Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 17. Szibéria ■ II FF ajovo ígérete Mégpedig nem is olyan tá­voli jövőé: a gyors .ütemben megvalósuló gazdaságfejlesz­tési tervek, a hatalmas beru­házások egyre szorosabb kö­telékkel kapcsolják a föld­résznyi országrészt a Szov­jetunió gazdasági vérkeringé­sébe. Űj ipari és mezőgazda- sági körzetek létesülnek, a szibériai folyőkra épültek a világ legnagyobb vízierőmű­vei, a föld mélye pedig ma még szó szerint felmérhetet­len kincseket rejtenek. Feltá­rásukhoz, kiaknázásukhoz komoly tudományos erőfeszí­tésekre is szükség van. E szükségleteket felismer­ve hozták létre 1957-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának májd 40 ezer tudóst foglalkoztató Szibériai Tagozatát. Számos munká­jukban vesznek részt a Ma­gyar Tudományos Akadémia intézetei is: ez a hasznos kap­csolat indokolta, hogy az 1949-ben aláírt szovjet—ma­gyar tudományos—műszaki együttműködési egyezmény mostani, 30. évfordulóján a megemlékezések sorát egy Szibéria tudományos életével foglalkozó kiállítással nyis­sák meg. A bemutató célja, hogy a magyar szakemberek és az érdeklődők megismerjék a ta­f ozat tevékenységét és magát zibériát. E célt szolgálják a kiállított tudományos beren­dezések, tablók. Tanulmá­nyozhatjuk egy hőerőmű mű­ködő modelljét és egy ré­szecske-gyorsító makettjét. Gyűjteményt láthatunk Szi­béria legfontosabb ásvány­kincseiből, a kitömött álla­tokkal (tigris ezüstróka, medve) pedig a jellegzetes faunát mutatják be. Az ősla­kosság életét népművészeti tárgyak, használati eszközök teszik szemléletessé. A júni­us 7-ig a KGM budapesti Technika Házában nyitvatar- tó kiállítás megtekintése min­denkinek közelebb hozza a távoli Szibériát. (szegő) Kuba Ideális szállítóeszköz a vasút Kuba jelenleg általános vasútfejlesztési program vég­rehajtásán fáradozik. A fej­lesztési program három sza­kaszban bonyolódik le: az el­ső amely 1972-ben kezdődött, lényegében már 1975-ben le­zárult. a második 1976-tól 1980-ig tart: a harmadik pe­dig 1981—1990 között kerül majd végrehajtásra. Az első szakasz folyamán dolgozták ki a program álta­lános tervezetét, és megkez­dődött a Havannát Santiago de Cubával összekötő, több mint 1100 kilométer hosszú vasútvonal teljes rekonstruk­ciója. A vonalakat úgy építet­ték, illetve építik ki, hogy rajtuk a szerelvények az el­ső szakaszban 140 km/óra, a másodikban pedig már 200 km/óra sebességgel haladhas­sanak. Ugyancsak figyelmet fordí­tanak az üzemeltetés költsé­geinek csökkentésére, a vas­úti infrastruktúra ésszerű ki­használására, a hosszútávú fejlesztési stratégia kidolgo­zására, valamint a technoló­giai újítások alkalmazására. Az 1970-es években a vo­nalhálózat teljes hossza meg­közelítette az 5100 kilométert, a mozdonyok száma 320 volt, a motorkocsiké 100, a vago­noké 150. A vasútnál mint­egy húszezren dolgoztak. Az évi személyszállítási telje­sítmény elérte a 11 milliót, a teherszállításé pedig megha­ladta a 10 millió tonnát. Kuba földrajzi sajátossá­gai — lévén hosszúkás for­májú, keskeny sziget — a vasutat az ország legideáli­sabb személy- és teherszállí­tó eszközévé teszik. Bulgária Fiatalok az iparban A bolgár ipari üzemekben foglalkoztatott, felsőfokú vég­zettségű dolgozóknak körül­belül a fele fiatal. Az egyik ifjúsági kérdések­kel foglalkozó kutatóintézet adatai szerint a főiskolát, egyetemet végzettek több mint egyötöde közvetlenül a termelésben vállalt munkát. Az összes végzettek 45 száza­léka az iparban helyezkedik el. Az' ipari üzemek szakem­berei főleg a 35 éven aluliak­ból kerülnek ki. A műszaki értelmiségiek száma az or­szágban az utóbbi évtizedek­ben megnégyszereződött. A munkát vállaló nők csak­nem 50 százaléka is az ipar­ban dolgozik. Őket főleg a könnyű- és élelmiszeripar foglalkoztatja, ahol számará­nyuk is nagyobb: 66 és fél százalék. A Barátság hídja A városháza tornyának falán Mátyás király címere látható: az útikönyv mint a késő gótikus szobrászművé­szet remekére hívja fel a figyelmet. Corvin Mátyás jel­képe egyben emlékeztet ré­gi idők dicsőségére is: a má- gyar király hatalma egykor Görlitzig, sőt messzebb is kiterjedt. A város sok mű­emléke, történelmi érdekes­sége közül azonban ez csak egy: a kilenc évszázados tör­ténelem rajta hagyta a nyo­mát ezen a csaknem 90 ezer lakosú NDK városon, amely a második világháború után határvárossá lett. Az Odera mellett a Neisse folyó az, ami az NDK és a Lengyel- ország 'között a határt képe­zi. Itt Görlitz, a túlparton Zgorzelec: a Barátság hídja köti össze őket. A békehatár — Óriási »dolog, hogy len­gyelek és németek békében és barátságban élnek egy­mással ,— mondta meghatott­ságát alig leplezve Jozef Dubiel, egy lengyel kolléga Görlitzigről szólva. — Nem vagyok már mai gyerek, jól él az emlékezetemben, ami­kor a lengyel—német határ­ról mindig úgy beszéltek, mint ahol „feszült a hely­zet”, „izzik a parázs”. Hogy errefelé indultak rohamra hazánk ellen a német Wehr­macht csapatai, errefelé kezdődött a második világ­háború, közismert. És hogy ma mégis és kizárólag ba­rátságról beszélhetünk, az mutatja, milyen hatalmas munkát végeztek az új né­met államban a gondolkodás megváltoztatásáért. És ezzel megváltozott» Európa is... Ma már történelem, hogy a fiatal NDK kormánya ré­széről (Sső nemzetközi ok­mányuk aláírására éppen itt, Görlitzben, pontosabban a túlparti Zgorzelecben került sor. 1950. július 6. a törté­nelmi nevezetességű nap, amikor Ottó Grotewohl mi­niszterelnök kézjegyével el­ismerte az Odera—N eiste vonalat, mint békehatárt. Bonnban két évtizednek kel­lett még eltelnie, hogy olyan nyugatnémet kormány léte­süljön, amely hasonló lépés­re szánja el magát. Görlitz óvárosában a res- taurációs munkákat lengyel szakemberek végzik. Az NDK más műemlék városai­ban is segítségül hívták a lengyel építőket, akiknek különleges gyakorlatuk van, miként kell az ilyen mun­kákat végezni. Közöttük a legtöbb fiatalember: a má­sodik világháború után szü­letett. s hallomásból tudnak a zgorzeleci szerződésről, vagy arról, hogy valaha másként volt a Neisse kör­nyékén. A régi házak csak kívülről őrzik a múltat: odabent összkomfortos laká­sok, kiállítóhelyiségek vagy irodák épülnek. A városban két új lakóte­lep is épül, házgyári laká­sokkal: itt kapnak lakást a fiatal házasok... Görlitzben minden esztendőben akad néhány ifjú pár, akiknek „há­zassági bizonyítványra” van szükségük. Ez a régi néniét családjog hagyományait őr­ző igazolás sok tréfálkozásra ad alkalmat, pedig tulajdon­képpen ártatlan formalitás csupán. Ha két különböző ál­lampolgárságú személy kí­ván összeházasodni, igazol­nia kell, hogy nincs fenn­álló házassága. Az elmúlt esztendőben 85 NDK—len­gyel házasságot kötöttek a város anyakönyvi hivatalá­ban. Dóra Gehlich anya- könyvezető sok jó kívánságát és bizonyos intelmeket ösz- szefoglaló beszédét néha tol­mács fordítja, de az igent tolmács nélkül kell kimon­dani. Ennyit persze már min­den lengyel házasulandó megtanult németül. ezzel nincs is probléma. Egyéb­ként pedig jóval, több NDK- beli lány hódít meg lengyel férfit, mint fordítva. A szerelem kitűnő nyelvtanár Hogy milyenek az ilyen házasságok? — Olyanok, mint minden házasság — mondja Wanda Förster —, a miénk például kitűnő. Pedig annakidején alig tudtunk beszélgetni egy­mással. .. Wanda, akkor 23 éves lengyel kislány, kilenc esz­tendeje ment férjhez egy né­met mérnökhöz. A szerelem kitűnő nyelvtanár. Egyéb­ként a kondenzátor-gyárban ismerkedett meg a férjével, ahol tizenkét éve kezdtek el dolgozni a túlpartról átjáró első lengyel munkások, több­nyire nők. A gyárban na­gyon elégedettek a munká­jukkal; ők a keresettel és a munkakörülményekkel: mi kell még? A Barátság hídján hamar átjuthak. a formali­tások minimálisak. És persze nemcsak azok járnak át, akik itt dolgoznak és ott laknak, hanem min­den környékbeli. Szó sincs róla: gondot okoz, hogy bi­zony az áruellátásban és az árakban lényeges különbsé­gek találhatók a két szom­szédos ország között. A gör- litzi ellátás irányítói — né­mi központi támogatással — nagyjában-egészében gzért meg tudnak birkózni felada­taikkal. Végtére is a szabad határforgalomban kifejeződő barátság értéke jóval na­gyobb, mint a vele járó gondok. S hogy üzérek is akadnak, akik igyekeznek kihasználni a helyzetet? Ez a legkevésbé örvendetes, de úgy látszik, elkerülhetetlen. A fejlődés — ebben biztosak Görlitzben — erre a bajra is gyógyírt hoz majd. Lüktető élet A város fejlődéséről a leg­lelkesebben talán dr. Ingo Könier, a város főépítésze tud beszélni. Harminc éves volt, amikor három eszten­dővel ezelőtt átvette ezt a tisztséget. Rengeteg a gond­ja, baja, problémája, de mert rend,re sikerül megol­dani őket, sok az öröme is. — Egy város nem afféle dísztárgy — fejtegeti ,—, amit csak tisztogatni kell és mutogatni, csodálni. Egy városban 'emberek élnek, nem lehet főként a turisták­nak dolgozni. Úgy őrizzük meg a régit, hogy a mai életre alkalmassá tegyük. S úgy igyekszünk újat építeni, hogy kapcsolódjék a régihez, harmonizáljon vele. A min­dennapi élet az, ami egység­be foglalja az építész mun­káját. És ez az él.et itt olyan változatos, lüktető, hogy jó dolga van az építésznek, akármennyi is a dolga... Köhler elnézést kér: mind­járt itt* lesznek Zgorzelecből a lengyel kollégák, velük lesz megbeszélése. Arról van ugyanis szó, hogy a híd for­galma miatt változtatásokra van szükség. Ezt beszélik meg közösen: a békehíd olyan létesítmény, amelyet közösen gondoznak. Pintér István Erőmüvek ésa természet védelme A Duna Gabcikovó és Nagymaros közötti szakaszán létesítendő erőművekről szó­ló magyar—csehszlovák egyezmény értelmében — amellett, hogy 1968-tól az erőművek bekapcsolódnak a két ország energetikai rend­szerébe — gondoskodni kell a környék természeti érté­keinek megóvásáról is. A környezetvédelem napjaink egyik legfontosabb feladata — a megállapodás ennek megvalósítására mindkét or­szág számára külön intézke­dési tervet tartalmaz. A számítások szerint a ví- zilépcsőrendszer üzembe he­lyezésekor a Csallóköz felső részén, amely egyike Cseh­szlovákia gabonatermő vidé­keinek, a talajvíz két-három méterrel emelkedik majd. Szabályozására a központi áteresztő csatornán több zsi­lipet létesítenek, amelyek az átszivárgó vizet olyan szin­ten tartják, ahogy az a me­zőgazdaságnak leginkább megfelel. Ez persze hatni fog a közeli erdők faösszetételé­re is. A talajvíz újonnan ál­landósuló szintje ugyanis megköveteli, hogy olyan fá­kat telepítsenek a környék­re, amelyek számára a meg­változott feltételek a legop­timálisabbak. A megállapo­dás környezetvédelmi terve Csehszlovákiában hasonló módon gondoskodik az állat­világ védelméről is. Itt első­sorban azoknak a különleges állatfajtáknak a megóvásá­val kell törődni, amelyek életfeltételeit gyökeresen megváltoztatják az épülő erőművek és a velük össze­függő munkálatok. CTK — KS A Duna csehszlovákiai vidé­kei, amelyek védelmére kü­lön terv készült. Szibériai táj - az Angara Gyorsitó az akagyemgorodoki Magfizikai Intézetben A kiállítás egy részlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom