Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-03 / 78. szám
Ara: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 78. sióm, 1979. április 3., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Egyenruha a gyárban „Tiltakozunk!” így lehetne summázni a levél lényegét — amelyet a híradástechnikai cikkeket gyártó üzem mánkáslányai, asszonyai adtak postára, lyii ellen tiltakoznak? Egyenköpenyt kell viselniük. Az üzem egyik részében pirosat, máshol kéket, megint máshol barnát Micsoda dolog ez, a személyiség megsértése — így a felháborodás. Még mielőtt vizsgálat kezdődhetett volna a levél nyomán, belátták — vagy meggyőzték őket —, hogy nem az üzemvezető kénye-kedve diktálta az új üzemi „divatot”. A köpenyek színe egy-egy részleget jelöl — így a diszpécserek a hatalmas csarnok minden pont ján láthatják, ki ügyködik a helyén ki nem. Elsősorban ez szülte az ötletet, ez a megoldás, ami nem új. Megyénkben az Aprítógépgyárban, most már az MHD tiszafüredi gyárában is, átvették ezt az egyszerű, de praktikusnak tűnő módszert. Az említett levél írói az , egyenruha” ellen tiltakoztak. (Később megnyugtatták őket, hogy ezekre a köpenyekre is lehet varrni „farkasfogat”, tenni hímzett gallért.) Tételezzük fel: ezért tiltakoztak, s nem azért, hogy elmúlik az az idő, amikor bárki bátran minden feltűnés nélkül mehetett bárhova, bármikor. Elképzelhető, hogy megszokták a szabad jövés-menést. Senki sem szólt ellene. S most ez az intézkedés... Pedig hány ilyen megszokott, senki által meg nem erősített konvenció található az üzemekben, ami egyszer csak kérdőjelek sokaságával találkozik. Ilyen például az öltözőszekrény esete. Valamikor a rozoga üzemcsarnokokban senkinek nem szúrt szemet, de ma már, amikor egyre másra gyönyörű fehér csempékkel díszített öltözőket készítenek, feltűnik mindenkinek. Ide kerülnek be a szürkére festett lemezből készült szekrények. (A hangsúly nem a lemezen van, hanem a szürkén.) Igaz, itt-ott már feltűnik a barnakeretes ajtóval, vajszínűre festett „sifonér”, és pár társa. Ök az úttörők. Ugyanígy úttörőnek számít a Volán is, egy egészen más területen. Ez a tröszt nem szürke egyenruhába bújtatja dolgozóit. (Bár elképzelhető —• olcsóbb lenne). A 7-es számú vállalata is kezdeményező ábból a szempontból, hogy műhelycsarnokában nem az autóbuszokon vagy a teherautókon nyomják el a dolgozók a csikkeket. Külön dohányzót jelöltek ki. Igaz, a kis elkerített terület, vagy máshol a külön helyiség nem garancia' arra, hogy valaki nem a padlón tapossa szét a cigarettacsikket, mint ahogy az új ruha sem biztosítja a folyamatos anyagellátást, a jó minőséget az említett híradástechnikai üzemben. Mindenesetre a köpennyél, az új viselettel leírhatnak egyet a rossz beidegződések, „hagyományok” listájáról. H. J. V * v vD. Április 4-e alkalmából Kitüntetések művészeknek ^ és újságíróknak Átadták a Kiváló és Érdemes Művész címeket, a művészeti és Rózsa Ferenc dijakat Tegnap a Parlament vadász-termében bensőséges ünnepség keretében, hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából átadták az idei Kiváló és Érdemes művész címeket. Az ünnepségen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Óvári Miklós. az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Kornidesz Mihály, a KB osztályvezetője. ott volt a kormány több tagja, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos jeles személyisége. A megjelenteket Pozsgay Imre kulturális miniszter köszöntötte. Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a kulturális miniszter irodalmi és művészeti díjakat adományozott a kulturális és művészeti élet számos képviselőjének. A kitüntetések ünnepélyes átadásinál — tegnap a Fészek klubban — jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Pozsgay Imre kulturális miniszter. Tegnap a Parlamentben Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke kitüntetéseket adott át az újságíróknak. Az ünnepi eseményen jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Fodor László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. (A kitüntetettek névsorát lapunk 3. oldalán közöljük.) Ötezer műbőr férfikabátot készített az első negyedévben a szolnoki BÖRTEX Vállalat I. üzemegysége a Német Demokratikus Köztársaságba. Képünkön Csernok Emőné meós a kabátokat ellenőrzi- A tavalyinál több kukoricát vetnek Az elmúlt hetek viszonylag jó időjárását kihasználva a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet befejezte a kora tavaszi növények vetését. Földbe került a borsó, a cukorrépa, a fűszerpaprika, a lucerna és a hagyma magja — összesen mintegy ezernégyszáz hektár teendőin jutott túl a gazdaság. Az üzem szakemberei a talaj vízkészletét is megvizsgálták, és arra a megállapításra jutottak, hogy öntözni kell. Március 20-a óta dolgoznak a berendezések, jelenleg 22 gép két műszakban szolgáltatja a mesterséges esőt. A tsz hozzálátott a burgohya vetéséhez is, a talajművelő eszközök pedig a kukorica vetőágyát készítik elő. Ebből az igen fontos takarmánynövényből a termelőszövetkezet az idén 15 százalékkal nagyobb területről akar termést betakarítani, mint tavaly — ezzel is hozzájárulva a saját és az ország igényeinek jobb kielégítéséhez. R tiszafüredi példa Művelődés az Alumíniumárugyár füredi gyáregységében 4. oldal Nagy hagyománya van Törökszentmiklóson a galambtenyésztésnek: erre alapozza jelentős vágottgalamb-exportját a Baromfiipari Országos Vállalat gyára is. A zsugorfóliába csomagolás után szinte az egész mennyiség exportra kerül Iskolát és üzleteket avatnak az ünnep tiszteletére Április 4-e tiszteletére a megyében jó néhány új létesítményt, elsősorban kereskedelmi egységeket adtak illetve adnak át. Csépán ma avatják fel az újonnan épült, nyolctantermes iskolát. A Jászság két áruházzal gazdagodott. Jászárokszálláson tegnap délelőtt a Köztársaság téren avatták fel a műszaki-villamossági boltot, amely az Egyesült Jászsági Áfész beruházásában több mint három és fél millió forintos költséggel épült. A szakbolt alapterülete háromszáz négyzetméter, amelynek fele eladótér. A Tylerféle önkiszolgáló pultokkal és polcokkal berendezett üzlet két és fél millió forintos árukészletében találhatók műszaki és villamossági szerelvényáruk, híradástechnikai készülékek, kisjárművek, járműalkatrészek és autóápolási cikkek. Jászberényben ma nyílik meg a Szövetkezet ABC-áruház, amely az Egyesült Jászsági Áfész beruházásában készült és hatmillió forintba került. A város legkorszerűbb élelmiszer-áruháza hűtőkamrákkal és több mint harminc méter hosszú hűtősorral rendelkezik. Árukészletében, amely meghaladja a hárommillió forintot, g hagyományos élelmiszerek mellett saját készítésű csemegetálak, házitészták, cukrászati termékek, frissensültek is kaphatók. A gépkocsival érkezők várakozását könnyíti meg az áruház előtt kialakított parkírozó. Tegnap a mezőtúri áfész is átadott egy háromszáz négyzetméter alapterületű ABC- áruházat, amelynek építése kétmillió-hatszázezer forintba került. Kisújszállás ABC-élelmiszerbolttal gyarapodott. A tegnapi nyitáskor negyedmillió forintos árukészlettel, egyebek mellett zöldség-gyümölccsel, tőkehússal, apró cikkekkel fogadta a vásárlókat a csaknem kétmillió forintba került bolt, amelyben a helyi Söripari Vállalattal karöltve a Szövetség Áfész új presszót is megnyitott. Abádszalókon ma nyílik meg az új ABC-áruház, amely a kunhegyesi Középtiszavidéki Áfész beruházásában, több mint kétmillió forintért épült. Az előregyártott elemekből álló, 380 négyzetméter alapterületű áruházban többek között zöldséget, gyümölcsöt. húskészítményeket és apró napi cikkeket árusítanak. Az önkiszolgáló rendszerrel működő bolt a nyitásra egymillió forintos árukészlettel várja a vásárlókat. A hagyományok folytatói Karcag/ fazekasok kiállítása Karcag a régmúltban is híres volt népművészetéről, de elsősorban a szűrszabás, szűrhímzés tette ismertté nevét. A fazekasságnak csak a múlt század végéig nyúlnak vissza gyökerei. Ekkor telepedtek az első fazekasmesterek a nagykun városba, s ettől kezdve — főleg Kántor Sándor munkássága révén — a fazekasság „új iskolája” teremtődött Karcagon. A mezőcsáu és a tiszafüredi hagyományokból kinőtt karcagi fazekasságot immár országszerte ismerik. Az első mesteremberek — az 1927 óta Karcagon dolgozó. Kántor Sándor és Szabó Mihály — munkássága hagyománnyá érlelődött. E hagyományok „legifjabb” továbbvivője a karcagi Népművészeti, Agyagipari Háziipari Szövetkezet fazekastermékeiből nyílt kiállítás tegnap délután a város művelődési központjában. A népi iparművészet remekei azok a fekete és fehér mázas tálak, kancsók, butéliák különböző, a népi humort is felelevenítő figurális alkotások — több mint ezer darabos kollekció — amelyet a szövetkezet alkotóközössége felvonultatott. Dr. Nagy László, a Háziipari Szövetkezetek Országos Szövetsége, valamint a Népi Iparművészeti Tanács elnöke megnyitójában elmondta, hogy a karcagi szövetkezet nem egészen öt év alatt olyan termékszerkezetet alakított ki és olyan fazekastermékek gyártását kezdte meg, amelyek méltón reprezentálják a karcagi fazekasságot ország-világ előtt. Ahhoz, azonban, hogy az egykori cserépkályha-készítő szövetkezet ma már népművészeti értékű termékeket állít elő, lelkes alkotógárdára is szükség volt. Elsősorban Sz. Nagy István, Bende Lajos és Kántor Sándor tevékenysége folytán válhatott a szövetkezet a tiszta népművészet élő reprezentánsává. A kiállítás, nem utolsósorban köszönhető a kiváló rendezésnek, képet ad a szövetkezet munkájáról, törekvéseiről, az első bemutatkozás mindenképpen biztató. A bemutató — amelynek megnyitóján részt vett Zagyi János, az MSZMP karcagi városi bizottságának első titkára és Kundra József, a városi tanács elnöke — április 16-ig várja a látogatókat. Felvételünk a kiállítás megnyitóján készült
