Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 6. KÜLPOLITIKÁI * KORKÉP KAMBODZSA A normalizálódás lépcsőfokai Újabbal szaporodott a thaiföldi-kambodzsai határon leját­szódott menekült-tragédiák sora. Ezúttal a Newsweek cimű ame­rikai hetilap számolt be egy meghökkentő s egyben megrázó esetről, amely — ha eltekintünk a lap elmaradhatatlan kliséi­től - politikailag is tanulságos. A terroristák utánpótlása A Newsweek, egy Ching Ha nevű nyugat-kambodzsai falu életéről' szólva, azt ír­ta: „a vietnami csapatok” ideérkezése három hónappal ezelőtt rövid, de igazi fel- szabadulást hozott”. A vörös khmer-pusztítás négy éve alatt a falu több mint 100 lakóját végezték ki kisebb vétségek miatt, sokan a túl­feszített munka, az éhezés, vagy gyógyszerhiány miatt pusztultak el. Amikor Heng Samrin kormánya átvette az ellenőrzést a közeleső Siso- phon városa felett, a sze­rencsétlen falu 18 túlélője úgy döntött: visszatér erede­ti lakóhelyére s befejezi az aratást. S ekkor következett be a tragédia: félúton a pa­rasztok egy „Vörös Khmer” terrorosztag karjaiba estek. Pol Pót mészároslegényei ott folytatták, ahol abbahagyták a hatalomból való kiebrudá- lás pillanatában. Két pa­raszt élte túl a találkozót — írta a Newsweek. A történet híven ábrázol­ja a mai Kambodzsa nem könnyű helyzetét. Ebben a távoli . indokínai országban január elején katonai-politi­kai fordulat ment végbe. A Kambodzsa, s a világ előtt diszkreditálódott Pol Pot-re- zsim hadseregének derékha­da összeomlott, a népi erők hatalomátvétele megfordít- hatatlanná vált. A bukott rezsim hadere­jének egy része elmenekült, más csoportjai be sem vár­ták a találkozót" az új hata­lommal, s a dzsungelekbe húzódtak vissza. Sajnos a természet a terrorcsoportok kezére játszik. Amíg a népi hatalom szilárdan ellenőriz- fii tudja a nagyobb városo­kat, utakat, közlekedési cso­mópontokat, a lakott telepü­lések nagy részét, addig a fő ütőerőktől távolabb fekvő tanyák, főleg a dzsungelös­vények Jószerivel megköze- líthetetlenek. Hogy meddig garázdálkod­hatnak még a Pol Pothoz hű bandák, nem kis mérték­ben a külső támogatástól függ. Hisz világos, hogy az általuk űzött terrorizmus fegyverutánpótlás nélkül vi­szonylag gyorsan elhal. A kérdés kulcsa Pekingben van. Kína a hatalmavesztett Pol Pot-garmtúrát mind a mai napig kormányként ke­zeli, a fővezéreknek, uszító rádióállomásuknak otthont ad, valahol Dél-Kínában. Önáltatás, tekintélymentő utóvédharc? Igen is, meg nem is. Amíg Pol Pót pekin­gi „nagykövete” pompás fo­gadást ad. színjátéknak hi- hetnők a dolgot. De ha ezen megjelenik, mint ahogy meg­jelent, Huang Hua kínai kül­ügyminiszter és kormánya nevében „szilárd támogatá­sáról' biztosítja Kambodzsa kormányát a vietnami ag­resszió elleni harcban”, akkor nem vehető tréfára a dolog. Thai semlegesség 7 Bonyolítja a helyzetet Thaiföld szerepe is. Noha Kriangszak Csamanand bangkoki kormányfő leg­utóbb Moszkvában, s előtte jónéhány más fórumon ki­fejtette, hogy országa sem­leges az indokínai konflik­tus ügyében, mégsem zár­ható ki a thai határhatósá­gok összejátszása Pol Pót bandáival. Március végén a kambo­dzsai forradalmi hatóságok nagyszabású tisztogató of- fenzívába kezdtek a bukott rezsim hadsereg-maradvá­nyainak felszámolására. Több tartományban, így Kompong Changban Kam­póiban és Takeoban jelentős eredményeket értek el. Kü­lönösen heves harcok foly­tak a thaiföldi határ köze­lében fekvő, stratégiai fon­tosságú Poipet város bir‘ál­lásáért. A népi erők kemény küzdelem után átvették a település ellenőrzését, s több mint másfélezer polpotista menekült. át Thaiföld. Aranyaprathet tartományá­ba. Az offenzíva. a legutób­bi Phnom Penh-i közlés sze­rint folytatódik. A Kambodzsai Nemzeti Egységfront központi bizott­sága és a népi forradalmi tanács (kormány) nemrég együttes ülésén vitatott meg a legsürgetőbb belpolitikai és gazdasági feladatokat. Pen Sovan -nemzetvédelmi miniszter, a kormány alel- nöke átfogó képet festett Kambodzsa helyzetéről s a következő tennivalókat je­lölte ki a forradalmi ható­ságoknak : 1. Folytatni kell a Pol Pot- hadsereg maradványainak felszámolását, minden erő­vel fenn kell tartani a ren­det és a törvényességet. 2. Gyorsítani kell az élet normalizálódását, az embe­rek visszatelepülését eredeti lakóhelyükre, meg kell ol­dani a súlyos élelmiszer­problémát. 3. Meg kell szilárdítani az új közigazgatást, a tömeg­szervezeteket, a néppel meg kell értetni a front politiká­ját. 4. Gyorsítani kell a káder­képzést. erősíteni kell a for­radalmi szervezeteket. A tanácskozás hangsú­lyozta a másik két indokínai állammal, Vietnammal és Laosszal való összefogás po­litikai jelentőségét. A Viet­nammal kötött béke. barát­sági és együttműködési szer­ződést Phnom Penh saját előrelépése biztosítékának tekinti. Pekingi félremagyarázat Peking igyekszik félre­magyarázni a Vietnam és Kambodzsa közötti kapcso­latok természetét. Az „invá­zióval” kapcsolatos pekingi vádakra a Nhan Dan, a VKP központi lapja nemrég így felelt: „A vietnami fegy­veres erők a két ország kor­mányának szerződése alap­ján tartózkodnak Kambo­dzsában. Így ez a kérdés ki­zárólag a két államra tar­tozik és senkinek sincs joga, hogy beleavatkozzék.” Győri Sándor Uganda gazdasága Amin után ' Uganda új politikai vezeté­sének egyik legfontosabb fel­adata lesz a lezüllött gazda­ság talpraállítása. Az ország korábban szá­mottevő feldolgozó iparral rendelkezett, s a Brit Nem­zetközösség legnagyobb kávé­exportőre volt, ezen túlme­nően jelentős mennyiségben szállított rézércet, teát és gya­potot is. A feldolgozó ipar és az ül­tetvények, jelentős része tönk­rement, amikor Idi Amin uta* sítására 1972-ben 40 ezer ázsiai származású brit alatt­valót kiűztek az országból. A zűrzavaros politikai helyzet, valamint a meghono­sított kormányzási módszerek miatt meghirdetett nemzetkö­zi embargó következtében erősen csökkent a legfonto­sabb exportcikkek termelése. A gyapottermelés évi 400 ezer báláról 100 ezer bálára, a tea évi 23 ezer tonnáról 15 ezer tonnára, a cukor 140 ezer tonnáról 12 ezer tonnára esett vissza. S noha a kávé­termelés nem csökkent jelen­tősen, hiszen a cserjék egy ideig még gondozás nélkül is érlelnek, nincs, aki a termést leszedje, mert a hivatalos ár még a költségeket sem fedezi, s a termelők inkább élelmi­szert termelnek, melyeket a feketepiacon jó áron lehet ér­tékesíteni. Teljesen kimerültek az or­szág devizakészletei, az im­port megszűnt, mert a szállí­tók már (huzamosabb ideje megtagadják a hiteleket. A súlyos gazdasági helyzet kö­vetkezményeként rohamosan nő az infláció, s megindult a csempészet elsősorban Ke­nyából. Ezek a tények tovább nö­velik az új vezetés gondjait. A vitkovicei Klement Gottwald Vasművek és Gépgyár látképe Vitkovice és a KGST A Klement Gottwald Vasmű­vek és Gépgyár Csehszlovákia egyik legjelentősebb nehézipari vállalata. A vitkovicei és a KGST-tagállamok szakemberei közti tanulmánycserék nagyban hozzájárultak a gyáróriás fej­lesztéséhez. Az együttműködés segítségével a vállalat igényes feladatokat vállalhatott magas technológiai követelményeket tá­masztó berendezések gyártása terén is. Lengyelországba például szén- mosó és kokszoló berendezése­ket szállított a vitkovicei vál­lalat, a Német Demokratikus Köztársaságba vízierőművekhez csővezetékeket. Romániába gőz­kazánokat. Gyártási terveikben jelentős helyet foglal el a ko­hászati berendezések gyártása is. A másik fontos — minden KGST-tagállam számára döntő jelentőségű — ágazat a vegy­ipar: a vitkovicei vállalat ezen a téren is fontos feladatot tölt be. A vállalat terveiben a továb­biakban is szem előtt tartják a szocialista gazdasági integráció programjában való részvétel szükségességét. Különös jelentő­sége van ennek az atomerőmű­vek berendezéseinek gyártásá­ban, amelyből félkész termékek és alkatrészek előállításával a Gottwald Gépgyár is kiveszi ré­szét. A lengyel hajógyárak számára készülő, nyolcszorosán megtört könyöktengely elkészítése összehangolt munkát igényel Pápai utazás előtt Lengyel állam és egyház mint egy hónap múlva Alig több Karol Wojtyla. a len­gyel főpapból választott pápa