Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

14 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. április 1 Gyászhír — Köszönetnyilvánítások DK. VARHELYI bELANE szül. Adujsek Olga hamvasztás utáni búcsúztatása 1979. április 5-én 16.30 órakor lesz a szolno­ki Munkásőr úti temető halot­tasházából. A gyászoló család, Szolnok. Köszönetét mondunk a roko­noknak, ismerősöknek, szom­szédoknak, akik szeretett édes­anyánk, özv. lévai istvanne szül. Babosik Gizella temeté­sén részt vettek, s fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek. A gyá­szoló család, Szolnok. Köszönetét mondok mind­azoknak, akik felejthetetlen, drága Sanyi fiam temetésén megjelentek, részvétüket nyilvá­nították, fájdalmamban velem éreztek, özv. Szűcs Sándorné, Mezőtúr. apróhirdetés ingatlan TÖRÖKSZENTMIK­­L0SON, Nádasdy úton építési telek anyaggal, építési en­gedéllyel sürgősen eladó. Érdeklődni: Lenin u. 74/a. (1685.) KÉTSZINTES, ker­tes, háromszobás, családi ház beépí­tett garázzsal el­adó. Kp. + OTP- átvállalással. Tisza­­püspöki, Lenin u. 108/b. (1730.) 201 négyszögöl telek lakható melléképü­lettel, fürdőszobával eladó. Jászberény, Tóth György u. 5. Érdeklődni lehet: Bercsényi út 12. ÉMASZ. (1452.) CSERKESZÖLÖBEN, a Cseuz dűlőben 1200 négyszögöl sima ho­mok eladó. Érdek­lődni: vasárnapon­ként. Halápi Fe­renc Tiszaug, Rákó­czi U. 20. (1657.) JÁSZBERÉNYBEN, Ibolya u. 2. sz. ház eladó. (1702.) 300 négyszögöl 10 éves telepítésű al­más, Fegyvernek, Felszabadulás u. 12. sz. alatt eladó. Ér­deklődni : április 1. napján a helyszínen, máskor Budapest, XV. kér. Kolozsvár u. 4/c. Szőke. (1724.) CSERKESZOLO II. Keresztdűlőben 839 négyszögöl szőlő gazdasági épülettel, kúttal 4—5 éves gyü­mölcsfákkal sürgő­sen eladó. Kunszent­­márton, Szentesi u. 20, (1725.) GÉPJÁRMŰ ÉRTESÍTEM T. ügy­feleimet, hogy bő­vítettem üzletkörö­met, nyugatnémet alapanyaggal, al­váz- és üreges al­vázvédelmet válla­tok. Nyögéri Fe­renc autómosó kis­iparos, Szolnok, Dó­zsa Gy. u. 11. tele­fon : 11-456. (1806.) IN-es Zsiguli sze­mélygépkocsi el­adó. Tiszaföldvár, József A. u. 49, (1670.) UZ írsz. Dácia el­adó. Dr. Orosz, Szol­nok, Tóth F. u. 1. (1671.) FÉLVERSENY mo­torkerékpár eladó. Molnár Tamás, Me­zőtúr, Tolbuhin út 2. (1772.) 601-es Trabant mo­tor üzemképes álla­potban eladó. Tisza­­püspöki. Kárpáti út 8. (H. 822.) PEDALOS . Simson jó állapotban eladó. Triz János Rákóczi­­újfalu, Hunyadi u. 1. (1684.) ADAS-VETEL 25 birka és kanca­szamár eladó. Ér­deklődni : Nagytő­ke-Kistőke 165. sz. (Halastó mellett.) (1712.)_________________ Pekingi palotaku­­tya-kölykök eladók. Békéscsaba, Alsó- Körös sor 19. Ér­deklődni: reggeli és esti órákban. (1686.) BETEGSÉG miatt eladó egy anyakan­ca és egy 2 éves heréit csikó. Jász­berény, Görbe u. 22. (1782.) egyEb ÜVEGEZÉST, kép­keretezést, mintás­­üveg-készítést, ho­mokfúvást és tükör­kiszabást vállalok. Földes László üve­gező kisiparos. Tö­­rökszentmiklós, Alatkai út 2. Ibo­lya eszpresszó mel­lett. (1749.) hazassag ismerkedni házas­ság céljából 160 cm­­nél nem magasabb, 26—34 év közötti fe­kete vagy barna hajú lánnyal. el­vált vagy özvegy­asszonnyal. Műsza­ki értelmiségi va­gyok. Lakás van. „Szerelem — szere­tet” jeligére a ki­adóba. (1694.) » n Szolnoki Cukorgyár felvesz férfi és női segédmunkást Jelentkezés a munkaügyi osztályon. (H. 1007.) ft zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet FELVÉTELRE KERESI ZAGYVARÉKASI MUNKAHELYRE:- ÍV- ÉS LÁNGHEGESZTŐKET- VASSZERKEZETI LAKATOSOKAT- HÁLÓZATI VILLANYSZERELŐKET- VÍZVEZETÉK-SZERELŐKET- KOZPONTIFÜTÉS-SZERELÖKET- KŐMŰVESEKET- BURKOLÓKAT- ÁCS- ÁLLVÁNYOZÓKAT- SZOBAFESTŐ- MAZOLÓKAT- SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés a termelőszövetkezet központjában, személyesen vagy írásban Sallai Gábor főmérnöknél vagy Antal János építésvezetőnél. Zagyvarékas, Deák F. u. 2. sz. alatt. (1483.) A Villanyszerelőipari Vállalat 1. SZ. SZERELŐIPARI ÜZEME a Martfűi Növényolajipari Vállalat munkahelyére FELVESZ: VILLANYSZERELŐKET ezek mellé SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT m XIV Jelentkezés: Martfűi építkezésen a VÍV irodában, Katona Károly vezetőszerelőnél (1535.) Az Alföldi Szilikátipari Vállalat gépkönyvelői munkakörbe középiskolai végzettséggel és gépkönyvelői gyakorlattal rendelkező munkaerőt keres. Jelentke zéseket: SZOLNOK, Vörös Hadsereg u. 6, számra kérjük. (H. 993.) DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK A SZOLNOK MEGYEI TANÄCS ÉPÍTÉSI ÉS SZERELŐIPARI VÁLLALAT keres azonnali belé­péssel a Landler Jenő úti köz­ponti telepére takarító-konyhai dolgozót, telepi segédmunkás ra­kodókat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaerögazdálkodójá­­nál, Szolnok, József Attila út 36. sz. (H. 992.) A BAROMFIKELTETŐ VÁLLA­LAT tehergépkocsi-vezetőket vesz fel. Jelentkezés a vállalat műszaki előadójánál. Szolnok, Verseghy u. (1696.) AZ SZMT VASIPARI VÁLLA­LAT — bizalmas munkakörbe — gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót vesz fel. Jelentkezése­ket a személyzeti osztályon kér­jük. Cím: 5001 Szolnok, Hunya­di J. u. 4. (H. 1015.) A MEZŐTÚRI BÚTORIPARI SZÖVETKEZET pályázatot hir­det villanyszerelő felvételére, tmk karbantartói munkakörbe. Jelentkezni lehet: Bútoripari Szövetkezet, 5401 Mezőtúr, Re­gálé 1. sz. (1586.) Az Április 4. Gépipari Művek örményesi gyáregysége szerszámkészítőt és technológust vesz fel gépipari technikusi vagy üzemmérnöki végzettséggel. Jelentkezés a fejlesztési vezetőnél vagy a műszaki osztályvezetőnél. (1652.) A VÁROSI TANÁCS EGYESÍTETT EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNY SZOLNOK, Liget utca 4. pályázatot hirdet MOSODAI CSOPORTVEZETŐI ÁLLASRA Betöltésére gépésztechnikusi képesítés szükséges. Bérezés: a 3/1977. (Vili. 09.) EüM-MüM sz. rendelet alapján B kategória szerint Az önéletrajzzal felszerelt pályázati kérelmet fenti címre 1979. április 10-ig lehet benyújtani. (1804.) Poliészter betonnal kísérleteznek Barcson, a Kemikál Építési és Műanyagfeldolgozó Gyárában. A korszerű technológiával előállított „műanyag beton" kiváló tulajdonságokkal rendel­kezik. Húzó és szakitó szilárdsága többszöröse a hagyomá­nyos betonénak, ugyanakkor viz- és saválló is. A képen: A gyár jelenleg kis szériában csöelágazó idomokat készít a Fővárosi Csatornázási Műveknek Csőtörés — ijesztő szó. Fővárosunkban lassan oly jellemzővé válik, mint a csúcsforgalom, a zsúfoltság vagy a lakáshiány. Az elmúlt évben például közel 15 ezer vízcsőtörés vagy sérülés történt Budapesten. Magas ez a szám, különösen akkor, ha arra gondo­lunk, hogy a vezetékes ivóvíz nem századunk találmánya: az évez­redekkel ezelőtti fejlett társadalmak már ismerték. Hazánkban már a rómaiak építettek vízvezetéket jelen­tősebb katonai táboraikban, településeiken: csempéből, keramitból, agyagból. Az I. században épített vízvezeté­kek nyomait ma is megtalál­juk Aquincumban. Későbbi feljegyzések arra utalnak, hogy Mátyás király palotájá­ba is bevezették a vizet. Eb­ben az időben még sem Bu­dának, sem Pestnek nem volt központi vízellátása. A Má­tyás király létesítette vízműt a törökök tovább bővítették. Ez tulajdonképpen a mai fő­városi vízvezeték elődje. Az első „igazi” vízmüvet 1856- ban helyezték üzembe: a Ta­bánnak és a Krisztinaváros­nak adott vizet. A főváros lakossága azonban szaporo­dott, a vízfogyasztás évről évre, nőtt. Az 1890-ben alapított Föld­művelésügyi Minisztérium közegészségügyi-mérnöki szolgálata kézbe vette a víz­ellátás és csatornázási ügyek ■ irányítását. Itt tervezték, épí­tették a nagyobb városok (köztük a budapesti) víz- és csatornaműveit. A kisebb te­lepülések vízellátásával to­vábbra is a kultúrmérnöki hivatalok foglalkoztak. Az el­ső világháború kitörése fél­beszakította az építkezéseket, jóformán a felszabadulásig. A vízellátás szervezete is el­szakadt a vízügyi szolgálat­tól, és megkezdte vándorút­­ját a különböző minisztériu­mok között. Mert mindenütt inkább megtűrték,'mint sze­rették — az átfogó tervek, jelentős kivitelezések elma­radtak. A vízellátás ügyét magukénak valló szakembe­rek 1938-ban országos ivó­vízellátási nagygyűlést ren­deztek. Ezen felhívták a kor­mányzat figyelmét a hely­zet súlyosságára. Rámutat­tak. hogy hazánk elmaradt a műszaki-technológiai kivite­lezésben; ismertették a rossz vízellátás gazdasági hatásait, és javaslatot tettek a meg­oldásra. Pénz hiányában azonban az elképzelések csak tervek maradtak. Következett a má­sodik világháború; az ivó­­vízvezetéket és csatornaháló­zatot bombák, tankok rom­bolták szét. A helyreállítás után a fejlesztés 1950-ben in­dult meg, de csak mennyisé­gileg. Üjabb és újabb mun­káslakta peremkerületek el­látására került sor, a csőhá­lózat hossza rohamosan nö­vekedett. A gyors építés és mennyiségi fejlesztés miatt elmaradt a minőség ellenőr­zése. s nem jutott fedezet a költségesebb, de biztonságo­sabb technológiák alkalmazá­sára. A csőhálózat hosszának növelése mellett nem volt sem pénz, sem idő új tech­nológiák bevezetésére, nyo­máspróbák • gondos elvégzé­sére. Az 1958-as esztendő után jelentősen megnöveked­tek a vízügyi beruházásra fordítható összegek. Buda­pesten a Szentendrei és a Csepel-szigeten kiépült az a parti szűréses kútrendszer, amely a Duna vízéből tisztí­tással nyert vízmennyiséggel együtt ma már naponta 1— 1,2 millió köbméter vizet jut­tat, az 5000 kilométer hosszú csőhálózaton keresztül a la­kásokba, a gyárakba. Ha eljuttatja. Mert a cső a legkülönbözőbb helyeken törik. Oka? A hálózaton 250 ezer szerelvény (tolócsap, tűzcsap, közkifolyó) található. Karbantartását, felügyeletét, javítását 60 munkás végzi. Ilyen csekély létszámmal ne­héz mindenhová eljutni, a veszély kezdődő jeleit felfe­dezni. Ráadásul évente 50— 60 kilométerrel növekszik Budapest vízvezetékhálózata. Jelenleg mintegy 1500 kilo­méteres szakaszon 50 évnél idősebbek a csövek. A veze­tékek túlnyomás alatt van­nak: a terhelés háromtól húsz atmoszféráig terjed. A budai hegyekben, vagy az új lakótelepek tizedik emeletein is gondoskodni kell a fo­gyasztáshoz szükséges nyo­másról, és a tűzoltás lehető­ségéről. Csőtörést okozhat a megnövekedett közúti forga­lom is. A csövek apró hibája — amely sokszor alig na­gyobb egy gombostűfejnél — üregeket moshat ki a talaj­ban. Ezek aztán a terhelés alatt beszakadnak, összetör­ve az amúgyis túlterhelt, ré­gi csöveket. Csőtörést okozhat ugyan­csak a korrózió. A legtöbb veszélyt azonban a mélyépí­tési munkák okozzák. Ma már nincs kézi útbontás a fő­városban, a gépek (markolók, árokásók) pedig nem érzéke­lik a föld mélyében fekvő csöveket. A szakemberek úgy vélik, Budapesten a csőtörések gyakorlatilag nem szüntethe­tők meg. Gyakoriságuk azon­ban csökkenthető, de ehhez a karbantartásra, a felújítás­ra olyan pénzösszegeket kell fordítani, amelyeket ma még mindig a fejlesztésekre ter­vezünk. Gond az is, hogy Ma­gyarországon kevés, kis átmé­rőjű öntöttvascsövet gyárta­nak. azt is szerelvények nél­kül. Így a felújítás gyakran más anyagú csövek beépíté­sével történik, ami újabb hi­baforrás lehet. H. K. CSŐTÖRÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom