Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. április 30. CSflLáDanHONSZRBflD IDŐ Tavaszi komplék Nemcsak egészséges (mert könnyebben levegőzik benne testünk), de praktikus öltözék is a két-három darabból álló együttes, amely a legkülönbözőbb variálásra ad lehetőséget. Más előnye, még, hogy szinte valamenynyi korosztály viselheti, ha egyéniségének megfelelően állítja össze. Lássunk néhányat! L Grafitszürke rakottszoknyás ruha, fehér pikégallérral és kézelővel, széles, divatos nyakkendővel. Kiegészítője a piroszöld kockás rövidujjú, hétnyolcados, elöl végiggombolt nagyzsebes tunika. 2. Elöl testhezálló. hátul kissé lezser a kétzsebes rövid boleró. Ujja könyökig érő, tölcsérszabású. A szoknya elöl végig gombolt, ezt is, mint a bolerót keskeny paszpól díszíti. 3. A rozsdabarna kasmírruhát érdekes, raglánszabású mohazöld kabátka egészíti ki, amely derékig gombolt, övvel ellátott. 4. A pöttyös selyemruhához jól illik az elöl gombolós, öves, férfifazonú jersey kabát úgynevezett szárny ujjakkal. 5. Tweedből vagy csomós bükiéből készült nadrágkosztüm. A rövidujjú mellény tűzéssel díszített. A hosszú, V-alakú kivágás, az enyhén karcsúsított szabásvonal különösen teltebb alakra előnyös. 6. Enyhén bővülű szoknya, kabátkával. A felsőrészt megkötött öv fogja öszsze. A rátúzött zsebet és a lefelé bővülő ujjakat függőleges gombsor díszíti. BK. Gyárfás Endre: TÜCSÖKKALAND Alátét rongyoszsákból Hozzávaló: különböző színű pamut, vagy vászon rongydarab, nagylyukú varrótű, vastag horgolótű. Munkamenet: azonos minőségű anyagdarabokat kimosunk, kivasalunk. Színárnyalatok szerint osztályozzuk, majd a száliránynak megfelelően keresztbe szabva, 3 cm széles szalagcsíkokat vágunk. A darabokat a végződéseken kb. 2—4 cm hosszan egymásra illesztjük, s néhány öltéssel összedolgozzuk. Egyszerre 4—5 méternél hosszabb zsinórt ne készítsünk, inkább munkaközben toldozzuk a végződést, így a munka közben kialakuló színhatást is variálhatjuk. Horgolótűvel 4 láncszemet készítünk, kapcsolás az első szemre, majd az így kialakított gyűrűbe 6 rövid pálcát horgolunk, folyamatosan tovább dolgozunk, minden szemre 2 rövid pálca, majd a következő sorokban, soronként 6 új szemet készítünk. A szükséges nagyság elérése előtt 1 szaporítás nélküli rövidpálcasort, majd 1 visszafelé rövidpálcasort horgolunk. Fül: az utolsó rövidpálcasor befejezésekor 10 láncszem, kapcsolás az alapszemre, folyamatosan minden szemre 1 visszafelé rövidpálcát horgolunk. Felhasználás: a műszálmentes anyagból készített 18 —20 cm nagyságú füles, kerek lapok edényfogónak, lábasalátétnek használhatók, jól moshatók, s találáskor védik a bútor felületet. Színes fonalmaradékokból azonos technikával kisgyerekeknek kedvcsináló-poháralátétet horgolhatunk. P. V. Tücsök koma — képzeljétek — véget vetett a zenének. Zsibvásáron a mafla hegedűjét eladta. De nem bírja zene nélkül; úgy érzi, hogy belekékül. Pedig úgy szép, ha zölden tündöklik a mezőben. Miért érzünk bizonyos emberek iránt rokonszenvet? Miért jó velük együtt lenni, beszélgetni, dolgozni, és miért erősödik meg a vonzódásunk valaki iránt — néha 1— olyannyira, hogy barátunkká fogadjuk? Talán meglepően hangzik, de a kísérletek szerint nem azt szeretjük, akitől ajándékot kapunk, vagy aki szívességet tesz nekünk, hanem azt, akinek mi adunk ajándékot, vagy akinek mi teszünk szívességet ! A rokonszenvünk sokszor akkor támad föl valaki iránt, ha megtudjuk, hogy az illető szeret bennünket. Számos vizsgálat igazolta, hogy a vonzalom vonzalmat szül, akit szeretnek, az maga Zsebrádiót vesz a pénzen, zenél a gép. — ő meg tétlen! Rádióját eladja. — Meg Is veszi a hangya. Megint megy a zsibvásárra, hegedűt vesz, s nemsokára füvön, bokron, kerten át száll a tücsökszerenád. is jobban szeret. Azt is kimutatták, minél bizonytalanabb valaki önmagában, annál inkább vonzódik ahhoz, aki szereti őt. Rokonszenv a barátság alapja is. Barátot az ember önként, maga választ. A barátsághoz nyíltság, őszinteség és kölcsönös szeretet kell. Szinte kivétel nélkül azok között szövődik, akiket valamilyen közös tevékenység — sport, tanulás, munka — köt össze, azonos csoporthoz tartoznak. Hogy a barátság mély érzelmi kapcsolat, azt jól mutatja az a fájdalmas érzés, amelyet akkor érzünk, ha csalódnunk kell egy barátunkban. O. T. Ha az ábra betűit a sakkjáték futólépésének szabályai szerint helyes sorrendben olvassátok össze, Ady Endre egyik versének első sorát kapjátok eredményül. Mi a vers címe? •ua >loÁiirA eij SoSejw sa Soo :sajfajSaiv Barátainkat önként választjuk Aforizmák A városban a csend — hangos feltűnést kelt. * * « Amikor a múzsák hallgatnak, akkor a művészfeleségek beszélnek. • • • Vajon a féltékenység a jövőben is a múlt csökevénye marad? „Az egyiknek kutya — tű- nődött az eb — a másiknak pedig az ember a barátja?” • • • Vannak olyan emberek, akikben a negatív jelenségek pozitív érzéseket keltenek. * * * Testünk tulajdonképpen mindig utunkban van. Fiatal korunkban a követelései, öreg korunkban pedig a kudarcai miatt. * * * Fiatal korában szép feleséget és okos könyveket kívánt magának. De fordítva történt. És öreg korában hálát adott ezért a szerencsés tévedésért. M-v 11 “ ' MC- Ha nem akarsz játszani, akkor fizesd meg a jegy árát, mint a többi nézői Ezen nevet a... A főbérlő rákiált az albérlőre : — Miért vezeti ezt a lovat a lépcsőn? — Mit csináljak, ha egyszer nem akar liften jönni? — A barátnőd elmondta nekem, hogy te elárultad neki azt a titkot, amelyről arra kértelek, hofay semmi esetre se közöld vele! — De hiszen, megkértem öt, ne mondja el neked, hogy én elárultam! — Jól van, akkor ne mondd el neki, hogy én elmondtam neked, hogy ő elárulta nekem! Az újságszerkesztőnek rögeszméje volt a pontosság, és munkatársaitól is mindig ugyanezt követelte. Egyszer az egyik tudósító beszámolót hozott valamilyen gyű-lésről. A szerkesztő olvasni kezdte és a következő mondatra bukkant: „Háromezerkilencszázkilenvenkilenc szem szegeződött a szónokra.” — Micsoda badarság ez? — háborodott fel a szerkesztő. — Nem badarság, uram, a gyűlés résztvevői között ugyanis egy félszemű is volt! Az asszony így szól a gépkocsi kormánya mellett ülő barátnőjéhez: — Óvatosabban vezess! Nem látod a „Veszélyes kanyar” táblát? — Hiszen éppen ezért akarok egyenesen átvágni! A nyílt tengeren haladó hajó fedélzetén az utasok egyszer csak észreveszik, hogy valaki úszik a hullámok között. — Hé, nyugalom! — kiáltják oda neki szócsövön keresztül. Mindjárt leeresztjük a mentőcsónakot. — Nem kell — legyint az úszó — inkább azt mondják meg, hogyan jutok el Liverpoolba? — Ússzon egyenesen még három napig, pénteken pedig forduljon balra! MEGJÖTTEM Hamisítatlan premierhangulat fogadta azokat a szerencsés érdeklődőket, akiknek sikerült bejutniuk fővárosunk legszebb filmszínházába a „Megjöttem” című új magyar film bemutatójára. A nézők között felfedezhettük kulturális életünk kiemelkedő személyiségeit, továbbá a társadalmi szervezetek és a jegyüzérek képviselőit is. Az ifjú rendezőnek ez volt az első önálló alkotása, jóllehet neve nem ismeretlen a filmbarátok népes táborában, hiszen harmincéves filmes pályafutása alatt nem egy remekmű megszületésénél bábáskodott. Segédrendezőként dolgozott az azóta már világhírűvé vált „Csőtörés a Blaha Lujza téren” című dokumentumfilmben, mely méltán nyerte el a Kuala Lumpurban megrendezett nemzetközi filmfesztivál nagydíját, az Ezüst Moszkítót. Sokoldalúságára jellemző, hogy ő írta a „Flórián, üzletközpont Óbudán” című folytatásos televíziós produkció forgatókönyvét is. Ilyen előzmények után szavazott bizalmat a Dilettáns Stúdió vezetősége a tehetséges fiatalembernek. Ez a film kitűnő lehetőséget adott a rendezőnek, hogy bebizonyítsa egyedülálló problémaérzékenységét, művészi érettségét, érdeklődését társadalmunk gondjai iránt. A film főhőse, Edit, ízig-vérig mai asszony. A negyvennyolc éves telefonkezelőnő egyedül neveli három gyermekét és alkoholista férjét egy József-városi bérkaszárnya negyedik emeleti albérletében. A főbérlőnő, Obergróf Zuárdné lezüllött volt arisztokrata, szintén alkoholista. Edit erős egyéniség, de idegeit kikezdik a gyakori vonalbeázások, félrekapcsolások, férje mértéktelen iszákossága, és az, hogy le kell nyelnie főbérlőnője antimarxista kijelentéseit. A szüzsé izgalmas, meghökkentő fordulata a brutális férj egyéves beutalása a nagyfai üdülőtelepre. Edit magára marad három gyermekével, de nem egészen . . . Egyre erősebb érzelmi szálak fűzik Palihoz, a házmester fiához, aki csak az ő ajtaja elől viszi el a szemetet. A gonosz főbérlőnő, látva a fiatalok vonzalmát, feljelenti Editet a lakóbizottságnál és a Nőtanácsnál. A meghurcolt asszony idegei akkor mondják fel a szolgálatot, amikor megtudja, hogy Palit elcsábította a sarki Közért üzletvezetőnője. S amikor arról értesül, hogy a Váci csőtörés miatt harmincezer telefonkészülék némult el Budapesten, öngyilkosságot kísérel meg, három üveg szeszmentes sör elfogyasztásával. Életét csak a gyors orvosi beavatkozás menti meg. Férje, akinek beutalását harmadolták, meglátogatja a kórházban. Megígéri, hogy új életet kezd, dolgozni fog, már el is helyezkedett a Likőrgyárban. Edit boldogan borul férje nyakába, és Pali gyermekével a szíve alatt könnyes szemmel hallgatja a rádiót. Éppen hírül adják, hogy a beázott vonalak kijavításán a szakemberek éjt nappallá téve dolgoznak. Ennyi a történet. Egyöntetű elismerést váltott ki az a merész megoldás. hogy a film a VÉGE felirattal kezdődött. Filmbemutatóknál ritka, hangos tetszésnyilvánításnak lehettünk tanúi a lakóbizottsági elnök lakásában játszódó tortadobálási jelenetnél. Az igényes, kivételes érzékenységű operatőri munka eredményeképpen végigkísérhettük egy penészfolt kialakulását a főhős szobájának falán. A külső felvételek Nizzában, Rio de Janeiróban és Hollywoodban készültek. Hollywoodban sikerült felépíteni a Síp utca és Dohány utca sarkának tökéletes mását, ' valamint a Halászbástyát. A „Megjöttem” parádés szereposztásban készült. Láthattunk két Kossuth-díjast, egy Kiváló Művészt, négy Érdemes Művészt, és egy Jászai-díjast. Az ízléses jelmezek és az ötletes — telefonvonal hangját karikírozó — zene is hozzájárultak az alkotás sikeréhez. Külön kiemelném még a vágó munkáját, aki az általános gyakorlattól eltérően nem keresztbe, hanem hosszába vágta meg a filmet. A tomboló sikert követő fogadáson megtudtam, hogy ez a remekmű mindössze hatvanmillió forintba került. Az ifjú rendező nyilatkozata szerint következő alkotása, melynek munkálatai már javában folynak az „Elmentem” lesz. Azt hiszem, bátran mondhatom, hogy ezt mindanynyian szeretnénk mielőbb látni. Várnai Péter Iván
