Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-15 / 111. szám

1979. május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az edzők vagy a kapitány? zegény, szegény S szövetségi kapi­tány. .. Talán '*■1 soha nem volt olyan szánalomra méltó helyzetben a magyar lab­darúgás első számú szak­vezetője, mint napjaink­ban. A nemzeti színeink reprezentánsainak kivá­lasztásához kevés lenne mégannyi zsenialitás is — igaz, viszont, hogy hi­bázni sem tud. Egy-egy keret nyilvánosságra ju­tása után ilyen párbe­szédeknek lehetünk ta­núi. — Mi a véleményed a válogatottakról? — Na, bumm. kijelöl­tek egy csapatra való futballistát. Ha engem kérdeznek, én is tudtam volna választani egy má­sik 11-et, amelyik nem lenne tán jobb, de rosz- szabb sem. Egyszóval a labdarúgá­sunk élvonala — az él­vonal alatt az egész NB I-et értjük — egy szürke masszának tűnik, mely­ből Albertitől—Zsiborás- ig akárki lehet váloga­tott, A szövetségi kapi­tány mi mást tehet, mint. azt, hogy alkalmanként behunyt szemmel benyúl a kalapba, és kiemel egy tucat nevet. Az ered­mény közismert; vereség azoktól a finnektől, majd görögöktől, akik a világ futballnemzeteivel még köszönő viszonyban sin­csenek. Ügy látszik, hoz­zá kell szoknunk a lab­darúgó-pályán a vessző­futáshoz, és tesszük is ezt olyan önkínzó szenve­déllyel, amelyhez min­dig is volt némi nemze­ti hajlamunk. Ha egy­szer nincs győzelmi esé­lyünk, sokkal inkább a látványos kudarcért szur­kolunk azzal a remény­nyel, hogy egyszer talán a számtalan bukás sok­kolja azokat, akik tehet­nek is valamit a labda­rúgásunkért. A minap az egyik he­tilapunk mardosóan őszinte jegyzetét olvas­tam a magyar labdarú­gásról. Egy mondata szöget ütött a fejemben. Ügymond. a magyar— görög válogatott mérkő­zés egy NB Il-es össze­csapás színvonalán moz­gott. Valamikor ez az összevetés minden bi­zonnyal dicséret lett vol­na a második vonal szá­mára, ma azonban sem­miképp nem hízelgő az ilyen összehasonlítás. Mielőtt bárki is ko­molytalanságnak venné a fentieket, hadd hoz­zunk fel néhány példát az NB I-es mezőny jel­lemzésére, amelyből a válogatott is kikereke­dik. A Szolnok megyei labdarúgók közül a kö­zelmúltban jónéhányan jutottak a legmagasabb osztályba. A jászkiséri Sillye például a Vasas­ba került. Egy szeré­nyen szereplő megyei együttes tagja volt heti két-három edzéssel, és néhány hetes, fővárosi tartózkodás után helyet kapott a piros-kékek el­ső csapatában. Sugár, aki a Szolnoki MÁV-nál szerepelt, és nem is a legjobbja volt csapatá­nak, ma a székesfehér­vári vasutasok NB I-es gárdájának egyik „hú­zóembere.” Az MTE-s Varga, aki maga elismer­te, hogy az NB Il-es ed­zésadag 60,—70 százalékát végezte el a Tiszaliget- ben. már pályára lépett a Honvéd első csapatá­ban. Sorolhatnánk a pél­dákat arra. milyen ke­vés kell — már a be­fektetett munkát illető­en — ahhoz, hogy vala­ki első osztályú labdarú­gó legyen. Ha pedig ott van az NB I-ben, akár a válogatottságig • ívelhet pályája. z MLSZ új ve- * zetőségének Ä alighanem az a legfőbb érdeme, hogy felismerte: nemcsak válogatott csapatunk, de első osztályú labdarúgá­sunk sincs. Ezzel egyet­ért a közvélemény is, így a szövetségi kapitá­nyok látványos „fejevé- tele” helyett a szakosz­tályokban való rendcsi­náláshoz tudnának őszin­te szívvel tapsolni. Eb­ben benne van az is, hogy edzők jönnek, ed­zők mennek. De megbo- csájtható, ha ezen az áron a szövetségi kapi­tány — mert jó a vá­logatott — hosszú életű marad. — Pb — KÉZILABDA Javított a Tisza Cipő SE NB I. B, női: Tisza Cipő SE— Ózdi Kohász 18:6 (9:1). Martfű, 250 n., v.: Hegedűs. Szukop. Ti­sza Cipő: Gyúrós — Síposné (2), Horváthné (2), Ferencziné (4), Filákné (1), Szálkái (7). Borgu­lya. Herbály (2), Kovácsné. Fel­földi Mészáros. Czibulya. Edző: Kovács István. A hetek óta gyengén játszó martfűiek a leg­jobb felállásukban léptek pá­lyára, és már az első játék­részben jelentős előnyt szerez­tek. Nagyarányú és meglepően biztos győzelmük reménlhetőleg önbizalmat ad a csapatnak a soron következő mérkőzésen. NB I B, férfi: Csepel SC—Alföl­di Olajbányász 29:23 (13:12.) Bp., 200 n.. v.: Tokodi. Burján. Olaj­bányász: Szintai — Berényl (2), Csajbók (3). Danyl T. (1), Rát- kal (2). Kocsis (9), Masáth (1) Matuz (4), Tari (1). Túróczi. Ed­ző: Horváth József. NB II., férfi: Lehel SC—Váci Fonó 23:21 (12:9). Jászberény, 100 n.. v.: Bánáti, Budavári. Lehel SC: Nagy — Győr (2), Györki (1), Majoros (2). Palotai (2), Mudrák (2). Urbán. Langmár Szabó, Kókai. Szöliősi (14), Za­ja. Edző: Koncz András. Újkígyós—Tiszaföldvár 40:26 (19:15). Újkígyós, 300 n„ v.: Sze­V keres: Tföldvár: Nemes — Bur­ján (5). Szabados (10). Nagy (8). Danku I., Danku H. (2), Néposz (1). Kovács, Antal. Fe- renczi. A jászberényi mérkőzés egyik küzdelmes pillanata Fotó: N. Zs. Táblázat Labdarúgó NB Keleti csoport II I SPORT O SPORT O SPORT 1. DVSC 2. Nyíregyh. 3. Eger 4. Papp SE 5. Kazincb. 6. SZMTE 7. DMTE 8. Szarvas 9. Ózd 10. Lehel SC 11. Leninv. 12. BTASK 13. Hódmezőv. 14. Szabó SE 33 25 5 3 75-19 55 33 21 7 5 49-15 49 33 19 8 6 55-29 46 33 16 11 6 '58-32 43 33 16 9 8 54-31 41 33 16 8 9 49-40 40 33 15 8 10 54-37 38 33 14 9 10 43-30 37 33 15 6 12 46-39 36 33 12 9 12 41-39 33 33 11 11 11 41-43 33 33 12 6 15 40-46 30 33 10 8 15 44-58 28 33 9 9 15 25-36 27 15. Gyula 16. MVSC 17. Sz. MÁV 18. Gyöngyös 19. Borsod 20. Kisvárda 33 10 4 19 31-69 24 33 7 9 17 35-52 23 33 7 9 17 31-53 23 33 7 7 19 23-48 21 33 6 7 20 30-61 19 33 2 10 21 22-69 14 Eredmények: Debreceni MTE—Hódmezővásárhely 4:1, H. Papp J. SE—Szarvas 0:0, Miskolci VSC—Borsodi Bá­nyász 1:0, Eger—Gyöngyös 2:0, Gyula—Ózd 3:2, Kisvár­da—Békéscsabai TASK 0:0. ORSZÁG—VILÁG Kupa öttusaverseny Honvéd Vasárnáp délelőtt kezde­tét vette a Honvéd Kupa nemzetközi öttusaverseny, amelyen tizenegy ország hatvan versenyzője vesz részt, közöttük tizennyolc magyar. A meghívottak kö­zül mindössze a lengyelek két kiválósága, Peciak és Pácéit nem érkezett meg — mindketten betegek. A ver­seny első számában, a lo­vaglásban sokáig nem akyt hibátlan lovas, míg a hu­szonnegyediknek induló Szombathelyi egyetlen aka­dályt sem vétett, remek össz­pontosítással lovagolt, és megkapta a maximális pont­számot. Előtte Maracskó sa­ját hibájából két akadályt vert, Sasics pedig sorozatos megállások után feladta a versenyt. A szovjet Smeljov — a magyar közönség régi ismerőse — bukott, s össze­sen 428 pontot kapott. Jól lovagolt viszont a B váloga­tott két tagja. Császári és Buzgó, valamint a szovjet Tarev s a nyugatnémet Bell- mann. akik egyaránt 1070 pontot szereztek. A Honvéd Kupa védője, Horváth László 980 pontot gyűjtött. Annak ellenére, hogy az újításként elkészített erősorrend sze­rint a „menőkre” délelőtt került sor. délután is akadt jó teljesítmény. Szombathe­lyihez felzárkózott a szintén hibátlan Dobi Lajos, így ők nyerték az első tusát. Eredmények, lovaglás egyéni: 1. Szombathelyi és Dobi 1100—1100, 3—4.: Kle- ment (csehszlovák) és Pa­jor 1096—1096, 5. Four (fran­cia) 1088 ponttal. Csapatban: 1. Magyar C válogatott (Do­bi, Tomashoff. Kurucz) 3210, 2. Bp. Honvéd 3172, 3. Ma­gyar A válogatott 3162 pont­tal. Labdarúgó NB II NÉGY MÉRKŐZÉSBŐL NÉGY PONT Szolnoki MTE—Kazincbarcika 3:0 (1:0) Szolnok, .3000 n., v.: Győri. SZMTE: Boros — KollátlT, Sebők, Simon (Bencsik a 75. percben), Kábák — Porhan- da, Lódi, Baran — Szatmári, Dákap Kóczián (Zakar a 78. percben). Edző: Kóczián An­tal. Kazincbarcika: Fülöp — Bacsó, Tóth, Helgert, Tamás — Fekete, Kálmán, Kendi — Koleszárik, Móricz, Molnár (Simkó a szünetben). Edző: Szentmarjay Tibor. Viharos támadásokkal kez­dett az MTE: a 2. percben Kolláth nyeste be a labdát a kapu elé, és Lódi éles fe­jese alig csúszott a bal kapu­fa mellé. Tíz perccel később Lódi bal oldali szögletét Dá- kay fejelte közelről fölé. A 25. percben ismét Lódi rú­gott szögletet balról, s a lab­da Tóthot és Bacsót is érint­ve kötött ki a kapuban, 1:0. A másik oldalon Kóczián rossz átadását csípték el a vendégek, de Fekete 16 mé­teres nagy erejű lövése Bo­a vendégcsapat kezdett job­ban. Az 50. percben Kendi 20 méteres szabadrúgása halt el a piros-feketék kapusának kezében, majd az előretörő Tamás hatalmas bombáját is elcsípte. Feljöttek a hazaiak, és tovább növelték előnyü­ket. A 66. percben Lódi jobb oldali szögletét Simon Dá- kayhoz továbbította, és a kö­zépcsatár közelről a bal fel­ső sarokba fejelt, 2:;0. Tíz perc elteltével a csereként beállt Bencsik száguldott el a jobb szélen, lapos beadását elvétették a védők. A labdát Porhanda szerezte meg, elő­ször Fülöpöt fektette el, aztán becsapott egy védőt is, és a kapu közepébe gurított, 3:0. A mérkőzés közepes iramú és színvonalú játékot hozott. A többet és veszélyesebben támadó, kapu előtt határo­zottabb MTE megérdemelten győzött a mezőnyben olykor ügyesen játszó vendégek el­zón az erős szél rányomta bélyegét a színvonalra, folya­matos játék nem is alakult ki. A szolnokiak nagy akarás­sal és hallatlan lelkesedéssel küzdöttek, s végeredményben ismét megérdemelten jutot­tak az egyik ponthoz. Jó:x Kovács I., Toperczer, ill. Nagy, Csontos, Nász. — tamási — Lehel SC—Debreceni VSC 2:2 (1:0) Postás átemeli a labdát a kapuson, s előnyhöz juttatja a jászberényi csapatot Fotó: Nagy Zs. ros zsákmánya lett. A 42. percben Kendi beívelését Kálmán fejelte a bal alsó sa­rokra, de Boros — bravúrral — ismét hárított. Szünet után len. Jó: Boros, Kolláth, Se­bők, Lódi, ill. Bacsó, Kálmán, Kendi. — verbók — Leninvárosi MTK—Szolnoki MÁV 1:1 (1:0) Leninváros, 600 n., v.: Bo- dó. LMTK: Dohány — Ko­vács II., Toperczer, Kovács I., Szabolcsi — Lázár, Kapus — Suller, Pálkovics, Bodolai, Pistár (Sztanko a 77. perc­ben). Edző: Kontha Károly. SZMÁV: Bartos — Nagy, Csontos, Debreczeni, Tóth — Ágh, Szajcz, Petró (Szántai a 69. percben) — Mező (Farkas a 69. percben), László, Nász. Edző: Himer István. Az erős szél által támoga­tott hazaiak kezdtek lendü­letesebben, de hamar magá­ra talált a szolnoki gárda. Erejükből néhány szoros kö­vető emberfogásból indított ígéretes ellentámadásra is fu­totta. A 21. percben várat­lanul mégis az LMTK szer­zett vezetést. Suller 18 mé­teres szabadrúgása a felső lécről kipattant, és a berob­banó Pálkovics a kapu bal oldalába fejelt, 1:0. A 35. percben László remek labdá­val hozta helyzetbe Mezőt, a csatár öszseütközött a kifutó Dohánnyal, ám a labda is­mét eléje került, Szabolcsi azonban szabálytalanul ki­mozdította egyensúlyából. A játékvezető — a hazaiak meglepetésére is — nem lá­tott okot a beavatkozásra. A 42. percben egy hosszú kirú­gásra rossz ütemben ugrottak fel fejelni a szolnokiak, a labda Suller elé került, aki­nek nagy erejű bombáját Bartos óriási bravúrral hárí­totta. Szünet után a könnyel- műsködő Csontostól Palko- vics vette el a labdát a 16- osnál, de abszolút helyzetből a jobb kapufa mellé lőtt. A másik oldalon kapu előtti ka­varodás után a gólvonalról mentett az egyik védő, majd Csontos 25 méterről leadott lövését védte nagy szeren­csével Dohány. A 87. perc­ben Nász remekül csavarta be a labdát szögletből és Nagy — immár ötödször — látványos, csúsztatott fejessel továbbította a labdát a jobb felső sarokba, 1:1. A végig küzdelmes találko­Jászberény, 3000 n., v.: Eőry. Lehel SC: László — Mi­hályi, Kirchner, Lakatos, Ká- tai — Postás, Lukácsi, Szívós — Sulyok, Váczi (Kelemen az 58. percben), Bacher. Edző: Czigony István. DVSC: Szabó — Kiss, Szigeti. Potyák, Hal­lá — Sallai, Czikora, Meny­hárt — Tímár, Maczkó, Né- rey (Fodor az 57. percben). Edző: Teleki Gyula. A 7. percben a kapura tö­rő Sulyokot szabálytalanul szerelték, de Bacher mellé lőtt a szabadrúgásból, öt perccel később Váczi beadá­sát Szabó húzta le Sulyok elől. Ezután a listavezétő fo­kozatosan átvette a játék irá­nyítását, és csatárai meleg perceket okoztak a hazaiak­nak. A 16. percben az ide-oda pattogó labdát az utolsó pil­lanatban vágta ki Lakatos a kapu előteréből. A 24. perc­ben Nérey lövését bravúrral hárította László, aztán kifut­va mentett Tímár elől, majd egy szöglet után háromszor is próbára tették. A 34. perc­ben Szívós szöktette Bachert a bal szélen, akinek középre ívelt labdáját Postás a kapu jobb oldalába emelte, 1:0. Az 50. percben Tímár futott el a jobb oldalon, beadását Maczkó a felső kapufa alsó élére fejelte, s onnan a lab­da a gólvonalon túlra pattant, 1:1. A 75. percben a csere­ként beállt Kelemen adott jó labdát Bachernak, s a jobb szélső lapos beadását ismét Postás kapta a 16-os vona­lánál. Lövése a jobb alsó sa­rokban kötött ki, 2:1. Nagy erővel rohamoztak a vendé­gek, és a 86. percben sike­rült egyenlíteniük. Czikora először Kirchnert találta el, de a lepattanó labdát má­sodszorra már a hálóba küld­te, 2:2. A végig jó iramú, változa­tos mérkőzésen a hazaiak,lel­kesedése kiegyenlítette a deb­receniek nagyobb tudását. Bár a bajnokjelöltnek az el­ső félidőben több helyzete volt, mégis nehezen szerezte meg az egy pontot. Jó: László, Mihályi, Postás, Lu­kácsi, ill. Kiss, Sallai, Tímár. Nyíregyháza—Mezőtúri Honvéd 3:0 (2;0) Nyíregyháza, 11 000 n., v.: Nyári. NYVSSC: Buús — Cséke, Szekrényes, Ambrusz, Czeczeli — Buzsik, Moldván, Kléninger (Farkas I. a 71. percben) — Lukács, Kiss M., Farkas II. Edző: Temesvári Miklós. M. Honvéd: Merley — Herédi, Sólyom, Mohácsi, Hódi — Fodor, Vozár (Simái a 73. percben), Batári, Kele­men — Szilágyi, Magyar (Cserháti az 58. percben). Edző: Bencsik Gyula. Már az első percben meg- zörrent a mezőtúriak hálója: Farkas II. jobbról kapu elé küldött labdáját Kiss M. az elalvó kapus mellett a jobb sarokba fejelte, 1:0. Ezután Moldván lövését védte Mer­ley, majd Kelemen labdáját ütötte szögletre Buús. A 16. percben Herédi labdáját Szi­lágyi bombafejessel küldte kapu mellé, öt perccel ké­sőbb Szilágyi cselezte be ma­gát a 16-oson belülre, de a védők az utolsó pillanatban szerelték. A 23. percben sza­badrúgáshoz jutottak a ha­zaiak, mintegy 20 méterre a kaputól. Czeczeli futott neki a labdának és éles lövése a sorfalat megkerülve vágódott a kapu közepébe, 2:0. Az 55. percben Kiss M. a felfutó Lukács elé továbbította a labdát, és a csatár védhetet- lenül bombázott a jobb felső sarokba, 3:0. A hajrában két­szer is szépíthetett volna a mezőtúri gárda. A 81. perc­ben Szilágyi már csak Buús- sal állt szemben, de a kapus szerelte. Két perccel később Kelemen ugratta ki Simáit, ám a csatár száz százalékos gólhelyzetben a kapu mellé gurított. Jó: Buzsik, Czeczeli, Szekrényes, Farkas II., ill. Sólyom, Hódi, Batári, Szilá­gyi. — sindel — Az MTE első gólja utáni dermedt pilanat Fotó: Kőhidi

Next

/
Oldalképek
Tartalom