Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-25 / 120. szám
1979. május 25., SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kempingben augusztus 31-ig minden hely foglald Újabb lehetőségek az üdülőknek Telt ház a cserkeszölői kempingben Cserkeszőlő népszerűségét mi sem 'bizonyítja jobban, mint hogy a kempingben augusztus 31-ig minden talpalatnyi helyet előre lefoglaltak. A táborral szemközt étterem, tejivó, bisztró, presszó sorakozik. A Kunszentmár- ton és Vidéke Áfész kezelésében álló étterem sokféle helyi ételkülönlegességet kínál. Ilyen egyebek mellett a „cserke-tál”. Két személyre alig ötven forint. Vacsorázni azonban — különösen a vájtfülűek számára — nem ajánlatos az étteremben. A két tagú „zenekar” ugyanis akárhogyan szeretné, nem képes kellemes szórakozást nyújtani a vendégeknek. A prímásból és brácsásból álló duó vezetője létszámhiányra hivatkozik. Az étterem melletti tejivó reggel hatkor kinyit, friss péksüteményt és mindenféle tejterméket árusít. Ha valaki „nehezebb” reggelihez szokott, a bisztróban — szintén reggel haltól — sültkolbászt, hurkát, oldalast talál. A strand, ahol a napokban újabb medence építését fejezték be, nyolckor nyit, és délután ötkor bezár. A nyári idényben — június 1. és augusztus 31. között — hat óráig tart nyitva. A strandon két büfé van, de a főtt ételre vágyók a hátsó kapun átmehetnek a szomszédos vendéglőbe, csupán egy .kilépő cédula” kell hozzá. A Kunszentmárton és vidéke Áfész a cserkeszőlői üdülőtelep még színvonalasabb ellátása érdekében júniusban egy „forfa” elemekből készült, 280 négyzetméter alapterületű élelmiszer- áruházát nyit meg. A strandon úszóoklatás is folyik Az üdülési idény kezdete tehát végül is biztató Cserkén. B. J. Fotó: N. ZS. Nyíló égbolt alatt Megelevenedett az MHSZ szolnoki sportrepülőtere, kezdődik a repülési idény. Az állomány startra kész. A növendékek jól képzett oktatók keze alatt bontogatják szárnyaikat. Olyan gárda képezi őket, melynek 90 százaléka felsőfokú képzettséggel rendelkezik, s becsülettel helytáll a napi munkában — köztük Magyart Miklós, a Szamuely gépipari szakközépiskola tanára, Hajnal Sándor. Kaszab István, a néphadsereg polgári alkalmazottai, és tovább is lehetne folytatni a sort. A repülés mellett a napi munkában való helytállás alapvető követelmény az MHSZ rejpülő- és ejtőernyős klubjában. Nem repülő fenegyerekek képzése a cél, sokkal inkább az, hogy hatékony nevelőmunkával nagyszerű sportsikerekre, vagy a néphadsereg légierejében való szolgálatra készítsék fel a növendékeket. Távrepülési kísérletek Kaszab András százados, a klub vezetője nem véletlenül hangsúlyozza ezt. A siker persze nemcsak rajtuk múlik. Az orvosi vizsgálat például nagy szűrő. Évente átlag száznegyven fiatal jelentkezik vitorlázó, s körülbelül ugyanannyi motoros repülőnek. Elgondolkodtató, hogy az orvosi követelményeknek a vitorlázónak jelentkezők mindössze 40—50 százaléka felel meg. A motoros képzésnél még rosz- szabb az arány — ötven jelentkezőből csupán négy-öt alkalmas a repülésre. Évről évre csökken a fiatalok fizikai állóképessége. Ez persze már független a repüléstől, inkább a mai életmód kérdése. A szolnoki repülőklubban tizenegy minősített sportoló van. Aki repülési berkekben járatos, tudja, hogy a jó eredmény sok mindennek a függvénye. A vitorlázóknál a képzettség, a repülési technika mellett meghatározó például az időjárás is. Tavaly minden kedvezően alakult. a szolnoki klub életében. Olyan sikerrel zárták az évet, melyre az előző évtizedben nem volt példa. A Népköztársasági Kupában például négy első helyezést értek el. A sikerek — egyes és páros repülésben — Tóth Andor, Telepovszki Tibor, Kaszab, András, Hajnal Sándor, Kaszab István nevéhez fűződnek. Megalapozott tehát az a remény,' hogy az idén újabb csúcsokra érnek. Távrepülésben az eddigi csúcs 475 kilométer. Kerling József állította be. Az idén a klub tagjai szeretnék elérni az ötstáz kilométert. A technikai felkészültség és a képzettség adott az új rekordok eléréséhez. A fizikai állóképességgel sincs baj. Ez utóbbi is nélkülözhetetlen, hiszen egy ilyen távrepülés kb. hat órát vesz igénybe és rendkívül fárasztó. A repüléssel járó fáradtság persze inkább élmény, mint kimerülés. Ezért választják többen a lányok közül is: Lévai Gizi harmadéves egyetemi hallgató és Pinkert Gáborné mezőgazdasági mérnök már régen hódol ennek a sportnak. Az olyan tavaszokon, mint az idei volt, sajnálhatják a klub tagjai, hogy nem hi- roplánokra képezik ki őket. A Tisza ugyanis alaposan megtréfálva rendszeresen kiönti őket. Ennek következménye, hogy míg más megyék repülőklubjaiban évente száz-százhászra tehető az üzemnapok száma, Szolnokon csak hatvan-hetvenre. Kapkodást mégsem okoz ez a kiképzésben. Erre vall az is, hogy rendkívüli esemény évek óta nem volt a sportreptéren. Ham igazolódik tehát néhány szülőnek az a véleménye, hogy a repülés és a ve-1 szély összetartozó fogalmak. Az előírások pontos betartása esetén nem lehet baj. Ezért vallják a klubban, hogy fegyelmezetlen emberekre nincs szükség. • Lefelé a csúcsra Jól látja az olvasó, nincs sajtóhiba az alcímben. A klub ejtőernyősei szó szerint lefelé jutnak a csúcsra. És nem is akármilyenre. Nevükhöz fűződik a tavalyi világbajnokság hatodik helyének megszerzése. Varga József nyerte az Alpes Kupa nemzetközi versenyt. Szatmári Irén már négy éve a megye legjobb sportolója, és az ország legeredményesebb női ejtőernyős sportolója is ő volt tavaly. Négy válogatott Az eredmények önmagukért beszélnek. Kevés olyan sportág van a megyében, amelyik annyi válogatottat ad az országnak, mint ez. A klub tagjai egyébként tavaly 2 ezer 874 ugrást hajtottak végre kis és nagy gépből egyaránt. Az >ktatók nagy hozzáértéssel ■ segítik munkájukat. Ennek köszönhető, hogy a négy válogatott kerettag — Varga József Szatmári Irén, Űjszászi Éva és Labancz Anna — mellett három első, hat másod*- és tíz harmadosztályú versenyzőjük van. S. B. a lacsony, ősz hajú, élénk tekintetű ember a kunhegyest Vincze Ferenc. Fürge lépteit figyelve hihetetlennek tűnik, hogy már a 87. évét tapossa. A nyugdíjas vasutas reggeltől estig a ház körül te- pékienykedik, sőt tanácsi megbízatásként hetente kétszer, háromszor, még ma is a helybeli boltok és a vágóhíd áruátvételét ellenőrzi. Hosszú életének legérdekesebb epizódja Ady Endréhez, a századelő nagy magyar költőjéhez kapcsolódik. — Kalotaszentmihályon 1893-ban nem éppen szerencsés csillagzat alatt születtem. Alighogy betöltöttem a nyolcadik hónapot, meghalt az édesanyám. Hétéves koromban édesapám is elvesztettem, és kilencen maradtunk árvák. Ikertestvéremmel együtt mi voltunk a legkisebbek és valamennyiőn- ket pelyvaként sodort a sors szanaszét. Engem a legöregebb bátyám vett magához Csúcsára. Ott jártam ki az elemi iskolát, és mivel ő vasutas volt, én is az állomásra kerültem. Vizet hordtam, küldönc lettem, majd Színjátszók megyei találkozója Hosszú idő után ismét megrendezik a megyében működő irodalmi színpadok és színjátszó együttesek ta- lálkőzóját. A találkozóra júniusban kerül sor a törökszentmiklósi városi művelődési központban, az előzetes tervek szerint elsősorban kis közösségekben — KISZ- alapszervezet. ifjúsági klub — bemutatható műsorokkal szereplő együttesek lépnek színre. A találkozón vendégként részt vesz a budapesti „Utcaszínház”, amely Székely Gábor rendezésében Plautus Bögre című darabját mutatja be. Kedvezmény a klubtagoknak Négy esztendővel ezelőtt Szolnok megyében is megalakították a kemping- és karavánklubot. Jelenleg 145 tagja van a nomád életet és az utazást kedvelők klubjának. A turizmus és az országvilág járás népszerűsítése érdekében új. a tagok számára rendkívül kedvező intézkedéseket tett a szervezet országos titkársága. Május elejétől bevezették az úgynevezett szabadáras helyfoglalási díjait, amely — a kempingek osztálybasoro- lásától függően — jelentős fizetési kedvezményt biztosít a klub tagjainak és a velük utazó, táborozó családtagoknak. Nemcsak az autó, a lakókocsi és a sátor helyfoglalása kerül kevesebbe az igazolvánnyal rendelkezőknek, hanem az alkalmankénti kemping-felszerelési vásárlási akció alkalmával is olcsóbban szerezhetik be a táborozáshoz szükséges cikkeket. A külföldre utazókat a FICC carnet (igazolvány) ugyanezekre a kedvezményekre jogosítja. A klub tagjai egyébként rendszeresen megakpják a szövetség folyóiratát is. Diákhangverseny Jászberényben A 13. Székely Mihály zenei napok rendezvényei keretében a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium diákjai adnak hangversenyt szombaton 18 órától, a város Déryné művelődési központjában. A nemrégiben lezajlott egri diáknapokon nagyszerű eredményeket elért, nívódíjas iskola tanulói „hazai pályán” is bemutatják produkciójukat. Ha csökken a munkaképesség Sokszor elhangzik: addig van rám szükség, amíg dolgozom. Vitatkozhatnánk a kijelentés igazságán, hiszen az, aki becsületes 'munkával töltött évtizedek után nyugdíjba megy, nem tölti feltétlenül ölhetett kézzel a napjait. Sokan azonban az évek múlásával, vagy sajnálatos baleset következtében már tanult szakmájukban nem„ vagy csak könnyített feltételek mellett dolgozhatnak. Az emberi szervezet nem gép, fizikai állapotában különböző okok miatt kisebb-nagyobb változások történhetnek. Ezek a változások, esetleges balesetek vitára adhatnak alkalmat a dolgozók és a munkáltatók között. A munkaképességben bekövetkezett változások kivizsgálására, a teljesítőképesség csökkenésének megállapítására alakult meg 1964-ben megyénkben is egy bizottság. Ez a bizottság az Országos Orvosszakértői Intézet felügyelete mellett végzi felelősségteljes munkáját. Alapos vizsgálatok után megállapítják, hogy a vállalatok, a tanácsok és a társadalombiztosítási igazgatóság által hozzájuk irányított dolgozó munkaképessége csökkent-e, ha igen, milyen mértékben, a csökkenés oka, s hogy régi munkáját végezheti-e tovább, összesen mintegy hetvenféle szempont alapján dolgoznak. Az orvosi bizottság kéttagú, de bizonyos esetekben szakorvosok bevonásával döntenek. A szolnoki rendelőintézet kis szobájában 1978- ban 1476 új beutaltat vizsgáltak meg, közülük mintegy ezemégyszázat nyilvánítottak rokkanttá. Egy-egy minden komplikációtól mentes vizsgálat legalább húsz percig tart, gyakran azonban ennél jóval tovább. Ahhoz azonban, hogy a munkaképesség valóságos csökkenését, vagy az esetleges rokkantság mértékét pontosan megállapíthassák, sok idő kell. A régi és az új páciensekkel együtt a bizottság az elmúlt esztendőben öt és fél ezer beutaltat vizsgált meg tüzetesen. Azokat a dolgozókat, akiknek fizikai állapotában változás állt be, időről időre újra megvizsgálják, hiszen javulás és a szervezet további károsodása egyaránt előfordulhat. E vizsgálat eredményétől függ ugyanis, a szociális járadék vagy a rokkantsági nyugdíj összegének további folyósítása is. Ha a betegség, a sérülés nem jár maradandó testi elváltozással, csak bizonyos időre csökken a munkavégző képesség, akkor a teljes gyógyulásig más munkakörben alkalmazható a dolgozó. A bizottság itt is segít. Meghatározzák azokat a körülményeket, amelyek között munkába ál\hat gyógyult páciensük. A rehabilitációs időszak alatt tehát a munkáltató köteles csökkent munkaképességű dolgozóját alkalmazni — erre törvény is van —, de nincs minden munkahelyen erre lehetőség. Pedig nagy szükség lenne ezekre, hiszen a gyó gyulást mindenképpen segítené az aktív munka. Azok a sérültek pedig, akik teljesítőképességük 67 százalékát elvesztették — tehát rokkantak — de még tevékenykedni akarnak, szeretnének hasznos munkát végezni — legföljebb bedolgozóként számíthatnak munkalehetőségre. Szolnok megyében rehabilitációs — gyógyuló és rokkant betegeket foglalkoztató — üzem gyakorlatilag nincsen. (Csupán egy-két kis létszámot foglalkoztató munkahely létezik, és ott csak a közvetlen környék rokkantjai —r azok közül sem mindenki — dolgozhat.) így azután a bizottság hiába állapítja meg a sérült számára biztosítandó új körülményeket, a munkáltató nem tudja teljesíteni. Ahhoz, hogy a csökkent munka- képességű, de még tenni akaró ember ne érezze magát fölöslegesnek, módot kell adni számára az aktív munkára. A nagyüzemek lehetőségei jobbak, hiszen nagyobb anyagi erővel rendelkeznek, akár speciális gépeket is beszerezhetnek, a kisüzemek pedig közösen, összefogva teremthetnének a csökkent munkaképességűek számára munkahelyet. Így sok olyan ember, akit most véglegesen rokkanttá nyilvánítottak, újra dolgozhatna, és újra beilleszkedhetne a társadalomba, ahonnan bizonyos fokig kirekesztve érzi magát. H. Z. 1913-tól váltóőr, meg afféle mindenes. 1914 tavaszán egyszer hívat Matuz Géza állomásfőnök és így szól: —- Ferkó fiam. jön'ide egy költő. Telegrafált. hogy értesítsük Boncza úrékat, a délutáni vonattal érkezik. Rohanj fel a kastélyba, egyik lábad itt, a másik ott! Ha visszaérsz, kéznél légy. mert a jövevény csomagjait is rád bízom. Híres ember... Akkor tudtam meg, hogy ez a híres ember: Ady Endre. Bevallom, addig nem is hallottam róla. Izgatottan vártam a vonatot, ő meg is érkezett. Hogyan nézett ki? Afféle mokány. könnyű mozgású férfiként él bennem, a szeme viszont igencsak gorombának. szúrósnak tetszett. Néhány mondat után azonban kiderült: a zord külső meleg szívet takar, szereti, tiszteli a magamfajta embert. Attól kezdve, ha sürgöny érkezett tőle, sokszor én vittem a hírt a szép Boncza Bertához, aki egy dombtetőn lakott az apja kastélyában. Többször is eljött havonta Ady. Mindig kalapban és valamilyen szürkés árnyalatú öltönyben érkezett. Előfordult, hogy a következő vonattal már el is ment, másszor meg csak egy nap múlva kerekedett útra. Távozóban mindig a vonat indulásánál jóval korábban érkeztek menyasszonyával az' állomásra és be-betértek a közeli étterembe. Néhányszor engem is meghívtak egy pohár sörre, borra. Csomag, bőrönd? Ugyan kérem, nem nagyon volt nála olyasmi, általában egy kézitáskával utazott. Ha több napra jött, a poggyászát én vittem, amiért rendszerint húsz aranykorona' ütötte a markom. Nagy pénz volt az abban az időben, mivel havonta mindössze ennek a háromszorosát kerestem! 1914 augusztusában láttam utoljára a költőt, mert a háború akkor már engem is mundérba kénysze- rített. Az első nagy világégés szétszórta a népes Vincze családot. A leszármazottak Kolozsvárott, Keszthelyen, Brassóban, Egerben, Bukarestben. Kazincbarcikán találtak otthonra. Feri bácsit családostól együtt Kunhegyesre vitte a véletlen. Többszörös nagyapa, négy gyereke közül kettő még él. A nap — mivel szinte állandóan dolgozik — gyorsan elrohan, de az éjszakák hosszúak. Hatvanöt év múltával még ma is sűrűn álmodik a csúcsai állomásról. Áll a peronon, figyelj a döcögő vicinálist, vajon megérkezik-e a mokány termetű, égő tekintetű, szürkeruhás vendég... D. Szabó Miklós ADY „POSTÁSA” Csúcsa után Kunhegyesen