látogatást tesz Lengyelországban. Az utazás ténye nemcsak azért egyedülálló, mert majdnem ötszáz éve a Vatikánban csak olasz származású pap töltötte be a katolikus egyház legfőbb tisztségét, hanem mert II. János Pál államfői minőségben is képviseli a Vatikánt — mint államot — és a tervek ázerint találkozik majd a Len­gyel Népköztársaság párt- és állami ve­zetőivel, köztük Edward Gierekkel és Hen­ryk Jablonskival. A nyugati sajtó a június elején sorra kerülő pápai utat szenzációhajhászó tála-" lásban elemzi, valamiféle „erőpróbát” magyarázva bele a szóbanforgó eseménybe, amelynek az adja meg az igazi jelentősé­gét. hogy újabb lehetőséget kínál a szo­cialista állam és az egyház kölcsönös ér­dekeken, a fennálló hatalmi- viszonyok tisz­teletben tartásán alapuló együttműködésé­nek zavartalanabbá tételére, a meglevő vitás kérdések megoldásában az előrelé­pésre.. A lengyel párt- és állami vezetés az el­múlt években sokszor tanújelét adta. hogy az egyházzal kialakított kapcsolatait nem a konfrontációra való törekvés, hanem a meglevő általános közös célok jegyében az együttműködés szelleme hatja at. Mint a varsói Polityka hasábjain a tekintélyes lengyel újságíró, Mieczyslaw Rakowski ez­zel kapcsolatban rámutatott, az állam és az egyház viszonya soha nem volt. s nem is lesz idillikus. Ez azonban nem zárja ki, hogy a hagyományosan jelentős pozíciójú lengyel egyház az ország érdekeivel egy­bevágóan arra használja fel lehetőségeit, hogy a hívőkben erősítse az erkölcsi érté­keket, előmozdítsa a haladó tartalmú ha­zafias gondolkodásmódot. Ami a pápai látogatás államközi jellegét illeti, a Vatikán és a szocialista Lengyelor­szág viszonyát az elmúlt évtizedekben sok­irányú folyamatok jelezték, az utóbbi tíz esztendőben viszont a pozitív töltésű ese­mények domináltak. Varsóban tisztában vannak vele, hogy a látogatásnak kihatásai lehetnek a világpolitika olyan meghatá­rozó súlyú kérdéseire is, mint az enyhülési politika megszilárdítása, a nemzetközi kap­csolatokban a kölcsönös érdekeknek meg­felelő gyümölcsöző együttműködés. Ezt a felelősségteljes gondolkodásmódot fejezte ki, hogy a lengyel vezetés alig egy nappal Karol Wojtyla pápává való választása után bejelentette: ha az új pápa ellátogat Len­gyelországba, szívélyesen üdvözlik majd. Noha még nem telt el hosszú idő II. Já­nos Pál pápaságából, a legfelsőbb egyházi vezető nyilatkozatai, állásfoglalásai nyo­mán körvonalazódik politikája, amelynek rövid elemzése hozzátartozik a lengyelor­szági út előzetes felméréséhez. Sokatmondó beszédek hangzottak el a pápa első jelen­tős utazása, a mexikói püspöki konferen­cia során. Latin-Amerika afféle vízválasz­tónak, próbakőnek fogható fel, ezen a kontinensen a katolikus egyház tekinté­lyes erői bekapcsolódnak az emberi jogo­kért, az új gyarmatosítók kizsákmányolása ellen’ folyó küzdelembe. Ezért a mexikói püspöki konferencián részt vett, haladó né­zetekét valló papok némi megütközéssel fogadták az új pápa állásfoglalással' felérő szavait arról, hogy a papoknak a társadal­mi küzdelmekbe való bekapcsolódás he­lyett csak a lelkekkel kell foglalkozniuk. A pápa ennek kapcsán élesen bírálta azo­kat a papokat, akik marxista téziseket is magukénak vallanak. Visszatérve II. János Pál pápa lengyel- országi utazására, Varsóban határozottan felhívják a figyelmet: tévednek azok, akik az úttól azt várják, hogy az valamiféle új erőviszonyrendszer kialakulásának lesz elő­mozdítója a lengyel állam és az egyház között. Lengyelország továbbra is világi állam marad — írta erről a Polityka —, és a kommunisták tovább dolgoznak az állam ilyen voltának a megerősítésén. _ . vezetők közleményben H lengyel is hangot adtak várako­zásaiknak, amelyekkel a pápai út elé tekintenek. így II. János Pál látogatásától azt remélik, hogy kedvezően hat a lengyelek egységére, az állam és az egyház együttműködésére, szolgálja a vi­lágbéke ügyét, az agresszív erők megféke­zését. a nemzetek közti barátság és együtt­működés eszméjét. Dunai Péter Összeállította: Hajós László

Next

/
Oldalképek
Tartalom