Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

Ara: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Vörös nyakkendő Őrzök emlékezetem bugy­rában egy majd húsz évvel ezelőtti pillanatot: többed­­magammal vigyázzban ál­lunk, mint a cövek, és kötik nyakunkba a vörös nyak­kendőt. Rég volt, azóta sem kérdi senki tőlem, ha mozgalmi múltam felől érdeklődik, va­jon voltam-e úttörő? Most kérdés nélkül is mondom, voltam bizony, és az volt megannyi osztálytársam, is­kolatársam, ismerősöm. Mint ahogy egyszer azok közül is sokaknak a nyakába került a vörös, nyakkendő, akik ma gyógyítanak, kutatómunkát végeznek, nap mint nap a gép mellé állnak, vagy épp a gyárat irányítják. Ahogyan a harminchárom évvel ezelőtti első úttörők az ország derékhadává nőttek, úgy nőtt föl maga a gyer­mekmozgalom is. A fejlett szocialista Magyarország ma már belátható távlat — a mai dolgozók legtöbbje ép­pen az úttörőélet törvényein, szokásain keresztül ismerke­dett forradalmi hagyománya­inkkal és az elődök nyo­mán új hagyományt terem­tett. Sokat köszönhetnek hát a ma harminc-negyvenévesei — és a későbbi generációk is — a vörös nyakkendős élet­nek. Ma az úttörőmozgalomban több mint egymillióan tevé­kenykednek. A vezetők sze­repe egyre nő. hiszen nagy feladatot vállaltak: az új nemzedéket nevelik szocialis­ta emberré. Teszik mindezt önként. Hosszú időn keresz­tül az általános iskolai ne­velő-oktató munkához afféle szükséges többletként tarto­zott az úttörőélet. A mozga­lom három évtizednyi törté­nelme során azonban rangot szerzett magának és ma már az iskolai irányításnak egyen­jogú. megbecsült tagja a csa­patvezető és a politikai, tár­sadalmi szervezetek élén is mindenütt ott található. A végzett munkáról szá­mot vetni és az új feladato­kat meghatározni három­­évenként ülnek össze a ve­zetők, most Kecskemét ad otthont a holnap kezdődő VII. konferenciánák. A több mint 85 ezer úttörővezetőből választott 220 küldött és a 115 tagú Országos Úttörő Ta­nács. valamint 114 meghívott — tehát a 449 résztvevő — plenáris és szekcióüléseken vitatja meg az elmúlt évek eredményeit, gondjait és a jövő terveit. A párt XI. kongresszusa óta a társadalom még na­gyobb figyelmét, gondosko­dását élvezi a Magyar Úttö­rők Szövetsége. Az iskola és a mozgalom közötti viták he­lyébe az alkotó együttműkö­dés lépett. Pedagógusok, szülők, KISZ- esek, úttörők közös célért munkálkodnak. A legfiata­labbak nyitott szemmel jár­nak a világban, figyelik a felnőtteket és részt kérnek a feladatokból. Nem véletlenül hangzott el a Szolnok me­gyei úttörővezetők tanácsko­zásán az á, kérés: „több gye­rekkéznek, gyerekfejnek való feladatot kérünk!” Kevés az úttörőszoba, nincs elég sport­pálya, többet kéne kirándul­ni... sorolták a nemcsak egy megyebéli gondokat. — Nyilván ezekről és még sok más egyébről is szó esik majd a kecskeméti konferen­cián. Igyekeznek olyan prog­ramot kidolgozni az elkövet­kezendő esztendőkre, amely méginkább erősíti, szélesíti az úttörőmozgalmat. Biztosíték erre a gyerekek iránti felelősség és szeretet, ami a vezetők gondolatait, tetteit irányítja. H. Z. Vizsgatermeket indítanak útnak, határidő előtt szállítottak Negyedévi exportmérleg három gyárban sorrendeknek megfelelően telepítik, amivel kapacitás­­növelést érnek el. SZIM, Karcag felújítás, hídépítés Felújítják a vas­úti sínek ágyazatát Szajol és Török­­szentmiklós között a MÁV pályafenntar­tás dolgozói és a vasútépítő katonák. Új megoldás, hogy a zúzott kő alá fe­hér, filcszerű mű­anyagszövetet fek­tetnek, ami a vizet átereszti, de az ágyazat süllyedése­it megakadályozza. (Balra) A Nagykunsági Főcsatorna fölött az Örményes— Kuncsorba közötti utat átvezető híd befejező munkálatain dolgoznak a Hídépítő Vállalat munkásai. Fotó: Kőhidi MHD, Tiszafüred A Magyar Hajó- és Daru­gyár tiszafüredi gyára ma már az exportáló üzemek közé nőtte ki magát. Termé­szetszerű, hogy a legnagyobb energiát az év első negyedé^ ben is az exportkötelezettsé­gek pontos teljesítésére for­dította. A Szovjetunió meg­rendelésére tíz, egyenként 5 tonnás kikötői portáldarut szerelt készre. A gyár miu­tán megfelelően berendezke­dett az emelőberendezések előállítására, az idén meg­kétszerezi a Szovjetunióba irányuló exportját. 42 darut indít útnak az év végéig. Új megrendelőként Jugoszlávia is jelentkezett, ahová első ízben — mintegy vizsgater­mékként — négy darut szál­lítanak Tiszafüredről. Az üzem közvetett úton is se­gíti az export árualap növe­kedését, ugyanis a vállalat többi exporttermékéhez is jelentős mennyiségű daru alkatrészt gyártott. Ezen túl­menően csatlakozott az MHD konténer gyártási programjá­hoz. Már az első negyedév­ben megkezdték a felkészü­lést a konténer alapkeretek sorozatgyártására. Az idén csaknem 2,5 ezer alapkeret készül a konvertibilis valu­táért is eladható termékek körének bővítése érdekében. BVM, Kunszentmárton A Beton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárának koMéktívája az idén is célul tűzte ki a Ki­váló gyár cím elnyerését. Ezért a gyáriak a munka menetét, tervszerűségét már az első negyedévben ehhez igazították. Elsősorban a ki­emelt hazai állami nagybe­ruházások megvalósítását se­gítik. Többek között a pak­si atomerőműhöz és a mart­fűi Növényolajgyár hűtőtor­nyához készítenek speciális sablonokat, a könnyűszerke­zetes CLASP vázszerkezethez födémtálca sablonokat gyár­tanak. Új termékként jele­nik meg a Körös menti gyár­ban a hat méter hosszú, úgy­nevezett szemölcsös hídge­renda sablon. Ez az új ter­mék a BVM többi gyárának a termékváltását segíti. A kunszentmártoni gyár az első negyedévben még nem exportált, ezt az időszakot a felkészülésre fordította. Az év második felében ugyanis számottevő csehszlovák ex­port van kilátásban, villa­mossínalj sablonok és for­dító gépek szállításáról foly­nak most a tárgyalások. Az üzem Mongóliában, a távoli baráti országba blokkprés tartalék alkatrészeket fog szállítani. Áprilisban osztrák megrendelésre indítanak út­nak jelentős mennyiségű gépalkatrészt. A hazai igény és a növekvő export szükségszerűen megköveteli a termelés, a munkaszerve­zés tökéletesítését. Ennek megfelelően modernizálják, fejlesztik a daraboló mű­helyt, a gépeket, a termelő egységeket, a technológiai A SZIM karcagi gyárában dolgozók a termelési tervet csak olyan mértékben telje­sítik túl, hogy az összhangban legyen a minőségi követel­ményekkel és a gazdaságos­sággal. Alapfeltételként kor­szerűsítik a gyártási folya­matokat és a technológiákat. A termelés hatékonyságát kívánják fokozni a 2,5 mil­lió forint értékű anyag-, és energia, továbbá a 15 ezer normaóra megtakarítással. A gyár a három hónapra eső exportkötelezettségét teljesí­tette és továbbra is folya­matosan teljesíti. Határidő előtt szállítottak ki negyven TSK—45 szánköszörű, vala­mint két TMP szerszámkö­szörű gépet. Mindkét gyárt­mánynak iraki cég a meg­rendelője. Az idén az NSZK- beli Knorr cég részére 3—3 ezer darab kétkörös és négy­körös védőszelep — közúti fékszerelvény — szállítási kötelezettségének tesz ele­get. A termelési követelmé­nyekhez rugalmasan igazod­va belső átcsoportosításokat is alkalmaznak, különösen jelentős lesz az az átszerve­zés, amely a forgácsoló és szerszámgépszerelői kapaci­tás nagyobb bővítését teszi lehetővé. E. S. Kommunista műszak a szolnoki üzemekben Ez év tavaszára a KISZ KB országos kommunista műszakot és társadalmi mun­kaakciót hirdetett meg. A Szolnok megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat if­jú kommunistái, szocialista brigádjai — csatlakozva a felhíváshoz — tegnap kom­munista műszakban töltötték szabad szombatjukat. Mint­egy ötszázan teljesítették az e napra vállalt feladatokat: ezer hízott sertés felvásárlá­sát és szállítását, 400 hízott sertés és 60 szarvasmarha le­vágását, 200 mázsa töltelék­áru elkészítését, amelyből 40 mázsányi füstölve a húsvéti áruk választékát bővíti. A vállalati kollektíva e napi 38—40 ezer forintos munkabérének egy részét a nemzetközi gyermekév alkal­mából a szolidaritási alapra szánja, a másik részéből a vál­lalati „lakásalapot” növeli. A szolnoki Járműjavító szocialista brigádjai és dol­gozói is termelőmunkával töltötték a tegnapi napot, több mint kilencszázhetve­­nen. A nem termelő dolgozók társadalmi munkában kerí­tést festettek, parkosítottak, szépítették az óvodát, a tisza­­ligeti üdülőt és közreműköd­tek a sportpálya építésében. Velük dolgoztak vendégeik is, a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó egyik szovjet ala­kulattól. Szombati - bérüket megosztva a gyermekek szo­lidaritási alapjára, az üzemi bölcsőde és óvoda támogatá­sára, valamint a dolgozókat segítő lakásépítési és vásár­lási alap javára szánták. A Ganz Villamossági Mű­vek szolnoki gyárában is szokásos napi termelőmun­káját végezte szabadnapján a dolgozók több mint 80 szá­zaléka. Ök is a gyermekek javára és a lakástámogatási alap fejlesztésére fordítják a kommunista műszak bérét. *m y, / :ÍT . 3P: mmm TURULOMBÓL Kommunista felelősséggel Egy emelet akadály „Nyakunkon” a húsvét Filmkultúra és közönség Gazdasági figyelő Heti világhíradó (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON!) A megnövekedett gazdasági követelményeknek megfelelően, biztatóan kezdték az idei évet Szolnok megye iparvállalatai és üzemei. Bár egyes helyeken voltak és jelenleg is vannak gondok, nehézségek, az első három hónap eredményei mégis a népgazdasági igényekhez való igazodást, a szervezettebb, hatékonyabb munkára való törekvést tükrözik. XXX. évf. 82. szám, 1979. április 8., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom