Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 16. KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1979. május 14-15-én ülést tartott Budapesten. Az ütésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársa- saságok Szövetsége külügyminisztere. Waldheim ENSZ-főtitkár Moszkvába érkezett. A repülőtéren Kornyenko szovjet külügyminiszter-helyettes üdvözölte (Telefotó-KS) Ülésezik a KGST Végrehajtó Bizottsága A külügyminiszteri bizottság a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének megbízásából — figyelembe véve a helyzet alakulását — véleménycserét folytatott az európai biztonsággal és együttműködéssel, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével és. a leszereléssel kapcsolatos kérdésekről. Ennek sprán áttekintette a Politikai Tanácskozó Testület 1978. november 23-án Moszkvában elfogadott nyilatkozatában kijelölt feladatok megvalósítását szolgáló intézkedéseket. 1 A miniszterek állama- ■ik nevében hangsúlyozták, hogy a nemzetközi események alakulása teljes egészében igazolta az 1978. november 23-i nyilatkozat következtetéseinek időszerűségét és javaslataik jelentőségét. Ezek a jelenkor problémáinak, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelés megvalósításának, a háborús konfliktusok és feszültséggócok felszámolásának a megoldásában, a nemzetközi enyhülés elmélyítésében a tényleges előrelépést szolgálják. A miniszterek kinyilvánították az ülésen képviselt államok határozott szándékát, hogy szorosan együttműködve más békeszerető országokkal, demokratikus és haladó erőkkel továbbra is e javaslatok gyakorlati megvalósítására törekednek. A gyakorlati eredményekhez az érdekelt államok konstruktív tárgyalásain, az általánosan elfogadható megoldások célratörő keresésén és kidolgozásán keresztül vezet az út. Ebben a békét szolgáló munkában állhatatosságra, aktív, gyakorlati lépésekre, a felmerülő nehézségek minden késedelem és halogatás nélküli leküzdésére van szükség. 2 Az ülés résztvevői ez- ■ zel összefüggésben áttekintették az európai béke és biztonság megszilárdításával kapcsolatos leghalasztha- ^tatlanabb feladatokat. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi körülmények között fontos előrelépés lenne és teljes egészében megfelelne az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának, ha valamennyi aláíró állam szerződést kötne arról, hogy elsőként nem alkalmaz egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvereket. E szerződés megkötése, lényegesen megerősítené az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás elve megartásának politikai és jogi alapját Európában, fokozná érvényesülésének ha- tékónyságát, s újabb biztosítékokat teremtene az európai földrészen a háborús konfliktusok kirobbanása ellen. Jelenleg megértek a feltételek arra is, hogy az államok közötti bizalmat erősítő intézkedéseket kiszélesítsék és konkrét lépéseket tegyenek az európai katonai enyhülés útján, az összeurópai értekezlet záróokmányának szellemében. Az ülésen képviselt államok — az összeurópai értekezlet záróokmányával összhangban jelenleg megvalósuló intézkedések kiegészítéseként — készek megállapodni arról, hogy előzetesen bejelentik az e térségben végbemenő nagyobb katonai mozgásokat, az ugyanezen körzetben tervezett nagyszabású légihadgyakorlatokat és az összeurópai értekezleten résztvevő államok parti vizeihez közeli haditengerészeti gyakorlatokat. Az ülésen képviselt országok készek megállapodni, hogy ne bővítsék az európai katonaipolitikai csoportosulásokat, hogy korlátozzák a hadgyakorlatok szintjét és hogy kiterjesszék a bizalomerősítő intézkedéseket a Földközitenger térségére is. Készek a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni más javaslatokat is, amelyek a bizalom erősítésére és a katonai enyhülésre irányulnak az államok között. ' ., A feladat az, hogy már a legközelebbi jövőben kezdődjék meg mindezeknek a gyakorlati intézkedéseknek a megvitatása és egyeztetése: ez elősegítené a bizalom erősítését az európai államok között, hozzájárulna a katonai szembenállás mérsékléséhez és ezt követően a fegyverzetek és fegyveres erők koncentrációja, valamint a fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséihez a kontinensen. Az ülésen képviselt államok e célból politikai szintű konferencia összehívását javasolják az összes európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. Célszerűnek tartanák, ha erre az értekezletre már 1979-ben sor kerülne. Az értekezlet lebonyolításának helyét és időpontját valamennyi érdekelt állam konzultációin lehetne egyeztetni, amelyeket a Varsói Szerződés szervezetének tagállamai készek késedelem nélkül megkezdeni. 3 A miniszterek állama- ■ ik nevében kifejezték elégedetlenségüket amiatt, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon nincs érdemi előrehaladás. Megállapították, hogy a szocialista országok az 1978. június 8-i javaslataikban reális választ adtak a tárgyalások kulcskérdéseire, széleskörűen figyelembe vették a tárgyalások többi résztvevőjének elképzeléseit, s ezzel elősegítették az álláspontok jelentős közeledését. A NATO tagállamai azonban már csaknem egy éve nem adnak érdemi választ e konstruktív javaslatokra. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a bécsi tárgyalások sikeres és gyors előrehaladásához szükség van a nyugati résztvevők jóakaratának ki- nyilvánítására is. A miniszterek kifej ez- ■ ték továbbá, hogy a NATO által az utóbbi időben a fegyverkezési hajsza fokozására tett újabb lépések szöges ellentétben állnak az enyhüléssel és annak elmélyítésével. E vonatkozásban különösen veszélyesek azok a tervek, hogy néhány nyugat-európai ország területén az európai szocialista országok objektumaira irányított közép-hatósugarú nukleáris rakétafegyvereket telepítsenek, továbbá a neutronfegyverek létréhozására és elterjesztésére irányuló tervek felelevenítése. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy valamennyi európai állam biztonságának erősítését nem a fegyverkezési hajsza további fokozása, hanem a nukleáris rakétafegyverek és a hagyományos fegyverzetek korlátozásának útján kéll keresni, a teljes kölcsönösség alapján. Véleményük szerint a jelenlegi időszakban adottak az ehhez szükséges feltételek, s amint arra az 1978. november 23-i nyilatkozatban rámutattak, készek más államokkal együttes erőfeszítésekre ebben az irányban. Ugyanakkor világosan kell látni azt, hogy az ilyen irányú kedvező eredmények eléréséhez mindenki részéről konstruktív magatartásra van szükség. Ezért az ülésen képviselt államok felhívják a NATO tagállamait, hogy az európai országok biztonsága érdekében ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek az európai helyzet romlásához és a katonai feszültség fokozódásához vezethetnek, mondjanak le a fegyverkezési hajsza növelésére irányuló intézkedésekről lépjenek határozottan a katonai enyhülés és a leszerelés útjára. A miniszterek meg- ■ erősítették államaik azon álláspontját, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten résztvevő államok képviselőinek 1980'-as madridi találkozójának hozzá kell járulnia az európai enyhülés és biztonság megerősítéséhez, elmélyítéséhez, valamint az összeurópai együttműködés ki- szélesítéséhez. A Varsói Szerződés tagállamai készek konstruktívan hozzájárulni a találkozó sikeres lebonyolításához. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták: a madridi találkozó sikere szempontjából legfontosabb az, hogy alkotó, konstruktív légkörben bonyolítsák le, amelyet mindenekelőtt a résztvevő államoknak a gyakorlati eredmények eléréséhez fűződő érdekeltsége jellemez. Ennek megfelelően az ülésen képviselt államok síkra szállnak azért, hogy a madridi találkozó munkáját olyan konkrét, kedvező lépések egyeztetésére összpontosítsák, amelyek a záróokmány elveinek és megállapodásainak egységes egészként való megvalósítására irányulnak, beleértve mind a katonai enyhülés, minden pedig az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködésben megvalósítandó határozott intézkedéseket. Az ülésen képviselt államok szükségesnek tartják a madridi találkozó alapos és gondos előkészítését. Készek e célból kapcsolatokat tartani, valamint két- és többoldalú konzultációkat folytatni az össz-európai értekezlet záróokmányát aláírt minden állammal. E konzultációk témája lehet az államok képviseleti szintjének kérdése is a találkozón, figyelembe véve annak jelentőségét az enyhülés, az európai biztonság és együttműködés számára. A madridi találkozó sikere szempontjából nagy jelentőségű lenne a javasolt katonai enyhülés kérdéseivel foglalkozó össz-európai konferencia konstruktív előkészítése és eredményes munkája. 8 A miniszterek — kife- ■ jezvén államaik elvi álláspontját, hogy szükség van a fegyverkezési verseny megszüntetésére, valamint a leszerelésre, különösképpen a nukleáris leszerelésre irányuló tényleges intézkedésekre való határozott áttérésre — egyöntetűen állást foglaltak: maximálisan meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket abból a célból, hogy mielőbb gyakorlati megállapodások jöjjenek létre az alábbiakat illetően: — A hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló új szovjet—amerikai szerződés megkötése és hatályba léptetése, valamint áttérés a csökkentésükről folytatandó tárgyalások következő szakaszára; — Valamennyi nukleáris fegyverfajta gyártásának megszüntetésére, és a készletek fokozatos, teljes felszámolást eredményező csökkentésére vonatkozó tárgyalások időpontja és lefolytatásának módja: — A nukleáris fegyverek alkalmazásának örök időikre szóló betiltása, ezzel egyidejűleg minden állam lemondása az erőszakról, vagy az azzal való fenyegetésről az egymás közötti kapcsolatokban; — Szerződés megkötése a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról; — A nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biztonsága szavatolásának erősítését szolgáló intézkedések megtétele, beleértve a nukleáris fegyverek alkalmazásáról való lemondást a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államokkal, valamint azon államokkal szemben, amelyek területén nincs ilyen fegyver. továbbá kötelezettségvállalás arra nézve, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvereket azoknak az államoknak a területén, ahol jelenleg nincs ilyen fegyver. Az ülés résztvevői újból megerősítették, hogy országaik határozottan fellépnek a legjelentősebb katonai és gazdasági potenciállal rendelkező államok katonai kiadásainak csökkentéséért. Indítványozzák. hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a csökkentés konkrét mértékéről, első lépésként a következő három évre, vagy más, mindenki számára elfogadható kezdeti időszakra. Az ülésen képviselt államok fellépnek a haderők és a fegyverzet növelése ellen más államok területén. Síkra szállnak a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről szóló megállapodások megkötése mellett, továbbá azért, hogy újabb, nemzetközi méretekben megvalósuló erőfeszítésekre kerüljön sor az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolása. a külföldi csapatoknak más államok területéről való kivonása, nukleáris fegyvermentes övezetek, és a béke övezeteinek megteremtése céljából a világ különböző térségeiben, többek között Európában. Emlékeztetnek arra, hogy készek a Varsói Szerződés szervezetének az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével történő egyidejű feloszlatására, és első lépésként katonai szervezeteik felszámolására, a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve. 7 A külügyminiszterek ■ megállapították, hogy az utóbbi időben újabb kísérletek történnek a nemzetközi enyhülés folyamatának megállítására, új háborús tűzfészkek létrehozására, a szocialista országokkal szembeni ellenséges kampányok kibontakoztatására, a népek közötti ellenségeskedés szítására. Fölöttébb veszélyes az újfasiszta és neonáci szervezetek és áramlatok tevékenységének megélénkülése is néhány országban. Az ülésen képviselt államok kifejezték meggyőződésüket, hogy mindezek a kísérletek kudarcra " vannak ítélve, ha a békeszerető államok és népek megfelelő éberséget tanúsítsanak, kellő módon visszaverik az ilyen kísérleteket és jelentősen fokozzák tevékenységüket a tartós békéért vívott harcban Európában és világszerte. Az ülésen képviselt államok felhívást intéznek minden államhoz, hogy egymás közötti kapcsolataikat az európai biztonsági és együttműködési értekezleten elfogadott elvek — szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tisztelet- bentartása; tartózkodás az erőszaktői vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; a határok sérthetetlensége; az államok területi épsége; a viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás; az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletbentartása; a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; az államok közötti együttműködés; a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése — alapján alakítsák. Az ülésen képviselt szocialista államok a jövőben is ugyanúgy, mint eddig, következetesen és töretlenül tevékenykednek a békéért, az enyhülésért és a nemzetközi együttműködésért. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése a testvéri barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. Moszkvában tegnap megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 90. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnökhelyettesei vesznek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohli- cek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Kazimi- erz Secomski, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szovjetuniót Konsz- tantyin Katusev, Vietnamot Huyn Tan Phat képviseli. A végrehajtó bizottság munkájában részt vesz Sz. Gligori- jevics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja. Tegnap délelőtt, magyar idő szerint 7 óra 19 perckor, sikeresen összekapcsolódott a Szaljut—6 űrállomással a Progressz—6 jelzésű teherűrhajó. Az összekapcsolás után- ismét három űrtárgyból álló űrkomplexum kering a világűrben. Tito jugoszláv párt és államfő az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására ma baráti látogatásra és rövid pihenésre a Szovjetunióba érkezik. II. Erzsébet királynő hagyományos trónbeszédével megnyílt az újraválasztott brit parlament első ülésszaka. Margaret Thatcher konzervatív kormánya, amely először nyújthatta be törvényhozási programját a trónbeszéd formájában, világosan értésre adta, hogy már az első törvényhozási ülésszak idején végre akarja hajtani jobboldali programjának minden fő elemét, erősen a vállalkozók javára fogja móAz ülés munkájában részt vesz Nyikolaj Faggyajev, a KGST titkára. A Végrehajtó Bizottság ülésén, amelyen Konsztan- tyin Katusev, a Szovjetunió állandó képviselője elnököl, áttekintik a KGST munkájának időszerű kérdéseit, a hosszú távú együttműködési célprogramok végrehajtását és az újabb programokat, előkészítik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülését. A tanács ülése elé a Végrehajtó Bizottság beszámolót terjeszt a KGST 30 éves fennállásának tapasztalatairól, az eddig elért eredményekről, a szocialista országok gazdasági integrációja elmélyítésének további irányvonaláról. A Végrehajtó Bizottság ülése csütörtökön ér véget. A hatodik teherűrhajó elődeihez hasonlóan üzemanyagot, alkatrészeket, az újabb tudományos kísérletekhez szükséges műszereket, berendezéseket, és a tartós űrélethez nélkülözhetetlen élelmiszer, ivóvíz, tiszta ruha utánpótlást vitt a Szaljut—6 állandó személyzetének. A mostani legmagasabb szintű szovjet—jugoszláv tárgyalások napirendjén a kétoldalú párt- és államközi kapcsolatok témakörén túl szerepelnek a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdései. dosítani a nemzeti jövedelem , elosztását, A trónbeszédben első helyen szerepelt a brit NATO- hozzájárulás fokozása, a brit fegyveres erők növelése és a brit nukleáris ütőerő fenntartásának programja a fegyveres erők fizetésének már bejelentett emelésével együtt. Csak- ezután hangzott el a kelet—nyugati kapcsolatok javításának szándéka, amely láthatólag nem tartozik a konzervatív kormány szívügyei közé. Olaszországban mintegy két millió közalkalmazott szüntette be a munkát kedden. A képen a sztrájkolok Rómában békés tüntetésen követelték az idei kollektív szerződések megkötését (Telefotó-KS) Szaljut—Progressz Megérkezett a szállítmány Tito ma a Szovjetunióba utazik Megnyílt az új brit parlament első ülésszaka
