Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-30 / 75. szám
1979. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Zöldséges vagy drogéria Félreértések egy túrkevei bolt körül Mert elmaradt a kellő tájékoztatás Megtörtént a műszaki átadása a jászberényi új szolgáltatóháznak. A 130 méter hosszú „lepényépületben” április harmadikon nyílik az ABC-áruház, majd azt! követően május végéig fokozatosan átadják a Bébiruhaboltot, Mosó-Vegytisztítószalont és a Gelka szervizt is Mindent egy helyen — egy időben Üzenetet „visz” a láda Új szolgáltatás a szolnoki ügyfélszolgálati irodában — Csak a rangja város, tartalmában falu ez — mondta nem minden keserűség' nélkül túrkevei ismerősöm, aki a bennszülöttek elégedetlenségével, jobbító szándékával beszélt a megye legkisebb városáról. Sarolta, a bizonyítékait: sár van, mert sok utcából hiányzik a betonjárda, a csatornahálózat elkészült ugyan, de az üzemeltetésére még várniuk kell, az egyetlen szűk kis bútorbolt képtelen a „városias” igényeket kielégíteni, a szórakozóhelyek hiába viselik feliratukban büszkén az eszpresszó nevet, jellegükben kocsmák. Végül kijátszotta az aduját: , Es illatszerbolt sincs! Igaz, az ABC-áruházakban árusítanak ilyen-olyan kenceficéket, de ha a kevi nő különleges kozmetikai szegre vágyik, beautóbuszozik Mezőtúrra. A Petőfi téri új lakótelepen építettek egy emeletes üzletházat. A felső szinten a Május 1. Ruhagyár bemutatóterme lesz, a földszinten pedig zöldségesbolt. Ez utóbbi helyett szerintem inkább drogériát nyitnának! Zöldségesbolt sok van. Minek szaporítani? Az egyik lakótömbbizalmi a múltkorában megkérdezett nyolcvanhét családot: mit akarnak, zöldségesboltot vagy illatszert? A lakóknak több mint fele az illatszerre szavazott. Mégis úgy tudom, az áfész zöld- ség-gyümölcsboltet nyit... * * * Faragó Lajos, a Túrkevei Áfész főosztályvezetője egyáltalán nem lepődik meg, amikor szóba hozom a Petőfi téri „zöldségesbőlt kontra illatszerbolt” témát. — Megvallom, nem látunk üzletet abban, hogy zöldség- gyümölcsboltot nyissunk a lakótelepen. A helyiséget a múlt év végén kaptuk a tanácstól. Első látásra nem tetszett. Olyan, mint egy erődítmény, semmi bolt jellege nincs. Ez még csak hagyján, de az alapterülete összesen 70 négyzetméter, ebből az eladótér negyvenöt. Raktározásra marad huszonöt négyzetméterünk. A zöldség és a gyümölcs göngyölegigényes áru, a ládáknak sok hely kell, nem tárolhatjuk a szabadban, az új lakótelep csúfjára, a könnyen romló zöldség-gyümölcsféléket. — A lakótelepen élők sem. örülnek? — Persze, hogy nem. A Petőfi térhez alig háromszáz méterre van egy zöldségbolt, száz méterre pedig a piaci stand, amelyet a termelő- szövetkezet lát el friss áruval. — Hallott a „közvéleménykutatásról”, amelyben a lakókat arról kérdezték. mit szeretnének: zöldségboltot vagy drogériát? — Hallottam és sok ott- lakóval is beszélgettem. Legtöbben az illatszerre szavaznak. — Önök mégis zöldségboltot nyitnak. — A városi tanács így döntött, várhatóan május elsején nyitunk. Nekünk 700 ezer forintunkba kerül az új bolt, ezt a pénzt is a MESZÖV-től kaptuk. Egyelőre nem vagyok benne biztos, hogy jó befektetés lesz. Azt azonban tudni kell, hogy a Kossuth úton átalakítunk egy üzlet- helyiséget, és illatszerboltot nyitunk a helyén. * * * — Túrfcevén ez idő szerint hét zöidség-gyümölcsbolt van, ebből négy az áfészé, kettő a Zöldérté egy pedig a termelőszövetkezeté — sorolja Márkus Imre, a városi tanács vb termelés-ellátás- felügyeleti osztályának vezetője, Aztán hozzáteszi: — Sejtem, miért érdeklődik a Petőfi téri zöldségbolt iránt. Tudok én is a közvéleménykutatásról, amely hozzánk, hivatalosan nem jutott el. Egyébként is későn kezdték a kutatást. De még ha idejében fognak is hozzá, akkor sm tudnék mást mondani: a jelenlegi hét zöld- ségesbolt számszerűleg soknak tűnik, de a valóságban kevés, hiszen mindegyik kicsi. Az utóbbi időben bezártunk hármat, a tervek szerint az új bolt megnyitása után további zöldségüzleteket szüntetünk meg, illetve alakítunk át. — A Petőfi téri sem lesz nagy. .. A Május 1. Ruhagyár emeleti bemutatótermének fenntartói is bizonyára szívesebben vennék, ha a ruhákat nem zöldségszag, hanem parfümillat járná át... — Igaz. De a város lakóinak érdekében és mitagadás, kényszerhelyzetben nyitunk meg akár az ideálisnál kisebb méretű boltot, mert a meglevők még mostohább körülmények között fogadják a vásárlókat. Ami pedig a zöldségszagot illeti... Nem jut fel az emeletre, ha mégis, remek szellőzőberendezés van, A KÖJÁL itt volt a műszaki átadásnál, mindent jóváhagyott. Különben is csak a romlott zöldségnek, gyümölcsnek van kellemetlen szaga. Mindez elkerülhető, ha az áfész naponta cseréli az árut. Még van egy döntő ok. amiért nem dliatszerbol- tot nyitunk, legalábbis nem a Petőfi téren. Nevezetesen, högy a két és fél millió forintos beruházáshoz a megyei tanácstól kaptunk hatszázezret, azzal a feltétellel, hogy az üzlethelyiségben alapellátást szolgáló boltot nyithatunk. Nem értem az áfész aggályait, hiszen ők is jelen voltak azon a tanácsülésen, amelyen a zöldségboltról határoztunk. Akkor megszavazták. Jóllehet. nem tudták még, hogy a közeljövőben néhány zöldségüzletet be kell zárni. * * * Túrkevei ismerősöm, aki kérte, hogy a neve ne jelenjen meg — ő tudja, miért —• njem hallott és rajta kívül még sokan nem hallottak arról, hogy a Petőfi téri lakótelepen megnyíló zöld- ség-gyümölcsboitra elsősorban azért van szükség, mert a városban meglevőek közül hamarosan bezárnak néhány korszerűtlent. És illatszer- bolt is lesz. mégpedig a legforgalmasabb utcában. A keviek napról napra örömmel tapasztalhatják, hogy Túrkeve nem csupán rangjában, hanem tartalmában is város. A tanács egyebek mellet a kereskedelmi ellátoíttság • korszjerjűsítésével törekszik erre. Van azonban egy apró szépséghiba. Ha a Túrkevén élő tizenkétezer embert, de legalább a Petőfi téri lakótelep lakóit a választott testület idejében tájékoztatja városuk közeli jövőjéről, senkinek se jut eszébe „közvéleménykutatást” tartani ... Bendó János Népművészeti kiállítás A karcagi Népművészeti Agyagipari Háziipari' Szövetkezet fazekastermékeiből rendeznek kiállítást Karcagon. a Déryné Művelődési Központban. A bemutatót — amelyet a hazánk felszabadulásának 34. évfordulója tiszteletére rendezett városi ünnepség keretében nyitnak meg — április 2-től tekinthetik meg az érdeklődők. Betiltott divatövek Jogszabályba ütköző és a vásárlók érdekeit sértő, hamis jelzéssel megjelölt di- vatöveket tiltott ki a forgalomból a KERMI. Hatósági ellenőrzéseken megállapították, hogy Csángó Jen öné budapesti. Rákóczi úti bőrdíszműves kisiparos „Levi Strauss” és „Roy Rogers” emblémával és felirattal ellátott bőröveket gyárt és árusít. A KERMI intézkedett, hogy az említett divatöveket haladéktalanul vonják ki a forgalomból, a kisiparos ellen pedig hamis minőségtanúsítás miatt szabálysértési feljelentést tett. A pécsi tanácsiak példáiéra — az országban másodikként — új lakossági ügyintézési móddal bővül a szolnoki Városi Tanács ügyfél- szolgálati irodájának munkája. Április másodikétól — hétfőtől — a lakcímváltozás intézésével egyidőben minden egyéb címváltozási bejelentési kötelezettséget egy helyen, az ügyfélszolgálati irodában el lehet intézni. Mi volt eddig? Valaki új lakást kapott. A költözködés mellett első teendőinek egyike volt, hogy a régiből ki-, az újba bejelentkezzék. Ezután elzarándokolt a TIGÁZ- hoz, a TITÁSZ-hoz, a postára — akinek vízdíjat kellett fizetnie —, a Víz- és Csatornamű központjába és még jó néhány helyre, hogy hivatalosan bejelentse: ettől az időponttól kezdve másik lakása, új címe van. Sok-sok óra, nap, járkálás, várakozás. Mindettől megszabadít a megyeszékhely tanácsának okos szervezése, vállalkozása. Ami még említésre méltó: a pécsi példán túl, a szolnokiak vállalták, hogy a tüdőgondozó által rendszeres ellenőrzésre hívottak, valamint minden nemű adófizetésre kötelezettek is helyben, az irodában jelenthetik be — külön járkálás nélkül — új lakcímüket. Az ügyfélszolgálati irodában ládasort szerelnek fel. ahová a kitöltött nyomtatványokat bedobhatják az ügyfelek. A ládák fölött találhatók a kitöltendő lapok. Közös megállapodás szerint hetenként ürítik, iktatják az illetékesek — a gázosok, a villanyszámlások, a tv-, a rádió-, a hírlap-, a vízdíjbestedők, az adóhiva*- talok megbízottjai, az egészségügyi intézmények képviselői — a ládába bedobott, kitöltött nyomtatványokat. Egyszerűbb, ésszerűbb tehát az ügyintézés. Amit azonban az ügyfélnek tudnia kell: a gáz-, a villany- és a vízmérő óra legutolsó állása, a formanyomtatványon ugyanis ezeket az adatokat fel kell tüntetni. Az irodában néhány pótládát is felszerelnek, időközben ugyanis jelentkezhet néhány intézmény, adódhat olyan kívánság, amelyet' az ügyfélszolgálati iroda az előbb említett módon elintézhet. — t. sz. e. — Nyitva: fizetésnapig, április 2-ig. Kerékpárjait, robogóit, motorkerékpárjait állította ki a vásárlók utcájában a Rekord jártnűbolt Szolnokon, a Hangszerbolt mellett P éternek csak annyit kellett mondani: — Nagyapó! Üljünk fel a szekérre! — Üljünk — mondta nagyapó, és már fent is voltak azon a szekéren, amit Péter még az elmúlt nyáron fed,ezett fel a nagypapa régi csűrjenek egyik eugában. Tehát igazi volt a szekér. Csak két lovacska kellett volna a rúd mellé, dehát azokat már könnyű volt odaképzelni, akiknek nevet is adtak; az egyiket Viharnak hívták, a másik meg Villám névre hallgatott. Az ostor megintcsak igazi volt. Pattintani is lehetett vele, de csak azt. Nem ám a lovat ütni! Mert azok így is elragadják a szekeret. Meg aztán, akik a terhet, az igát húzzák, nemhogy ostort, de a legjobb abrakot kell, hogy kapják. Péter azért egy-egy pattintás után rájuk kiáltott: Vihar! Villám! És mint a szélvész, repült a szekér. Node hova? Merre? Azt bizony mindig Szekeres nagyapó mondta meg. mert tulajdonképpen ezzel kezdődött a mese. — Menjünk a Bodrogon túlra — mondta az öreg —, mert haza kell hozni a szénát, amit lekaszáltunk, és takarosán boglyába gyűjtöttünk. Szekeres nagyapó — Gyiha, Villám! Gyí- te. Vihar! — rikkantott Péter, s ahogy átrobogtak a falun, s elérték a folyót, a lovak egyenesen a gázlót keresték. Itt tér- * dig sem ért a víz. kitűnő hely az átkelésre. Legalább megdagad a szekérkerék, s a lovak patájának sem árt egy kis lábmosás. — Fürödjünk meg mi is! — mondta Péter, de az öreg ingatta a fejét: — Nincs most idő a lubickolásra. De mire ezt kimondta nagyapó, már a túlsó parton, a réteken száguldott a szekér, és hipp- hopp már ott is voltak a takarosán boglyába rakott széna mellett. Péter adogatott, nagyapó meg rakta a szekeret, s amikor készen voltak. a rudalló kötéllel le is kötözték a rakományt. Aztán vissza. Teherrel már csak lépésben mentek a lovak, s amikor a folyóhoz értek. hirtelen úgy megálltak. mintha legyökerezett volna a lábuk. — No, itt már baj van! mondta nagyapó, s vakarni kezdte a füle tövét, mintha onnan akarna ki- kaoarni valami okosságot. — Mi bai van? — kérdezte Péter. i — Hát nem látod? — mutatott a folyóra az öreg. — Amíg odajártunk, emelkedett a vízszint. Szegilong felett valami dinnyés ember biztosan belepisilt a Bodrogba. No, ezen már nevetni is lehetett volna, de erre most nem volt idő. mert nagyapó vette kezébe a gyeplőt, és még az ostort is. s elkiáltotta magát: — Gyí-ha. Vihar! Gyí- te, Villám! A két ló nekifeszült a hámnak, s gázolni kezdtek át a vízen. — Meg ne álljatok! — kiáltott nagyapó —, mert abból nagyon nagy baj lehet. Ugyanis a folyó medre homokos. Elég egy percnyi leállás, hogy a rakott. szekér süllyedni kezdjen, s akkor vége: nem hogy a két ló, de hat bivaly se húz ki innen. — Gyí-ha! Gyí-ha! — pattogott áz ostor, d.e hiába. A lovaknak hasig ért a víz. Habuckál- nak, feszítik a hámot, de a szénával rakott szekér csak leáll a folyó közepén. — A teringettét! — mond egy kacskaringósat nagyapó, de már csúszik is le a billenő szénásszekér tetejéről, bele a vízbe, a lovak mellé. Aztán elő az éles zsebkést, s már vagdalja is az istrángot, a nyaklót, hogy a nagy bajból legalább a lovakat mentse. Végül Péter unokáját is a nyakába kapja, s úgy érnek a túlsó partra, mint a kiöntött ürgék. — A lovak kiúsztak, nagyapa? — kérdi riadtan Péter. — Ki, azok — mondja most már megnyugodva nagyapó. — De a szekér! Mi lett a szekérrel, nagyapa? — esik ki egy pillanatra a meséből a kisunoka, saz öreg kérges tenyerével csap a lőcsre: — Ihol e. Hiszen rajta ülünk, nem? — Ühüm — bólogat Péter. Egy pillanatra elrévedezik. majd azt mondja: — Kihúzattuk traktorral ? — Hol volt még akkor a traktor, amikor ez a szekér leült a folyó közepén azon a nyáron — mosolyog az öreg —, s kisunokája megkérdezi: — Hát ez ' igaz mese volt? — Hogy igaz-e? .— lépett le az öregember a szekérről, majd, leemelte unokáját is, és a korha- d.ozó szekérderékra nézett: Íme. a jel — mutatott egy rozsdásodó drótra. — Eddig volt a vízben. Ezt a drótot akkor tekertem rá. amikor kihúztuk őkéimét. . . Dávid József