Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

Szívinfarktus Barikádok úton, útfélen Maxim Gorkij: ü hamis pénz Gazdasági figyelő 2T—; Több erdő, gazdaságosabb termelés A Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság munkája meghatározó jelentőségű a megyében Alapanyagot ad a faiparnak, pihenést és kikapcsolódást nyújt az embereknek, fontos szerepet tölt be a környezet- és tájvédelemben. Többek között ilyen feladatokat lát el az erdő. A megye területének 4,5 százalékát borítja nyárfás, akácos és tölgyes. Ezzel a mutatóval azonban csak Békés megyét előzi meg Szolnok. tettek eredményeként sokat javult a termelőeszközök ki­használtsága is. Az eredményeknek előfel­tétele volt tehát a korszerű termelési és irányítási rend­szer kialakítása, hiszen enél- kül nem lehet nagyüzemi mó­don gazdálkodni. A gazdaság soron következő feladatai kö­zé tartozik többek között a sikeres termelés megszilárdí­tása és a meglévő fafeldolgo­zó üzemek rekonstrukciója. Az erdőgazdaság növelni kí­vánja részvételét a termelő- szövetkezetek erdőgazdálko­dási munkájában. Ez indokolt is, mivel a téeszekben telepí­tett erdők kitermelése a kö­zeljövőben elkezdődik. Az említett munkához viszont a mezőgazdasági üzemekben nincs meg a szakembergárda és hiányoznak a gépek is. Az eredmények biztatóak. Az erdőgazdaság az adottsá­goknak megfelelő üzemi szer­vezetet alakított ki, amely magában hordozza a tovább­fejlesztés lehetőségét. Erre szükség is van mivel Szolnok megyében az eredményes er­dőgazdálkodásban a Nagy­kunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság tevékenysége meg­határozó. H. V. KÖZÖSEN KORSZERŰBBET Legnépszerűbbek a szakszervezeti Győztünk Újra előbukkantak az üdü­lősor apró házikói a víz alól. Heteken át naponta fi­gyeltük a mi „vízmércén­ket”. a vízbe merült házte­tőket. Ha többet láttunk be­lőlük, örömmel nyugtáztuk —, ha kevesebbet, aggódva néztük a szürke folyót. Megint emelkedett — mon­dogattuk és találgattuk, mi­re képes még az ár? Vajon úgy lesz-e, mint kilenc év­vel ezelőtt? Aggodalmunk nem volt alaptalan, a folyó már megmutatta, mit tesz. ha nem vigyázzák. Különösen akkor állt belénk a félsz, amikor az előrejelzések ar­ra utaltak, hogy az idei víz­állás meghaladja majd a hetvenes maximumot. Azok­ban a napokban nem volt tán olyan beszélgetés az or­szágban, ahol ne említették volna az árvizet. A vízügyiek azonban tud­ták a dolgukat, nem kap­kodtak, nem idegeskedtek. Mire a mi fülünkbe a rossz hírek eljutottak, a java mun­kát már el is végezték. Három és fél ezer ember, több száz gépjármű éjjel­nappal szakadatlanul dolgo­zott, hogy február derekára, amikor a Tisza tetőzik, ké­szen álljon minden a nagy víz fogadására. Megerősítették a gátakat, ahol kellett újat húztak, vagy a régit magasították. Óramű pontossággal haladt minden. Depókban álltak az előre elkészített homokzsákok, a bevetésre kész különleges brigádok telephelyeiken vár- . ták az utasításokat. A tar­talék gépkocsik motorját | naponta ellenőrizték, nehogy akkor romoljanak el, amikor szükség lesz rájuk. Aztán megjött a nagy víz. I A gátakon halvány lámpá- sok imbolyogtak éjszaka, gu­micsizmás emberek — a se­gédőrök — figyelték a szi­várgásokat. Az utakon föld­del rakott ZIL-ek zúgtak megállás nélkül. Millió és millió lapát földet mozgat­tak meg a vízügyiek, a ka­tonák, a civilek — mind­azok. akik a védekezés iz­mot. lelket próbára tevő nagy munkájában részt vet­tek. Ahogy teltek a napok, úgy lettünk nyugodtabbak, aggodalmunk egyre oszlado­zott. Bizonyosabbá vált, hogy ismét győzünk, nem fog ki rajtunk a folyó. A védeke­zők arcán egyre gyakrab­ban jelent meg a mosoly, ha mégannyira fáradt is. Milliárdokat nyelhetett volna el a víz, de a tervsze­rűség és az összefogás meg­akadályozta a pusztítást. Milliókat költöttünk arra, hogy milliárdokat nyerhes­sünk. Már nem állnak a tá­borok. lebontották és rak­tárba tették a sátrakat, ösz- szegyűjtötték a homokzsá­kokat. hiszen nincs rájuk szükség. A borostás, gyűrött arcok kisimultak, félcipő váltotta fel a gumicsizmát. Az idén sehol sem csapott át a Tisza a gátakon. Megkezdődött a kár fel­mérése, újraindult a ter­melőmunka, hogy pótoljuk mindazt, ami elpusztult. A víz föladta a harcot. Vannak veszteségeink, d,e ki tudná megmondani, mennyi lett volna akkor, ha a folyó győz? Hortobágyi Zoltán A jellegzetesen alföldi vi­szonyok, a mostoha termőhe­lyi és éghajlati körülmények nem kényeztetik el megyénk­ben az erdőgazdasági dolgo­zókat. A rossz adottságok miatt, kedvezőtlen az erdők fajösszetétele is. Magas az ér­téktelen nyár és akác aránya, ezek az összes kitermelt fa 65 százalékát adják. Sajnos ezen változtatni nem lehet, mivel az erdőtelepítéseknél is meg­határozó a környezet. A fásítási tervek szerint 1995-ben az erdőterületek meghaladják a 37 ezer hek­tárt. Ezzel a megye ki is hasz­nálja a lehetőségeit, mivel ennél nagyobb telepítés már a mezőgazdasági termelés ro­vására menne. Ugyanakkor az erdők ilyen arányú növe­lése indokolt, mert ez bizto­sítja a munkagépek egész éves egyenletes kihasználá­sát, másrészt ekkora az a te­rület, ahol érdemesebb erdő- gazdálkodással foglalkozni, mint növénytermesztéssel. Jelenleg a Szolnok megyei 26 ezer hektár erdő 37 illetve 43 százaléka van a Nagykun­sági Erdő *és Fafeldolgozó Gazdaság (NEFAG) és a ter­melőszövetkezetek gondozá­sában. A téesz-erdők magas aránya az utóbbi évek erőtel­jes fásításának az eredmé­nye, és ez tovább is növek­Az országgyűlés meghívá­sára dr. Cahit Karakas-nak, a nemzetgyűlés elnökének vezetésével tegnap este hiva- talds látogatásra Budapest­re érkezett a Török Köztár­saság Nagy Nemzetgyűlésé­szik majd, mivel az erdőgaz­daság — új területek híján — nem tud telepíteni. A NEFAG azonban Pest megyé­ben is tevékenykedik. A mos­tani gazdaságot 1970-ben a Szolnok megyei Állami Er­dőgazdaságból, a Gödöllői Ál­lami Erdőgazdaság síkvidéki részéből és a Ládaipari Vál­lalat nagykőrösi üzeméből alapították. A vállalat erdő­területe 33 és fél ezer hektár, amelynek egyharmad része van Szolnok megyében. A rossz műszaki színvonal, szervezeti forma és a nem túl szerencsés környezet miatt, a NEFAG 1972-ben, még az egyesülést követő második évben is, félmillió forint veszteséggel zárt. A tervek szerint idén az er­dőgazdaság termelési értéke 600 millió forint, és ebből 35—40 millió lesz a nyereség. A siker titka az 1973-ban el­fogadott és 80-ig szóló fej­lesztési terv, amelynek végre­hajtásával bővült a géppark, javult a műszaki hibaelhárí­tás hatékonysága, korszerűbb lett az üzem- és munkaszer­vezés. A faipar nagyarányú fejlesztése is hozzájárult a gazdaságos termeléshez. Az üzem nagysága már lehetővé tette a nagy teljesítményű gépláncok, gépsorok munká­ba állítását. Az előbb emlí­nek küldöttsége. A vendége­ket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta. Jelen volt, Tálát Benler, a Török Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Harminc esztendővel ezelőtt, amikor a magyar dolgozók először élvezhették a kedvez­ményes szakszervezeti üdül­tetés előnyeit, még csupán 85 ezren pihentek az elhagyott főúri kastélyokban, nyara­lókban. A SZOT három évtized alatt kiépítette országos üdü­lőhálózatát, és azóta is fon­tos célja ennek fejlesztése, az ellátás színvonalának emelése. Ehhez természete­sen az állam jelentős anyagi támogatást biztosít. Közben olyan új formák is kialakul­tak, mint az ifjúsági üdülte­tés. a szakmunkástanulók üdültetése és a gyógyüdülte- tés. Az elmúlt esztendőben Magyarországon közel 400 ezren vették igénybe a ked­vezményes üdültetést. Szol­nok megyében 9 ezernél töb­ben éltek a szakszervezet biztosította lehetőséggel. A szakszervezeti üdülők egyre népszerűbbek, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a dolgozók a költségeknek csu­pán 30 százalékát viselik (a többit a SZOT és az állam adja) hanem annak is, hogy egyre több a minden kényel­met biztosító, kitűnően fel­szerelt üdülő. A beutalók elosztását a szakszervezetek megyei ta­nácsának titkársága végzi. Céljuk az, hogy az üdülésben részt vevők között olyan arányban legyenek a fizikai és szellemi dolgozók, mint az a vállalatra jellemző. Ta­valy például a megyei átlag­nál magasabb volt a munká­sok aránya a textilipari, a vasutas, a bőrös, a vasas, és a vegyész szakmák területén. Jelentősen csökkent a fel­használatlan beutalók száma. Gond azonban továbbra is, hogy a dolgozók a nyári hó­napok alatt szeretnének üdül­ni, pedig a SZOT-üdülők egész évben rendelkezésük­re állnak. A gyermeküdültetést és a nagycsaládos dolgozókat se­gíti az a rendelkezés, amely szerint azok a dolgozók csak két gyermek után fizetnek térítési díjat, a többiek be­utalója ingyenes. Az idén ismét körülbelül 9 ezren pihenhetnek szak­szervezeti üdülőkben, közöt­tük több mint félezer szak­munkástanuló. Csekély számban ugyan, de ’79-ben is lehet a környező orszá­gokba szóló beutalót és hajó­jegyet igényelni. Számtalan Szolnok megyei vállalat rendelkezik az or­szág különböző pontjain sa­ját üdülővel. Ezek legtöbbje azonban csak nyáron hasz­nálható és nem felel meg a követelményeknek, nem biztosítja a kulturált pihe­nést. Sokhelyütt még a vizet és a villanyt sem vezették be. E hiányosságokat csak te­tézi, hogy a vállalati üdülők 60 százalékában nincs étkez­tetésre lehetőség. Mindezek ellenére számuk egyre gyarapodik, mert’ a szakszervezeti üdülőhálózat lassabban fejlődik, mint ahogy az érdeklődés növek­szik iránta. Tavaly körülbelül 30 ezren üdültek, kétharmaduk válla­lati üdülőben. A gondok eny­hítésére a vállalatok bérel­nek magántulajdonban lévő ingatlanokat erre a célra 1978-ban mintegy 3,5 milfió forintot használtak fel a jó­léti alapjukból. Tetemes ösz- szeg ez, de a ráfordítás jó­val több volt, mint az azért nyújtott szolgáltatások. Az a tapasztalat, hogy az ilyen bérlemények sok pénzért ke­veset adnak. Az idén is bezárnak majd néhány leromlott vállalati üdülőt. A szakszervezetek megyei tanácsa arra próbálja rábírni a gazdasági egysége­ket. hogy összefogva, közö­sen építsenek korszerű üdü­lőket. Ezzel biztosítanák dol­gozóik kulturált pihenését, de enyhítenének az országos gondokon is. Lassan megérnek a rekonstrukcióra a házgyárak gyártósorai. Az idén a miskolci és a du­naújvárosi házgyárak felújításához készítenek acélsablonokat a Beton és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárában. A képen látható sablonban az autópályák hídgerendái készülnek majd. (K. I.) Török parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 59. szám, 1979. március 11., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom