Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 7. Köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk rokonok- GULLER IMRÉNÉ nak, testvéreknek, szomszédok­nak, jó ismerősöknek, s mind- temetésén részt vettek. Gyászoló azoknak, akik húgai, Törökszentmiklós. apróhirdetés ingatlan SZOLNOKON, Pár­duc u. 10. sz; alatti szoba-konyhás lakás beköltözhetően sür­gősen eladó. Érdek­lődni lehet: Szol­nok, Csokonai u. 13. IV. em. 14. ajtó. Kedden és pénte- ken 17 órától. (1200.) SZOLNOKON a Ta­bán u. 6. sz. alatti kétszobás, kertes családi ház eladó, azonnal beköltözhe­tően. Érdeklődni: Szolnok, Kun'B. krt. 11. IV/12. 17—20 órá­ig, vagy 12-395 tele­fonon, 7—10 óráig. (1196.) SZOLNOKON, Fertő u. 18. alatt kétszo­bás. kis családi ház garázzsal, azonnal beköltözhetően el­adó. Érdeklődni: a helyszínen, 17 órától hét végén egész nap. (H. 589.) TÖRÖKSZENTMIK- LOSON, Kossuth út 108. alatti ház be­költözhetően 600 négyszögöl telekkel eladó. Megtekinthe­tő: 17 órától. (1094.) ELADÓ Törökszent­miklós belterületén kétszobás, családi ház 310 négyszögöl telekkel. Érdeklőd­ni: lehet: Szabó, Rektor u. 25. Csá­szár. (1095.) HOBBITELEK eladó. Szolnok, Gátőr út 4. sz. Érdeklődni Szolnok, Szellő út 7. sz. Zsoldos. (1211.) LAKÓÉPÜLET mel­léképületekkel és egy hold jó termő szőlőssel családi okok miatt sürgősen el­adó. Homok, Virág- hegy, I. út. Érdek­lődni: ifjabb Vass József, Tiszaföldvár, Kossuth út 132/a. (1213.) EGY hold szőlő (négy építési telek­nek megosztható) sürgősen eladó. Ho­mok, Kincsem-szőlő. Érdeklődni: ifjabb Vass József, Tisza­földvár, Kossuth út 132/a. (1213.) KÉTSZOBÁS, kertes családi ház eladó. Tiszaföldvár, Kos­suth út 51. (H. 658.) 180 négyszögöl telek eladó. Szolnok, Haj­nóczy út. Érdeklőd­ni: Szolnok. Nyíl út 21. sz. (1192.) 564 négyszögöl szőlő lakással együtt el­adó. Kétszobás, konyhás, több mel­léképülettel. Busz­megálló 5 perc. Ti­szaföldvár, óvirág- hegy I. út il. (1188.) GÉPJÁRMŰ UL-es 1200-as Zsigu­li eladó. Szandasző- lős. Sport u. 1. (1168.) 50 cm'-es Simsonból készült rokkant mo­torkerékpár eladó. Szolnok, Szivárvány út 22. (1210.) UI írsz. Skoda S 100-as sürgősen el­adó. Megtekinthető szombat, vasárnap. Szolnok, Ibolya út 31. (1212.) TROPHI 250-es mo­torkerékpár jó álla­potban eladó. Szol­nok. dr. Csanádi krt. 10. III. 8. (H. 655.) UC írsz. Zsiguli el­adó. Érdeklődni 17 órától Szolnok, Roz­maring út 8, (H. 647.) ADAS-VÉTEL 30 anyajuh bárány­nyal együtt eladó. Tiszafüred. Schön B. u. 67. (1058.) BIKABORJU eladó. Szolnok, Alcsisziget, Demény Imre. (1143.) KÉK farmer anyag­ból készült NDK gyermekkocsi, sport felsőrésszel eladó. Szolnok, Jászi F. u. 22. V/20. (H. 650.) MEGVÁSÁROLNÉK 2000 kalóriás hűtő- agregátort a hozzá­tartozó hűtőtesttel. ,.Hideg” jeligére a szolnoki hirdetőbe. (H. 652.) AJTÖ, ablak, fa­anyag eladó. Szol­nok, Rét út 1. (H. 656.) VEGYÉSZTECHNI­KUS munkahelyet változtatna, tanul­mányi szerződést kötne. Szegő Sán­dor, Törökszentmik­lós, Vörös Hadsereg 112. (1179.) lakáscsere ELCSERÉLNÉM Szolnokon, vasútál­lomás melletti két­szobás, összkomfor­tos, tanácsi laká­somat másfélszobás hasonlóra, vagy házfelügyelői állás­ra. ,,Márciusi cse­re” jeligére a szol­noki hirdetőbe. (II. 638.) TÖRÖKSZENTMIK­LÓS központjában, műút mellett levő, központifűtéses csa­ládi házam elcse­rélném szolnoki ha­sonlóért. Garázs van. Érdeklődni: Tö­rökszentmiklós, Pe­tőfi u. 11/7. 17 órá­tól. vasárnap egész nap. (H. 602.) LENINVAROSI új, kétszobás, összkom­fortos lakásomat ha­sonló szolnokira cse­rélném. Kertes ház előnyben. 3580 Le- ninváros, Ifjú Mun­kás tér 2. II. 2. Bá­nyász Béla. (H. 651.) PVC lefolyócsövek (50 ós 110-es) érkeztek a vasboltjába: Kiskunfélegyháza, Szabadság tér 5. sz. <in8.) A Szolnok megyei w t Állami Építőipari Vállalat 1= FELVÉTELRE KERES kőműves AEV. ács- állványozó épületasztalos (szerelő és előregyártó) épületlakatos szobafestő- mázoló- tapétázó szakmunkásokat Továbbá MINŐSÍTETT HEGESZTŐKET külső gázvezeték építésére Alkalmaz még KUBIKOSBRIGÁDOKAT és kőművesek mellé SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezni lehet személyesen a VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN (992.) DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK A VAS- ÉS FAIPARI SZÖVET­KEZET felvételre keres gépész-, technikust vasipari gyártáselő­készítő munkakörbe. Szolgáltató üzemünkbe: karosszérialakatost, autószerelő, gk. villamossági sze­relő szakmunkásokat. Éjjeliőr munkakörbe nyugdíjas munka- vállalót. Jelentkezés: Szolnok, Ostor u. 1. (H. 594.) Mezőgazdasági gépészmérnök ál­lást változtatna. „Hazatérek” jeligére kérem a leveleket a tö­rökszentmiklósi hirdetőbe. (1154.) A köbanyai Sörgyár szol­noki kirendeltsége háromműsza­kos fejtőüzemébe női és férfi segédmunkásokat vesz fel. Je­lentkezés : Szolnok, Magyar u. 3. (1173.) Pályázat! Étterem vezetésére szakképzett és gyakorlattal ren­delkező házaspár pályázhat. A személyzet 12 fős. Levélbeni vagy személyes megkeresést a következő címre kérjük. Kőrös­menti Tsz Iroda, Kunszentmár- ton, Marx Károly u. 8. (H. 630.) A JÁSZBERÉNYI TOURING HO­TEL fiatal, érettségizett szállo­dai portást keres felvételre. Nyelvtudás szükséges. Jelentke­zés személyesen a Touring Ho­telben. (1077.) A KARCAGI MAGYAR—BOL­GÁR BARÁTSÁG TSZ felvételt hirdet azonnali belépéssel két fő autóvillamossági-szerelő mun­kakörre. Jelentkezés a tsz sze­mélyzeti osztályán. Karcag, Kis­újszállási út 37. (1190.) a palotasi Állami gazöa­SAG kacsatelepe két hálózati villanyszerelőt, egy vízvezeték­szerelőt, egy fűtőt, egy tojásmo­sógépkezelőt keres azonnali be­lépésre. Fizetés kollektív szér- ződés bérszabályzata szerint. Je­lentkezés a baromfitelep főága- zatvezetőjénél. (H. 626.) A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ-Ren-« delőintézet felvesz élelmezési raktárba segédmunkást. Jelent­kezés az élelmezési josztályveze- tőnél. Szolnok, Vörös Hadsereg útja 39—41. (H. 627.) Atjáréházak Pest-Budán Tapasztalatlan taxisok ré­mei a századforduló Buda­pestjének jellegzetes épületei, az átjáróházak. Sok csalafin­taságra felhasználták már két utcára nyíló kapuikat, miköz­ben a kárvallottak bosszan­kodva találgatták: ugyan mi szükség volt kialakításukra? A városrendezők és várostör­ténészek különféle okokkal magyarázzák az átjáróházak százainak létrejöttét. Többen a keskeny utcai fronttal és a befelé terjeszkedő telkekkel magyarázzák, amelyek .olyan hosszúak voltak, hogy már a szomszéd utcába is átértek, és így természetes megoldásként adódott a hosszúudvaros, füg­gői olyosós átjáróházas megol­dás. Más átjáróházak viszont eleve azzal a céllal épültek, hogy udvarukban műhelyek, esetleg díszesebb üzletsorok találjanak helyet. Jónéhány belvárosi átjáró­ház már a védett építészeti műemlékek sorába tartozik. A közelmúltban restaurálták a Petőfi Sándor utca és a Vá­rosház utca közötti Trattner- házat, amely az udvarában működő nyomdáról kapta ne­vét. Kevesen tudják, hogy a hatalmas átjáróház első eme­letén működött a Duna-parti székház felépüléséig a Magyar Tudományos Akadémia. A belváros egyik legszebb mű­emléképülete a régi Várme­gye háza, amelynek hosszú udvarain a Városház utcától a Semmelweis utcáig juthat a járókelő. A belső udvar egyikén állt valamikor a bi­tófa, itt végezték ki a halára ítélteket. A leghosszabb pesti átjáróhoz a Gozsdú udvar, az egykori Király utca és a Dob utca között. A 200 méter hosz- szú átjárót eleve úgy képez­ték ki, hogy hatalmas lovas kocsik is behajthassanak a műhelyek — jórészt vésnökök és ötvösök — áruinak szállí­tására. Sokan használják a Károlyi-kert és a Múzeum körút közötti átjáróházat, de nem mindenki gondol arra, hogy miközben a mintegy százméteres átjáróházon ke­resztül gyalogol, a régi pesti városfal maradványain halad át. Közismert átjáróház a Vá­rosháza, Anton Erhard Mar- tinelli építész alkotása, amely a leghatalmasabb épület- komplexum egész Budapes­ten. Körbejárásához sétáló léptekkel csaknem 20 percre van szükség. Arra azonban csak az idősebb generáció em­lékezik, hogy tágas udvarain minden kedden és pénteken, egészen a huszas évek végéig kisállat-vásárt tartottak. Bu­dán jóval kevesebb az átjá­róház, de egyik-másik műem­léki szempontból rendkívül értékes közülük. A Várban a régi Országház hatalmas épü­lete is átjáróház rendszerű: a restaurált díszes falak között ma az Akadémia létesítmé­nyei foglalnak helyet, udva­rán hangversenyeket tarta­nak. Érdekes átjáróház­komplexum a régi Tabán megmaradt műemlék épület- együttese a Szarvas tér és a Döbrentei utca között. A Szarvas téren a Virág Bene­dek házba, egykori híres köl­tőnk pest-budai otthonába be­térve folyosókon és lépcsőkön keresztül juthatunk el a Döb­rentei utcába, ahol a követ­kező kapun betérve látszólag kalandozásunk végére érünk. Az emeletről azonban ismét a Tabán tágas tereire jutha­tunk, közvetlenül a tabáni plébániatemplom bejáratá­hoz. Napjainkban százával épül­nek az átjáróházak, hiszen csaknem valamennyi modern lakótelepi épület átjáróház. Ezek azonban már nem al­kalmasak a hajdani szélhá­moskodásra, mert a trükkök nagyon átlátszóak lennének. Hatalmas üvegportálok „néz­nek” egyik kapuról a másikra. — F. T. — Amikor a „rector” és a „dékán” harangozott... Hajdani bronzművessé- günk remekei a régi magyar harangok. Patay Pál régész, a Nemzeti Múzeum tudományos kutatója évtizedek óta vizs­gálja a „giling-galangok” múltját, művészetét, a velük kapcsolatos népi hiedelmeket, mondákat és babonákat. Az iparművészet sajátos ágának, a harangöntésnek ha­zai története homályba vész. Pusztán feltételezzük, hogy terméke a XI. században ter­jedhetett el, amikor az egyhá­zi építményeken megjelentek a tornyok. A „harangozó” elnevezéssel is e korból szár­mazó legendákban találko­zunk először. Az már tisztá­zódott, hogy a legelső harang­öntőnket Henrik pesti német iparosban kell tisztelnünk. Legrégibb harangunk a XI—XIII. századból maradt meg, amelyet 1966-ban szán­tottak ki a földből. Második legrégibb harangunkat pedig száz évvel ezelőtt Szeged mel­lett ásták ki. Legöregebben működő harangunk — ma a debreceni Kollégium gyűjte­ményét gazdagítja — másfél évtizede még szólt Barabás községben. Évszámokkal ellá­tott legidősebb testvére, amely 1509-től kongott Keszthelyen, részben tűzvész áldozata lett, épen maradt fe­le százezrek múzeumi látvá­nyossága ma is. Hosszú ideig a felhaszná­lás helyén történt az öntés. Ez azért volt így, mert a kö­zépkorban kizárólag nagymé­retű harangokat gyártottak: még a legkisebb faluban is 3—4 mázsás példányokra lel­tek, a legnagyobb azonban a besztercei volt, a maga tíz mázsájával. Feliratuk ebben az időszakban — mint általá­ban mindig is •— híven tük­rözte a rendelők — jelen eset­ben az egyház — eszmevilá­gát. A hódoltság alatt a törö­kök nem öntöttek és öntetni sem engedtek harangokat. Csupán egyszer tettek kivé­telt. A kecskemétiekkel. Az ozmán uralom után megkezd­ték a hiányzó harangok pót­lását. Pénz híján azonban gyakran kontárokkal dolgoz­tatott a nép: ekkor szaporod­tak el a rossz kivitelű, alig néhány kilós, ízléstelen ha­rangok. Előbb Budán honoso­dott meg a harangöntés. Pes­ten csak később telepedtek le mesterek, akik általában job­ban megkérték munkájuk árát,,mint a túlpartiak. A vá­rosokban működő harangön­tők céhekbe tömörültek, de nem önnállóan, hanem a tű- csinálókkal. sarkantyúsokkal és lakatosokkal társulva. A keleti részek falvaiban vándomesterek végezték az öntést a XVIII. és a XIX. szá­zadban. A nyugati és északi megyékben a harangöntők csak saját műhelyükben dol­goztak. A XVIII. századi vallás vi­szályok idején erőszakos úton is gazdát cseréltek a haran­gok. Az egyik dunántúli köz­ségben például úgy pótolták az elorozott harangot, hogy csengettyűt hordoztak körül az istentisztelet megkezdésé­nek jelzésére. Másutt pedig a harangszót a templom tetején kidugott zászlóval helyettesí­tették. A harang hangjának árnya­lata és tisztasága az alakjá­tól függ. Ezt tehát akusztikai szempontok alakították ki. A mesterek csak felületi díszí­tésben és a feliratokban tud­ták kifejezésre juttatni alkotó kedvüket. A középkori dara­bok jellegzetes díszítése a kör­be futó leveles, a szőlőfürtös inda. A díszítések a barokk korban gazdagodtak, de csak a mesterek itészítményein. Voltak vidékek, ahol a köz­ség pecsétjével díszítették a harangokat. A jelentősebb templomok­hoz már kezdettől harangozó- kat alkalmaztak. Falun a XVIII. században a „rector”, vagyis az iskolamester töltöt­te be ezt a tisztséget. A XIX. század elején pedig fizetésért, „főállásban” húzta-vonta a kötelet a harangozó, akit „dékán”-nak tituláltak. — O. B. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom