Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-21 / 67. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 21. Az észt pártküldöttség Martfűre, a bolgár delegáció Tiszafüredre látogatott Tegnap délelőtt ünnepélyes külsőségek közepette avatták fel Szabó László szobrászművész Szolnoknak ajándékozott Solymosi Ignác mellszobrát. A Jubileumi térről nyíló Tanács- köztársaság úton rendezett ünnepségen részt vettek a megyei és a városi pártbizottság, a városi tanács valamint az ifjúsági és tömegszervezetek megyei és városi vezetői is^ Az avató beszéd után a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola diákjai helyeztek el koszorúkat és virágokat Szolnok megye kiemelkedő munkásmozgalmi harcosának szobránál. Tegnap reggel Martfűre, hazánk legnagyobb cipőgyárába látogatott az észt pártküldöttség Johannes Kabin vezetésével. Velük tartott Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, dr. Berecz- ki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Johannes Käbin felesége is. A gyárlátogatás során csatlakozott a vendégekhez Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára. A gyár művelődési központjának fogadótermében Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára, Szabó Borbála, az MSZMP Közfronti Bizottságának tagja, a Tisza Cipőgyár főművezetője, Kiss Ti- borné, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, művezető, Telek Zoltán, az üzemi pártbizottság titkára és Krasznai Károlyné ország- gyűlési képviselő, a jogsegélyszolgálat vezetője és Ma- czó László vezérigazgató köszöntötte a vendégeket. A vezérigazgató tájékoztatójában vázolta a Tisza Cipőgyár történetét, s fejlődésének fontosabb szakaszait, amíg elért odáig hogy a legtöbb lábbelit gyártó vállalat lett az országban, s jelenleg negyven államban ismerik és keresik a martfűi márkás cipőt. Beszélt azokról a legújabb kooperációs és kereskedelmi 'kapcsolatokról is. amelyek eredményeként a gyár termékei eljutottak a nyugati államokba s az Egyesült Államokba is. Leg- nagyob vevőik között említette a Szovjetuniót és a szocialista országokat, amelyek rövidesen 10—12 millió rubel áru cipőt vásárolnak évente Martfűtől. Johannes Kabin nagy érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatót, Amikor Maczó László megemlítette, hogy szocialista munkaversenyben dolgoznak a Tallinni Kom- munár Cipőgyárral, s tavaly megkezdődött a szakemberek tapasztalatcsere-látogatása is, megkérdezte: — Mi volt a véleményük a mi embereinkről? Tudnak dolgozni, értik a cipőgyártás titkait? — Járt nálunk egy cipőtervező. egy szabász és két cipőipari szakmunkás — hangzott a válasz. — Hamar otthonosan érezték magukat a gyárban, s láthatóan a szakmában is tapasztaltak. A szabászmester például elmondta; az az érzése1: a Kommunárban a bőranyagok szabása jobb. takarékosabb, mint nálunk. Ezért mi az idén szabászokat küldünk Tallinnba. Az üzemlátogatáson a gyár minden fontosabb műhelyébe elkalauzolták az észt pártküldöttséget a martfűiek. A vélemények megoszlottak — Johannes Käbin a talpöntő DESMA automatákat tanulA gumigyárban Johannes Käbin és Elmina Otszman a kész cipőkről beszélget Maczó László (balról) vezérigazgatóval. Mögöttük Andrikó Miklós mányozta hosszasan, Elmina Otszman az ADIDAS márkájú sportcipőket nézte kedvtelve. A látogatás után a gyár modeLLtermében már az 1980-as divatcipőket láthatták a vendégek. Ott Johannes Käbin nyilatkozott martfűi tapasztalatairól a szolnoki rádiónak. Többek közölt elmondta: a tallinni Kommunárban is a minőség javítása, a választék bővítése a legfontosabb feladat. Éppen ezért érdemes a két cipőgyár barátságát fejleszteni, a szakemberek állandó cseréjével gazdagítani a tapasztalatokat, átvenni egymás jó munkamódszereit. — Fűzzék még szorosabbra a barátságot, az együttműködés mindkét gyárnak sok jó eredményt hozhat — mondta búcsúzóul. Az észt pártküldöttség ma a főváros nevezetességeivel ismerkedik. * * * A Bolgár KP Kjusztendil megyei küldöttei — Szlavcso Sopov, a megyei pártbizottság ipari titkára és Stefan Tonev, a Szakszervezetek Kjusztendil megyei Tanácsának elnöke — tegnap Tiszafüredre látogattak. A testvérmegye képviselőit a látogatásra elkísérte Mohácsi Ottó, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Ul- veczki Tibor, Szolnok Megye Tanácsának elnökhelyettese. A vendégek először a járási pártbizottságra érkeztek, ahol fogadta őket Mándi Sándor, a járási pártbizottság első titkára, és Erdélyi Ferenc, az MT tiszafüredi Járási Hivatalának elnöke. Mándi Sándor rövid tájékoztatót adott a tiszafüredi járás politikai, gazdasági és társadalmi életéről. Egyebek között elmondotta, hogy a Hortobágy szomszédságában fekvő járásban tizenhárom önálló település van. A megye legkisebb járása tíz évvel ezelőtt nagy léptekkel megindult az iparosodás útján. Három minisztériumi ipari vállalat gyáregysége és három ipari szövetkezet több mint háromezer tiszafüredinek biztosít munkalehetőséget. A járás gazdasági életében azonban még mindig a termelőszövetkezeteké a döntő szerep. A kis gazdaságok egyesülése után jelentősen fejlődött a járás mező- gazdasága. A gabona, a takarmány és az olajos növények termesztése mellett mostanában kezdtek a szövetkezetek a juhtenyésztéssel foglalkozni. Az iparosítási politikának köszönhetően még arra is gondolhatnak a tiszafüredi járásban, hogy a könnyűipar valamelyik ágának meghonosításával elsősorban a nők elhelyezkedésének lehetőségeit teremtsék meg. A bolgár vendégek és Szolnok megye vezetői ezután az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységével ismerkedtek. Bősze József, a gyáregység igazgatója köszöntötte a vendégeket. majd Lukács Tibor, a gyáregység pártalap- szervezetének titkára bemutatta az üzem munkáját. Kjusztendil megye képviselői a kora délutáni órákban érkeztek vissza Szolnokra. SZOLNOKON Koszorúzás a tanácsköztársasági hősök emlékkövénél Szolnok határában, a 4-es számú fő közlekedési út mentén felállított tanácsköztársasági emlékkőnél gyülekeztek tegnap reggel a kék és a vörös nyakkendős kisdiákok, a szakmunkásképzők és szak- középiskolák ifjúkommunistái, a környező üzemek, vállalatok dolgozói — és egy csoport ősz hajú, idős ember. Kilenc órakor koszorúzási ünnepséget rendeztek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére. Kanyó Sándor, a KISZ szolnoki Városi Bizottságának titkára méltatta a Három tavasz ünnepét, kiemelve a Tanácsköztársaság 133 napjának elévülhetetlen példáját. Az ünnepi beszéd után koszorúkat helyeztek el az emlékkő talapzatán. A KISZ Szolnok megyei bizottsága nevében Nyitrai István, megyei első titkár és Földi Dá- nielné, az úttörők megyei elnöke tisztelgett, őket követte a KISZ Szolnok városi-járási és törökszentmikósi küldöttsége. A harcostársak emlékére állított kőhöz elhozták a kegyelet koszorúját a szolnoki munkásmozgalmi klub tagjai, akik közül többen a Szocialista Hazáért érdemérem tulajdonosai, volt vöröskatonák. Ugyancsak tisztelegtek a hős elődök emlékének a Volán 7. számú Vállalat, az MN 4427. számú alakulat KISZ-esei, valamint az Abonyi úti Általános Iskola Hámán Kató úttörőcsapatának képviselői is. A jubileumi ünnepség a DlVSZ-indulóval fejeződött be. Vöröskalonákat köszöntöttek A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei székházában a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hétfő délután két szolnoki illetőségű ’19-es vöröskatona is részt vett. Csényi Jánost és Lambert Ernőt a Kilián György úttörőhonvédelmi zászlóalj tagjai köszöntötték, Az ünnepi megemlékezést követően a vendégek felidézték a múltat, majd korabeli dokumentumfilmeket néztek meg együtt az úttörőkkel. Kiállítás Mezőtúron „Az elő magyar munkáshatalom” címmel kiállítás nyílik ma délelőtt fél 10-kor a mezőtúri művelődési központban. A kiállításon eredeti dokumentumok, korabeli plakátok, képzőművészeti alkotások elevenítik fel a Tanácsköztársaság 133 napját. A bemutatón helyet kaptak a Tanácsköztársaság mezőtúri eseményeit dokumentáló fotók is. „Magyar tavasz” Moszkvában Március közepén a tél és a tavasz csatázott egymással Moszkvában, amikor a Seremetyevói repülőtéren gépünkből kiszálltunk, már zajlottak a „magyar tavasz” ünnepségei a szovjet fővárosban. Szervezői elmondták, hogy ezek a rendezvények három jelentős esemény köré csoportosulnak: a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának és hazánk felszabadulásának évfordulója köré. Az ünnepségek kiemelkedő eseményének a Magyar Tanácsköztársaság győzelméről való megemlékezést tartják. _________________ A rendezvényeket a Szovjet—Magyar Baráti Társaság szervezi. A helyszínek megválasztásában két szempontot vettek figyelembe. Míg korábban csak néhány reprezentatív, nagyobb tömegeket megmozgató ünnepségekre került sor az évfordulók alkalmából, addig ez évben mindhárom évforduló időpontjában tíz-tizenkét üzemben szerveztek megemlékezéseket. Azt is tekintetbe vették, hogy hol van a szovjet és magyar üzemek kollektívái között szorosabb kapcsolat. Vendéglátóim megemlítették, hogy például a moszkvai és budapesti házgyárak, a moszkvai elektronikai üzem és az Egyesült Izzó között olyan szoros a kapcsolat, hogy még egymás termelési eredményeit, terveit és gondjait is jól ismerik. Lehetőségem nyílt arra, hogy részt vegyek a „Frunze” nevét viselő moszkvai pamutfonalkészítő gyárban egy barátsági gyűlésen, melyet a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 60. évfordulója alkalmából tartottak. A gyár kollektívája már évek óta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagcsoportja és hűségesen ápolja a két nép barátságát. A korszerű, nagyobbrészt automatizált üzemben ugyan nem sokan dolgoznak, de termelésük révén igen jelentősek iparágukban. Az üzem régi forradalmi és munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkezik, a politikai szervezetek most annak érdekében munkálkodnak, hogy egy üzemi munkásmúzeumban ezeknek emléket állítsanak. Többször járt a régi gyárban Frunze, Szverdlov, Krupszkaja asz- szony és ezt rövidesen emléktáblával örökítik meg. A barátsági gyűlésen részt vevő magyarok számára nagy élmény volt a korszerűsített gyár megtekintése. A gépek között olyan tisztaságot tapasztalhattunk, hogy ünneplő ruháinkra a feldolgozott gyapotból egy szál sem tapadt! A technológiai folyamat közben a gyapottól a fonalig alig érinti munkáskéz az anyagot. Az ünnepi megemlékezés szónoka Bíró Gyula elvtárs, hazánk moszkvai nagykövetségének párttitkára volt. A gyűlésen a gyár dolgozói, gazdasági és politikai szervezeteinek vezetői vettek részt, közülük többen méltatták felszólalásukban az évforduló jelentőségét, a két nép barátságát. Beszédeik tartalmából kitűnt, hogy jó ismerősei . a Tanácsköztársaság történetének, a magyar munkásmozgalom küzdelmeinek, szocialista hazánk fejlődésének, eredményeinek. A gyár kultúrterme előtti folyosón alkalmi fotókiállítást rendeztek, mely bemutatta hazánk életét, fejlődését, a szovjet és a magyar nép barátságát jelképező kiemelkedő történelmi eseményeket. A gyűlést követő, szűkebb baráti beszélgetésen kiderült, hogy a gyár dolgozói között szép számban vannak olyanok, akik nemcsak képekből, hanem látogatásaik során személyesen is megismerked,- hettek országunkkal, barátaik, ismerőseik vannak hazánkban, akikkel állandó kapcsolatot tartanak. Ugyanezen a napon nyílt meg „Lenin és a Magyar Tanácsköztársaság” címmel egy kiállítás Moszkvában a központi Lenin Múzeumban, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Lenin Múzeum közös rendezésében. A bemutató áttekintést ad a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napjáról, az ellenforradalmi terror gonosz- tetteiről, a magyar kommunisták illegális küzdelmeiről, a felszabadulást köVető évek első nagy politikai és munkasikereiről, a két nép közötti kapcsolatok fejlődéséről. A megnyitó ünnepség résztvevői között ott voltak a munkásmozgalom régi harcosai. hazánk felszabadításában résztvevők egy csoportja, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság képviselői, nagy érdeklődéssel fogadták a kiállítás anyagát. A különteremben, miután V., Sztri- ganov, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettese, a Baráti Társaság első alelnö- ke. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete és M. Subin a moszkvai Kalinyin Gépgyár esztergályosa üdvözlő beszéd,eiket elmondták, alig lehetett a tablók, a vitrinek, az alkalmi vetítővászon elé kerülni. Nagy érdeklődés fogadta Esti Bélának. a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főigazgatójának tájékoztatóját, aki a megjelenteknek bemutatta a kiállítás érdekességeit. Többször levetítették az 1919-es Vörös filmhíradó 13. számát, mely beszámolt a pártkongresszus és a Tanácsköztársaság lelkes hangulatáról, a politikai megmozdulásokról a magyar főváros gyermekeinek . vidám szórakozásáról. Hasonló emlékeket elevenítettek fel az 1919-ből fennmaradt diafilmek is. Érdekes tárgyakat állítottak ki a vitrinekbe: korabeli magyar újságokat, melyek beszámoltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről, a forradalom melletti rokonszenv tüntetésekről készült fotókat, az orosz- országi magyar hadifogoly- táborok újságjait, melyben szolidaritást vállaltak a forradalommal, a Tanácsköztársaság plakátjait, az első magyarul megjelent Lenin- köteteket, Lenin üdvözletét a magyar munkásokhoz, a Vörös Hadsereg honvédő háborújának dokumentumjait. Mitzki Ervin
