Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

1979. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Rafferty és a lányok MIN DOLGOZIK? Készül a Nagykunság társadalomrajza Beszélgetés Örsi Julianna karcagi muzeológussal A RÁGÓGUMI KELLE­MES haszontalanság. Nem kell megenni, elég rágni. Közben bármit csinálhatunk, dolgozhatunk, gitározhatunk, jégkorongozhatunk, sőt a profikat még a beszélgetés­ben sem zavarja. Akár meg is feledkezhetünk róla. Filo­zófiai értelemben: a tárgyia­sult Semmi. Azaz egyszerűb­ben: valami, ami szinte nincs is. Veszteség nélkül to- jvábbadhatól akár tovább­rágható. Bár egyetlen apró­ság azért hiányozni fog: az eredeti íz. Ezt hiányolhatja a néző, amikor Dick Richards amerikai rendező belülteti Rafferty rozoga tragacsába. Így is jól érezzük persze magunkat. .A tavasz megje­lenésével együtt melegedő moziban kényelmesen hátra­dőlünk székünkben, minden tagunkat átadjuk a semmit­tevés gyönyöreinek és rág­juk a rágógumi-filmet. Még­pedig a legjobb minőségűt, amerikait. Ez őrzi legtovább az ízeket. Richards jól keve­ri a hozzá szükséges alap­anyagokat, néha megtévesz­tésig idézi az eredetit. Ha nem maradt volna szánkban Kerouac Útónjá­nak keserű íze, ha nem lát­nánk magunk előtt a Szelíd motorosok szétroncsolt masi­náit, ha nem poroszkálna va­lahol a Madárijesztő két szo­morú clownja, akár hinnénk is Raffertynek és a lányok­nak. Így csak bólintunk: — Ismerjük! — és fogyasztjuk, ami a pénzünkért jár. Végül- is az áru minősége jó. Kor­rekt történetet látunk, hatá­sos fordulatokkal, kedves, mulatságos szereplőkkel. Itt van például Rafferty. Milyen ember? Mindenek­előtt álmos. Még munka köz­ben is el-elbóbiskol. remegő kezű páciensei, az újra és újra próbálkozó tanulóveze­tők kedvükre törik-zúzzák az autókat, szabadon garázdál­kodva rémületben tartják a mozdulatlan kisvárost. Bará­tunk közben nyugodtan húz egyet (-egyet) a whyskys- üvegből és alszik tovább. Húsz év haditengerészeti szol­gálat után egykedvűen vi- torlázgat élete langymeleg vizén. Már kezdjük azt hin­ni, hogy semmi nem zökken­ti ki békés letargiájából. Az­tán két habókos lány pisz­tolyt szorít a homlokához. In­dulás New Orleans, Las Ve­gas, mindegy, előre Ameri­ka Nagy Országútján! Az európai filmesek a há­borút idézik, modellt konst­ruálnak. ha társadalmuk kri­tikus pontját akarják meg­ragadni. Faggatják a törté­nelmet, a múltat vizsgálják akkor is, ha a jelenre kí­váncsiak. Tengerentúli kol­légáik látszólag könnyebb helyzetben vannak. Csak fel­állítják kamerájukat az út mentén és az Újvilág egész történelme, mai társadal­munk minden jellegzetessé­ge elvonul előttük. Végte­len ez az út, elfér rajta min­den otthonról menekülő ka­maszlány, árvaházból meg­szökött vadóc, magányos ho- bó, Isten igéjét hirdető vén­ember ... Férne rajta még sok más, de Rafferty a lányokkal van elfoglalva. Kedves fickó, de nem túl érdeklődő. Így hát nekünk is be kell érnünk az­zal, ami a kocsiban történik. Ritkán látjuk, mi folyik oda- kinn, az ócska Mercedesen kívül. Pedig az országút nagy lehetőség. Megsejthetjük, megérezhetjük: itt Amerika közérzetét. A céltalanság, ki- látástalanság között vergődő szabadság jelképe ez az út. Nehogy félreértsük, nem eb­ből a filmből fogjuk mindezt megtudni. Dick Richards en­nél igénytelenebb. Megelég­szik említett elődei halk és bátortalan ismétlésével, ké­nyelmesen lefölözi mások kínjait. Újat nem mond, vi­szont alkalmaz minden, a filmcsinálásban manapság di­vatos megoldást. Az igazság kedvéért tegyük hozzá: tö­kéletes szakmai tudással és mértéktartó ízléssel. Csodál­hatjuk az amerikai színészek egyelőre utánozhatatlan mik- rorealista játékmódját (a címszerepben Alan Arkin). megtaláljuk az „utazásös” filmek minden kellékét (tá­jaki; üldözéls, stopposokJ), könnyeket csalhat szemünk­be a nosztalgia ikszedik hul­láma. (Az ilyenkor szokásos régi fényképek pótlására eny­hén piszkosbarna, homályos kénekkel „szépíti a valósá­got” Ralph Woolsey. az operatőr.) Ezeket fűszerezi a rendező néhány üres zseb­szülte ötlettel: megtudhatjuk, hogyan kell elbliccelni egy vacsorát, hogy lehet 65 cent­ért teletankolni egy behemót kocsit. hőseink hányatta­tása egy Sparkyhoz cím­zett fogadóban ér véget. Fá­radságukat nagyszerű count- ry-muzsikával jutalmazzák. Ez a film legsikerültebb ré­sze. Hirtelen, mintha erede­ti ízeket éreznénk. Mert a többi bizony jóleső, de ki­csit édeskés hamisítvány. Kellemes haszontalanság. melyből továbbzötyög Raf­ferty tragacsa. Eltűnik, de nem végleg. Bizonyára újabb és újabb és újabb filmekben bukkan még fel, talán több sikerrel. Amerika Országút- ja végtelen. Bérezés László — Gratulálhatunk, igaz a hír, valóban megkapta ta­nulmányaira a Magyar Tu­dományos Akadémia ki­emelt díját? — Igen. Ennek a mondatváltásnak csaknem egy évtizedes kö­rültekintő és nagyon szor­galmas kutatómunka a hát­tere. Az ifjú Gunda-tanít- vány ugyan csak 1974-ben kezdett hivatalosan életmód­kutatással foglalkozni, de az akadémiai pályadíjnyertes tanulmány már 1970-től ké­szül. Témája: Egy utcakö­zösség élete 1970—78 között. S az utca, amelynek szocio­lógiai keresztmetszetét kap­juk: a karcagi Damjanich utca. Első találkozásunk örsi Ju­lianna tudományos munkás­ságával egy 1977-ben látott kiállításhoz kötődik. Élet­mód-változások Karcagon — e kutatási téma tárgyi doku­mentumait mutatta be. Nem láttunk eddig hasonlóan ere­deti és gazdag kiállítást. Ért­hető: amíg a miből élünk kérdése volt a döntő, szóba sem kerülhetett a hogyan élünk kérdése. Ez utóbbi egy­aránt munkát ad a törté­nésznek s néprajzkutatónak. — Amikor 1974-ben a kar­cagi Győrffy István Nagy­kun Múzeumban vállaltam állást, történész státusba ke­rültem. Talán sikerült úgy témát választanom, hogy néprajzi stúdiumaimat is hasznosíthattam. — A Változó társadalom — változó tudat című, a „Vajki nehéz munka a bú­bot okosan feltenni! mert ez a kikötött címere a szépség­nek: evvel mutatja eszét, s módi finom ízit a dáma; ha vall böcsületet az assamble- ában (társaságban): azért, ha ki jobban reá talált, kész mindenkor kivájni mind a két szemét asszonypajtásá­nak, kire mire nézve nem hertelenkedik válogatásában. Tízszer is megjárja szemei­vel valamennyi búbok vágy­nak az egész szobában; ahol megszállott kedve, azt gyor­san a tükör elejbe viszi, alá- ja bukik, meg leteszi, meg felveszi, elvégre ugyancsak foglaló tücskökkel fejére sze­gezi ..Az idézet Faludi Fe­renc Istenes jóságra és sze­rencsés boldog életre oktatott nemes asszony című írásá­ban található, s mint az ol­vasó bizonyára megfejtette, a mai életünk kelléktárától sem idegen női kalapok fel­próbálását, viselését elevení­ti fel. Ám szinte bárhol nyit­juk ki a Faludi Ferenc válo­gatott prózai műveit tartal­mazó kötetet, hasonló nyelvi leleménnyel megfogalmazott, szatirikus ízeket sem mellő­ző valóságábrázolással, morá­lis eszmefuttatásokkal talál­kozunk. élő papta­18. században nár első­sorban köl­tői munkássága révén ismert az utókor előtt. Holott próza­írói, műfordítói tevékenysége is jelentős, ő volt, aki a ma­gyar nyelvű barokk egyházi prózát, prédikáció-irodalmat tudatosan tovább fejlesztette és a művelt nyugati nyelvek szintjére akarta emelni. Ku­tatta az egykori népnyelvet, feljegyezték róla, hogy gyak­ran kereste a köznép, a cse­lédek társaságát, hogy azokat „szabadabb” beszédre báto­rítva megtanulhassa a ma­gyar nyelv sajátos fordula­tait, kifejezéseit. Gyűjtötte a közmondásokat, a „szépen összeillő vezetékszókat”, azaz jelzős szerkezeteket, hogy mindezt saját prózájába ol­vasztva olvasmányos, szép- irodalmi stílust teremtsen. Nem véletlen, hogy nevelő célzatú írásaiban Faludi oly ' karcagi kutatásokat össze­foglaló munkája a Karca­gi krónika című tanul­mánykötet egyik legérté­kesebb dolgozata, — de ha jól tudjuk, ez már orszá­gos kutatási terv része. — Nem szerénytelenség ta­lán arról beszélnem, hogy az effajta életmód-kutatással én foglalkoztam először, majd amikor a Munkásmozgalmi Múzeum vállalta a munka széleskörűvé tételét, irányí­tását, valóban az országos kutatási program részeseként dolgozhattam. — A sokat emlegetett „vidéken élni” vitához — ennek középpontjában ál­talában a hátrányosságot szokták kiemelni — Ön eredményességével szólt hozzá. Sokba került... ? — Csak dolgoznom kellett. A téma különben megköve­teli a helyszínen élést. Élet­mód-változásokat „jöttem, láttam, győztem” alapon nem lehet eredményesen folytatni. — A karcig életmód-vál­tozásnak melyek a főbb is­mérvei? — Egy rövid sajtópubliká­ció keretein belül mindez összefoglalhatatlan. Ezért csupán a család funkcióvál­tozásait nézzük: a kétgyer­mekes család az ideál, a csa­ládi keretek közötti termelés jórészt megszűnt, de a fo­sokszor hangoztatja, hogy a világban forgó ember „tud­jon akármely társaságban af­féle dolgokkal kedveskedni, hogy beszédjén megnyugod­jon a társ és utóbbi hallga­tásra íz maradjon benne”, ne legyen unalmas, ne szaporít­sa a szót „beszédje béves le­gyen, éles, édes, de csendes nyájassággal”. Szerinte egy tudós nemes ember, ha kell napestig is szépen tudja be­széddel tartani úri vendégét, hiszen „Véle vagyon kincse, mellybül mint eleven forrás­ból folyton-folynak a szép gondolatok . ..” kincset őriz Ilyen Faludi prózá­ja, amelynek ékes magyar nyelvezete él­vezetes olvasmány a mai ol­vasónak is. Nem kevésbé ér­dekes a művek tartalma. A kötet zömmel azokból a kora­beli erkölcsnemesítő írások­ból, példatárakból közöl rész­leteket, amelyeket Faludi ül­tetett át magyar nyelvre, s életében több kiadást is meg­éltek. E művekből tanulták a nemes emberek és család­tagjaik az úri erkölcsöt, tá­jékozódhattak a világi élet szokásairól, a helyes életvitel gyakorlati tennivalóiról. E tanulságos írásokban azon­ban az erkölcsi oktatás, a frappáns moralizálás a ne­messég életének bővérű, ta­láló korholására tevődött át. A nemes ember, a nemes úr- fi, a nemes asszony részére külön-külön felsorakoztatott erkölcsi eszmények mellett jellemzőbb színeket nyernek a kárhozatosnak ítélt maga­tartásformák leírásai: „Tékozló ne légy, se fölöt­tébb fösvény, vétek mind a kettő. Gyűlölöm azon ura­kat, kiket csendben felüti a nyavalya, legalább derekasan rázza a hideg, mikor vala­micskét kell kőteni: akik napról napra jobban szorít­ják markukat, összezsugorod­nak, mint a tengeri csiga ma­ga hajlékában, hogy senkivel közök ne légyen... Uram, félek tűlek, mikor oldalam mellett látom, mert aki a pénzt jobban szereti a böcsü- letnél, látván alkalmatossá­gát, kiljebb szokta nyújtani gyasztás kiteljesedett, a csa­lád a gyermek nevelését már intézményekkel — óvoda, is­kola — együtt végzi, az ér­zelmi funkció egyre fonto­sabb szerepet kap, az embe­rek közötti különbségek meg­szűnésével a társadalom ál­tal biztosított egyenlő jogok és kötelességek azonos csa­ládi körülmények kialakítá­sát teszik lehetővé. A nők egyenjogúságának kiteljesí­tése a családtagok közötti vi­szonyt is megváltoztatta, a családi életet egyre inkább befolyásolják más közössé­gek, külső tényezők (munka­hely, tömegkommunikációs eszközök stb.) amelyek ha­tását nem lehet figyelmen kívül hagyni. — Címadó kérdésünk: jelenleg min dolgozik? — Az eddig felsoroltak tu­lajdonképpen résztanulmá­nyok a Nagykunság társada­lomrajza a XVIII. századtól napjainkig témakörhöz, amellyel remélhetően még az idén elkészülök. Emellett eleget szeretnék tenni a Ti- szazug-kutatásban vállalt feladatomnak, de dolgozom a falu, mint közösség című témán is. — Gratulációval kezd­tük, azzal is végezzük; csaknem az interjú közben hallottuk, hogy megkapta a megyei tanács nívódíját is, publikációiért. Köszö­nöm a beszélgetést. ujjait, és az idegen erszény körül egerész.” Természetes­nek nemcsak a korabeli ne­messég életmódja rajzolódik ki ezekből az írásokból, ha­nem a humanizmus ideálja, a szépen, harmonikusan kimű­velt, a közösség számára hasznos, tevékeny ember tí­pusa. Érdekes bekezdéseket olvashatunk az olvasás, a művelődés szerepéről, a gyermeknevelésről, pihenés és szórakozás jelentőségéről, a megfelelő önismeret kiala­kításáról. A helyes életvitel­hez tartozik az egyéni érvé­nyesülés tudománya is. Ám az ehhez szükséges erkölcsi ideálok mellett a Bölcs, a fi- gyelmetes udvari ember cí­mű szellemes maximagyűjte- mény felsorolja a szükség- szerű megalkuvások, az al­kalmazkodni tudás kényszer- helyzeteit is. E röviden megfo­galmazott erkölcsi igazságok, életelvek címei is jól tükrö­zik az „udvari ember”, a hi­vatalos kormányzat körül te­vékenykedő személyiség jel­lemzőit: Inkább bolondul a többivel, hogysem magán bölcsen, Uradon ne látasság győzedelmesnek lenni; To­vább hárítani magad vétkét, stb. A kötet második részé­ben olvasható a szintén ide­gen nyelvű források szabad felhasználása alapján írt Téli éjszakák, vagyis unalmat enyhítő beszédek című regé­nyes elbeszélés. Az elbeszé­lések keretéül Hollósinak a vidéki földesúrnak és társa­ságának a „téli estidő unal­mainak enyhítésére tartó” mesemondása és tudós be­szélgetése szolgál. Ferenc írá­sait tartal­mazó mű a Magvető Kiadó egyik új so­rozata, a Magyar tallózó har­madik köteteként jelent meg. A sorozat nyilvánvaló célja, hogy a magyar irodalom — és művelődéstörténet nehe­zen hozzáférhető kincseit ad­ja széles olvasóközönség ke­zébe. Faludi Ferenc prózája valóban érdekes, sokoldalú olvasmány. Amint ő írja a könyvekről: „Gyönyörködteti az embert, hasznot is hoz.” A. A. II modern indiai művészet Mintegy száz műalkotás (szobor, kép, grafika) repre­zentálja a modern indiai képzőművészet jelentősebb törekvéseit azon a kiállítá­son, amely márciusban ke­reshető fel a Műcsarnokban. Ez a kiállítás a delhi Modern Művészeti Galéria válogatott anyagát tárja a magyar kö­zönség elé. Képeink a kiál­lításon szereplő egy-egy al­kotást mutatják be. Jankiram P. V.: Krishna ■ Sandhu Harbhajan: Szüret Dokumentumok, amelyeket a papírhiány mentett meg Érdekes és kalandos sorsú dokumentumokra bukkantak a Komárom megyei levéltár­ban. Mintegy 500 olyan ok­mány került elő, amelyek legtöbbjének mindkét olda­lát teleírták. Az egyikre a Tanácsköztársaság időszaká­ban az akkori Komárom vár­megye munkástanácsainak működésével kapcsolatos fel­jegyzések kerültek. Ezek sok érdekességgel gazdagítják a dicsőséges 133 nap helyi mű­velődéspolitikájáról alkotott képet. Á másik a Tanácsköz­társaság leverése utáni meg­torló perekről és intézkedé­sekről is tanulságos képet ad. Az ellenforradalmi rendszer ugyanis hiába hozott döntést kiselejtezésükre és megsem­misítésükre. A húszas évek papírhiánya miatt rájuk fa­nyalodtak. Utasítást adtak a korábban üresen maradt ol­dalak felhasználására. Így — akaratlanul — a „tiltott” szövegeket is megmentették az utókornak. A dokumentumok közt van az az eredeti távirat, amely- lyel a közoktatásügyi nép­biztosság — Kunfi Zsig- mond és Lukács György alá­írásával — Győrffy Imre „elemi iskolai tanító elvtár­sat” nevezte ki megyei mű­velődési osztályvezetőnek. A megtalált iratok többsége a községek művelődéspolitikai munkájáról szól. Kiderült például belőlük, hogy már áprilisban minden falusi munkástanács saját, a hely­zetet jól kifejező pecsétjét használta. A szőnyi munkás- tanácsén például kézfogás szimbolizálja a munkás-pa­raszt összefogást. „Erkölcsös bölcseségre vezérlő rövid oktatások” Faludi Ferenc: Téli éjszakák A Faludi Csigalépcső Fotó: Köhidi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom