Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

xxx. évf. 90. szám, 1979. április i9„ csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fl sajnálkozás kevés Egy évtizedes az az alap­rendelet, amely a vállalatok feladatává tette, hogy a megváltozott munkaképes­ségű dolgozóikat, egészségi állapotuknak és képzettsé­güknek megfelelően foglal­koztassák. A jogszabály nyo­mán sorra alakultak a mun­káltatók rehabilitációs bi­zottságai. Se szeri, se száma a kiadott irányelveknek, az összeverbuvált tanácskozá­soknak, a bizottságok mű­ködése mégis ötletszerű. Akad, ahol azt sem tudják, hogy hány dolgozót kellene könnyebb munkakörbe he­lyezni. Sok helyen csak ak­kor ülnek össze, ha segély­ről döntenek. Manapság úgyszólván minden érdekelt az egészségügyi hálózat ma­gánügyének véli a rehabi­litáció felelősségét. Furcsa paradoxon: miköz­ben az ipari szerkezet kor­szerűsödik és egyre jobban terjed az automatizáció, csökken a foglalkozási re­habilitációra alkalmasnak nyilvánított munkakörök száma. Ugyanakkor állan­dóan visszatérő gond, hogy hiányoznak a jól képzett munkások a termelésből. Közel négyszázezren élnek ma hazánkban rokkantnyug­díjból, szociális és tsz-jára­­dékból. Egy felmérés két­százezerre becsüli azoknak a számát, akik eredeti mun­kakörükben nem foglalkoz­tathatók, de állapotuk ál­landósulása után tovább dol­gozhatnának. Szomorú tény, hogy alig harmadrészüknél sikerül szervezett megoldást találni a társadalomba törté­nő visszatérésre. Igaz, a rászorulók javaré­sze, a tartós egészségromlás következtében nem helyez­hető vissza eredeti munka­körébe. Átképzést, egyes esetekben speciális feltéte­leket követel a rehabilitá­­suk. A vállalatok azzal ta­karóznak, hogy erre, a mos­tani gazdasági helyzetben nem futja az erejükből. De megtesznek-e minden tőlük telhetőt? Jogszabály adta lehetőség például, hogy a vállalati tar­talékalapból, visszatérítési kötelezettség nélkül, reha­bilitációs célokra fordítható az éves béralap 0,2 százalé­ka. Közös erőfeszítések ese­tén ez a pénz össze is ad­ható, esetleg esztendőkön át gyűjthétő. Ezzel a lehető­séggel azonban csak kevesen élnek. Minden olyan vállalat, ahol táppénzbevételi joggal rendelkező üzemorvos mű­ködik, megtehetné, hogy résztáppénzt ad a fokozato­san munkába állítható dol­gozónak. Erre azonban ed­dig csupán hat munkáltatód nái került sor az ország­ban. Ügy tűnik, sokszor a leszázalékolás adta szociá­lis biztonsággal éppen azok tekintik elintézettnek az ügyet, akik a legtöbbet te­hetnék. Örök érvényű figyelmez­tetés: Az embert nem saj­nálni, tisztelni kell. Mivel tisztelhetnénk különbül a környezetünkben élő rászo­rulókat, ha nem azzal, hogy átsegítjük őket az amúgyis keserves visszatérés kezdeti nehézségein? Ha visszaadjuk hitüket, hogy hasznos tagjai maradtak a közösségnek. Nem is szólva arról: aligha engedhetjük meg magunk­nak, hogy lemondjunk egy ekkora munkás tartalékse­reg tudásáról, dolgos kezé­ről. G. F. Ismét L. I. Brezsnyevet választották a Legfelsőbb Tanács elnökévé Moszkvában a nagy Kreml palotában tegnap délelőtt a nemzetiségi tanács ülésével kezdődött meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka. A március 4-én meg­választott képviselők előbb külön-külön tartottak ülést a két ház, a nemzetiségi tanács és a szövetségi tanács tiszt­ségviselőinek megválasztásá­ra, majd együttes ülésen vá­lasztották meg a Legfelsőbb Tanács elnökségét. A Legfelsőbb Tanács kül­döttei az együttes ülésen is­mét Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát válasz­tották meg a Legfelsőbb Ta­nács elnökségének elnökévé. A kormányalakításra újból Alekszej Koszigin kapott megbízást. Egyöntetűen vá­lasztották meg a tanács el­nöksége elnökének első he­lyetteséül Vaszilij Kuznyeco­­vot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját. — Kuznyecov a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása óta tölti be ezt a tisztet. (Folytatás a 2. oldalon.) Elsőrendű feladat a kipusztult vetések pótlása 1979 a minőség éve az ipari szövetkezetekben Két szövetség A problémák mélyreható elemzése jellemezte a Szol­nok megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége tegnap megtartott küldött­közgyűlését, amelyen többek között az 1978. évi gazdálko­dás tapasztalatait, az idei termelési terveket értékel­ték, és megvitatták a gazdál­kodás fejlesztésének szövet­kezeti és szövetségi felada­tait. Az idei rendkívüli idő­járás miatt azonban érthető­en mind dr. Kardos Sándor szövetségi titkár — az írás­ban előre kiadott jelentéshez fűzött — szóbeli kiegészíté­sében, mind a vitában fel­szólalók elsősorban a jelen­legi, a szövetkezetekben ki­alakult helyzettel foglalkoz­tak. A rendkívüli száraz ősz, a hó nélküli téli fagyok, a ta­vaszi ki- és felfagyások, az ár- és belvíz következtében az őszi vetésű növények ál­lapota nagyon kedvezőtlen, — hallottuk a szóbeli kiegé­szítésben. Komjáthy Aladár, a megyei tanács vb osztály­vezető-helyettese ismertette: felmérték a károkat, és ki­derült, hogy ezideig 14 ezer 500 hektár őszi búza, 4 ezer hektár őszi árpa, 5 ezer 500 hektár repce pusztult ki és 18 ezer hektár búzát felül kellett vetni a megyében. Ed­küldöttgyűlése dig 400 millió forint értékű a terméskiesés, de ha a búza a tervezettnél 10 mázsával kevesebb átlagtermést ad az idén, akkor ez még további 100 millió forint kárt jelent a termelőszövetkezeteknek. Mindent el kell követni te­hát, hogy legalább jó, köze­pes termést takarítsanak be a gazdaságok. Szegő László, a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke vi­szont — a szövetség mellett dolgozó termelési és közgaz­dasági bizottság véleményét tolmácsolta a küldöttközgyű­lésen — elmondta: a meg­maradt búzavetések felén a növény nagyon gyenge mi­nőségű. Nagy figyelmet kell tehát ezekre fordítani, a vegyszerezés mellett stimu­lálószerekkel is felül kell kezelni e területeket és el­végezni rajtuk a levéltrágyá­zást is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az említett gondok, veszteségek 15—20 gazda­ságra koncentrálódnak. Ter­mészeti adottságaiknál fog­va a növények kipusztulása azokban a téeszekben na­gyobb, amelyekben tavaly is termelési és pénzügyi prob­lémák voltak. Ugyanakkor az is elhangzott a tegnapi tanácskozáson, hogy a ki­pusztult növények helyére a gazdaságok igyekeznek búzát, kukoricát vetni. Sajnos, több helyen nem sok sikerrel. Oláh János, a karcagi Május 1. Tsz elnökhelyettese így fogalmazott: „Eljutottunk odáig, hogy kétszer vetünk, de egyszer sem aratunk.” Ök 500 hektáron vetettek újra búzát de e területből 300 hektár ismét belvíz alá került. Mi az, amit a kiesések pót­lására tehetnek a szövetke­zetek? Mert hiszen e súlyos gondok ellenére sem kilá­tástalan a helyzet. Fontos, hogy minden növényt idő­ben, jó minőségben vessenek el a szövetkezetek, és úgy gondozzák, hogy az őszi vetések kipusztulásából ere­dő kieséseket a tavaszi ve­tésű növények többlet ár­bevételéből, az állattenyész­tési és egyéb területeken meglevő tartalékok kihasz­nálásával pótolni tudják. Na­gyobb segítséget várnak a gazdaságok a termelési rend­szerektől is. * * * Tegnap tartották meg Szolnokon idei első tanács­kozásukat a megye ipari szövetkezeteinek küldöttei is. A KISZÖV tanácskozó­­termében egybegyűlt testü-i (Folytatás a 3. oldalon.) Befejezés előtt áll a Táncsics Mihály út felújítása Szolnokon. A rekonstrukció után ez a forgalmas utca „csapolja meg" a 4-es főútvonal teherautó-forgalmát a déli ipar­telep felé A Hazai Fésiifonó és Szövőgyár kistarcsai gyárában év ele­jén kezdte meg üzemszerű termelését az új kártoló és fésűs üzem. A hazai gyapjúnyersanyag jellemzője az erős növényi szennyeződés, ezért kellett speciális gépeket beszerezni. Az üzem évi ezerkétszáz tonna gyapjú feldolgozására alkalmas. A képen: Az új üzem Elutazott Budapestről az Egyesült Államok parlamenti küldöttsége Az Amerikai Egyesült Ál­lamok parlamenti küldöttsé­ge — amely Thomas P. O’Neill-nek, a képviselőház elnökének vezetésével hiva­talos látogatáson tartózkodott hazánkban, tegnap elutazott Budapestről. A látogatás tapasztalatait az amerikai küldöttség veze­tője az elutazás előtt adott rövid nyilatkozatban foglalta össze. Nagyra értékelte a budapesti megbeszéléseket, amelyek hozzásegítették egy­más jobb álláspontjának még jobb megértéséhez. Mától hosszú a csütörtök Bevásárlónap Szolnokon és Jászberényben Készül az új nyitvatartási rend Mint korábban már közöl­tük, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium döntése alapján mától a fővárosban és a vi­déki városok bevásárló-köz­pontjában a csütörtök bevá­sárlónap. Az áruházak és szaküzletek nagy része ezen a napon este nyolc óráig vár­ja a vásárlókat. A Szolnok megyei Tanács V. B. keres­kedelmi osztályán Simon Jó­zsef tegnap arról tájékoztatta lapunk munkatársát, hogy a megye két városában, Szol­nokon és Jászberényben is premier lesz ma, először tart nyitva 17 áruház és bolt este nyolc óráig.' — A megyeszékhelyen húsz óráig várja a vásárlókat a Centrum, a Dómus, a Sztár áruház — mondta az osztály­­vezető. — A kulturcikk áru­ház, a Tisza lakásfelszerelési, a rádió és tévészalon, a Kris­tály cipőbolt, a fotóbolt a Beloiannisz út sarkán, az Óra-ékszer a Kossuth Lajos utcában, az optikaüzlet az Ady Endre úton, s az Autó­alkatrészbolt — és az Aba Novák-terem is. Jászberényben az áfész a Centrum Áruház kirakatában (Fotó: Kőhidi) nagyáruháza, a divatáruholt, a készruha és méteráruüzlet és a KERAVILL tart nyitva csütörtökönként este nyolc óráig. A bevásárlónap, az estig nyitva tartás hírét a kereske­delmi dolgozók zokszó nélkül tudomásul vették. A veze­tőkre vár a feladat, hogy megfelelő munkarendet ala­kítsanak ki, s az 'amúgy is túlterhelt dolgozók ne nyűg­nek, a vásárlók szívesebb, nyugodtabb kiszolgálásnak tekintsék a hosszú csütörtö­köt. Remélhetőleg a meghosz­­szabbított nyitva tartást a vásárlók is hamar megszok­ják és élnek is a kényelmük­­ben-érdekükben hozott lehe­tőséggel. A két városban különben — csakúgy, mint másutt _ — a posta is felkészült a bevá­sárlónapra. Mint Kovács Já­­nosné megyei hivatalvezető­helyettes elmondta, Szolno­kon és Jászberényben a pos­ta este 20—21 óra között el­fogad zsákos befizetést. A többit a vásárlók döntik el. A vásár ugyanis mindig, valóban kettőn áll!

Next

/
Oldalképek
Tartalom