Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-26 / 96. szám
1979. április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 JOGSÉRTÉS NÉLKÜL A járási tanácsok megszűnése óta jelentősen növekedett a községi tanácsok jogköre, s azok egyre jobban élnek is lehetőségeikkel. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a járási hivatalok válláról lekerült volna minden súlyos gond, körültekintő munkát igénylő feladat. Sőt, alapvető feladatuk teljesítése — a községi tanácsok és azok szervei önálló tevékenységének fejlesztése, az ahhoz szükséges feltételek' megteremtése — nagyon is tudatos erőfeszítéseket követel tőlük. Az állampolgárok jó közérzetének biztosítása jelentős mértékben tőlük függ. Kitűnik ez mindennapi tevékenységükből is, hiszen közreműködnek a községi tanácsok és végrehajtó bizottságok munkájának törvényességi felügyeletében; a településfejlesztési, gazdálkodási, ágazati, hatósági feladatok irányításában; a községi tanácsok tömegkapcsolatának és más szervekkel való együttműködésének erősítésében, a káder- és személyzeti munkában. A kunszentmártoni járási párt-végrehajtóbizottság mindennek tudatában tűzte napirendjére a járási hivatal munkáját, és tett segítő szándékú észrevételeket. Joggal állapította meg a vb. hogy az utóbbi időkben egyre jobban kirajzolódik a járási hivatal ellenőrző, segítő munkája, jelentős fejlődés tapasztalható benne. Egyszóval megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek — következésképpen kirívó gondok nem jelentkeznek. _ Több tény bizonyítja ezt. A törvényességi felügyelet jól alkalmazott módszereinek tudható például be, hogy az utóbbi években testületi határozat végrehajtásának „Szakosítani” a szakelőadókat O Nem ügyiratközpontúan O Társadalmi munkák felfüggesztésére nem került sor. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a szakelőadók mindig az előírásoknak megfelelően döntenek. Kis mértékben ugyan, de néha jogosak a fellebbezések. A járási hivatal egyik fontos feladata ebből adódóan, hogy a szakigazgatási vezetők és a községi vb-titkárok munkamódszerében további javulást érjen el, hasson oda, hogy azok megtanítsák munkatársaikat minden esetben a jogszabályok alapján dolgozni. S arra is, hogy a felügyeleti vizsgálatok során feltárt hiányosságokat miként szüntethetik meg. mert most még többször előfordul korábban feltárt mulasztás. A felügyeleti vizsgálatokkal összefüggésben egyébként csak "helyeselni lehet a járási hivatalnak azt a törekvését, hogy az osztályok a vizsgálatok során a részletező, ügyiratközpontú megállapítások helyett a feladatmegoldások színvonalát. a társadalomoplitikai célkitűzések érvényesülését tartsák szem előtt. A községi tanácsok munkájának eredménye jelentős mértékben függ a lakossággal és más szervekkel való együttműködéstől. A kunszentmártoni járásban tavaly a megyei átlagnál kevesebben vettek részt falu- és réteggyűléseken — ez arra vall, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a szervező munkára. A járás gazdasági szerveivel viszont egyre jobb az együttműködés. A gazdasági koordináció eredményeként 1977-ben 3,7 millió, 1978-ban pedig 4,2 millió forintot tett ki a tanácsi számlákra átutalt pénzeszközök értéke. A gazdálkodó szervek elsősorban a gyermekintézmények fejlesztéséhez nyújtottak segítséget. A pénzeszközök mellett a társadalmi munka értékének 30 százalékát a vállalatok, szövetkezetek biztosítják. A járási hivatal arra törekszik, hogy amikor a lakosság ellátása vagy a területfejlesztés szerepel napirenden, a tanácsi fórumokon a gazdasági szervek vezetői vegyenek részt. A községek fejlesztési és szépítési feladatainak megoldása érdekében a járási hivatal szorgalmazza a lakosság társadalmi munkaakcióit. És hogy nem eredménytelenül, arra bizonyság: tavaly már a lakosság hetven százaléka végzett önzetlen munkát. Az eredmények egyik forrása járásszerte az, hogy a járási hivatal és a községi tanácsok vezetői egyaránt fontos feladatúiknak tartják a helyi pártszervekkel való jó együttműködést. E cél érdekében például meghívják a párttitkárokat a felügyeleti vizsgálatok értékelésére, és minden ■ egyéb módon elősegítik, hogy a pártbizottságok teljes képet kapva a tanácsi munkáról, megfelelő segítséget nyújtsanak hozzá. S. B. Üj illatokkal, új színekkel csábít a botanikus kert: egzotikus tájak cserjekülönlegességei hatalmas virágcsokrokként tarkállanak; fenyőóriások águjjainak hegyén frissen hajtott, élénkzöld tűlevelek szűrik át az áprilisi napfényt; patakvíztükörben barkás ágaikat keltetik a fűzek; megújult lombkoronák rejtik a zengő füttyű rigót, a búgó gerlepárt... és íme néhány fotó a tavasz teljében pompázó tiszakürti arborétumból, lelkesítendő, hogy mindezt ott, százszínű-illatú valóságában látni kell! (Kép és szöveg: Temesközy F.) Sárgán virító gyermekláncfű tarkítja a megújult pázsitot Hatalmas egzotikus virágkelyhek vonzzák a szemet, csábítják a méhek, dongók százait Csak a ligetben játszó gyerekek kedvencének ágagancsán nem fakadtak rügyek □ iktus néni — Fdcsór Kálmánné — első útja a kórházból a társak közé vezetett. Az ablakból már látták közeledni a bo|tra támaszkodó alakiját, a fürgébbek fel is pattantak, hogy elébe siessenek. Az idős asszony pihegve, még kórházgyengén érkezett otthonosan helyet keresett, köszöntött mindenkit. Sugárzott róla az elégedettség, feledte az alig néhány hetes operáció fájdalmait. Megszállta a szép nyugalom, amelyet egy nagycsalád asztalfőjén érezhet a nagymamasorba ért asszony, akinek jeles ünnepen sikerül hazaterelni fiait, lányait — a családot. A besenyszögi főutcától alig egy karnyújtásnyira megbúvó kis ház külsőleg semmiben se különbözik szomszédjaitól. Sok évig egy halkszavú, végtelen türelmű tanítónőnek adotit otthont, aki élete java részét a gyerekek között töltötte. A pedagógus — Lukács Pálné — megfáradva, betegen úgy határozott, hogy szociális otthonba vonul, házikóját húsz évig minden térítés nélkül felajánlotta az öregek napközi otthonának. így lépett elő „közintézménnyé” tavaly december elsején a kertes családi ház. Tárt kapu fogadja az otthonba igyekvőt. A tornác ablakai még üresek, a rámákat azonban már befestették. — A napokban üvegeznek, az ajtót is festik a téesz brigádjai — mutat körbe Csapó Pálné, az otthon huszonegynéhány éves vezetője, majd betessékel a kellemesen fűtött, nagyon barátságos társalgóba. Döcögő nevetés, zsörtölődő válasz... kártyacsata Otthoni ny kalákában „dúl” az egyik, szőttessel borított asztalnál. Még a délelőtti tévéműsort nézők is odasereglenek néhány pillanatra a „zsírozok” köré. Itt minden érdekes, minden esemény. A váratlan vendég azonban felborít mindent. © Mire letelepszik az újságíró, már tizenhat szempár szegeződik rá, és majd anynyi közvetlen kérdést hall. (— Nézze Szakali bácsit! Az a huncut szemű ember a napközi korelnöke. Elhinné róla, hogy már 84 éves?! És ő a nótafa az otthonban! Még 70 évesen is dolgozott a termelőszövetkezetben, éjjeliőr . volt. Derűs, tiszta öregember, pedig egész életében a munka nehezét fogta ... néhány hónapja temette el a feleségét, akivel öt gyereket nevelt fel becsülettel — súgja Klárika, az otthonvezető.) — Szakali bácsi! Látogatják-e a gyerekei? — De még mennyire! Ök is, a tizenkét unokám és a két dédunokám is. Jó gyerekek ők. Én is megyek, egyszer ide, másszor oda ... — Aztán alig várja, hogy idejöhessen — évődik mellette egy csuparánc asszony. — Maga tán’ nem?! Ki ne szeretne kaszinózni, ha módja meg ideje van rá? — Meg ez a sok asszony, ugye — kacsint Rigó bácsi — hiába, aki mindig szép asszonyok körül forgolódott, nem hagyja annyiban ... (— Urasági cseléd, parádés kocsis volt Szakali bácsi, ezért Ugratják- Rigó István is megőrizte kedélyét, pedig neki is kijutott... ö mesélte, hogy volt olyan időszak, amikor öt gyerekének négy görhe, meg egy kanna víz jutott egésznapi eledelül. Cselédember volt, majd állami gazdasági munkás. A feleségével jár rendszeresen ide, az asszonyka most kórházban van — suttogja az otthonvezető.) Fejes Illésné arcán madonnamosoly. Előbb akadozva, majd felszabadultan mesél életéről. Kilenc gyereket nevelt fel. Özvegyen maradt egy csemetével, amikor asszonya lett egy hét gyermekkel egyedül maradt embernek. Született még egy... A szülőkkel együtt tizenöten ülték körül az asztalt egy-egy ebédnél... S hogy most itt van? Ö is, mint a többiek, a társaságért, a közösségért. A gyerekeknek más a dolguk; dolgoznak, élik a maguk életét. Ünnepnapon látogatják, gondját viselik, De kevés az ünnep és nagyon sok a hétköznap ... © A tenyérnyi irodában még néhány szót váltunk az otthon vezetőjével és Maródi Lászlóné házi szociális gondozóval. Munkájukról, amely — egyben — hivatás. Az öregek napközi otthonának sorsát a helyi Kossuth Termelőszövetkezet brigádjai éppúgy a szívükön viselik, mint az óvodások, az iskolások, a tanács. Talán ezért — és így — lehet megteremteni kalákában az otthoni nyugalmat. T. Szűcs Etelka Pihenés, kikapcsolódás Biztos „bázis”: Csopak Jutalomút a Szovjetunióba Kiváló szolgálat jutalmaként május 7-én harminc munkásőr utazik megyénkből a Szovjetunióba. Ütjük során felkeresik Moszkvát és Volgográdot. Tiszta, virágos Kisújszállásért Utca- és lakóbizottsági tagok részvételével tartott értekezletet kedden a kisújszállási Városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A megbeszélés témája a város környezetvédelme, a tiszta, virágos Kisújszállásért mozgalom eddigi eredményei, az akció további folytatása. Tóth Endre, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára értékelte az eddig végzett munkát, majd Ponyókai Bálint, a városi tanács elnöke. Varga Lajos, a Vöröskereszt városi elnökségének elnqke, több utca- és lakóbizalmi mondta el észrevételeit Kisújszállás köztisztasági helyzetéről, a további teendőkről. (Tudósítónktól) A Jászsági Állami Gazdaságban évről évre igyekeznek, hogy minél több dolgozójuk pihenhessen gondtalanul. Legbiztosabb „bázisuk” az állami gazdaságok közös, társulással épült csopaki üdülője, ahol egy szoba a jászságiaké. Első osztályú minősítésű; ugyanazt nyújtja, mint a legmagasabb kategóriába sorolt SZOT-üdülők. Május 18- tól szeptember 27-ig tíz turnusban — kéthetes váltásban — tölthetik itt szabadságukat a dolgozók. Csopak nagyon kedvelt hely. Vonzza a nyaralókat a tekepálya, a szauna, a park. Szép játszóterén jól érzik magukat a gyerekek is. Az üdülőt folyamatosan bővítik, most már két szárny fogad vendégeket. A közeljövőben épülő harmadikban ismét lesz egy szobája a Jászsági Állami Gazdaságnak. 1978-ban egyhetes turnusokban is váltották egymást a dolgozók. Egybehangzó vélemény: pihenésre ez az idő kevés. Ezért az idén két- - hetes turnusokat terveznek. Természetesen — megfelelő szervezéssel — a csak egy hétre szóló igényeket is figyelembe veszik. Tavaly Miskolc-Tapolcán béreltek egy kétszoba-konyhás faházat, ahol önkiszolgáló rendszer volt. Az idén ehelyett 45 ezer forintért Balatonfenyvesen bérel a gazdaság egy villát, 92 napra. Két személyes, és egy háromszemélyes szoba áll rendelkezésre. Akik ide szóló „beutalót” kapnak, azoknak csak az élelmezésükről kell gondoskodniuk. A gazdaság kevés SZOT- beutalót kap; főidényre szóló családost alig, vagy egyáltalán nem ... Pedig az iskolás gyermekek miatt máskor nem lehet együtt a család. Évenként öt leányt és ugyanennyi fiút küldhetnek nyaralni SZOT-beutalóval. 1979-ben hét nyugdíjast is üdültetnek, majd mindegyik jutalomképpen kapja a beutalót. H. A. Nyugalmas délelőtt a napiköziben (Fotó: K. I.) TAVASZ AZ ARBORÉTUMBAN
