Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-30 / 100. szám

1979. április 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLÁP 3 Hazánk a szocialista gazdasági közösségben Irta: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese Az archív fotók hatalmas és lelkes felvonulás képeit mutatják. Olyan felvonulá­sét, amely nemcsak a fővá­ros lakosságát mozgatta meg, de külföldiön is figyelmet keltett. Pl.: a párizsi Excel­sior nevű újság május 9-i száma címlapján (közölt fényképet „Az első kommu­nista május elseje Budapes­ten” címen és Kun Béláról, Bokányi Dezsőről is jelen­tek meg képek a lapban. A mozgalmas és impozáns jelenetek, a hitvalló töme­gek, a transzparensek, élet­képek, feldíszített járművök, gipszszobrok, zenekarok, az FTC-pálya sportdélutánja, a városligeti, népligeti és mar­gitszigeti vidámság termé­szetesen jogos volt. Eredmé­nyeit, nemrég szerzett sza­badságát ünnepelte a fő­város proletariátusa. Az örömteli hangulat pedig fe­ledtette. hogy a Tanácsköz­társaság' első komoly válsá­gát élte át azokban a na­pokban, órákban. Az április 16-án megindult román támadás nyomán el-Az ünnep apropóján cso­korba szedtük a Május 1. nevet viselő egy kisebb, és egy nagyobb kollektíva el­képzeléseit arról, hogy mi­re futja az idén az újabb lendületből, amelynek rugó­ja a szocialista munkaver­seny. * * * A népgazdaság igényei szerint kezdtek az idei mun­­kaverseny-feladatokhoz a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységében, amely 1978. évi eredményei alapján ki­váló címet nyert. Tükröző­dik ez a 25 szocialista kol­lektíva és a két munkabri­gád naplójában is: a benne rögzített vállalások többsé­gében a „jobban” jelző kap nagyobb hangsúlyt a „töb­bet” igénye mellett. A gyáregység dolgozóinak nyolcvan százaléka, szám szerint négyszázharmincöten vesznek részt szervezetten a munkaversenyben. Tavaly 4,8 százalékkal teljesítették túl tervüket. Az erre az év­re meghatározott mennyiségi feladatuk — 178 ezer mű1- és valódi bőr női konfekció, farmer alapanyagú szabad­idő-öltözék elkészítésének — egy százalékos túlteljesítése mellett, termékeik minősé­gének javítására tettek jelen­tős felajánlásokat. Munkaidőn túl vállalják például a brigádtagok, hogy • részt vesznek az üzemben szervezett úgynevezett „re­szort betanító tanfolyamo­kon”. Itt a többségében sza­lag mellett dolgozó szabá­szok, varrók több művele­tet sajátítanak el. Sokolda­lúbbá válásukkal aj 1977. évj 16 százalékról 1978-ban veszett a Tiszántúl és még nem volt biztos, hogy a ro­hamléptekkel előrenyomuló románok megáidnak-e a Ti­szánál. A csehszlovák csa­patok Salgótarjánig hatol­tak észak-keleten, a Rutén­föld elveszett, az interven­ciós erők találkoztak. A Vö­rös Hadsereg a bomlás kü­szöbén állt, a Kormányzóta­nácsban pedig felütötte fe­jét a széthúzás: a szociálde­mokrata népbiztosok kezd­tek a „jövőre” is gondolni, keresték a „kibontakozás” útjait. Sőt a május 1-i felvonulás impozáns külsőségei végül azt is feledtették, hogy ezen a napon döntötte meg a junker-jobboldali szocdem­­összefogás a Bajor Tanács­­köztársaságot az európai proletárforradalmak legnyu­gatibb állását. (Bár ez a vereség akkor átmenetinek látszhatott.) Hogy a helyzet végül is nem vált tragikussá, a ma­gyar munkásosztály helytál­lásának köszönhető. Május már 5,1 százalékra kívánták csökkenteni a munkaidőki­­esést. Munkájuk minőségé­nek javítására törekedve egymillió forintos bevételi tervük reklamáció-mentes teljesítését, a kártérítések teljes megszüntetését vállal­ták az idei munkaverseny­ben a lakossági szolgáltatást végző méretes szalonok dol­gozói. A minőségi színvonal tar­tására a munkahelyi kollek­tívák áz önmeózás gyakor­latának megvalósítását szor­­gialmazöák. Tavaly teumé­­kedk 98,5 százaléka felelt meg az első osztályú minő­sítésnek. Ez csak jobb lehet az idén — határozták meg vállalásaikban a lányok1- asszonyok — mert munká­juk mércéjének nemcsak a hazai fogyasztók elégedettsé­ge: a Szolnokon készült ter­mékek felét a Szovjetunió­ba, az NSZK-ba exportálja a Május 1. Ruhagyár. Jászárokszáláson, a Hűtő­gépgyár hűtő- és klímatech­nikai gyáregységében dolgo1- zó harminc szocialista brigád között az egyik legaktívabb közösségnek tartják számon az energiaszolgáltatást vég­ző Május 1. brigádot. Tizen­három tagja — -a tavalyi munkaverseny-eredmények alapján elnyert ezüstkoszo­rús brigádcím is kötelezi őket — az eddigieknél is fo­kozottabb takarékosságra tett felajánlásokkal segíti a kereskedelmi hűtő- és klí­maberendezéseket gyártó üzem 1979. évi sikeres gaz­dálkodását. Nem kevesebb, mint 100 ezer forint értékű energia a Budapesti Munkástanács a diktatúra fenntartása, a Ta­nácsköztársaság védelme, az egész proletariátus talpraál­­lítása mellett döntött. Ál­lásfoglalásuk hatására „a kormányzótanács az , összes frontok részére a legerélye­sebb ellenállás kifejtését ren­deli el. Budapest összes mun­kásai kiküldetnek a frontra, hogy a csapatokat megerősít­sék”. A májusi válság ezzel bel­­polittkailag megoldódott. A bizonytalankodó centrista szociáldemokratákat is ma­gával ragadta a hangulat, a proletáriátus kiállása saját hatalma mellett. Sőt az emel­kedettség még egyszer magá­val tudta ragadni a forrada­lommal szimpatizáló kispol­gári, értelmiségi rétegeket is. A díszfelvonulás fényei és a hadrakelés tényei tehát egyaránt bizonyították a Ma. gyár Tanácsköztársaság élet­­képességét. D. M. Fenti képünk: 1919. május 1-1 felvonulás Budapesten, a mai József Attila utcában megtakarítására vállalkoz­tak a brigádban dolgozó fű­tők, elektrikusok, gépkeze­lők. Elhatározták, őrjáratot szerveznek a havonta 200 ezer kilowattóra villamos energiát, három-négyezer köbméter vizet mintegy 250 tonnányi fűtőolajat, tüzelő­anyagot használó munkahe­lyeken. A gyáregység folya­matos üzemelését biztosító munkájuk során végzett jár­őrözés közben felhívják munkatársaik figyelmét a feleslegesen világító fény­forrásokra. az üresen járó gépekre, a munkavédelmi és tűzbiztonsági rendellenessé­gekre. A brigádtagok újító kész­ségüket is a fokozott taka­rékosság szolgálatába állít­ják. A túlfűtés elkerülését megoldó ésszerűsítésük — számításaik szerint — a fű­tőolaj felhasználásának mintegy 20 százalékos csök­kentését eredményezi. Vál­lalták, hogy energiaszolgál­tatási hiányosság miatt az idén nem lesz termeléskiesés az üzemben, emellett 200 óra társadalmi 'munkát is fel­ajánlottak, amelynek teljesí­tésére a fűtőolajtárolók fűz­biztonsági homoksáncának felújításánál és a gyáregy­ség területén épülő új üzem­csarnok betelepítésénél adó­dóik majd lehetőség a Má­jus 1. brigád tagjainak. Varrónők, gépszerelők, szabászok, villanyszerelők — nemcsak abban hasonlíta­nak egymáshoz, hogy mun­kahelyük, kollektívájuk ne­ve azonos a munka ünnepé­vel. Azonosak egyéni és kö­zös céljaik is: kötelezettsé­geiken túl mindig többet, jobban akarnak a dolgos hétköznapokon is. T. F. KGST-tagállamok JK együttműködésének CM harminc esztendeje ” ” • tényekkel bizonyít­ja a szocialista típu­sú gazdasági kapcsolatokban rejlő hatalmas lehetőségeket. Ennek a szemléltetésére ele­gendő néhány adat is, ame­lyek jól mutatják, hogyan változott megalakulása óta a KGST-országok közösségének világgazdasági súlya. Az el­telt harminc évben orszá­gaink nemzeti jövedelme több mint tízszeresére emel­kedett. A legfejlettebb tőkés országokban ez a növekedés alig több, mint háromszoros. 1949-ben a KGST-országok a világ ipari termelésének 18 százalékát adták, ma már részesedésük meghaladja a 30 százalékot. Együttműködésünknek a KGST alapokmánya áltál megfogalmazott alapvető cél­jai, mindmáig helyesnek, hosszabb távon is érvényes­nek bizonyultak. Természetesen az alapelvek változatlansága nem jelenti és nem jelentheti egyben a tartalom és a formák válto­zatlanságát is. Magától érte­tődik, hogy a közös stratégiai célt mind korszerűbb takti­ka, új módszerek, eszközök alkalmazásával, az együttmű­ködés szüntelen tartalmi gaz­dagításával kivántuk elérni. A KGST-országok belső gaz­daságának és nemzetközi gazdasági kapcsolatainak a fejlődése érlelte meg a KGST 1971-ben tartott XXV. ülésszakának határozatát, amellyel egyhangúlag jóvá­hagyta a szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztésének komplex programját, amely a folyamatosság és a meg­újulás kifejezője, folytatója azoknak a tapasztalatoknak, amelyek együttműködésünk addigi éveiben kiállták a gyakorlat próbáját, s egyben minőségileg új vonásokkal is gazdagítja kapcsolataink rendszerét, a gazdasági együttműködés magasabb szintre emelését, a szocia­lista gazdasági integráció fo­lyamatának kibontakoztatá­sát tűzte célul. Számos jele, bizonyítéka van annak, hogy a KGST-országok gazdasági együttműködésének és kap­csolatainak intenzitása ebben az évtizedbén. és különösen a Komplex Program elfogadá­sa óta — erősödött. Az előttünk álló időszak fő együttműködési feladatait a Tanács elmúlt évi XXXII. ülésszakán elfogadott hosszú távú együttműködési célprog­ramok körvonalazzák. Vala­mennyi tagállam alapvető érdeke a gazdasági kapcso­latok hosszabb távra szóló, biztonságos kimunkálása. A célprogramokban előirány­zott együttműködési elgondo­lások konkretizálása, egyez­ményekben való rögzítése az 1980 utáni időszakra szóló középtávú tervek most folya­matban lévő kétoldalú és sokoldalú koordinációjának feladata. A magyar népgazdaság számára felbecsülhetetlen je­lentőségű, hogy hazánk a vi­lággazdaság legdinamikusab­ban fejlődő szektorának, a KGST-tagállamok közösségé­nek tagjaként gyarapodhat. A szocialista közösség államai­val folytatott tervszerű gaz­dasági együttműködés nél­kül nem, vagy jóval nagyobb erőfeszítésekkel érhettük vol­na csak el azokat az eredmé­nyeket — a szocialista ipar megteremtésében, mezőgaz­daságunk szocialista átalakí­tásában, s a gazdaság jelen­legi intenzív fejlesztésében —, amelyekkel ma méltán büszkélkedhetünk. A külső piaci kapcsolatok­ra — méreténél és egyéb is­mert adottságainál fogva — nagymértékben ráutalt Ma­gyarország gazdaságának zökkenőmentes fejlődését döntően az segítette, hogy a szocialista állami létünk kezdetétől mindvégig támasz­kodhatunk a KGST-orszá­­gokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott gaz­dasági együttműködésünk stabilitásának előnyeire. A Szovjetunióval, s a szocialis­ta közösség országaival foly­tatott gazdasági együttműkö­dés teremti meg a lehetősé­get népgazdaságunk alapvető nyersanyagokkal, energia­­hordozókkal való ellátásához, s a magyar ipari és mezőgaz­dasági termékek túlnyomó részének elhelyezésére. A KGST megalakulása óta kapcsolataink a testvéri szo­cialista országokkal — a be­vezetőben említett általános vonásoknak mintegy konkrét megjelenéseként — mennyi­ségileg, s tartalmukban egy­aránt gazdagodtak. Egyre nagyobb teret nyer a köz­vetlen termelési együttműkö­dés, a .gyártásszakosítás és termelési kooperáció, mind­inkább fokozódik az együtt­működés tervszerűsége. Ez alatt nem csupán a szűkebb értelemben vett tervezési együttműködést értem. A termelési kapcsolatokhoz szorosan kötődik a közös ku­tatási-fejlesztési tevékenység a beruházások összehangolt — esetenként közös — meg­valósítása. Mindez természe­tesen termékenyítőén hatott vissza a külkereskedelmi forgalomra is. Hazánk gazdasági fejlődé­sének kulcskérdése volt — s ma is az — a fűtő- és nyersanyagellátásban folyta­tott KGST-együttműködés. Magyarország összes energia­­igényének több mint a fele behozatalból, s ennek zöme a KGST-országokból szárma­zik. A fűtőanyag-behozatal ilyen nagy aránya mellett rendkívül fontos, hogy az együttműködés hosszú távra is biztonságosan megalapoz­za az ellátást. Ebben — a már ma érvényes egyezmé­nyek mellett — döntő szere­pe lesz a jövőben az ener­gia- és nyersanyagellátás te­rületére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprog­ram által kitűzött feladatok valóra váltásának. Ezt a biztonságos ellátást jól segíti a Barátság I. és a Barátság II. kőolajvezeeték. amelyeken a Szovjetunióból importáljuk a magyar nép­gazdaság számára szükséges kőolaj döntő hányadát. A kőolaj feldolgozására jelen­tős új kapacitások épültek ki hazánkban, amelyek révén újabb együttműködési kap­csolatok kialakítására nyílt lehetőség. A legjelentősebb ezek közül a Szovjetunióval folyó petrolkémiai, s a Len­gyelországgal megvalósuló szintetikus-szál együttműkö­dés. A KGST-országok egyesí­tett villamosenergia-rendsze­­re növeli számunkra a villa­­mosenergia-ellátás biztonsá­gát. Kevesebb kapacitás-tar­talékra van szükség, lehető­ség nyílik nagyobb teljesít­ményű és így gazdaságosabb turbinaegységek alkalmazá­sára. Ezen együttműködés hazánkban 1975-ben egy 1100 megawattos erőmű csaknem teljes villamosenergia-terme­­lését pótolta. További lépés ezen az úton a közelmúltban átadott Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távve­zeték. A KGST-országokat össze­kötő vezetékrendszerek közül nem kevésbé jelentős a Test­vériség. s a Szövetség föld­­gázvezeték. Ez utóbbi — amely több tagállam közös beruházásában készül — 3000 kilométeres hosszan Oren­­burgból érkezik hazánkba. Az érkező, s a hazai földgáz feldolgozása ugyancsak egy új, gazdaságosan termelő ágazat kialakítását eredmé­nyezte. A KGST-'ben a szakosítás és kooperáció — tudatosan és tervszerűen — először a feldolgozóiparban, s azon be­lül is elsősorban a gép­iparban kezdődött meg. A szakosításból, a koope­rációból származó szállítások aránya kereskedelmünkben az 1970. évi 1 százalékról 1976-ig 14 százalékra nőtt. A tagállamok több mint 600 gyártásszakosítási és koope­rációs egyezményt kötöttek, amelyeknek jelentős része sokoldalú. Az elmúlt évre már a közvetlen termelési együttműködés olymértékben fejlődött, hogy például a KGST tagállamaiba irányuló magyar gépipari exportnak már több mint 40 százalékát szakosított termékek tették ki. Kiemelten kell szólni a magyar—szovjet alumínium­­ipari együttműködésről, amely immár több, mint más­fél évtizedes múltra tekint­het vissza. Az 1962-ben meg­kötött, s 1985-ig érvényes Magyar—Szovjet Timföld- Alumínium Egyezmény alap­ján gazdaságosan aknázhat­juk ki világviszonylatban is jelentős bauxit készletünket. Ha ugyanis a kiszállított, tim­földet itthon kohósítanánk, akkor ez egyrészt az itthon termelt villamosenergiának — aminek amúgy is szűké­ben vagyunk — csaknem egyötödét vette volna igény­be, másrészt éppen emiatt a végtermék jóval többe kerül­ne. Jelentős hatással van ez az együttműködés az alumí­niumipar termelési szerkeze­tére is, amely így gazdaságo­san fejleszthető: néhány — kevésbé energiaigényes — termelési szakaszra koncent­rálhatjuk erőinket. Volumenében az egyik leg­nagyobb közvetlen termelési együttműködés a járműipar­ban valósul meg. Az ezen a területen folyó összehangolt munka tette lehetővé, hogy az IKARUS kivívja mai hír­nevét, s ma már évente több mint tízezer autóbusz előállí­tására legyen képes. Ennek a mennyiségnek a 85—90 szá­zaléka kerül exportra. Fő váj sárlóink a szocialista orszá­gok. A kibontakozott főegy­ség- és alkatréfezkooperáció alapozta meg. hogy a hátsó futóműveket és a motorokat gazdaságos sorozatgyártás­ban, s a világpiac értékítéle­tét kiálló minőségben ter­meljük. A Szovjetunióval a Lada személygépkocsi gyártásában folyó együttműködésünk jól bevált, s az autóipari együtt­működés újabb láncszeme — a Polski Fiat kooperáció is — ígéretes. A jelen tervidő­szakban már 180 ezer Lada gépkocsit kapunk a Szovjet­unióból, amelyért különböző alkatrészekből és részegysé­gekből álló garnitúrákat szál­lítunk- cserébe. Gazdaságainkat ma már az együttműködés ezernyi szoros szála fűzi össze, s szinte nincs életünknek, minden­napjainknak olyan területe, amelyre ne volna hatással a szocialista nemzetközi gazda­sági együttműködés. Ez ve­zeti pártunkat és kormá­nyunkat, amikor a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy gazdasági együttműködésünk a szocia­lista közösség országaival to­vább bővüljön. Jó kifejezi ezt a törekvést pártunk köz­ponti Bizottságának 1977. ok­tóber 20-i határozata is, ami­kor leszögezi: „ .. . külgaz­dasági kapcsolataink jövőbe­ni fejlődésének kulcskérdése az együttműködés hosszabb távra szóló bővítése a KGST- országokkal...” Komplex Program­ja ban, s a hosszú tá-MM vú együttműködési célprogramokban körvonalazott el­gondolások valóra váltása hosszabb időt, sok munkát követel tőlünk. A sikeres munka azonban minden bi­zonnyal meghozza gyümöl­csét, hozzájárul valamennyi tagállam — köztük hazánk — gazdaságának töretlen fej­lődéséhez, egész közösségünk erősödéséhez, 2-an a munkásbizalmialk és A nevük: Május 1 Munkaversennyel is a minőségért Asszonybrigádok a gyárban őrjárat a forintokért------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------/ ' flz első szabad május elseje

Next

/
Oldalképek
Tartalom