek, díjak, érmek. Áz egyik bekeretezett oklevél alatt egy papírlap csüng: „Halálom esetén kérem az alábbiakat értesíteni.” Az arcán a zavartság felhője suhan át. — Ezt ne nézze. Ebben a korban már mindenre gon­dolni kell. De nehogy azt higgye, hogy félek a haláltól. Soha nem gondolok rá szo­rongással. Erős fogással szorít ke­zet. — Ha akar látni verse­nyezni, a hét végén ott le­szek Szolnokon, a MÁV-te- kecsarnokban. A viszont lá­tásra ! Vannak legendásan nagy házasságok. Meghatóan hosz- szú emberi ragaszkodások. Szilágyi Pista bácsi szerelme is ilyen. Hetven év után :— gyémántlakodalmát üli a sporttal. Palágyi Béla A Tiszaligetben Ferencváros—Vasas Izzó mérkőzés Május 29-én — kedden — újabb mérkőzésekre kerül sor a lab­darúgó Nemzeti Bajnokság Ku­pájában. A Ferencváros—Vasas Izzó találkozót Szolnokon, a ti- szaligeti stadionban játsszák le 17 órai kezdettel. A mérkőzés szünetében tombolasorsolásra is sor kerül. A szerencsés nyertes a két csapat játékosai által de­dikált mérkőzéslabdát veheti majd birtokába. Jegyek elővétel­ben már vásárolhatók a Szol­noki MTE klubházában (Sza­badság tér 9.), valamint a Kos­suth téri totó-lottózóban. A mérkőzésre a Szolnoki MTE ál­tal kibocsátott bérletek nem ér­vényesek. Játékra készen Beszélgetés Faragó Tamással M iközben a magyar vízilabda-váloga­tott a szovjet csa­pat elleni Világ Kupa mérkőzésre készült Belgrádban, harsány üdvrivalgás fogadta Szolno­kon a tiszaligeti szabadtéri színpadra lépő Faragó Ta­mást. A világ-, olimpiai és Európa-bajnok 27 éves pó­lós — aki tavalv ősszel egy játékvezetőnek adott emlé­kezetes pofonnal is felhívta magára a figyelmet — nép­szerűsége változatlan. Lát­szatra ő sem változott: ma­radt a hosszú haj. a fülbe­való. „Azért hordom, mert így sokkal szebb vagyok” — adta a poént az ezzel kap­csolatosan, immár elcsépelt kérdésre, amelyet a főváro­si lemezlovas tett fel neki. A világ egyik legiobb ví­zilabdázója szemmel látha­tóan feloldódott a szakmun­kástanulók olimpiáján ren­dezett disco-műsoron — ő is szakmunkástanulóként kezdte — mert készségesen egyezett bele a beszélgetés­be. Leültünk a papírgyár tiszaligeti üdülőjében, s a világbajnok mindenekelőtt egy Ridolos dobozt vett elő. Négy cigaretta lapult benne. — A napi adag — ma­gyarázta — de csak kettőt szívok belőle, ilyenkor este­felé. Ugyanis ekkor tanu­lok — negyedéves vagyok az állatorvosi egyetemen, a Testnevelési Főiskolán pedig másodéves az edzői szakon. — Melyik az igazi? — Az edzői. Az orvosi ké­pesítés azért is kell, hoav mint vízilabda-edző senki­nek se legyek kiszolgáltat­va. márpedig edzősködni akarok. ígv abból kell meg­élnem Fel keli nevelnem a nyolcéves lányomat Mint edző a legszívesebben ser­dülőkkel és ifikkel foglal­koznék — ők a legfogéko- nvabbak. Nagyon tisztelem a szolnoki Hasznos Pista bá­csit — rengeteg tehetséget indítót tútnak. — Hosszú idő telt el a po­fon óta. Nem bánta meg? — Tudtam, milyen követ­kezményekkel jár: volt időm gondolkodni — az a pofon hat nappal a mérkőzés után esett. Érdemtelenül nagy te­ret szentelték neki. Jellem­ző, hogy csak erről írtak, magáról a bajnokságról egy sort sem, holott szerintem az ér többet. Egyébként az­óta tisztábban látom a kör­nyezetemet, az embereket körülöttem. Míg szaporán öltögette egymásba a szavakat, a be­zárt üvegajtón szakadatla­nul kocogtattak szolnoki ba­rátai, ismeretlen ismerősei — az autogramkérők. A 194 centiméter magas, 95 kilós óriás kiintett, türelmet kért. — Hogyan lehet a közön­ség kitüntető figyelmét meg­tartani? — Csak a jó játékkal. A csapatedzésen a többiek szintjén lehet maradni. A tehetség még ígv is pluszt jelent, de ez kevés, erre kell a többletet rátenni. A mér­kőzéseken sohasem tudtam „blöffölni”, mindig mindent beleadtam. — Látta a Világ Kupa ta­lálkozókat? — Igen, megnéztem. Ér­dekelt, merre halad a sport­ág? Valamikor ember em­ber ellen játszottunk, s ha valaki jobb volt ellenfelénél, faképnél hagyta. Ma már mindenki a kapu előtt tö­mörül, így a továbblépést szolgálja a 35 másodperces támadási idő is. Gyorsabban kell úszni, és erővel is bírni kell. Ezt a világ első tíz csa­pata elsajátítja, rendben van, de közülük azzal lehet kitörni, hogy a felfokozott tempóban is megőrzi egy- egy csapat a játéktudását. Számunkra az a nagy előny, hogy sokkal több jó pólós­sal rendelkezünk, mint má­sok. A magyar vízilabdasport egy jó játékossal ismét gaz­dagabb lehet. Faragó Tamás eltiltása lejárt, így a klub­csapatában minden bizony­nyal helyet kap A váloga­tottban is bérelt helye lesz. ha népszerűségét a vízben — és nem a disco műsorok­ban próbálja növelni. — cl — Sípszó előtt Ma délután a tiszaligeti stadionban újabb rangadó mérkőzésre kerül sor: az SZMTE a bajnokielölt Deb­receni VSC csapatát fogad­ja. A DVSC kitűnő együt­tes. és méltán vezet impo­náló biztonsággal a bajnok­ságban. Nemcsak hazai pá­lyán — ahol-- mindössze 2 pontot veszítettek — hanem idegenben is jól szerepel­nek: 17 mérkőzésen 25 pon­tot gyűjtöttek. Minden bi­zonnyal a mai találkozón is bajnokjelölthöz méltó já­tékolt akarnak produkálni. Az SZMTE tavasszal hazai pályán még nem szenvedett vereséget, és a piros-feketé­ket az őszi debreceni vere­ségért fűti a visszavágás vá­gya is, így nagy küzdelem, színvonalas játék és döntet­lenhez közelálló eredmény várható. A mérkőzés szüne­tében a Képes Sport, a Népsport és az SZMTE szer­vezésében gyermeknapi tombolajáték lesz. melven több ezer forint értékű gvermek- valamint soortiá- tékszer kerül kisorsolásra és minden tombola nyer. A szolnoki egvüttes kerete egyébként változatlan, tehát a következő: Boros. Szend- rei. Kolláth. Sebők. Baran. Kábák Porhanda Bencsik Lódi. Demién Szatmári. Za- kar. Dákay. Kóczián. A Szolnoki MÁV labda­rúgói már tegnan elutaztak Nyíregyházára ahonnan ma indulnak tovább Kisvárdára. a mérkőzés színhelyére. Az elmúlt vasárnapi bravúr után ma ismét vont. vagy pontok megszerzése remé­nyében várják a nehéznek ígérkező kilencven percet. A házigazdák minden valószí­nűség szerint az esélytelenek nyugalmával lépnek pályá­ra. mivel a papírforma sze­rint rnár megpecsételődött a sorsuk. A vasutasok mégsem tekintik lefutottnak a talál­kozót, hiszen a Kisvárda is szolgáltatott már jó néhány meglepetést a bajnokság so­rán, Bár a. két kiállított já­tékos kényszerpihenője miatt várhatóan megbomlik a ha­zaiak hadrendje, Himer Ist­ván vezető edző sem mentes a gondoktól. A hátsó sor egyik legmegbízhatóbb játé­kosa. Ágh. de Farkas is sé­rüléssel bajlódik, tiebrecze- ni pedig nősülés miatt nem áll a csapat rendelkezésére Helyettük Juhász. Menyhárt és Szabó a jelölt. Ma ismét hazai pályán játszik a Mezőtúri Honvéd, ellenfelei a Kazincbarcikai Vegyész csapata lesz. Az él­mezőnyhöz tartozó Vegyész ellen nem lesz könnyű dol­ga a Honvédnak,, a mező­túri közönség viszont szeret­ne már győzelmet látni csa­patától hazai pályán. Erre nagy szüksége lenne, mivel a veszélyes zónában levő csapatok egyre-másra gyűj­tögetik pontjaikat. Bencsik Gyula vezető edző csak a mérkőzés előtt állítia össze csapatát, tekintettel arra, hogy többen sérüléssel baj­lódnak. A Lehel SC ugyancsak otthonában játszik, ellenfele a Békéscsabai TASK együt­tese. Jászberényben Lukácsi és Bacher sérülése okoz gon­dot Czigony István vezető edzőnek. Mindkét iátékos az elmúlt héten Ózdon sérült meg. s bár hétközben edzet­tek, játékukról csak közvet­lenül a mérkőzés előtt dön­tenék a szakvezetők. A ke­ret: László, Mihályi, Kirch­ner. Lakatos. Kátai. Szívós, Lukácsi, Postás. Sulyok, Ke­lemen, Bacher, Mikhárdi, Fejes, Váczi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom