Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
1979. április 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Tojásfestés CSfltáDulllnüSZRBRD IDŐ M- w ^ ———— A kolleganők pukkasztására Gyönyörű ez a kálóing — köszönte meg az ajándékot barátnőm, kissé csalódott mosollyal. — Akkor mi a baj? Talán a méret? — próbáltam csalódását kifürkészni. — Nem, dehogy. Éppen rám való. Csak tudod, az a kár, hogy a kolléganőim nem láthatják majd rajtam. Pedig amilyen csinos ez a holmi, biztos megpukkadnának. Később azt is elmondta kis barátnőm, hogy azért költi minden pénzét öltözködésre, piperére, illatszerre, hogy kolleganőivel versenyezni tudjon. Ezért úszott el a tavalyi nyaralás, ezért kér gyakran kölcsön kisebb-nagyobb öszszegeket. Eziért mond le gyakran a vacsoráról, olykor még a színházról, könyvről is. A kolleganők túllicitálása túlöltözése szinte életcéljává lett. Ha egyikük vesz egy pulóvert, a kolleganők addig dicsérik, kritizálják — attól függően, hogy a tulajdonos jelen van-e éppen vagy nincs — míg másnap már rajtuk is új módi feszül. Nem is az a baj, ha valaki szeret csinosan, divatosan új holmikban járni. Sokkal inkább az, ha az öltözködés, az egymás túlöltözése, pukkasz-Ha esik az eső... Esőben igen jó szolgálatot tehet a kabátot védő burkolat. Kicsinek, nagynak 1—2 órai munkával egyaránt könnyen elkészíthető. Alapanyagnak legmegfelelőbb a Graboplaszt vékony, gyűrhető fóliázott vászon, de felhasználhatunk mindenfajta vékony, vizet át nem eresztő esőkabát-anyagot, sőt, fiatalok részére ajánljuk a régi esőkabátok jó darabjaiból összeállított lapot. Az anyagszükséglethez .lemérjük a vállmagasságtól a (készítendő) hosszúságot, s ennek a kétszeresét számoljuk. A szélességhez a kiterjesztett karok csuklótól csuklóig mért számadata szükséges. A szélrészeket 1 cm szélesen aláhajtjuk, s varrógéppel körbevarrjuk. A nyatobebújó nyílás részére a tása a cél. Kerül, amibe, kerül. Csak a kolleganőménél szebb, drágább, flancosabb legyen. Az sem ritka, hogy az ilyen külsőségekre nagy hangsúlyt helyező hölgyek megfeledkeznek a nem látható ruhadarabokról. S közel sem olyan igényesek, kényesek a fehérneműjükre, az otthoni viseleteifcre, a hálóruhájukra vagy a lakásuk tisztaságára, ápoltságára. Az, ilyen hivalkodni, feltűnni vágyó nők sokszor elkeserítik társaikat. Azokat, akik kevesebbet tudnak költeni ruhára, kozmetikára. — Sokszor azonban a kevesebb pénzből szolidan, meggondoltan öltözködők a csinosabbak, az ápoltabbak. Hiszen sohasem az a csinos, aki mindennap más ruhában pompázik, minden héten más színűre festeti a haját. Sokkal inkább az, aki egyéniségéhez öltözik és ruhadarabjait úgy válogatja össze, hogy variálhatóságukkal keltsen mindig új hatást. Az is meggondolandó, hogy a munkahelyünk legritkábban divatbemutató. S ezért olyan praktikus, könnyen tisztántartható öltözékek illenek a munkahelyre, amelyek nem akadályoznak a mozgásban, esztétikusak és megfelelnek a környezetnek, amelyben dolgozunk. Aki fizikai munkát végez, — többnyire köpenyt ölt, munkaruhába bújik. A szellemi munkához — amennyiben a munkán van a hangsúly — az egyszerű, szolid vonalak illenek. Ne legyen egy nőnek se az az élete vágya, hogy több, csillogóbb, drágább ruhát halmozzon, mint a kolleganője, a szomszédja, a barátnője. A divat úgy is forgandó. s egy-két szezon után már csak megunt kacat lesz, amire „vagyonokat” költöttünk. (ba) A húsvét hangulatához hozzátartozik a tojásfestés. Ennek igen sok változata van — és hogy melyiket választjuk. az egyéni ízlésünktől és időnktől függ. Mindenik elkészítési módhoz meg kell főzni a tojást. (Amennyiben a nyers tojást gombostűvel megszűrjük, nem fog elrepedni!!!) A tojás főzéséhez általában 10— 15 perc szükséges. A forró vízből kivett tojásokat pár percre tegyük hideg vízbe — kivéve, ha írókával készítünk hímes tojást. Ez esetben melegen kell tartani. írókával készíte.tt hímes tojás: Szükséges hozzá méhészboltban vásárolható méhviasz és házilag is elkészíthető íróka. Az íróka elkészítése igen egyszerű. Rézlemezből sodort kis rudacska, melyet egy használaton kívüli golyóstoliba, vagy egy behasított ágdarabba beleillesztünk. A méhviaszt megolvasztjuk és ebbe belemártogatjuk az írókát, és a tojásra tetszés szerinti 'mintákat rajzolunk. Amikor a kívánt" mintákkal készen vagyunk. a tojásokat két-három órára beletesszük a festőiébe. Száradás után óvatosan lekaparjuk a viaszt, és akkor a színes tojásokon előtűnik a fehéren maradt írókázott minta. Érdekes és szép a falevéllel mintázott tojás is. A megfőtt tojásra ráhelyezünk valamilyen érdekes falevelet és azután jó szorosan bekötjük kis darab nylonanyagba (rossz nylon harisnya darabja is nagyon alkalmas...) A festőiében szintén két-három óra hosszat hagyjuk állni, s amikor kivesszük a léből a nylont levéve — a levél helye szép fehér. A tojás festéséhez nagyon sokféle festékpor és festék lapocska kapható. Amennyiben elfelejtettünk venni és van otthon színes krepppapír, akkor semmi problémánk ne legyen a festéssel A krepp-papírt dobjuk bele forrásban levő vízbe és pár percig hagyjuk forrni a vizet. Azután a tűzről levéve hagyjuk letakarva az edényt — öt percig. A főtt tojásokat ezzel a lével gyönyörű színűre tudjuk festeni. Hasonló módon használhatjuk a vöröshagyma héját is. Ettől nagyon szép rozsdás-vörös színű lesz a tojás. A teljes száradás után egy csepp zsírral vagy szalonnabőrrel töröljük át a tojásokat, hogy szép fényesek legyenek. középhajtásnál rést vágunk, majd az elejerészen behajtjuk. A vágásvégződéseket a belső oldalon 4—4 cm nagyságú merevítőlapokkal alábéleljük, hogy megakadályozzuk a továbbszakadást. Végül a nyakbebújó nyílás szélrészeit 2 cm széles szegőszalaggal. körbevarrjuk. A derékrészt 8—10 cm, széles, dupiánszabott övvel fogjuk össze. P. V. gyszer régen, nagyon régen, zúgó erdő közepében három nyulak összegyűltek, selyemfűre települtek, ottan se ültek sokáig, talán csak egy fél óráig, amikor felkerekedtek, hogy már végr0 hazamennek, egy szarka fölöttük szállott s felkiáltott: — Mit csináltok? Mit csináltok, három nyulak? Úgy ültök itt, mint az urak ... — Ügy, úgy bizony, mint az urak! —- felelték a három nyulak. — Ezután már urak leszünk, ebédre rókahúst eszünk! Nem fogjuk az időt lopni, most indulunk rókafogni ... Csacsi szarka nem elhitte? Repült is már, a hírt vitte, s buta róka is elhitte. De hát hogyne hitte volna, akármilyen ravasz róka, mert a szarka így kiáltott: — Egy jegenye fölött szállók, mikor lenézek a földre, három nyulak ülnek körbe, összebújva tanácskoznak ... Jaj, mekkora nyulak voltak! Jaj, mekkora fejük, szájuk, a medve egér hozzájuk! Hát még miről beszélgettek? Hogy ezután csak rókát esznek! Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka. Futott ki az erdőszélre, csak mielőbb odaérne! Hát amint ott futott, szaladt, szemben vele farkas haladt. — Szaladj te is, komám, farkas, jaj, mit láttam, ide hallgass! Az erdő közepén jártam, most is borsódzik a hátam, sosem láttam ilyen szörnyet, ottan ültek három szörnyek! Három nyúl volt és akkora, fél méter is volt egy foga! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak farkast esznek! No hiszen egyéb se kellett, a farkas is futni kezdett, a rókával versenyt futott, majdnem az orrára bukott! Addig futott, amíg szembe nem jött vele egy nagy medve. A medve így szólongatta: — Hová szaladsz, farkas koma? — Medve komám, ne is kérdjed, szaladj, ha kedves az élted! Erdő közepében jártam, jaj, mit láttam, jaj, mit láttam! Három nyulak ottan ültek, éppen ebédre készültek. Akkora volt foguk, szájuk, kis egérke vagy hozzájuk! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak medvét esznek! Egyébre se volt már kedve, szaladni kezdett a medve. Elől róka, hátul medve, közbül a farkas, lihegve. így szaladtak erdőszélre, szomszéd erdő közepébe. Szaporán szedték a lábuk, szellő se érjen utánuk. Amíg futottak lihegve, egy vadász jött velük szembe. Nézi is őket nevetve: együtt szalad róka, medve .. . — No, hiszen, csak nevessél, vigyázz, nehogy bajba essél! Szaladj inkább te is erre! — kiáltott rája a medve. — Az erdőben nárom szörnyek, puska sem öli meg őket. Három nyulak, de akkorák, nem láttál még ilyen csodát! Szedte lábát a vadász is, eldobta a puskáját is. Ijedtében megfogadta: most az egyszer érjen haza, csak ne falják fel a szörnyek, sohase vadászik többet! ... Ezalatt a nyusziházban, fűszálakból vetett ágyban, három nyuszi aludt szépen, összebújva, békességben ... Zelk Zoltán A három nyúl __Motívumok__ batik munkákhoz A bemutatott minták olyanok, amelyek egyenként is, kompozícióba szedve is telhasználhatók batik munkák készítésénél. Előnyük, hogy például egyszínű anyagon egy színből festve is mutatósak. Nyersszínű vászonból készíthetünk asztalterítőt, hozzá négy vagy hat szalvétát; a terítő szélére körbe helyezhető el felváltva szinte valamennyi motívum, a szetteknek pedig 1-1 a sarkába, piros, zöld, sötétbarna színnel festve. De ugyanígy kukoricasárga vászonra fekete, sötétkék festékkel valamennyi figurát megfesthetjük — párnának, futónak, sőt, verandára, konyhaablakra elsötétítő függönyként is használhatjuk. BK. ANANÁSZKRÉM Két tojás sárgáját simára keverünk 3 evőkanál cukorral és egy evőkanál liszttel; felengedjük egy kisebb ananászkonzerv levével, és gőz fölött sűrűre főzzük. A tűzről levéve, azon melegen hozzáadjuk a tojások kemény habbá vert fehérjét, és beledobjuk az apróra vágott gyümölcsöt. Jégbehűtve, ananászdarabokkal díszítve tálaljuk. Adhatjuk talpas poharaikban, üvegtányérokban is asztalra, de sokkal szebb, ha félbevágott, kész képviselőfánkokat töltünk meg vele. KISTERMELŐK - KISKERTEK Tudnivalók az állatok biztosításáról A háztájiban és a kisegítő gazdaságokban tartott állatokra különféle biztosítások köthetők, önállóan köthető biztosítás a kisgazdasági tulajdonban levő lovakra, szarvasmarhákra, sertésekre, juh okra, kecskékre. Az ÁB nem köt biztosítást baromfifélékre és más kisállatokra: így a nyulakra és a galambokra sem. A méhekre, a mezőgazdasági épületbiztosítás mellé, kiegészítő biztosítás köthető. A lovakra egyedi biztosítást lehet kötni, mely lovanként, a 25 ezer forintos értékhatáron belül, tetszés szerinti összegig terjedhet. A biztosítás e formája 6 hónapos kortól 15 éves korú lovakra érvényes. Minden esetben csak állatorvosi vizsgálat után lehet a lóbiztosítást megkötni. A vizsgálat díját a£ ÁB fedezi. A biztosítás kiterjed a betegségből vagy esetleges balesetből eredő elhullásra és kényszervágásra. valamint a kórházi gyógykezelésre. Ahol több ló van. mindegyikre külön kell biztosítást kötni. A biztosítás évi díia: a biztosított összeg 10 százaléka. A szarvasmarhák kétféleképpen biztosíthatók: 25 ezer forintos keretszerződéssel, illetve egyedileg. A biztosítás díja a keretszerzőidés esetén az összeg 4 százaléka, az egyedi biztosítás díja az összeg 5 százaléka. Ha a díjat elmulasztották kifizetni, a biztosító nem viseli a kockázatot. Egyedi biztosítás- esetében a szarvasmarhák évközi cseréjét, a változást _ 15 napon belül. írásban kell bejelenteni a biztosító területileg illetékes fiókjának. Tehénbiztosítás esetén a változás bejelentésének végső határideje, a kockázatviselési időszak vége. Eddig jelentheti be érvényesen a biztosított, hogy igazoltan eladott tehene helyett újat állított termelésbe. Célszerű azonban a változást minden esetben 15 napon belül bejelenteni, mert,elhullás esetén, minden esetben igazolni kell, hogy a biztosítás ténylegesen arra az állatra vonatkozott. Az elhullásból eredő károkat a kötvényben meghatározott biztosítási összegnek megfelelően térítik meg: tehenenként 15 ezer, növendék szarvasmarha esetén 5000 forintot. Ha az elhullott állattal azonos, egészséges állat forgalmi értéke alacsonyabb a káreset időpontjában elhullott állat biztosítási összegénél, akkor az alacsonyabb összeggel kártalanítják a tulajdonost. Ha a biztosított tehén a biztosítás időtartama alatt túllépi a 15 éves korhatárt, a kártalanítás a tehén értékének fele. A sertések biztosítására 1979. január elsejétől két új formát is bevezettek. A hat hónapos tartamú biztosítást azok köthetik meg, akik növendék- és hízósertéseiket értékesítési szerződéssel lekötötték. Az értékesítési szerződést nem kötő állattartók növendék és hízósertéseikre, valamint az anyakocákra, juhokra és a kecskékre csak 12 hónapos időtartamú biztosítást köthetnek. A sertések biztosítási dija 10 darabig, darabonként 100 forint, 11—15 darab között (egyenként) 95 forint, 12—20-ig 90 forint, 21—25 között darabonként 85 forint, 26 darabon felül minden sertés biztosítási díja 80 forint. Az állatbiztosítások (szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék esetében) a balesetből vagy betegségből eredő elhullásra, illetve kényszervágásra érvényesek. Az egyedi értékkel biztosított anyaállatok a szerződésben megjelölt értékben térülnek meg. Minden más esetben a sertések kártérítési mértéke (mindkét biztosítás alapján) elhullásnál kilónként 20 forint, kényszervágásnál 16 forint. A térítés: maximum egy mázsás állatra vonatkozik. Sz. E.