Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-17 / 113. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 17. Szibéria ■ II FF ajovo ígérete Mégpedig nem is olyan távoli jövőé: a gyors .ütemben megvalósuló gazdaságfejlesztési tervek, a hatalmas beruházások egyre szorosabb kötelékkel kapcsolják a földrésznyi országrészt a Szovjetunió gazdasági vérkeringésébe. Űj ipari és mezőgazda- sági körzetek létesülnek, a szibériai folyőkra épültek a világ legnagyobb vízierőművei, a föld mélye pedig ma még szó szerint felmérhetetlen kincseket rejtenek. Feltárásukhoz, kiaknázásukhoz komoly tudományos erőfeszítésekre is szükség van. E szükségleteket felismerve hozták létre 1957-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának májd 40 ezer tudóst foglalkoztató Szibériai Tagozatát. Számos munkájukban vesznek részt a Magyar Tudományos Akadémia intézetei is: ez a hasznos kapcsolat indokolta, hogy az 1949-ben aláírt szovjet—magyar tudományos—műszaki együttműködési egyezmény mostani, 30. évfordulóján a megemlékezések sorát egy Szibéria tudományos életével foglalkozó kiállítással nyissák meg. A bemutató célja, hogy a magyar szakemberek és az érdeklődők megismerjék a taf ozat tevékenységét és magát zibériát. E célt szolgálják a kiállított tudományos berendezések, tablók. Tanulmányozhatjuk egy hőerőmű működő modelljét és egy részecske-gyorsító makettjét. Gyűjteményt láthatunk Szibéria legfontosabb ásványkincseiből, a kitömött állatokkal (tigris ezüstróka, medve) pedig a jellegzetes faunát mutatják be. Az őslakosság életét népművészeti tárgyak, használati eszközök teszik szemléletessé. A június 7-ig a KGM budapesti Technika Házában nyitvatar- tó kiállítás megtekintése mindenkinek közelebb hozza a távoli Szibériát. (szegő) Kuba Ideális szállítóeszköz a vasút Kuba jelenleg általános vasútfejlesztési program végrehajtásán fáradozik. A fejlesztési program három szakaszban bonyolódik le: az első amely 1972-ben kezdődött, lényegében már 1975-ben lezárult. a második 1976-tól 1980-ig tart: a harmadik pedig 1981—1990 között kerül majd végrehajtásra. Az első szakasz folyamán dolgozták ki a program általános tervezetét, és megkezdődött a Havannát Santiago de Cubával összekötő, több mint 1100 kilométer hosszú vasútvonal teljes rekonstrukciója. A vonalakat úgy építették, illetve építik ki, hogy rajtuk a szerelvények az első szakaszban 140 km/óra, a másodikban pedig már 200 km/óra sebességgel haladhassanak. Ugyancsak figyelmet fordítanak az üzemeltetés költségeinek csökkentésére, a vasúti infrastruktúra ésszerű kihasználására, a hosszútávú fejlesztési stratégia kidolgozására, valamint a technológiai újítások alkalmazására. Az 1970-es években a vonalhálózat teljes hossza megközelítette az 5100 kilométert, a mozdonyok száma 320 volt, a motorkocsiké 100, a vagonoké 150. A vasútnál mintegy húszezren dolgoztak. Az évi személyszállítási teljesítmény elérte a 11 milliót, a teherszállításé pedig meghaladta a 10 millió tonnát. Kuba földrajzi sajátosságai — lévén hosszúkás formájú, keskeny sziget — a vasutat az ország legideálisabb személy- és teherszállító eszközévé teszik. Bulgária Fiatalok az iparban A bolgár ipari üzemekben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozóknak körülbelül a fele fiatal. Az egyik ifjúsági kérdésekkel foglalkozó kutatóintézet adatai szerint a főiskolát, egyetemet végzettek több mint egyötöde közvetlenül a termelésben vállalt munkát. Az összes végzettek 45 százaléka az iparban helyezkedik el. Az' ipari üzemek szakemberei főleg a 35 éven aluliakból kerülnek ki. A műszaki értelmiségiek száma az országban az utóbbi évtizedekben megnégyszereződött. A munkát vállaló nők csaknem 50 százaléka is az iparban dolgozik. Őket főleg a könnyű- és élelmiszeripar foglalkoztatja, ahol számarányuk is nagyobb: 66 és fél százalék. A Barátság hídja A városháza tornyának falán Mátyás király címere látható: az útikönyv mint a késő gótikus szobrászművészet remekére hívja fel a figyelmet. Corvin Mátyás jelképe egyben emlékeztet régi idők dicsőségére is: a má- gyar király hatalma egykor Görlitzig, sőt messzebb is kiterjedt. A város sok műemléke, történelmi érdekessége közül azonban ez csak egy: a kilenc évszázados történelem rajta hagyta a nyomát ezen a csaknem 90 ezer lakosú NDK városon, amely a második világháború után határvárossá lett. Az Odera mellett a Neisse folyó az, ami az NDK és a Lengyel- ország 'között a határt képezi. Itt Görlitz, a túlparton Zgorzelec: a Barátság hídja köti össze őket. A békehatár — Óriási »dolog, hogy lengyelek és németek békében és barátságban élnek egymással ,— mondta meghatottságát alig leplezve Jozef Dubiel, egy lengyel kolléga Görlitzigről szólva. — Nem vagyok már mai gyerek, jól él az emlékezetemben, amikor a lengyel—német határról mindig úgy beszéltek, mint ahol „feszült a helyzet”, „izzik a parázs”. Hogy errefelé indultak rohamra hazánk ellen a német Wehrmacht csapatai, errefelé kezdődött a második világháború, közismert. És hogy ma mégis és kizárólag barátságról beszélhetünk, az mutatja, milyen hatalmas munkát végeztek az új német államban a gondolkodás megváltoztatásáért. És ezzel megváltozott» Európa is... Ma már történelem, hogy a fiatal NDK kormánya részéről (Sső nemzetközi okmányuk aláírására éppen itt, Görlitzben, pontosabban a túlparti Zgorzelecben került sor. 1950. július 6. a történelmi nevezetességű nap, amikor Ottó Grotewohl miniszterelnök kézjegyével elismerte az Odera—N eiste vonalat, mint békehatárt. Bonnban két évtizednek kellett még eltelnie, hogy olyan nyugatnémet kormány létesüljön, amely hasonló lépésre szánja el magát. Görlitz óvárosában a res- taurációs munkákat lengyel szakemberek végzik. Az NDK más műemlék városaiban is segítségül hívták a lengyel építőket, akiknek különleges gyakorlatuk van, miként kell az ilyen munkákat végezni. Közöttük a legtöbb fiatalember: a második világháború után született. s hallomásból tudnak a zgorzeleci szerződésről, vagy arról, hogy valaha másként volt a Neisse környékén. A régi házak csak kívülről őrzik a múltat: odabent összkomfortos lakások, kiállítóhelyiségek vagy irodák épülnek. A városban két új lakótelep is épül, házgyári lakásokkal: itt kapnak lakást a fiatal házasok... Görlitzben minden esztendőben akad néhány ifjú pár, akiknek „házassági bizonyítványra” van szükségük. Ez a régi néniét családjog hagyományait őrző igazolás sok tréfálkozásra ad alkalmat, pedig tulajdonképpen ártatlan formalitás csupán. Ha két különböző állampolgárságú személy kíván összeházasodni, igazolnia kell, hogy nincs fennálló házassága. Az elmúlt esztendőben 85 NDK—lengyel házasságot kötöttek a város anyakönyvi hivatalában. Dóra Gehlich anya- könyvezető sok jó kívánságát és bizonyos intelmeket ösz- szefoglaló beszédét néha tolmács fordítja, de az igent tolmács nélkül kell kimondani. Ennyit persze már minden lengyel házasulandó megtanult németül. ezzel nincs is probléma. Egyébként pedig jóval, több NDK- beli lány hódít meg lengyel férfit, mint fordítva. A szerelem kitűnő nyelvtanár Hogy milyenek az ilyen házasságok? — Olyanok, mint minden házasság — mondja Wanda Förster —, a miénk például kitűnő. Pedig annakidején alig tudtunk beszélgetni egymással. .. Wanda, akkor 23 éves lengyel kislány, kilenc esztendeje ment férjhez egy német mérnökhöz. A szerelem kitűnő nyelvtanár. Egyébként a kondenzátor-gyárban ismerkedett meg a férjével, ahol tizenkét éve kezdtek el dolgozni a túlpartról átjáró első lengyel munkások, többnyire nők. A gyárban nagyon elégedettek a munkájukkal; ők a keresettel és a munkakörülményekkel: mi kell még? A Barátság hídján hamar átjuthak. a formalitások minimálisak. És persze nemcsak azok járnak át, akik itt dolgoznak és ott laknak, hanem minden környékbeli. Szó sincs róla: gondot okoz, hogy bizony az áruellátásban és az árakban lényeges különbségek találhatók a két szomszédos ország között. A gör- litzi ellátás irányítói — némi központi támogatással — nagyjában-egészében gzért meg tudnak birkózni feladataikkal. Végtére is a szabad határforgalomban kifejeződő barátság értéke jóval nagyobb, mint a vele járó gondok. S hogy üzérek is akadnak, akik igyekeznek kihasználni a helyzetet? Ez a legkevésbé örvendetes, de úgy látszik, elkerülhetetlen. A fejlődés — ebben biztosak Görlitzben — erre a bajra is gyógyírt hoz majd. Lüktető élet A város fejlődéséről a leglelkesebben talán dr. Ingo Könier, a város főépítésze tud beszélni. Harminc éves volt, amikor három esztendővel ezelőtt átvette ezt a tisztséget. Rengeteg a gondja, baja, problémája, de mert rend,re sikerül megoldani őket, sok az öröme is. — Egy város nem afféle dísztárgy — fejtegeti ,—, amit csak tisztogatni kell és mutogatni, csodálni. Egy városban 'emberek élnek, nem lehet főként a turistáknak dolgozni. Úgy őrizzük meg a régit, hogy a mai életre alkalmassá tegyük. S úgy igyekszünk újat építeni, hogy kapcsolódjék a régihez, harmonizáljon vele. A mindennapi élet az, ami egységbe foglalja az építész munkáját. És ez az él.et itt olyan változatos, lüktető, hogy jó dolga van az építésznek, akármennyi is a dolga... Köhler elnézést kér: mindjárt itt* lesznek Zgorzelecből a lengyel kollégák, velük lesz megbeszélése. Arról van ugyanis szó, hogy a híd forgalma miatt változtatásokra van szükség. Ezt beszélik meg közösen: a békehíd olyan létesítmény, amelyet közösen gondoznak. Pintér István Erőmüvek ésa természet védelme A Duna Gabcikovó és Nagymaros közötti szakaszán létesítendő erőművekről szóló magyar—csehszlovák egyezmény értelmében — amellett, hogy 1968-tól az erőművek bekapcsolódnak a két ország energetikai rendszerébe — gondoskodni kell a környék természeti értékeinek megóvásáról is. A környezetvédelem napjaink egyik legfontosabb feladata — a megállapodás ennek megvalósítására mindkét ország számára külön intézkedési tervet tartalmaz. A számítások szerint a ví- zilépcsőrendszer üzembe helyezésekor a Csallóköz felső részén, amely egyike Csehszlovákia gabonatermő vidékeinek, a talajvíz két-három méterrel emelkedik majd. Szabályozására a központi áteresztő csatornán több zsilipet létesítenek, amelyek az átszivárgó vizet olyan szinten tartják, ahogy az a mezőgazdaságnak leginkább megfelel. Ez persze hatni fog a közeli erdők faösszetételére is. A talajvíz újonnan állandósuló szintje ugyanis megköveteli, hogy olyan fákat telepítsenek a környékre, amelyek számára a megváltozott feltételek a legoptimálisabbak. A megállapodás környezetvédelmi terve Csehszlovákiában hasonló módon gondoskodik az állatvilág védelméről is. Itt elsősorban azoknak a különleges állatfajtáknak a megóvásával kell törődni, amelyek életfeltételeit gyökeresen megváltoztatják az épülő erőművek és a velük összefüggő munkálatok. CTK — KS A Duna csehszlovákiai vidékei, amelyek védelmére külön terv készült. Szibériai táj - az Angara Gyorsitó az akagyemgorodoki Magfizikai Intézetben A kiállítás egy részlete
