Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-04 / 102. szám
1979. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kell a segítség a kisgazdaságoknak MÉM-tájékoztató Hatvanban a magántermelők munkájáról A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének időszerű kérdéseiről tartott tegnap délelőtt sajtótájékoztatót a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a nagy kertészeti hagyományokkal rendelkező Heves megyéi városban, Hatvanban. A megyei és szakmai lapok, a rádió és a televízió munkatársait, dr. Major Lajos, a MÉM szövetkezeti és üzemgazdasági főosztályának vezetője tájékoztatta a kistermelői munka eredményeiről, további fejlesztésének lehetőségeiről és feladatairól; Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, az ötéves terv első három esztendejében a tervezettnek megfelelően alakult a csaknem négy és fél millió lakosnak főfoglalkozásán túl hasznos elfoglaltságot jelentő háztáji és kisegítő gazdaságok termelése. Tavaly például mezőgazdasági bruttó termelésük 34 százalékát mintegy 60 milliárd forintnak megfelelő értéket állítottak elő, fele-fele arányban értékesítésre, illetve önellátásra. Ágazatonként értékelve az eredményeket: a növénytermelésben némi visszaesés mutatkozik. Ennek legfőbb oka, hogy csaknem negyvenezer hektárral csökkent a kisáru- termelésre igénybe vett háztáji földterület. Ennek ellenére örvendetes, hogy a 2 ezer 500 hektárnyi fóliasátrak alól az előző évinél kétszerte több primőr zöldséget értékesítenek a kisárutermelők. Az állattartók viszont négy százalékkal több árut állítottak elő — az állattenyésztés bruttó bevételének csaknem 40 százalékát. A tavaly megtermelt vágómarhának 23, a tejnek 28, a sertésnek 46, a vágónyúlnak 70 százalékát a kistermelőktől vásárolták fel. A Fuvarkoordinációs iroda létrehozásáról írt alá megállapodást Klézl Róbert közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes és Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes tegnap a Hunga- rocamion Népstadion üti székházában. A vállalkozásban legérde^ keltebb tíz közlekedési és külkereskedelmi vállalat — a Hungarocamion, a Hunga- rocamion—Volán közös iroda, a MALÉV, a MAHART, valamint az AGRIMPEX, a TERnyúltenyésztő szakcsoportok például. harmincmillió dolláros exportbevételt értek el az elmúlt évben. A népgazdaság igényeit is megfogalmazták a MÉM szakemberei a tegnapi hatvani sajtótájékoztatón: változatlanul agrárpolitikánk egyik legfontosabb feladata a kistermelés segítése. A mező- gazdasági nagyüzemekre vár a legtöbb feladat, a 600 ezernél több kisgazdaság tevékenységét jól kisegítő, fogyasztási . szövetkezetekéhez hasonló színvonalú termelés- szervezés megvalósításáért. Ennek természetesen meg kell teremteni a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok ösztönző érdekeltségét a te- nyész- és szaporítóanyag-ellátásban, valamint a felvásárlói értékesítésben is. Javítani, bővíteni kell a kistermelők részére végzett szolgáltatások körét, elsősorban a talajmunkákat és a szállítási lehetőségeket. Tovább kell erősíteni a szerződéses fegyelmet, a jövőben nem fordulhat elő, hogy a megtermelt mennyiség alapján határozzák meg a felvásárlók, feldolgozók egy-egy termék átvételének minőségi követelményeit. Nem utolsósorban javítani kell — ezt a célt szolgálta a tegnapi hatvani sajtótájékoztató is — az információs és propagandatevékenységet. A‘ kistermelők szakmai ismereteinek szervezett és rendszeres gyarapítása — a különböző szolgáltatásokról, hitelakciókról, a termelést segítő technikai eszközök beszerezhetőségéről — jobb tájékozódásuk, meghatározó a háztáji és a kisegítő gazdaságok népgazdaságilag nélkülözhetetlen tevékenységének fejlődésében. IMPEX, a MASPED, a HUN- GAROFRUCT a CHEMOL- IMPEX és a magyar hűtőipar vezetői ugyancsak aláírták az iroda működését szabályozó ügyrendet. Az iroda feladata a nemzetközi szállítási igények és a rendelkezésre álló magyar fuvarozási kapacitás összehangolása. Az iroda felállításával intézményesített kereteket teremtenek a deviza-megtakarító hazai fuvareszközök igénybevételére. Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap délelőtt megtartotta soros ülését a szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége. Az elnökségig jai jelentést hallgattak és vitattak meg a munkavédelem megyei helyzetéről, a baleseti körülményekről, a gazdálkodó egységek által tett intézkedések hatásáról, a szakszervezeti szervek tevékenységéről, egyúttal javaslatokat tettek a további feladatokra. Ezután egyéb kérdésekről tárgyaltak. Műszaki hetek Előadások az energiatakarékosságról Szakmai napot tartott tegnap az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szolnoki csoportja a megyeszékhelyen. A rendezvény résztvevői először a Tiszamenti Vegyiművek energiagazdálkodásának aktuális kérdéseiről hallhattak beszámolót, majd Pető László osztályvezető a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat cseppfolyós gáztermékeinek bővülő választékáról tájékoztatta a megjelenteket. Végül Madarász Tibor a TITÁSZ szolnoki üzemigazgatóságának igazgatója Takarékoskodjunk a villamos energiával címmel tartott előadást. Ugyancsak tegnap zajlott Szolnokon a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Szolnok megyei területi szervezetének rendezvénye, amelyen arról hallhattak előadást a résztvevők, hogy mit tehetnek a szervezet tagjai az élelmiszeripar termelési, fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításáért. Jászberényben a GTE helyi csoportjának előadásán egy adatgyűjtőrendszer üzemi próbaméréseinek tapasztalatait ismertették a szakemberek előtt a Hűtőgépgyár mérnökei. Lengyel vállalatok a BNV-n Hét ágazat képviselteti magát az 1979-es tavaszi BNV-n — jelentette be tegnap sajtó- tájékoztatóján Edmond Trela Lengyelország budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa. Mint elmondta: a lengyel kiállítások összesen 2180 négyzetméter területet foglalnak el a BNV-n. A legnagyobb lengyel kiállító a BUMAR külkereskedelmi vállalat lesz, amely az építőipari és útépítőgépek választékáról ad képet. Megállapodás a gazdaságosabb nemzetközi fuvarozásra A hódmezővásárhelyi mérleggyár Szolnoki szervizüzeme júniusban lesz tizeves. Munkája kiterjed szinte a keleti országrész egész területére. Évente 480-500 megrendelést kap. A szolnoki üzemben a nagyobb mérlegek javítását a helyszínen végzik. Képünkön egy hagyományos típusú mérleget javítanak Versenyben önmagukkal Először a névről beszélgetünk, a két kollektíva vezetőjével, Palásti Jánossal és 'Csillik Istvánnal, Megtudom, hogy töprengenek, mit válasszanak, de az eredményeket vagy az eredménytelenségeket a név aligha befolyásolja. Túlesünk a bemutatkozáson. Csillik István: — Több mint húsz éve vagyok brigádvezető. A közösség ösz- szetétele sokat módosult, jöttek is, el is mentek a brigádból. Most nyolcán vagyunk. Palásti János: — 1952 óta van így, hogy vezetem a brigádot. Én tehát a régi tagok közül való vagyok. Mint a Csillikék, egyedi gépeket szerelünk össze. Nyolcán vagyunk. Hány ellenőr? Arra a kérdésre, hogy mi változott meg legjobban az eltelt két évtized alatt, a kollektívákat illetően. Palásti János rávágja: öregebbek lettünk. Kiderül szavaiból, azért más is változott: — a követelmények. Csőgyári berendezéseket, szénőrlőket, s más gépeket gyártunk, méghozzá exportra. Megnőttek a minőségi igények, a munka mennyisége pedig nem lett kevesebb. Az előbbi látszik a meósok számából is. Tíz esztendeje csak egy belső -meós volt. Most: rajta kívül ott van a MERT. vagy a megrendelő cég ellenőre is. Csillik István az évek számáról : — Abba. hogy az átlagéletkor a brigádban negyven év, van valami jó is. A nyolc emberemből 6 teljesen önállóan dolgozik. Kezébe adom a rajzot, és szól, amikor készen van. Fontos ez, mert nem mindegy, hogyan talál magának munkát az ember reggeltől a befejezésig. Kérdés, hogy tud-e segíteni a másiknak. Ügy van ez a jászberényi Aprítógépgyárban, hogy az alkatrészeket, amelyeket az öntők, a forgácsolók és a lemezüzemiek készítenek, vagy éppen a kooperáló vállalatnál gyártanak, azt a szereidében állítják össze berendezéssé. Ha valami nem akkora lett, mégha csak pár tizeddel is, mint ahogy a rajzon meghatározták, akkor itt szentségeinek. Cs. Molnár Imre a Palásti brigádból: — Ha eltolják, akkor nekünk kell helyre hozni, ha tudjuk. A teljes dokumentáció nálunk van, ez kell is, mert csak mi döntjük el két össze nem illő alkatrésznél, hogy melyik a rossz. Palásti János: — Ezek egyedi gyártmányok. Időt rájuk adni, már az elkészítésükhöz, pontosan szinte lehetetlenség. Így sokszor van úgy, hogy amikor már hozzák a rajzokat, mondják, úgy sem készül el a megadott időpontra. Aztán mégis megcsináljuk. Persze ehhez hozzátartozik, ha valami nem jó, átmegyek a csarnok másik végébe, hogy komám, vegyél már le ebből egy tizedet. Vannak egyébként a rajzon olyan adatok, amiket nem is adnak meg a tervezők. Mondják: majd a szerelők. A szerelők, akik meglehetősen kiszolgáltatottak az alkatrészek gyártóinak. Volt már úgy, hogy a két brigád tagjai munka híján tetőt szereltek. Noha bérük nem érezte meg, de azért más exportra gyártani, mint fedéllel ügyködni. A kiszolgáltatottság persze viszonylagos. Ezt bizonyítja a köszörű, amiről Lakatos László szerelő szakmunkás — a Csillik brigádból — beszél: — Belevesztünk volna a sok hántolnivalóba. Valahogy összejött az ilyen jellegű munka. Felvetődött: meg kellene oldähi másként. Aztán a két brigád elkészítette a légpárnás köszörűt. A haszon vele: majd egymillió forint. Munka karácsonvkor S ha már a megmunkált felületeknél tartunk: tavaly is adódott olyan helyzet, amikor megmutatkozott menynyire összecsiszolódott kollektíva a két brigád. Nyár közepén közölték velünk, mennyi a lemaradás, menynyit kell behozni. — Palásti János: Emlékszem az időpontra, mert véradás volt. Ilyenkor négy óra pihenő jár a dolgozónak, de nem engedélyeztek csak egyet, mondván, a munkaidőt jobban ki kell használni. N^gy volt a felháborodás. Szóval összehívták a brigádvezetőket és elmondták a problémákat. Mi úgy szereltük a szénörlő malmokat, hogy a csarnok, amiben dolgoztunk, még nem volt készen. Építették. December 15-től minden nap túlóra. Minden szabad szombaton és karácsonykor is munka . . . De amit kértek tőlünk, azt megcsináltuk. A bérekre terelődik a szó. Csillik István: — Volt már egyéni darabbér is, de most a brigád kollektíván kapja meg a pénzt a végzett munkáért. Ezt a személyi órabérek alapján szétosztjuk. Előfordulnak feszültségek? — Ritkán. Mindenki tudja, mennyit dolgozott. A brigádvezető dönti el. — kinek milyen a hozzáállása — a béremeléssel kapcsolatos dolgokat — minden évben megkérdeznek bennünket a fizetések rendezésekor. Megszokott előadások Nincs feszültség a pénz miatt, ez egyebekből is kiderül. Például: haragból senki sem megy a másik házát építeni. Nem kell nógatni senkit az oktatási programokra. Bár .. . ? — Mindig ugyanaz megy — mondja Lakatos László —. változatosabb előadások kellenének a munkásegyetemeken. A szakmai rendezvényeken bezzeg ott volt mindenki, mert azokból tanult az ember, de tíz éve ugyanazt hallgatni az egyéb jellegű előadásokon ... Ide nehezebben jönnek a brigádtagok, mint az óvodát patronálni, vagy az iskolát, ahol felújításokat végzünk, székeket javítunk, festünk. * * * Az Aprítógépgyár berendezéseit sok-sok országban megveszik — gyártásuk, exportjuk gazdaságos. A percentekhez még ez is hozzátartozik. Szóval a Csillik vagy a Palásti Szocialista Brigád túlteljesítésének egy százaléka: közügy. Méghozzá milliókban mérhető. H. J. Szövetkezeti kiállítás Bezárta kapuit a Gépipari Szövetkezetek Budapesti Szövetsége egyhetes Amszterdamban tartott kiállítása. Szövetkezeteinknek a brüsz- szeli és a zürichi kiállítást követő harmadik nyugat-európai bemutatkozása alkalmából is sikerült az üzletkötés reményében kiállítaniuk. Neve: UNIRO Háztartások Sokféle termék készítésével kísérleteztek a MEZŐGÉP veszprémi gyárában, míg a jelenlegi profil létrejött. A gyártmányösszetétel sajátos: főleg a kistermelőket segítik gépeikkel. Az idén elektromos szőlőprések, darálók, háztáji fejőgépek készülnek sorozatban. Keresettek az üzem fertőtlenítő berendezései is. A kis fejőgérobotgépe pék már 2—3 tehén tartásánál is gazdaságosak. Több bemutatón nagy sikert aratott az Uniro háztartási robotgép, amelynek sorozat- gyártása most kezdődik. Kiegészítő berendezésekkel felszerelve fűrészel, gyalul, szecskáz, szeletel kukoricát morzsol, vagy éppen darál. A tartozékok egyenként megvásárolhatók. Palásti János: „Megváltoztak a minőségi követelmények" Csillik István: „Közösen kapja a brigád a pénzt”
