Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-23 / 69. szám

1979. március 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az észt pártküldöttség A Hűtőgépgyárban és a szajoli növényházban A bolgár vendégek elutaztak Tegnap a kora délelőtti órákban érkezett Jászberény­be, a Hűtőgépgyár központ­jába a Johannes Käbin Ve­zetésével megyénkben tar­tózkodó észt pártküldöttség. Kíséretükben ott volt And- rikó Miklós, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának el­ső titkára és dr. Bereczki La­jos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese. A gyár főbejáratánál Szívós Antal, Jászberény város pártbizott­ságának első titkára és Gor- janc Ignác, a vállalat vezér- igazgatója köszöntötte a kül­döttséget, amelynek vezetője már nem először járt a gyár­óriásban. A házigazdák a napfényben ezüstösen fénylő irodaházba kísérték a vendégeket. A fo­gadószobában először Szívós Antal köszöntötte az észt pártdelegációt, majd Gorjanc Ignác ismertette a 27 eszten­dős nagyvállalat fejlődésé­nek vázlatos történetét. El­mondta, hogy a Hűtőgépgyár­nak a jászberényi központ­ban három gyáregysége dol­gozik, egy Budapesten, s a többi — szám szerint három — Szolnok megyében, Török- szentmiklóson, Jászboldog- házán és Jászárokszálláson. Legfőbb terméke — miként nevében is hordozza — a hű­tőgép. Háztartási hűtőszek­rényből évente fél milliót ké­szítenek 35 alaptípusban, 60— 240 literes űrtartalommal. Háromszázötven féle típusát gyártják a kereskedelmi és ipari hűtőberendezéseknek, komplett supermarket áru­házakat szállítanak hazai és külföldi megrendelésekre. — Esztóniában a boltokban vásárolható háztartási hűtő- szekrények zöme Lehel már­kájú — mondta a vezérigaz­gató, s azt is hozzátette, hogy hamarosan láthatják azt az új üzemet, amelyet most sze­relnek fel a gyári központ­ban. A Szovjetunióból érke­ző gáz- és kőolajvezetékek hűtőállomásait gyártják majd a korszerű csarnokban. Be­számolt arról is, hogy évi 14 ezer tonna alumíniumot dol­goz fel a gyár, s a hétezer vállalati dolgozó tavaly 3,5 milliárd forint értékű kész­árut termelt. A tájékoztatóban elhang­zott az is: a 27 éves gyár ed­dig tizenhatszoros „kiváló”, és négyszer elnyerte a Mi­nisztertanács és a SZOT zászlaját ötödik ötéves tervei teljesítéséért. A kérdések között Johan­nes Kabin arra volt kíváncsi, 1975-höz viszonyítva mennyi­vel növekedett a termelés? (Akkor ugyanis járt a nagy- vállalatnál.) A vezérigazgató azt válaszolta, hogy a KGM iparvállalatai általában éven­te 6—8 százalékos fejlesztést, termelésnövekedést érnek el. A Hűtőgépgyár az utóbbi nyolc esztendőben 12 száza­lék „alatt még nem volt”. — És a termelékenység mennyi­vel nőtt? — hangzott a kö­vetkező, hozzáértő kérdés. A válasz természetesnek hatott: évi 10—<12 százalékkal. Az Észt Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke rábólin­tott: ez igen, elismerésre méltó. Elmina Otszman megkérdez­te, hány műszakban dolgozik a gyár, s a kisgyerekes anyák­nak hogyan könnyítik a min­dennapokat. — Három mű­szakban dolgozunk — mond­ta a vezérigazgató, de tekin­re, először a hathektáros nö­vényház páradús üvegházait járta végig, szépen pompázó primőr paprika, paradicsom, uborka birodalmát. Johannes Kabin hosszan érdeklődött Rozsos Lajosné kertészmér­nök növényházi vezetőtől, hogy mennyit termelnek ilyenkor, s milyen haszna van a növényháznak. Ro- zsosné a legutolsó üvegház­ban többek között elmondta, hogy csak a nőnapra száztíz­A növényházban tettel a kisgyerekekkel járó sok gondra, a kisgyerekesek­nek egyműszakos munkaren­det biztosítunk. Ez persze elég nehéz, hiszen a gyári lét­szám fele nő, s az átlagélet­kor 35 év alatti. A párt- és szakszervezeti élet, az ifjúsági mozgalom kérdéseiről is élénken érdek­lődött a testvérpárt küldött­sége. A gyárlátogatás során meg­tekintették a Bosch licenc alapján készülő hűtőszekré­nyek gyáregységét, ahol Bo- zsik Ferenc gyáregységveze­tő magyarázta el a korszerű automata és félautomata hű­tőszekrények futószalagjának munkáját. A végső szerelés ütemében láthatták a gáz- és olaj hűtő üzemet, a hatal­mas csarnokban Péter Pál üzemvezető kalauzolta a ven­dégeket. Az észt pártküldöttség a délutáni órákban továbbin­dult Szolnokon át a rákóczi- falvi Rákóczi Termelőszövet­kezet szajoli növényházába. Velük utazott Andrikó Mik­lós, a megyei pártbizottság első titkára is. A szövetke­zetben Rarta László megyei tanácselnök, Sándor László, a szolnoki Városi Pártbizottság első titkára és a tsz veze­tősége fogadta. A küldöttség, tekintettel a szemerkélő eső­ezer szál szegfűt szállítottak a megyeszékhelyre. A „kert-látogatás” után dr. Bereczki László, a nyolcezer hektáros Rákóczi Tsz elnöke tájékoztatójában ismertette, hogy a szövetkezetben 1900 ember keresi meg a kenye­rét, s a gazdaság az eredmé­nyes szövetkezetek közé tar­tozik. Johannes Käbin, az észt pártküldöttség vezetője és kísérete a késő esti óráig be­szélgetett a rákóczifalvi tsz vezetőivel és a kertészet dol­gozóival. * * * Tegnap délelőtt elutazott Szolnokról Szlavcso Sopov, a Bolgár KP Kjusztendil me­gyei bizottságának ipari tit­kára és Stefan Tonev, a Szak- szervezetek megyei Tanácsá­nak elnöke. A testvérmegye képviselőit elkísérte Buda­pestre Mohácsi Ottó, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára és Árvái István, az SZMT vezető titkára. A vendégek megismerkedtek a főváros nevezetességeivel, majd a késődélutáni órákban visszautaztak Bulgáriába. A Ferihegyi repülőtéren Mohá­csi Ottó, a megyei pártbizott­ság titkára és Árvái István, az SZMT vezető titkára bú­csúztatta Kjusztendil megye küldötteit. Négyszáz vagon áru befogadására alkalmas raktárhelyiség épül a Vetőmag Vállalat kun­szentmártoni telepén. A közel 12 millió forintos beruházás kivitelezési munkáit a kunszent­mártoni TOVÁLL végzi Nyugatnémet kommunisták a megyében A nyugatnémetországi Né­met Kommunista Párt ha­zánkban tartózkodó öttagú delegációja a tegnapi napot megyénkben töltötte. A ven­dégeket — köztük Reinhard Neubauert, az alsó-szászor- szági szervezet vezetőségi tagját, a küldöttség vezetőjét — a megyei pártbizottság épületében Szűcs János, az MSZMP megyei Bizottságá­nak titkára fogadta, és tájé­koztatta Szolnok megye tár­sadalmi, gazdasági és politi­kai helyzetéről, a pártélet időszerű kérdéseiről, amelyet beszélgetés követett. A delegáció ezt követően a megyei pártbizottság titká­rának kíséretében Kunszent- mártonban, a BVM helyi gyárában, és Mezőtúron az Állami Gazdaságban tett lá­togatást. A Papíripari Vállalat Csepeli Papírgyárában a termékszerke­zet módosítása után úgynevezett zsóknátron-papirt, csoma­goló papírokat és különféle alappapírokat gyártanak. Új ter­mékként megkezdték a kátránypapír alapanyagának készíté­sét is. Ezekből a papirféleségekből az év végéig több mint kilencezer tonnát állítanak elő. A képen: Készül a csoma­golópapír Fogékonyak az új iránt Módszerek és eredmények a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet üzemi pártbizottsága gazdaságszer­vező és ellenőrző munkája során nagy figyelmet fordít a szakemberekre. Több ténye­ző indokolja ezt. Országos átlagban például egy tsz- tagnak hét hektárt keil meg­művelnie, ebben a gazdaság­ban viszont 12,8 hektárt. A termelékenység növelé­sének. a specializálódásnak, a különböző termelési rend­szerek meghonosításának: időszakát éljük. Ez is a szak­gárda fontosságát húzza alá a 17 ezer hektáros szövetke­zetben. Óriási értékek haté­kony felhasználásáról van szó. Az egyesülést követő há­rom év alatt jól gazdálkodott a szövetkezet. A terveket mindig túlteljesítette. A szervezeti kereteket kialakí­tották, megerősítették, a gaz­daság és az üzemi pártbi­zottság vezetői úgy vélik, itt az idejje újabb lépések meg­tételének. A szakemberekre ilyen vonatkozásban is jog­gal számíthatnak. Tavaly például tapasztalatcserét szerveztek a gépi adatfeldol­gozásról. Kedvező tapasztalatok Kedvező gyakorlati tapasz­talataik is vannak már az újabb módszerek alkalmazá­sáról. A korábbi időszakban például a három gépműhely­ben mindent csináltak. Mi­után bevezették a szakosított gépjavítást, hatékonyabb lett a munka. A szövetkezet ötvenhárom, felsőfokú képesítélssel ren­delkező, szakembere között körülbelül ötven százalékos arányt képviselnek a párt­tagok. így az üzemi pártbi­zottság kezdeményezésre késztető hatása közvetlenül érvényesül. Foganatja a fia­tal szakemberek között is van. Az ő kezdeményezésük­re történt például, hogy a takarmánykeverő üzemben saját előállítású báránytáp­pal kísérleteztek. Ez a táp olcsóbb, mint a régi. Az ilyen kezdeményezések azt is tanúsítják, hogy a ko­rábbi időszakkal szemben az idén már nem a mennyiségi, hanem a minőségi mutatókra irányítják a fő figyelmet. Ennek jegyében készítenek genetikai térképet is. Száraz Lászlónak, a váró- , si pártbizottság első titká­rának véleménye szerint a Vörös Csillag Tsz üzemi pártbizottságának gazdaság- szervező és ellenőrző tevé­kenysége kiemelkedő szín­vonalú. A szövetkezetben ki­alakult gyakorlat alapján célszerű más gazdaságok pártszervezeteiben is minden év vége felé áttekinteni az ilyen irányú munkát. A szer­zett tapasztalatokat hasznosí­tani lehet a pártszervezet kö­vetkező évi cselekvési prog­ramjában és a tsz tervé­ben is. A Vörös Csillag Tsz-ben például azt sugallják a ta­pasztalatok, hogy a hagyo­mányt és a táj jelleget figye­lembe vevő növénytermesz­tés mellett megfelelő teret kell nyitni az állattenyész­tésnek. és néhány új ipari növényt — például a szóját, a repcét — is meg kellene honosítani. A tapasztalatok alapján magasak a szövetkezet ter­melési költségei, 1977-ben például jóval a megyei át­lag felett voltak — bár ta­valy javítottak rajtuk. A következő időszak ered­ményeinek záloga a szövet­kezet vezetősége és az üze­mi pártbizottság jól össze­hangolt munkája. Joggal mondja Szegő László tsz-el- nök, hogy náluk nincs politi­ka nélküli gazdálkodás. Ez a kulcskérdése annak, hogy teljesítsék a középtávú ter­veket, mégpedig úgy, hogy a magas átlagterméseket (kukoricából 70 mázsa, bú­zából 44,3 mázsa) tartsák, az átlag alatt levőket pedig — például a cukorrépát — nö­veljék. A hozamok növelé­séről nem lehet lemondani, de ezt a költségek csökken­tésével párhuzamosan kell elérni. Meglévő eszközökkel A szövetkezet másik nagy feladata az állattenyésztés fejlesztése. Az 1040 férőhe­lyes tejtermelő telep kiala­kítása igen nagy feladat az idén. Ez a legigényesebb ága­zat. A szakemberek szorgal­mára, tudására felelősség- érzetére igen nagy szükség van ahhoz, hogy a szakosí­tott telep megfeleljen a hoz­zá fűződő várakozásnak. A tét nem kicsi, hiszen évente ötmillió liter tejet termel majd a teLéP. A szakosított tejtermelő telep üzembe lépése megkö­veteli a takarmánytermelő terület 400 hektárral való növelését, ami jelentős ki­esést jelent az árbevételből. Emiatt a szakembereknek nagy figyelmet kell fordíta­ndók a melléktermékek fel­használására és az ősgye­pekre. Mivel a szövetkezet hosszú időre elkötelezte magát a szarvasmarha-tenyésztésre, a fejlesztés egyéb területeire, a műszaki-technikai színvo­nal fejlesztésére kevés jut. Az üzemi pártbizottság arra törekszik, hogy mindenki megértse: egyszerre csak egy nagyobb célt lehet elérni. A szellemi kapacitás haszná­nak abban is meg kell nyil­vánulnia, hogy a meglevő eszközökikél oldanak meg a tavalyinál nagyobb felada­tat. Ez egyébként jelentős mér­tékben függ az üzem- és munkaszervezéstől. Nem vé­letlen, hogy ezt a témát na­pirendre tűzi az; idén az üzemi pártbizottság. A célja ezzel sem az, hogy gyökeres­től felforgasson mindent, ha­nem az, hogy a helyi sajátos­ságokat és a feladatok figye­lembe vételével korszerűsít­senek. Az ilyen alapállás nö­veli a szakemberek bizton­ságérzetét, ami alkotókészsé­gük nélkülözhetetlen felté­tele. Kialakult a szakgárda Simon Ferenc, az üzemi pártbizottság titkára szerint igen nagy jelentőséget tulaj­donítanak a kiművelt ember­főknek. Célkitűzéseik valóra váltásában az alkotó kollek­tívák eredményeire alapoz­nak. Ezért törekednek arra. hogy a szakemberek jól érezzék magukat a szövetke­zetben, kibontakozzanak ké­pességeik. gondjaik oldódja­nak. (Többek között ezt se­gíti elő a szövetkezet több mint 60 szolgálati lakása.) A Vörös Csillag Tsz-ben a tervszerű kádermunkának köszönhetően kialakult a szakgárda. Évente négy-öt fiatalt vesznek fel a káder- utánpótlás biztosítására, öt­éves 'kádernevelési tervükben meghatározták, hogy ki mi­lyen továbbképzésen vesz részt. Meghatározták azt is, hogy milyen beosztáshoz milyen politikai képzettség kell. A minősítés rendszeres. Száraz László, a városi párt- bizottság első titkárának sza­vai szerint: — Az eleven kádermunka kiegyensúlyozott légkört, de nem mérce nélküli nyu­godtságot biztosít a Vörös Csillag Tsz-ben. Annyi bizo­nyos, hogy aki teljesíti a kö­vetelményeket, nyugodtan él­het beosztásában. Simon Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom