Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

1979. március 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Veress Péter életrajza A SZOT-ülést Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese tájékoztatta az előző ta­nácskozás óta végzett mun­káról és az MSZMP KB már- csius 28-i üléséről. A SZOT a tájékoztatót elfogadta és állást foglalt a KB által meghatározott feladatok cse­lekvő támogatásáról. A SZOT ülésén részit vett és felszó­lalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa személyi kér­désekben döntött: Jakab Sándort, a SZOT tagját megválasztotta a SZOT elnökség és titkárság tag­jának, a SZOT főtitkárhe­lyettesének; Tóth Istvánt, a Közleke­dési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnökét — Veress Péter 1928-ban született a Csík megyei Gyimesközépla- kon. 1950-ben elvégezte a főis­kolát, majd a külkereskede­lemben dolgozott. Főként ál­lamközi kapcsolatainkkal foglal­kozott. 1958 és 1962 között kül­kereskedelmi kirendeltségeket vezetett, ezután főosztályvezető­helyettesként illetve főosztályve­zetőként tevékenykedett a Kül­kereskedelmi Minisztériumban. 1964 óta több alkalommal képvi­selte hazánkat az ENSZ Keres­kedelmi és Fejlesztési Alapjának (UNCTAD) konferenciáin, az UNCTAD tanácsban és különböző bizottságaiban. 1971 és 1974 között külkereske­delmi miniszterhelyettesként dol­gozott. 1974 novemberében rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követté nevezték ki, és megbíz­ták hazánk párizsi nagykövetsé­gének vezetésével. érd.emgi elismerése mellett — felmentette SZOT-elnökségi tagsága alól; Moldován Gyulát, a Köz­lekedési és Szállítási Dolgo­zók Szakszervezetének főtit­kárát, a SZOT tagját meg­választotta a SZOT elnök­ség tagjának; Pesti Jánosnét, a nyíregy­házi Sütőipari Vállalat szak­munkását; Fülöp Andrásnét, a Bicskei Állami Gazdaság dolgozóját és Szabó Elemér- nét. a fehérgyarmati gimná­zium és szakközépiskola dol­gozóját — saját kérésükre — felmentette SZOT-tagságuk alól; Bihari Józsefet, a Tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság dol­gozóját visszahívta a SZOT tagjai sorából; Dr. Zsiga Lászlót kinevez­te a SZOT jogügyi osztálya vezetőjének. Erdőtelepítés a kiskörei üdülőkörzetben (Tudósítónktól.) Tavasszal folytatják az er­dőtelepítést, az üdülőkörzet­ben több ezer facsemetét ül­tetnek el a kiskörei vízlép­cső környékén. A természet­átalakító munka, a 127 négy­zetkilométernyi víztároló ki­alakítása háromezer hektár­nál nagyobb erdőterület ki­irtását tette szükségessé, 11 év alatt csaknem 700 ezer köbméter fát termeltek ki. Jelenleg még 50 hektár erdő -kivágása van hátra. Az Al­föld „Balatonjának” vízpart­ja évente mintegy 45 ezer ember számára, 600 hektá­ron kínál üdülési, pihenési, horgászási és sportolási le­hetőséget. Ez a tény önma­gában is igényli a kulturált környezet kialakítását, illet­ve a kitermelt erdők na­gyobb részének tervszerű pótlását). Tiszafüred magas partján, az ifjúsági üdülőcentrum tér­ségében, valamint Poroszló és Abádszalók környékén már az újonnan telepített fa­csemeték tízezrei zöldellnek. Kisköre és Tiszanána térsé­gében március végéig kilenc­ven hektárt telepítenek. A tároló déli oldalán 326 hek­tár új erdő indult fejlődés­nek. Ennek egy része az üdü­lőkörzet szebbé, kellemeseb­bé tételét szolgálja, a töb­bit pedig a Nagykunsági fő­csatorna két oldalán talajvé­delmi célból ültették el. Az újonnan telepített erdők ígé­retesen fejlődnek. Kisköre környékén együttesen 2 ezer 500 hektárnyi terület erdő­sítését tervezik úgy, hogy összhangban legyen a föld­védelmi törvény előírásaival, illetve a táj- és természetvé­delemmel. Közlemény a SZOT üléséről „Emeletes” tervek Beszámoló után a TITÚSZ szolnoki üzemigazgatóságának KISZ-alapszervezetében Szokatlan ugyan, de így fogalmaztak a TITÁSZ szol­noki üzemigazgatóságának fiataljai. Néhány nappal ez­előtt vetettek számot az el­múlt év mozgalmi munkájá­val, és önkritikusan megál­lapították, hogy a tavalyi ter­vek „emeletesre” sikerültek. — Ez nem azt jelenti, hogy az új akcióprogram kevésbé színvonalas, mint az egy esz­tendővel korábbi, csupán ar­ról van szó, hogy ’78-ban töb­bet terveztünk, mint amit el tudtunk végezni — mondja Bálint Endre, az üzemigaz­gatóság KlSZ-alapszervezeté- nek vezetőségi tagja. — Igaz, nagyot markol­tunk, voltak vállalások, amik nem teljesültek, de amit végeztünk, az sem ke­vés — szól közbe Fodor Franciska. — Az eredményekről majd később — kapcsolódik a be­szélgetésbe Varga Károly, az újonnan választott titkár. — Elhibáztuk például a poli­tikai képzésünket. Szervezé­si hibát követtünk el, mert a vitakörön résztvevőket há­rom csoportba osztottuk. Ennek az lett az eredménye, hogy az egyik csoportban né­ha csupán hárman jelentek meg a foglalkozásokon, és így nem alakult ki igazán vita, mert nem vettük figye­lembe. hogy alapszerveze­tünk tagjai közül sokan to­vábbképzésre, középiskolába, pártoktatásra jártak. Velük nem egyeztettük az időt. Így aztán az a csoport fel is bomlott. A másik kettő vi­szont eredményesen dolgo­zott. — Mi a vitakörön valóban vitázunk is — bólint Berzi Nagy László. — Midenkinek akad mondanivalója. Hozzá­teszem, jól is szervezi eze­ket a vezetőség, mert először mindig egy-kót aktuális, gondolatébresztő filmet né­zünk meg, aztán megindul az „asztalcsapkodás”. Hal­lom. hogy sokfelé formáli­sak a vitakörök, és nem ét­iem miért. Mi ott cseréljük ki a gondolatainkat a világ dolgairól. Varga Karcsi visszakanya­rodik a hibákhoz. — . Mi is szerettük volna elindítani a KISZ-Radar mozgalmat, de nem lett be­lőle semmi. — Nem járunk csukott szemmel — mondja Fodor Franciska —, de a terv csu­pán terv maradt. Nem akadt senki, aki a mozgalmat irá­nyította, szervezte volna. Lapozgatjuk a tavalyi ak­cióprogramot. Hát igen — ál­lapítjuk meg — nincs túl jó kapcsolatuk az úttörőmozga­lommal sem, pedig elhatároz­ták, hogy patronálnak egy rajt. A tiszai vízitúra füstbe ment, az úszótanfolyam is csak papírra vetett ötlet ma­radt. — Eleget csepültük ma­gunkat — jegyzi meg Szé- man Aladár, a szolnoki ki- rendeltség fiatal vezetője, aki eddig csak figyelte be­szélgetésünket. — Miért nem beszéltek a szakmai tanfo­lyamok, továbbképzések sike­réről? Többen tettek techni­kusi minősítő vizsgát, mér­nökeink az egyetemek szer­vezte továbbképzésekre jár­nak. Sok fiatal itt. a' válla­latnál szerzett szakmai ké­pesítést. — A jó közösségi munká­kat talán az is bizonyítja, hogy közülünk már heten tagjai a pártnak — szól köz­be Berzi László. — És a klubunk? Kéthe­tente jöttünk össze, volt diszkó, vetélkedő, farsangi bál — így Franciska. — Ha­vonta egy jó filmet is leve­títettünk. Egymást kiegészítve sorol­ják: voltunk társadalmi munkán („jó érzés látni az eredményét”), iskolákat pat­ronálunk („nem ügy, ha va­lahol segíteni kell, hát me­gyünk”), a kommunista szombatokon jó a hangula­tunk („az idei bevételt a gyermekeknek ajánljuk föl”) és még mondanák. Bálint Endre azonban megállítja az „áradatot”. — Az igazgatóság számít ránk — mondja — és sze­rintem joggal. Az idén is, de már régebben is, a vezetés jónak értékelte munkánkat. Véleményünket kikérik a bé­rezésnél, a személyi ügyek intézésénél, a negyedéves ki­bővített vezetőségi ülésen is ott vagyunk. Széman Aladár a bizalmat példázza, hiszen mindössze huszonnyolc éves és vezető­je lett a szolnoki kirendelt­ségnek. A megyeszékhelyet ellátni villamos energiával, ezt a munkát irányítani — felelősségteljes feladat. — Igyekeznek a lakásgond­jainkat is megoldani, ami nekünk fiataloknak nagy se­gítség — mondja Berzi Lász­ló. Ha minden igaz, én au­gusztusban költözhetek a la­kásba, amihez vállalati tá­mogatással jutottam. A jövőre terelődik a szó. Az alapszervezet élén a tit­kár is, de a vezetőség is új. .— Most valósabb terveket szőttünk. Az éves keretprog­ramot két-háromhónapos fel­adattervekre bontjuk. Igyek­szünk mindenkinek munkát adni. A tavalyi egyéni vál­lalási lapok nem adtak va­lós képet. Az idén nem hasz­náljuk ezeket — összegzi Varga Karcsi. — A hibákon Okulunk és igyekszünk az idén kijavítani őket. Keve­sebb feladatot vállalunk, de a végrehajtásra jobban fi­gyelünk. Amit jól csináltunk, azt remélem, az idén is jól csináljuk. Legfőbb célunk, hogy az igazgatóság többi dolgozójával együtt, a vál­lalat terveit teljesítsük. Nagy figyelmet szentelünk, a mart­fűi 120/20 kilovoltos transz­formátor üzembe helyezésé­nek és a törökszentmiklósi, ugyancsak 120/20 kilovoltos állomás építésének. Egyszó­val leballagunk az emeletről a földszintre, hogy aztán ha már ott biztosan állunk, ak­kor újra elinduljunk fölfelé. Hortobágyi Zoltán Termelés, kultúra, életmód A közművelődésről tárgyalt a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) velődési központjában műkö­dő szocialista brigád-klub tartalmas, kisugárzó hatású munkájáról szólt. Dr. Sel- meczi László, a megyei mú­zeum igazgatója azt a szem­léletbeli változást elemezte, amely a közművelődési in­tézmények munkájában az új módszerek, formák kuta­tásában nyilvánul meg. Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára hozzászólása be­vezetőjében arról szólt, hogy a megye kulturális élete il­leszkedik az országos fejlő­déshez. Részletesen elemezte, hogy a' társadalmi fejlődés jelenlegi és következő szaka­szában „a termelés, a kultúra, az életmód egymással mind­inkább összefüggő kérdé­sek”. — A gazdasági hatékony­ság emberi tényezői is ki­emelt fontosságúak, — foly­tatta a megyei pártbizottság titkára. — S ez az a pont, ahol a közművelődésnek hosszú távon fontos szerepe van gazdasági célkitűzéseink megvalósításában. A munkásművelődés jelen­tős eredményeit és nyilván­való fogyatékosságait is érin­tette hozzászólása folytatásá­ban Szűcs János, majd az összefüggések konzekvenciá­ját levonva így szólt: — Politikánk minden rész­területében emberközpontú: a szocialista társadalmat épí- lő emberért van. Ezt kell szem előtt tartani és megva­lósítani a közművelődési munkában is. Különösképp nagy felelősség jut ebben a vezetőknek — fejtette ki a továbbiakban. A további munkánk eredményessége nagymértékben azon múlik, hogy miként tud megfelelni a párt és állgmi irányítás a következetes, alapos ellenőr­zés az előrelátó gondolkodás, elemzés és módszeres segít­ségnyújtás követelményeinek. Mennyiben ismerik fel a gyakorlatban üzemek, intéz­mények, munkahelyek azt az összefüggést, amely a terme­lés, a kultúra és az életmód között van. — hangsúlyozta hozzászólása befejező részé­ben a megyei pártbizottság titkára. Dr. Boros Sándor, a kultu­rális miniszter helyettese an­nak méltatásával kezdte hoz­zászólását, hogy igen jó idő­pontban tűzte napirendre a téma tárgyalását a tanács, hiszen az MSZMP KB köz- művelődési határozata és a közművelődési törvény meg­születése óta eltelt idő ta­pasztalatai, tanúlságai le- szűrhetők, ilyenformán mód nyílik a következő tervidő­szak feladatainak alapos ki­dolgozására. A következőkben a minisz­terhelyettes arról beszélt, hogy kétségbevonhatatlan tény a közművelődés orszá­gos méretű fellendülése. De illúziók nélkül kell szemlél­ni ezt a folyamatot — tette hozzá. — Mert ennek a prog­ramnak nem sikerült még magával ragadnia bizonyos jelentős rétegeket. A számokban kifejezett eredmények megtévesztő vol­ta miatt, a közművelődés ha­tására kell a jövőben össz­pontosítani. Arra, hogy „ki­nek, mit, hogyan, milyen eredményekkel tudunk nyúj­tani”. Fel kell figyelni a köz- művelődés irányításának egy­fajta „általánossá-merevítő” tendenciájára. A konkrétan meghatározott feladatok, cél­kitűzések vezethetnek ered­ményre. A közművelődés tartalmá­nak konkrétabbá tétele meg­követeli, hogy szélesebb kör­ben támaszkodjunk a társa­dalmi szervekre, mozgalmak­ra — mondta a miniszterhe­lyettes. A közművelődésről szóló alkotó eszmecsere lezárása után a tanácsülés jóváhagyta a jelentést és állást foglalt a tennivalókért. További előterjesztések megvitatása után személyi kérdésekben döntött a tanács. Boros Lajost, a Magyar Nem­zeti Bank Szolnok megyei Igazgatóságának osztályveze­tőjét a megyei "tanács terv­osztálya vezetőjének nevez­ték ki. SZ. J. • * Uzemavatás Kazincbarcikán Tegnap Kazincbarcikán felavatták az V. ötéves terv­időszak legnagyobb vegyipa­ri alkotását, a Borsodi Vegyi Kombinát több mint 11 mil­liárd forintos költséggel lét­rehozott pvc III. gyárát. Az új gyár — mint Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese avató beszé­dében hangsúlyozta — egy nagy vállalkozássorozat, a petrolkémiai központi fej­lesztési program részé, s ugyanakkor a szocialista gazdasági együttműködés nagyszerű példája is. E vi­lágszínvonalú üzem létreho­zásának előzményei, feltéte­lei közé tartozik ugyanis a magyar—szovjet petrolké­miai egyezfrnény-, az általa biztosított lehetőségek köl­csönösen előnyös kihasználá­sát szolgálja viszont a hozzá kapcsolódó magyar—lengyel vegyiszál megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy hazánkban is, Lengyelország­ban is nagy tételbén, gazda­ságosan készüljön egy-egy fajta vegyiszál. Az avatóbeszéd elhangzá­sa után Szekér Gyula és Si­mon Pál, nehézipari minisz­ter kitüntetéseket nyújtott át az építők, a szerelők és a működtetők legjobbjainak. Bándi László, Szőke-Béla, a beruházás vezetője és meg­bízott helyettese, valamint Zalai György, a VEGYTERV irodavezetője a Munka Ér­demrend arany fokozatát kapta. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 11, bronz fo­kozatát pedig 23 dolgozónak nyújtották át. Kiváló mun­káért jelvényt 227-en kap­tak, több fiatal munkásnak pedig KISZ-érdemérmet adj tak át. A Borsodi Vegyikombinát új PVC gyára így végülis — hangsúlyozta a továbbiakban a Minisztertanács elnökhe­lyettese — egy nagy fejlesz­tési program újabb fontos láncszemeként sikeresen erő­síti gazdasági építésünket, s ugyanakkor a szocialista or­szágok gazdasági integráció­ját is. Építői, szerelői a vi­lágpiaci és a hazai áremel­kedések ellenére sem lépték túl a tervezett beruházási összeget, s ami különösen fontos: a gyár valamennyi egysége megfelel az előírt mutatóknak és műszaki tar­talomnak. SZOT ülés A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa tegnap ülést tar­tott. A tanácskozáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. A nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom és a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységét értékelve Tim- mer József, a SZOT titkára kifejtetté: mind több szakszervezeti irányzat ' is­meri fel, hogy a dolgozók ér­dekeinek hatékony védelme szorosan összefügg a társa­dalmi és politikai kérdések megoldásával. A dolgozók jo­gainak kivívásáért egyre in­kább világrészekre kiterjedő összefogással küzdenek a szakszervezetek. Kitüntetések Tepnap délután nyugdíj­ba vonulása alkalmából Dob- rai Sándorné, a Szolnok me­gyei Tanács Faipari Vállala­tának kisújszállási műveze­tője és Hering Béla, a me­gyei tanács vb Szolnok já­rási Hivatala művelődési osztályának vezetője meg­kapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A kitünteté­seket dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános el­nökhelyettese nyújtotta át. A Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére fotókiállítást rendeztek a jászberényi Aprítógépgyárban Bathó László kéoeiből. A fotók, aidelyek a gyár mindennapjairól szól­nak, április 5-ig tekinthetők meg. Brigádmunka című munkáját a szerző a Hónap fotója cimű pályázatunkra küldte be

Next

/
Oldalképek
Tartalom