Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

1979. március 1.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Utazás ’79

Divat a jogosítvány

Az ember beül a szimulátorba, ami voltaképpen egy motor és kerék nélküli gépkocsi, megfordítja a slusszkulcsot, s máris megelevenedik elütte a filmre vett országút. Minél jobban nyomja a „gázt”, annál gyorsabban pereg a film. Olyan illúziót kelt mindez, mintha valóban úton lenne a vezető. A kezdők számára kockázat nélküli jártasságot biztosít a gépjárművezetésben.

Nagyszüleink idejében nem mindennapi eseménynek számított, ha felkerekedett a család, s szekérre ülve átdöcögtek a harmadik faluba, a kirakodó vásárra. Pár évtizeddel ezelőtt még sokan a megyehatárt se lépték át, vagy sohasem jutottak el a fővárosig.

Ma utazók az ország. Hazánkban egyre növekszik az érdeklődés az idegenforgalom, a turizmus iránt. 1970- ben 1 millió magyar állampolgár utazdtt külföldre, tavaly csaknem öt és félmillió magyar turista, kiránduló kereste fel az országhatáron túli tájakat.

Bejjámi a világot — egyre több ember vágya. Ezt fejezi ki az a megállásra késztető szellemes olakát is, amely a napokban jelenti meg az utcák 'hirdetőoszlopain. Hátizsákba rakott földgolyó ... Utazás ’79 címmel kiállítás nyílt Budapestien a Néprajzi Múzeumban — adja tudtunkra a hirdetés. — Megtekinthető: február 23-tól március 11-ig, naponta 10—18 óra között.

Az idegenforgalmi bemutatón 15 ország hetven kiállítója vesz részt. Pavilonjaikban minden érdeklődő felvilágosítást, tanácsot kap egyéni és csoportos utazásokhoz,

kiránduláshoz, üdüléshez, a szabad idő eltöltéséhez.

középpontban a falusi turizmus — vissza a természethez. Valamennyi megyei és városi idegenforgalmi hivatal képviselteti magát a kiállításon: színes prospektusaikon a magyar vidék néprajzi, művészeti látniva- Ijódt kínálják a látogatóknak.

.Már az első naptól kezdve sok látogatója van a Szovjetunió és a szocialista országok képviseletének. Elegáns, szép kiállítású a finn, az osztrák, az olasz, a spanyol és a svájci bemutató. A brazil, az egyiptomi és az iraki pavilonok színes poszterjal, plakátjai szinte megelevenítik az egzotikus tájakat, az antik városokat.

Kedvet ad az utazáshoz ez a kiállítás, de sok látogatót rá is ébreszt arra, hogy bár többször járt már külföldön, azért itthon is vannak még mulasztásai: nem ismeri a Pilisi Parkerdőt, az őrséget Vas megyében, nem járt Nagycenken Széchenyi kastélyában, vagy Fertődön a XVIII. századbeli versailles-i mintára épült kastélyban, ahol az Interfórurn hangversenyét rendezik.

A legifjabb nemzedékről sem feledkeztek meg a kiállítás rendezői: Március 3-a a gyermekturizmus napja.

H. A.

— Sajnos, nagyon drága készülék ez — magyarázza B. Tóth László százados, az MHSZ szolnoki gépjárművezetőképző intézetének vezetője —, ezért nem tervezzük a beszerzését.

Valószínűleg ez a magyarázata, hogy szimulátor egyelőre csak egy helyen van az országban, Budapesten. Elkelne pedig az MHSZ megyei iskoláin is, ahol rengetegen szereznek jogosítványt.

A sorkötelesek képzése mellett évente körülbelül kétezer-hétszáz magán-gépkocsivezető kerül ki a szövetség megyei ‘tanfolyamairól, és hatszázan jutnak az MHSZ jóvoltából hivatásos vezetői jogosítványhoz. Az idén új szolgáltatást is nyújt a szövetség szolnoki intézete: bevezették az autó- buszvezetők képzését. Mindezen felül a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola hallgatóit is megtanítják a gépkocsivezetésre. Van tehát munka bőven az oktatók számára, s az érdeklődés egyre nő, divat lett a jogosítvány. Arra a kérdésre, hogy miért jelentkezett gépjármű- vezetői tanfolyamra, gyakran ilyen válaszok hangzanak el:

— Nincs gépkocsim, de sosem lehet tudni, mire lesz jó a jogosítvány...

— A barátnőmnek is van jogosítványa, nekem miért ne lenne...?

A jogosítvány megszerzése iránt megnyilvánuló széles körű érdeklődés, másrészt pedig a közlekedés kulturáltabbá tétele egyaránt megköveteli, hogy a tanfolyamokra kerülők közül minél többen rendelkezzenek bizonyos fokú közlekedési alapismeretekkel. Ezt a célt iól szolgálják a gépjárműbarát szakkörök, amelyeket az MHSZ szervezetei széles körben támogatnak.

Ilyen szakkör már a megye több mint ötven iskolájában van. Tagjaik vezetői, KRESZés műszaki ismeretekkel foglalkoznak, s vizsgára is lehet őket bocsájtani. Az általános iskolák végzős növendékei természetesen csak segédmotorra kaphatnak .jogosítványt — de ez is valami.

Az MHSZ gépjárművezetőképző bázisainak tömegkapcsolata nem merül ki ebben. Jellemző rá a vállalatokkal való jó együttműködés, a köAz iskolavezető

sa. A vállalatok segítsége zös tapasztalatok hasznosítá- nélkül a szövetség ilyen feladatát nem is tudná eredményesen eltölteni. Kitűnik ez B. Tóth százados szavaiból is:

— ötven hivatásos oktatónk mellett körülbelül kétszáz társadalmi oktató segíti a képzést. Ez a gárda a vállalatok jól képzett közlekedési szakembereiből tevődik össze.

A képzés személyi feltételei így kedvezően alakulnak. A megyében levő hét MHSZ- bázis műszaki feltételei is kielégftőek. Rendelkeznek a jelenleg forgalomban levő legkorszerűbb gépjárművekS még valamivel, amit semmivel sem lehet pótolni: kel, a szükséges metszetekkel, filmekkel, ábrákkal, a szövetség tagjainak mélységes ügyszeretetével. Tavaly

Szolnok megyében kezdődött a gépjárművezető-képző intézetekben kibontakozó szocialista brigádmozgalom. A szocialista címért küzdő munkacsoportok a kiképzés feltételeinek javítását tekintik egyik fontos céljuknak. Ennek érdekében például Kunszentmártenban és Mezőtúron segítettek a KRESZ- park létesítésében, Kisújszálláson és Karcagon szerelőaknákat építettek.

Társadalmi munkájuk tízezer forintokban mérhe'tő. Mindennek ellenére a szövetség tagjainak legfőbb érdeme, hogy felelősségteljesen. türelemmel foglalkoznak a tanfolyamok hallgatóival, akik bizony néha, Kiss Mihály oktató tapasztalatai szerint:

— Egy kicsit próbára teszik az ember idegrendszerét, mégis megértőén kell velük bánni, a szakma szere- tetével végezni a munkát, ha azt akarjuk, hogy eredményes legyen.

S kihasználni minden percet, hiszen igaza van Gyói Lajos oktatónak:

— A képzési idő nem mindenkinek elég.

Főleg akkor nem, ha külső tényezők is zavarják a képzést. Cseh László oktató kapásból sorol példáka't:

— Az útburkolati jelek, jelzések nem mindig egyértelműek. Ezt tapasztaljuk a szolnoki vasútállomásnál és a Vasipari Vállalat előtt.

Az MHSZ gépjárművezetőképzésében természetesen nem a zavaró “tényezők dominálnak. A céltudatos munka eredménye például az, hogy az 1977. évi sorkötelesképzésben a megyék között a hetedik helyen végeztek. A tavalyi kiképzési időszak jobb volt az előző évinél, de a helyezési sorrend még ismeretlen.

B. Tóth László százados szerint mindennek egyetlen oka van:

— Egyre inkább olyan emberek végzik ez“t a munkát, akik tudják, mit kell tenni, és eredményeket akarnak felmutatni.

S. B.

Fotó: T. K. L.

Valamit

valamiért

Fizetnem kell, ha húszra vagy vonatni szállók. Fizetnem kell, ha kölcsönözni akarok egy kvarclámpát. És megbüntetnek, jogosan, ha nincs jegyem a vonaton vagy a buszon, ha határidő után viszem vissza a lámpát.

Szolgáltatások, amiket megvásárolok, és ezzel együtt válladok néhány ' játékszabályt is, amely alól kibújni nem lehet, és megszegése esetén anyagilag büntetnek. Ezt így tartom helyesnek és rendjén valónak. És ha fordítva fordul elő?

Ugyanis, ha én kérek valamilyen szolgáltatást, és azt teljesítik rosszul, én miért nem büntethetek? A cipőm két nappal később készült el, az utolsó buszjáratok valamelyike „siet” és én emiatt lekéstem, senkihez sem fordulhatok, hogy nekem nincs kedvem félórát várni más hibájából. Sőt, ha megvárom a következő járatot, ugyanúgy két forintot kell fizetnem, mintha azzal mennék, amelyikkel szerettem volna. Elvárnám: pénzemért az arra hívatottak azt nyújtsák, amit megígértek. És ha ők szegik meg a vállalt kötelezettséget, akkor éppen olyan elmarasztalásban részesüljenek, mint az igénybevevők, ha vétenek.

Néhány példa: ha valamilyen vállalást — ruhatisztítástól a lakásépítésig mindent beleértve — a határidő után készít el a szolgáltató, akkor az ár, a késésnek megfelelően csökkenjen. A javító és szerelő vállalatok illetve szövetkezetek ha nem a beígért napon mennek el a villanyt, a gázt, a televíziót, a rádiót megjavítani, hanem másnap vagy harmadnap, akkor csökkenő javítási költségekkel valamivel mérsékelni lehetne a megrendelő mérgét az „úszó” szabadság miatt. Vagy túlságosan merész ez az elképzelés?

— he —

Tíz új

fénysorompó

Tíz vasúti-közúti kereszteződést látnak el az idén fénysorompóval Szabolcs-Szat- már megyében, s ezzel már ez évben teljesítik az ötödik ötéves tervidőszak programját, amely összesen 40 fény-i sorompó felszerelését írta elő.

A közeli hetekben többek között a Mátészalka—csen- geri vasútvonal kocsordi kereszteződésénél és a Záhonyt Vásárosnaménnyel összekötő pálya Tornyospálcát átszelő szakaszánál, Tiborszálláson és a Mátészalka—ágerdőma- jori vonal mentén szerelnek fel fénysorompót.

Edigíey Mister

MacAreck

FORDÍTOTTA: ■

BÁBA MIHÁLY U4ICICI

32.

— Mi üzletemberek — mondta —, az előlegtől kezdjük számítani az üzletet. Nagyon sajnálom, hogy ebben á pillanatban nem tudok nagyobb összeggel szolgálni önöknek, mert még nem intéztem el minden formalitást hogy a csekk-számlámat megnyissák a Crédit Lyonna- isban.

Az ingatlankereskedő cég tulajdonosai elismervényt adtak az összegről.

— Nem tudnak véletlenül egy eladó sport Ferrarit?

Kész vagyok komoly ősz- szeget fizetni érte.

— Arra időt kell áldoznia uram — tanácsolta Le Chaps úr, — meg kell érdeklődnie

minden használtautó-kereskedőtől, hogy nem rendelkeznek-e vele. A francia Riviérán és Monacóban sok ilyen cég van. Gondolom, ezekben a garázsokban talál megfelelőt. Hogy éppen Fer- rarira akad-e? Szerencse dolga. Viszont ha hosszabb ideig óhajt megtelepedni nálunk, akkor érdemes megrendelni a gyártól.

— A francia egy nagyszerű nép — állapította meg mister MacAreck, amikor búcsúzott. — Ilyen udvariassággal és segítőkészséggél csak önöknél lehet találkozni. Reggel óta érzem a franciák jóindulatát, minden megkérdezett francia nagyszerű, praktikus tanácsot ad.

Az azúrkék tengerpart új lakója ezután meglátogatta Jean Charbonneau ügyvédet. A fiatal ügyvéd biztosan megnyerte tetszését, mert az amerikai egy rövid beszélgetés után megbízta minden ügyének intézésével Francia- ország területén.

— Igaz ebben a pillanatban nincs semmiféle ügyem — mondta mister MacAreck —, de. kérem, fogadjon el ezer frankot előlegként elszámolásra. Ó, kérem ne tiltakozzék, lesz velem épp elég munkája. A legközelebbi napokban házat veszek. Nem tudom még, hogy milyet, de gondolom, elegendő három nap, hogy megfelelőt keressek és le kell bonyolítania a formalitásokat. Legkésőbb kedden vagy szerdán a saját szemétdombomba akarok költözni.

Az ügyvéd udvariasan azt válaszolta, hogy Franciaországban a pénteki napot peches napnak tartják. Ö, Char- boneau ügyvéd, hajlandó ettől a pillanattól kezdve a pénteki napot a legszerencsésebbnek elismerni. Hiszen éppen pénteken kapott egy jó ügyfelet, aki még el sem látta munkával, s máris fi- 2 etett.

Az amerikai megkérdezte újdonsült jogtanácsosát, hogy nem hallott-e eladó Ferrari sportkocsiról. Az ügyvéd is azt tanácsolta MacArecknek, hogy a megálmodott kocsit a garázsokban, vagy a használtautó-kereskedőnél kell keresni.

Mister MacAreck ezután végigszáguldott a tengerparton. Útközben megállt az autókereskedők üzletei előtt és nézegette a szemlére kitett kocsikat. Az Ambasador szállóba csak este tért meg.

MacAreck úr útlevele ugyanebben az időben került a nizzai rendőrfőnök kezébe. Egész sor útlevelet pecsételt le és írt alá, de ezt az egyet kiemelte a többi közül és behívatta helyettesét, André Lesout.

— Nem tudom, hogy olvastad-e a Párizsból érkezett táviratot? — kérdezte a rendőrfőnök. — Figyelmeztettek egy hírhedt amerikai szélhámosra.

• — Igen. Furcsa; rövid név: „Mac”.

— Ez az ostoba Gareau biztosan tévedett, amikor felírta. Ennek a fickónak a neve nem „Mac”, hanem MacAreck. Itt az útlevele. A fog, lalkozási rovatba gyáriparos van írva. Ezek mind gyáriparosnak vagy kereskedőnek adják ki magukat. Már megtisztelt bennünket a látogatásával.

— Hol szállt meg?

— Természetesen az Ambasador szállodában. Mindig a legdrágább szállodában laknak. A portás, aki elhozta az útlevelét, azt mondta, hogy nagyon gavallér vendég. Megérkezése után mindenkinek

magas borravalót adott. Elmondta, hogy házat akar venni és itt óhajt letelepedni.

— Házat nem vesz, de ami a megtelepedést illeti lehetséges, hogy néhány évre itt marad nálunk államköltségen, — nevetett a rendőrfőnök. — A szélhámosok, ha amerikaiak is, mindig arra számítanak, hogy átverhetik a francia rendőrséget. Pedig néhányan már megjárták. Miheztartás végett értesíteni kell a szálloda igazgatóságát.

— Éppen 'ezt akartam javasolni. Holnap a kerületieknek is beszámolok erről a madárkáról. Általában hamis és fedezetlen csekkekkel manipulál. Csak készpénzért adjanak el neki mindent. Amíg valamin el nem kapjuk, nem nyúlhatunk hozzá, még a szállodából sem tudjuk kirakni.

— Az Ambasador igazgatójával szívesen beszélek — mondta a rendőrfőnök. — A többi szállodát is figyelmeztetem. Az egész Riviérán nem kap a fickó egyetlen szobát, ahol megaludjon, és kényelmetlen lesz bevonni a vitorláját. Keressen szerencsét máshol.

Másnap kora reggel a Crédit Lyonnais portása elhozta MacAreck úrnak a lepecsételt borítékot. A csekk-könyvecske mellett egy levél is volt, amelyben értesítik, hogy számlát nyitottak, és hogy a

Crédit Lyonnais félmillió új frankot jóváhagyott a számlájára.

Az amerikai figyelmesen megtekintette a csekk-könyvet és zsebébe tette, a levelet apró darabokra tépte és a kosárba dobta. Fütyörészve hagyta el a szobát és lement a hallba.

■A portás már nem olyan udvariasan köszöntötte, mint tegnap amikor visszaadta az útlevelét.

— Elnézését kérem, uram

— mondta a főportás. — Mennyi ideig óhajt a szállodánkban vendégeskedni?

— Kérem, a számlám egy hétre előre ki van fizetve.

— Nagyon sajnáljuk, de egy fatális félreértés történt. Véletlenül kiadtuk önnek, a már valakinek előre lefoglalt szobát.

— Nem tesz semmit. Nem vagyok sértődékeny. Átköltöztethetnek egy másik szobába. Nekem mindegy.

— Nagyon sajnáljuk, de már minden szobát lefoglaltak. Egyetlen szabad szobánk sincs. Ha a tisztelt vendég kiköltözne, akkor visszafizetnénk a teljes összeget.

— Uram, ne bosszantson

— mister MacAreck hangja haragos volt. — Villát keresek, ha találok, azonnal kiköltözöm az önök istállójából. Ha nem, akkor egy hétig itt lakom, megértettük?

(FOLYTATJUK)

Matyó népviseletbe öltözött menyecskék a Heves megyei pavilonban