Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
Szívinfarktus Barikádok úton, útfélen Maxim Gorkij: ü hamis pénz Gazdasági figyelő 2T—; Több erdő, gazdaságosabb termelés A Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság munkája meghatározó jelentőségű a megyében Alapanyagot ad a faiparnak, pihenést és kikapcsolódást nyújt az embereknek, fontos szerepet tölt be a környezet- és tájvédelemben. Többek között ilyen feladatokat lát el az erdő. A megye területének 4,5 százalékát borítja nyárfás, akácos és tölgyes. Ezzel a mutatóval azonban csak Békés megyét előzi meg Szolnok. tettek eredményeként sokat javult a termelőeszközök kihasználtsága is. Az eredményeknek előfeltétele volt tehát a korszerű termelési és irányítási rendszer kialakítása, hiszen enél- kül nem lehet nagyüzemi módon gazdálkodni. A gazdaság soron következő feladatai közé tartozik többek között a sikeres termelés megszilárdítása és a meglévő fafeldolgozó üzemek rekonstrukciója. Az erdőgazdaság növelni kívánja részvételét a termelő- szövetkezetek erdőgazdálkodási munkájában. Ez indokolt is, mivel a téeszekben telepített erdők kitermelése a közeljövőben elkezdődik. Az említett munkához viszont a mezőgazdasági üzemekben nincs meg a szakembergárda és hiányoznak a gépek is. Az eredmények biztatóak. Az erdőgazdaság az adottságoknak megfelelő üzemi szervezetet alakított ki, amely magában hordozza a továbbfejlesztés lehetőségét. Erre szükség is van mivel Szolnok megyében az eredményes erdőgazdálkodásban a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság tevékenysége meghatározó. H. V. KÖZÖSEN KORSZERŰBBET Legnépszerűbbek a szakszervezeti Győztünk Újra előbukkantak az üdülősor apró házikói a víz alól. Heteken át naponta figyeltük a mi „vízmércénket”. a vízbe merült háztetőket. Ha többet láttunk belőlük, örömmel nyugtáztuk —, ha kevesebbet, aggódva néztük a szürke folyót. Megint emelkedett — mondogattuk és találgattuk, mire képes még az ár? Vajon úgy lesz-e, mint kilenc évvel ezelőtt? Aggodalmunk nem volt alaptalan, a folyó már megmutatta, mit tesz. ha nem vigyázzák. Különösen akkor állt belénk a félsz, amikor az előrejelzések arra utaltak, hogy az idei vízállás meghaladja majd a hetvenes maximumot. Azokban a napokban nem volt tán olyan beszélgetés az országban, ahol ne említették volna az árvizet. A vízügyiek azonban tudták a dolgukat, nem kapkodtak, nem idegeskedtek. Mire a mi fülünkbe a rossz hírek eljutottak, a java munkát már el is végezték. Három és fél ezer ember, több száz gépjármű éjjelnappal szakadatlanul dolgozott, hogy február derekára, amikor a Tisza tetőzik, készen álljon minden a nagy víz fogadására. Megerősítették a gátakat, ahol kellett újat húztak, vagy a régit magasították. Óramű pontossággal haladt minden. Depókban álltak az előre elkészített homokzsákok, a bevetésre kész különleges brigádok telephelyeiken vár- . ták az utasításokat. A tartalék gépkocsik motorját | naponta ellenőrizték, nehogy akkor romoljanak el, amikor szükség lesz rájuk. Aztán megjött a nagy víz. I A gátakon halvány lámpá- sok imbolyogtak éjszaka, gumicsizmás emberek — a segédőrök — figyelték a szivárgásokat. Az utakon földdel rakott ZIL-ek zúgtak megállás nélkül. Millió és millió lapát földet mozgattak meg a vízügyiek, a katonák, a civilek — mindazok. akik a védekezés izmot. lelket próbára tevő nagy munkájában részt vettek. Ahogy teltek a napok, úgy lettünk nyugodtabbak, aggodalmunk egyre oszladozott. Bizonyosabbá vált, hogy ismét győzünk, nem fog ki rajtunk a folyó. A védekezők arcán egyre gyakrabban jelent meg a mosoly, ha mégannyira fáradt is. Milliárdokat nyelhetett volna el a víz, de a tervszerűség és az összefogás megakadályozta a pusztítást. Milliókat költöttünk arra, hogy milliárdokat nyerhessünk. Már nem állnak a táborok. lebontották és raktárba tették a sátrakat, ösz- szegyűjtötték a homokzsákokat. hiszen nincs rájuk szükség. A borostás, gyűrött arcok kisimultak, félcipő váltotta fel a gumicsizmát. Az idén sehol sem csapott át a Tisza a gátakon. Megkezdődött a kár felmérése, újraindult a termelőmunka, hogy pótoljuk mindazt, ami elpusztult. A víz föladta a harcot. Vannak veszteségeink, d,e ki tudná megmondani, mennyi lett volna akkor, ha a folyó győz? Hortobágyi Zoltán A jellegzetesen alföldi viszonyok, a mostoha termőhelyi és éghajlati körülmények nem kényeztetik el megyénkben az erdőgazdasági dolgozókat. A rossz adottságok miatt, kedvezőtlen az erdők fajösszetétele is. Magas az értéktelen nyár és akác aránya, ezek az összes kitermelt fa 65 százalékát adják. Sajnos ezen változtatni nem lehet, mivel az erdőtelepítéseknél is meghatározó a környezet. A fásítási tervek szerint 1995-ben az erdőterületek meghaladják a 37 ezer hektárt. Ezzel a megye ki is használja a lehetőségeit, mivel ennél nagyobb telepítés már a mezőgazdasági termelés rovására menne. Ugyanakkor az erdők ilyen arányú növelése indokolt, mert ez biztosítja a munkagépek egész éves egyenletes kihasználását, másrészt ekkora az a terület, ahol érdemesebb erdő- gazdálkodással foglalkozni, mint növénytermesztéssel. Jelenleg a Szolnok megyei 26 ezer hektár erdő 37 illetve 43 százaléka van a Nagykunsági Erdő *és Fafeldolgozó Gazdaság (NEFAG) és a termelőszövetkezetek gondozásában. A téesz-erdők magas aránya az utóbbi évek erőteljes fásításának az eredménye, és ez tovább is növekAz országgyűlés meghívására dr. Cahit Karakas-nak, a nemzetgyűlés elnökének vezetésével tegnap este hiva- talds látogatásra Budapestre érkezett a Török Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésészik majd, mivel az erdőgazdaság — új területek híján — nem tud telepíteni. A NEFAG azonban Pest megyében is tevékenykedik. A mostani gazdaságot 1970-ben a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaságból, a Gödöllői Állami Erdőgazdaság síkvidéki részéből és a Ládaipari Vállalat nagykőrösi üzeméből alapították. A vállalat erdőterülete 33 és fél ezer hektár, amelynek egyharmad része van Szolnok megyében. A rossz műszaki színvonal, szervezeti forma és a nem túl szerencsés környezet miatt, a NEFAG 1972-ben, még az egyesülést követő második évben is, félmillió forint veszteséggel zárt. A tervek szerint idén az erdőgazdaság termelési értéke 600 millió forint, és ebből 35—40 millió lesz a nyereség. A siker titka az 1973-ban elfogadott és 80-ig szóló fejlesztési terv, amelynek végrehajtásával bővült a géppark, javult a műszaki hibaelhárítás hatékonysága, korszerűbb lett az üzem- és munkaszervezés. A faipar nagyarányú fejlesztése is hozzájárult a gazdaságos termeléshez. Az üzem nagysága már lehetővé tette a nagy teljesítményű gépláncok, gépsorok munkába állítását. Az előbb emlínek küldöttsége. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta. Jelen volt, Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. Harminc esztendővel ezelőtt, amikor a magyar dolgozók először élvezhették a kedvezményes szakszervezeti üdültetés előnyeit, még csupán 85 ezren pihentek az elhagyott főúri kastélyokban, nyaralókban. A SZOT három évtized alatt kiépítette országos üdülőhálózatát, és azóta is fontos célja ennek fejlesztése, az ellátás színvonalának emelése. Ehhez természetesen az állam jelentős anyagi támogatást biztosít. Közben olyan új formák is kialakultak, mint az ifjúsági üdültetés. a szakmunkástanulók üdültetése és a gyógyüdülte- tés. Az elmúlt esztendőben Magyarországon közel 400 ezren vették igénybe a kedvezményes üdültetést. Szolnok megyében 9 ezernél többen éltek a szakszervezet biztosította lehetőséggel. A szakszervezeti üdülők egyre népszerűbbek, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a dolgozók a költségeknek csupán 30 százalékát viselik (a többit a SZOT és az állam adja) hanem annak is, hogy egyre több a minden kényelmet biztosító, kitűnően felszerelt üdülő. A beutalók elosztását a szakszervezetek megyei tanácsának titkársága végzi. Céljuk az, hogy az üdülésben részt vevők között olyan arányban legyenek a fizikai és szellemi dolgozók, mint az a vállalatra jellemző. Tavaly például a megyei átlagnál magasabb volt a munkások aránya a textilipari, a vasutas, a bőrös, a vasas, és a vegyész szakmák területén. Jelentősen csökkent a felhasználatlan beutalók száma. Gond azonban továbbra is, hogy a dolgozók a nyári hónapok alatt szeretnének üdülni, pedig a SZOT-üdülők egész évben rendelkezésükre állnak. A gyermeküdültetést és a nagycsaládos dolgozókat segíti az a rendelkezés, amely szerint azok a dolgozók csak két gyermek után fizetnek térítési díjat, a többiek beutalója ingyenes. Az idén ismét körülbelül 9 ezren pihenhetnek szakszervezeti üdülőkben, közöttük több mint félezer szakmunkástanuló. Csekély számban ugyan, de ’79-ben is lehet a környező országokba szóló beutalót és hajójegyet igényelni. Számtalan Szolnok megyei vállalat rendelkezik az ország különböző pontjain saját üdülővel. Ezek legtöbbje azonban csak nyáron használható és nem felel meg a követelményeknek, nem biztosítja a kulturált pihenést. Sokhelyütt még a vizet és a villanyt sem vezették be. E hiányosságokat csak tetézi, hogy a vállalati üdülők 60 százalékában nincs étkeztetésre lehetőség. Mindezek ellenére számuk egyre gyarapodik, mert’ a szakszervezeti üdülőhálózat lassabban fejlődik, mint ahogy az érdeklődés növekszik iránta. Tavaly körülbelül 30 ezren üdültek, kétharmaduk vállalati üdülőben. A gondok enyhítésére a vállalatok bérelnek magántulajdonban lévő ingatlanokat erre a célra 1978-ban mintegy 3,5 milfió forintot használtak fel a jóléti alapjukból. Tetemes ösz- szeg ez, de a ráfordítás jóval több volt, mint az azért nyújtott szolgáltatások. Az a tapasztalat, hogy az ilyen bérlemények sok pénzért keveset adnak. Az idén is bezárnak majd néhány leromlott vállalati üdülőt. A szakszervezetek megyei tanácsa arra próbálja rábírni a gazdasági egységeket. hogy összefogva, közösen építsenek korszerű üdülőket. Ezzel biztosítanák dolgozóik kulturált pihenését, de enyhítenének az országos gondokon is. Lassan megérnek a rekonstrukcióra a házgyárak gyártósorai. Az idén a miskolci és a dunaújvárosi házgyárak felújításához készítenek acélsablonokat a Beton és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárában. A képen látható sablonban az autópályák hídgerendái készülnek majd. (K. I.) Török parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 59. szám, 1979. március 11., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA
