Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-28 / 98. szám

A nyári folyamszabályozási, partvédelmi munkálatokhoz ké­szíti elő ezt a Csella kőrakodó felszereléssel kiegészített E 651 kotrógépet Csabai József és Farkas .Mihály, a KÖTI VÍZIG gépműhelyében, Szolnokon XXX. évf. 98. szám,. 1979. április 28., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA *4$ Ülést tartott V > a megyei pártbizottság Dz Ai BTK-ról tárgyalt az Elnöki Tanács Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Majoros Károly elvtárs, megyei titkár el­nökletével tegnap kibővített ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Óvári Mik­lós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártbizottság tagjain kívül az ülésen részt vettek: a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási és városi pártbizott­ságok első titkárai, a megyei tanács vezetői, a tömegszervezetek, mozgalmak megyei ve­zetői, valamint az állami- és szövetkezeti ipar párt- és gazdasági vezetői. A pártbizottság Andrikó Miklós elvtárs előadásában tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP Központi Bizottsága 1979. március 28-i üléséről, majd megvitatta és elfogadta: — Szűcs János elvtársnak, a megyei párt­­bizottság titkárának előterjesztésében a me­gye építő- és építőanyagiparának helyzeté­ről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést, valamint a lakásfejlesztés 1990-ig szóló irányelveit. A megyei pártbizottság személyi kérdé­sekben döntött. Bede János elvtársat, a me­gyei pártbizottság pártgaádasági és ügyke­zelési osztályának vezetőjét, nyugállomány­ba vonulása miatt felmentette funkciójából és Nagy András elvtárs, osztályvezető-he­lyettest, osztályvezetővé nevezte ki. Az ülésről közlemény jelenik meg a Szol­nok megyei Néplapban. Óvári Miklós felszólalása — Ez a pártbizottsági ülés is hozzájárult ahhoz, hogy jobban megismerjem a Szol­nok megyei pártszervek és -szervezetek, a megyében dolgozó kommunisták mun­káját és problémáit — mon­dotta elöljáróban. Ezután szólt a Szolnok megyében tett látogatása al­kalmával szerzett benyomá­sairól. Többek között hang­súlyozta: mindaz, amit a megyében tapasztalt, össz­hangban van az országos helyzettel. Jó a politikai lég­kör, az emberek nyugodt hangulatban dolgoznak, nincs bennük félelem az is­mert gazdasági gondok mi­att, a tenni akarás a jellem­ző. Mindez azt bizonyítja, hogy a megyei pártbizottsá­gok — így a Szolnok megyei pártbizottság is — megfe­lelően készültek fel erre az évre, és jó politikai, gazda­sági, szervező munkával végzik mindennapi felada­taikat. A továbbiakban, az épí­tőipar helyzetéről szóló je­lentéshez kapcsolódva, be­szélt arról, hogy e téma nem egyszerű szűk szakmai kér­dés. Amikor a Központi Bi­zottság októberi ülésén az építőipar helyzetét tárgyal­ta, nem egyszerűen az ága­zat szakmai problémáit vi­tatta meg. Az építőipar, az építőanyagipar helyzete nagy befolyással van az ország egész életére, az ország gaz­daságára, ennek következté­ben politikai szempontból is jelentős. Az építőipar fejlett­sége jelentős mértékben megszabja gazdasági fejlő­désünk ütemét, amihez nem­csak jó terv és pénz kell, hanem építőipari kapacitás is. Ugyanígy az életszínvo­nal alakulásának is fontos tényezője az építőipar fej­lettsége. Van-e lakásunk, és hány épül, milyenek a kór­házaink, az iskoláink, a szín­házaink, a művelődési há­zaink, ezek az életszínvonal fejlettségével összefüggő kér­dések. E területen előbbre lépni az építőipar munkája nélkül elképzelhetetlen. Mindezekből érzékelni lehet, hogy az építőipar helyzete fontos társadalompolitikai kérdés. Ezért szükséges, hogy a párt külön is foglalkoz­zon vele. Éppen azért, mert az épí­tő- és az építőanyagiparnak ilyen nagy a szerepe, az ér­deklődés középpontjában van, jobban látszanak a munka eredményei és job­ban a hiányosságai is. A Központi Bizotság — és örü­lök annak, hogy a megyei pártbizottság is — hangsú­lyozta Övári Miklós, — nem indulatokkal, hanem nagy józansággal foglalkozik e kérdéssel. A Központi Bi­zottság nagy elismeréssel szólt az építőipar, és külö­nösen az építőmunkások munkájáról, i (eredményeiről. Sok minden épült és épül ebben az országban jó szín­vonalon, de szólt a hibák­ról is, amelyeknek egyaránt vannak objektív és szubjek­tív természetű okai. Hosszú évek óta nagy gond nálunk, hogy az építőipari kapacitás mindig kisebb, mint a fizetőképes kereslet. A Központi Bizottság foglal­kozott ülésén a megoldás lehetőségeivel, módjaival. Az egyik ilyen: ha nincs össz­hang a kapacitás és az igé­nyek között, akkor a józan­ság, az ésszerűség keretei közé kell szorítani az igé­nyeket. A másik, hogy a kapacitásokat is közelíteni szükséges az igényekhez, amennyire ezt gazdasági esz­közökkel meg tudjuk olda­ni. Erre is van törekvés a központi szervek részéről. A harmadik: jobban ki kell használni a meglevő építő­ipari kapacitást. Ennek egyik eleme, hogy javítsuk a mun­kafegyelmet. Legyen jó terv, legyen szervezett munka, s akkor a mainál jobban meg lehet követelni a munkafe­gyelmet. Felszólalása befejező ré­szében a Központi Bizottság titkára az ország előtt álló feladatokról szólva hang­súlyozta : nagyon fontos, hogy az idei gazdasági terv az elképzeléseknek megfele­lően teljesüljön. Köztudo­mású, hogy elsőbbséget kell adni a népgazdasági egyen­súly helyreállításának. En­nek kell alárendelni min­den mást, növekedési üte­met, beruházási politikát, nemzeti jövedelemelosztást, életszínvonal-politikát. Poli­tikailag megfogalmazva: az elért eredményeket kell megszilárdítani, most ez a fő feladat ez a jövő fejlő­désének alapja. Az idei terv műszakilag, anyagilag megalapozott és nem feszített. Teljesíthető! Mire figyeljünk mi, kom­munisták? Fontos, hogy a párt vezető szerepe érvé­nyesüljön, és hogy jól ért­sük, mit jelent a párt vezető szerepe. A párt vezető sze­repének erősítése azt jelen­ti, hogy jobban magyarázzuk elképzeléseinket. tenniva­lóinkat az embereknek, hogy nagyobb erővel törekedjünk meggyőzésükre, a munka­­szervezésére és politikai el­lenőrzésére. A tervet, a gaz­daságpolitikai elgondoláso­kat akkor tudjuk végrehaj­tani, ha ezt nem reszort­munkának, hanem az egész párt közös feladatának te­kintjük. Már ötéves tervünk elején is az volt a jelsza­vunk, hogy az ötéves terv az egész nép ügye. Ma ez még fokozottabb mértékben így van — hangsúlyozta be­fejezésül a Központi Bizott­ság titkára. A megyei pártbizottsági ülés után délután a Központi Bizott­ság titkára a martfűi cipőgyárba látogatott. (Tudósításunk a 3. oldalon.) Képünkön: a Tisza Cipőgyár úgynevezett A-gyá­­rában készül futószalagon az a ruganyos, magasított, telital­pú női félcipő, amelyet Óvári Miklósnak mutatott meg M.aczó László vezérigazgató A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az új Büntető Törvény­könyvvel összhangban az El­nöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a szabálysértésekről szóló 1969. évi I. törvényt. Minthogy az új Büntető Törvénykönyv szűkíti a bűn­­cselekmények körét, és egy sor, társadalmilag kevésbé veszélyes magatartási sza­bálysértéssé minősít, a tör­vényerejű rendelet bővíti a szabálysértések körét, ugyan­akkor gyorsítja és egyszerű­síti a szabálysértési eljárást és hatékonyabbá teszi a bír­ságolási rendszert. A Magyar Népköztársaság Hőse elnevezéssel az Elnöki Tanács új kitüntetést és ki­tüntető címet alapított. Az Elnöki Tanács — a képviselői helyek megüjese­­dése miatt — időközi válasz­tást tűzött ki 1979. június hó 10. napjára a budapesti 28. számú és a Zala megyei 10-es számú országgyűlési képvise­lői választókerületben. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel, és vá­lasztott meg, végül egyéb ügyekben döntött. Kádár János fogadta Grisa Filipovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap a KB székházában fogadta Grisa Filipovot, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Juhász János, a KB osztályvezető-helyettese. Jelen volt Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. Több szénhidrogén a népgazdaságnak Növekvő hűtőszekrény-export Kiváló Vállalat kitüntetés a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnak és a Hűtőgépgyárnak Harmadszor tüntették ki ebben az ötéves tervben az ország legnagyobb bányá­szati vállalatának, a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­­termelő Vállalatnak a kol­lektíváját. A két évvel ez­előtti eredményekért kapott Kiváló vállalati cím, a ne­hézipari miniszternek az olajbányászok 1977-es mun­kájáért adományozott elis­merő oklevele után dr. Si­mon Pál nehézipari minisz­ter tegnap délután adta át a tavalyi erőfeszítésekkel is­mét megérdemelt Kiváló Vállalat címet. Az ünnepsé­gen részt vett Árvái István, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja, az SZMT ve­zető titkára, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára és dr. Pál László, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettese is. Az OKGT vezérigazgató­helyettese ünnepi beszédé­ben méltatta az alföldi olaj­bányászok 1978. évi munká­ját. Többek között elmondta, hogy a NKFV nemcsak el­érte az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakára ki­tűzött célokat, hanem min­den termékből többet ter­melt a tervezettnél. Tavaly például kőolajból három százalékkal, földgázból pe­dig majdnem öt százalékkal többet értékesített a válla­lat, mint tervezték. A vál­lalat nemcsak hazai vásár­lóit tudta 1978-ban kielégí­teni, hanem még exportált is a tőkés országokba. A korszerű, gazdaságosan előállítható termékek ará­nyának növelése érdekében az NKFV szegedi gázfeldol­gozójában megteremtették a földgázból nyert izobután, Hajdúszoboszlón pedig az izopentán termelésének fel­tételeit. Ha vásárlóik kérik, akkor már az idén mindkét termékből tudnak szállítani. A Nagyalföldi Kőolaj- és Simon Pál (jobbról) átnyújtja a Kiváló Vállalat kitüntetést Pápa Aladárnak, az NKFV igazgatójának Földgáztermelő Vállalat évek óta csökkenő létszám­mal oldja meg termelési fel­adatait. Ilyen körülmények között csak a termelékeny­ség javításával tudja válla­lásait teljesíteni: az egy dol­gozó által 1978-ban előállí­tott társadalmi termék ér­téke például 6,4 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. A gazdálkodás is eredmé­nyes, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a ta­valyi bevételek 5,6 százalé­kos növekedése mellett a ráfordítások csupán 4,7 szá­zalékkal lettek nagyobbak az előző évinél. Így a vállalat 1978. évi nyeresége több mint 15 százalékkal -növeke­dett a tervezett értékhez vi­szonyítva. Beszéde végén a vezér­igazgató-helyettes hangsú­lyozta a kőolaj .és a földgáz tovább növekvő hazai gaz­dasági szerepét, és felhívta a figyelmet a készletgazdál­kodás megszigorításának fontosságára. A munka ünnepére való emlékezés és a kőolajbányá­szok munkájának méltatása után a nehézipari miniszter kért szót. A Kiváló vállalati cím átadása után miniszte­ri kitüntetéseket nyújtott át a vállalat néhány dolgozójá­nak. Majd rövid beszédében az idei vállalati célok jelen­tőségét húzta alá. Árvái Ist­ván is köszöntötte az olaj­bányászokat. Az ünnepség végén a bá­nyaipari szakszervezetek fő­titkára adott át kitüntetése­ket. Jutalomban, elismerés­ben részesültek a legrégeb­bi törzsgárdatagok és Szo­cialista brigádok. (Folytatás a 3. oldalon.) Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom