Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-20 / 66. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 20. A Vlll/C és az élet Rögtönzött közvéleményku­Jancsó Miklós rendezte Hernádi Gyula Hasfelmetszö Jack cimű darabját, amelyet a Nép­színház Várszínházában játszanak. A képen, amely még a próbán készült, középen Jobba Gabi és Jancsó Miklós Szolnokon, Tisza földváron Dalostalálkozók a Tanácsköztársaság tiszteletére tatásom a VIII/C-ben megle­hetősen vegyes képet muta­tott, s bizony nem kell szo­ciológusnak lenni bizonyos következtetések levonásához. A csaknem negyventanulós koedukált osztályban min­denkinek határozott elképze­lése van, legalábbis így mondják, az életről. És még csak azt sem mondhatnám, hogy a nagy ÉLETRŐL. Hit­vallásukat a pályaválasztás­ról mégis valami hallatlan sematizmus jellemzi, amit legmarkánsabban az anyagi­asság szóval lehetne minő­síteni. Vagyis nem pályát, szakmát, hivatást kívánnak választani elsődlegesen, ha­nem lehetőleg mennél jöve­delmezőbb állást, pénzkere­seti lehetőséget. Utánnanéz- tem családi körülményeik­nek, s bizony sehol sem úgy fekszenek le esténként, hogy közben azt rebegnék: „Jaj, csak már pénzt keresne a gyerek”. A szülők többsége se hideg, se meleg állás­pontra helyezkedik. Ahhoz se kötik az ebet, hogy a gye­rek valamelyikük mestersé­gét vigye tovább. így aztán nem csoda, hogy bizonyos szakmákba bekerülni nehe­zebb, mint az orvostudomá­nyi egyetemre, más szakmák­ba még lasszóval sem lehet utánpótlást találni. öreg öntő komám mond­ta múltkoriban nem kis szomorúsággal: „az isten tudja mi módon, de vissza kéne állítani végre becsüle­tébe a fizikai munkát”. — Csakugyan ezt kellene a ne­velés középpontjába álíltani, gondoltam jómagam is, mi­kor hírét vettem, hogy elkez­dődött a toborzás a szak­munkásképző iskolákba. Az elkövetkezendő tan­évben hatszáz híján hatvan­ezer elsőéves iparitanuló kezdheti meg tanulmányait a különféle szakmunkásképző intézetekben. A Munkaügyi Minisztériumban már egyez­tették az érdekelt tárcákkal a vállalati igények alapján a megyei, illetve a fővárosi ta­nácsoktól kapott beiskolázá­si tervet. Ennek megfelelően kialakultak az egyes szakmák felvételi keretszámai, ame­lyeket a lehetőség szerint ez­úttal is az ország munkaerő szükségletéhez igazítanak. — Nagy kérdés, hogy ebben a tervteljesítésben mennyire működnek közre az iskolák, a szülők, s nem utolsósorban a legilletékesebbek, maguk az első iskolát kinőtt gyere­kek A legtöbb fiatalt váró szakmák ugyanis nem szere­pelnek azon a bizonyos álom­• zenekar révén is­merkedett meg az olasz ze­nével, Vivaldi muzsikájával; és ezekben az években kom­ponálta legkiválóbb orgona­műveit, a d-moll toccata és fúgát is, melyet a lemez el­ső oldalán Lehotka Gábor mesteri technikával, virtuóz, színes játékkal szólaltat meg. Johann Sebastian Bach 1717-ben Köthenbe került, ahol öt évig udvari karmes­terként dolgozott. Ebben az esztendőkén írta meg a brandenburgi őrgróf meg­listán. íme a keretszámok: 3 ezernél több gépi forgácsoló, 2700 kőműves, 2600 villany- szerelő, 2300 csőhálózat- és berendezés szerelő, 1700 szer­kezetlakatos, 1100 mechani­kai műszerész, 600 fonó és ugyanannyi szövő, valamint több mint 3000 élelmiszer­eladó tanuló kerestetik. Jelentős a lányok aránya, 32 százalék, hiszen az első­évesek közül mintegy 19 ez­ren a „gyengébb nemet” kép­viselik majd. A régies jelző, s az idézőjel itt nem véletlen, hiszen a technikai korszerű­ség jelenlegi fokán egyálta­lán nem indokolt, hogy a lányok ragaszkodjanak a ja­varészt már indokolatlanul .nőiesnek” ítélt szakmákhoz. Szakemberek véleménye sze­rint a döntés előtt álló lá­nyok saját maguk szűkítik le szakmai választékukat, hi­szen számos olyan egyéb mesterség is van, amely nem jelentene számukra megeről­tetést. Példaként említik a műszerész szakmát, ahol -a kézügyesség, pontosság, alap­vető követelmény, mégsem vonzza a lányokat, akik in­kább szegődnek fodrásznak, mondván, az nekik való. Ha­sonlóan nem lehet minden fiúból autószerelő. Legtöbb esélyük azoknak a fiúknak van, akik vájárnak, szer­számkészítőnek, ács-állvá­nyozónak, kőművesnek vagy állattenyésztőnek jelentkez­nek. Ma még minden lehetsé­ges. elvileg az is, hogy ma­radéktalanul teljesül a „be­iskolázási terv”, s hogy szep­temberben valamennyi isko­laigazgató, s vállalati mun­kaügyi vezető elégedett lesz, mert minden úgy sikerült, ahogyan eltervezték. Mon­dom: elvileg. Mert az elmúlt évek gyakorlata nem ezt jelzi. Nem egy vállalat küsz­ködik keservesen megszer­zett exportfeladat teljesítésé­vel, mert nincs hadra fogha­tó szakmunkásgárdája. A keretszámok az ilyen sziszi­fuszi erőfeszítéseken igye­keznek enyhíteni. Amit per­sze egy nyolc általánost ép­pen bevégzett fiúnak, vagy lánynak nem kell teljes egé­szében átéreznie, értenie. An­nál inkább az őt útjára in­dító felnőtt társadalomnak, szülőknek, pedagógusoknak, ifjúsági szervezeteknek, s mindenkinek, akinek gondja, hogy országépítő terveink va­lóra váljanak, hogy min­denhova szakmájukat értő, s nem csak jövedelmező állást kereső fiatalok kerüljenek. rendelésére a hat koncert­ből álló Brandenburgi ver­senyedet. A koncertek közül a III., a G-dúr található a lemezen a Liszt Ferenc Ka­marazenekar stílusos tolmá­csolásában. Köthenben készült el a Já­nos passió első partitúrája is, melyet a mester később módosított. A remekműből a lemez B-oldalán nyolc rész­letet hallhatunk, neves szó­listák, együttesek nagyszerű előadásában. Szinkrontilmszemle Győztes: Száll a kakukk fészkére A száll a kakukk fészkére című film lett a tizenkette­dik alkalommal megrende­zett szinkromfilmszemle győz­tese, s alkotói kapták meg a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni városi tanács fő­díját. A győztes film szöveg­írója Szőnyi Klára, rendező­je Csákányi Márta, hang­mérnöke Császár Miklós. A Debrecenben vasárnap ünnepélyes eredményhirde­téssel véget ért szemlén tíz mozi- és tizenhárom tv-film került a zsűri elé. A legjobb mozifilm szink­ron díját A férfiak póráz nél­kül címűnek ítélték oda. A legjobb tv-filmszinkronnak minősítették A Mater Jahon- na című alkotást. A legjobb mozifilmszínész alakítás díját Szabó Ottó kapta Todo Modo szinkron­jáért, a tv-filmek szinkron­díját pedig Szabó Sándor ve­hette át a Lear király, A lo­vakat lelövik ugye? és a Leo­pold, akit nagyon szeretnek című filmekben nyújtott ki­magasló alakításáért. A zsűri külön oklevéllel jutalmazta Űjréti László ala­kítását A száll a kakukk fészkére című filmben. Megyénk nem bővelkedik műemlékekben ezért gon­dosan kell vigyázni minden olyan épületre, épületegyüt­tesre, amelynek — a hajda­ni életmódra visszautaló vol­ta vagy építészeti szépsége, különlegessége miatt — mű­velődéspolitikai jelentősége van. Karcag műemlékké, műemlékjellegűvé nyilvání­tott épületeit sem nehéz számba venni: az Építésügyi Tájékoztatási Központ 1976- os műemlékjegyzéke szerint négy műemlék található a városban. Ezek közül az egyik sorsa-jövője hamarosan a lehető legmegnyugtatóbb módon rendeződik: az 1858- öan épült szélmalom épüle­tében — a teljes rekonstruk­ció után — malomipari mú­zeumot rendeznek be. Amíg azonban eljutottak idáig, ad­dig történt egy, s más, amit jó példaként lehat emlegetni. Szolnok megyében három műemlék szélmalom van: a karcagin kívül Bagi-major- ban és Kunhegyes határában. A kunhegyesit, a tervek sze­rint a szentendrei szabadtéri múzeumba „viszik el”. A Ba- gi-maj orban levő a főközle­kedési útvonalaktól kissé tá­volabb esik, a karcagi jól megközelíthető, viszonylag jó állapotban van, nem csoda hát, hogy „tulajdonosa”, a karcagi városi tanács mindig kereste a felújítás lehetősé- 1 gét. Így jött létre a kapcso­A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulója valamint csapatnévadó ünnep­ség alkalmából rendeztek szombaton délután hangver­senyt Szolnokon, a Ságvári Endre körúti Általános Isko­la aulájában. Hat úttörőcsa­pat kórusa, a szolnoki MÁV Járműjavító férfikara és a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola zenekara lé­pett közönség elé. Közös énekléssel kezdődött a találkozó, amelyen a részt­vevő dalosok együtt szólal­tatták meg a Fel vörösök... kezdetű forradalmi dalt és a Lenin-dalt. Az együttesek közül először a vendéglátó intézmény énekkara mutatta be műsorát. Különösen jól sikerült Juhász Él a Tanács- köztársaság c. művének meg­formálása. A szolnoki Abo- nyi úti iskola hangulatos népdalcsokorral aratott si­kert, míg a Beloiannisz úti általános iskola piros nyak- kendős pajtásai Szabó Fe­renc Munkásoké a jövő cí­mű alkotásának lelkes bemu­tatásáért kaptak nagy tap­sot. A Költői úti Általános Iskola úttörői nagy átéléssel lat a tanács és a Szolnok megyei Gabonafel vásárló és Feldolgozó Vállalat között. Ennek lényegét Dobrai Ilona, a karcagi Városi Ta­nács műszaki osztályának ve­zetője a következőkben fo­galmazza meg: — A tanács — egy már elkészüR szerződés értelmé­ben — átadja a szélmalmot a vállalatnak, amely fedezi a rekonstrukció több százezer forintos költségeit. A hely­reállítás tervét mi már ko­rábban elkészítettük, az most A táj jellegzetes építménye volt - most helyreállítják Fotó: T. K. L. énekelték a Proletár-indulót, a rákóczifalvi diákok a sum- másdalcsokor stílusos elő­adásáért érdemeltek dicsére­tet. A felnőtt együttesek bemu­tatóján a Szolnoki MÁV Jár­műjavító férfikara alkalom­hoz ülő átéléssel, határozott, egységes kórushanggal mu­tatta be műsorát. Az ünne­pi hangverseny méltó befe­jezése volt a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola ze­nekarának nívós bemutatója. Ugyancsak szombaton ren­dezték meg Tiszaföldváron, a Hajnóczy József Gimná­zium és Óvónőképző Szak- középiskolában a megyed mozgalmi dalversenyt. Tizen­három középiskola mintegy 400 diákja állt pódiumra a találkozón. A vidám, baráti hangulatú bemutatón a kóru­sok több mozgalmi dalt kö­zösen is megszólaltattak. A sikeres versenyen a legjobb­nak a mezőtúri Teleki Blan­ka Gimnázium és Közgazda- sági Szakközépiskola ének­kara bizonyult, a második helyet a vendéglátó intéz­mény diákjai szerezték meg. kibővül a malom környeze­tének stílusos rendezési ter­vével is. Egyszóval nemcsak a malmot, hanem a környé­két is „helyreállítják”. A re­konstrukció befejezése után a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum veszi át az épületet: malomtörténeti múzeumként fogja működ­tetni. Tegyük hozzá: a helyre- állítás teljes lesz, egyebek között a vitorlaszerkezetet is újraalkotják, s működő­képes állapotba hozzák az őrlőműveket. Megjegyzésre méltó, hogy a kör alaprajzú épület belső, nagyon szép. építészetileg szinte kurió­zumszámba menő faszerkeze­te és tetőzete tökéletesen helyrehozható állapotban van. A tervek szerint Karcag határában épül fel a Horto­bágyi Nemzed Park déli fo­gadókapuja, a Hortobágyra igyekvők első megállóhelye. Bizonyosra vehető tehát, hogy — helyreállítása után — sok csodáló ja akad a haj­dani alföldi táj e jellegezetes építményének. Tervekről, elképzelésekről, megállapodásokról esett szó eddig, pedig már jóval elő­rébb tart az ügy. A karcagi Városgazdálkodási Vállalat a közelmúltban megkezdte a szélmalom belső szintjeinek helyrehozását. Sz. J. ftf^^HfohäamhcGsziri Ötödik sebesség Bízvást mondhatjuk, hogy akik hetente hétfőn, szerdán és pénteken fél hattól a Pe- tőfi-adó műsorában az ' Ötö­dik sebességet hallgatják, hasznosan töltik idejüket. Az ifjúság-politika-kultúra alcí­mű program ugyanis nem elégszik meg azzal, hogy csak érdekes legyen, hogy a fiata­lokhoz és a fiatalokról szól­jon, hogy aktuális esemé­nyekre, jelenségekre hívja fel az ifjú hallgatók figyel­mét, a szó legteljesebb értel­mében közéleti fórum kíván lenni. Mindenekelőtt azért, mert ifjúsági jellege nem korlátot, hanem szemléletet jelent: társadalmilag elkötelezett progressziót. Ha egy jelen­ségről szól, igyekszik mindig a lényegig jutni, ha valamit bemutat, elmondja vélemé­nyét is. Ha kritizál, jobbító szándékkal teszi. Ha lelep­lez, a változtatás szükséges­ségét emeli ki. Ha tájékoz­tat, az értékek felé orientál. És ha dicsér, elsősorban nem heroizálni, kiemelni akar, hanem példát mutat, ösztö­nöz. S ami mindezekben a legfontosabb: a valóság is­meretében. Elmúlt heti adásai is bi­zonyítják, hogy ennek az eredményességnek kulcsa a riporterek kezében van. Tu-, lajdonképpen a leglehetetle­nebb helyzetekből is ki tud­ják vágni magukat, mert, ami a riporteri tevékenység talán legfontosabb kelléke, az igaz­ságra való törekvésük átse­gíti őket a pillanatnyi buk­tatókon. Mert, ha valaki a valót kutatja és képességét ennek rendeli alá, az feltétle­nül értékeket eredményez. Az Ötödik sebesség fiatal ripor­teri gárdára alapvetően há­rom dolog a jellemző. Tud­ják, hogy nem ők a főszerep­lők, hanem a hallgatót kíván­ják tájékoztatni, s ha a ma­guk véleményét mondják, akkor sem saját tudásukat fitogtatják. Nem fogadnak el semmiféle előítéletet, akár jóról, akár rosszról van szó, magának az adott beszélge­tésnek kell kiderítenie az egyes ítéleteket, véleménye­ket. És, mindezeken túl, ri­porteri magatartásukkal ké­pesek megnyerni a hallgató szimpátiáját, mégpedig min­denféle hamis fondorlatosság nélkül, részben az előzőekkel, részben pedig nyílt, szó­kimondó, mégis mértéktartó alapállásukkal. S hogy most nem emeljük ki mz elmúlt heti adások egyikét, egyetlen beszélgetését sem, azzal e sokszínű, változatos műsor színvonalbeli egyenletességét, a közel azonos színvonalú ri­porteri teljesítményeket kí­vánjuk aláhúzni. Látogatóban a Kritikánál Sediánszky János vasárnap délelőtt sugárzott műsora profiltisztaságával hívta fel magára a figyelmet. Annyit teljesített, amennyit vállait. A Kritika című folyóirat' szerkesztőségében tett látoga­tásával a lap céljairól, elkép­zeléseiről tájékoztatta a hall­gatót. Juhász Judit riporter a Csillag a máglyán című film készítőit szólaltatta meg, majd egy hazánkban rende­zett indiai kiállításról és egy Japánban rendezett magyar képzőművészeti tárlatról hal­lottunk. Végül Lehel György karnagy a Rádiózenekar amerikai turnéjáról, ennek kapcsán pedig a nemzetközi koncertélet néhány kérdésé­ről szólt. Egyik esetben sem kritikusi indítékú ítéleteket fogalmaztak meg. A Kultu­rális magazin tájékoztat, népszerűsít, felhívja figyel­münket a kulturális életünk jelentősebb eseményeire — a hallgatóra, a majdani nézőre, olvasóra bízva az értékelést. Kertész Péter Szereti On? Válogatás J. S. Bach műveiből A Hungaroton Szereti ön... so­rozatának a kö­zelmúltban meg­jelent lemezén Jo­han Sebastian Bach három, ta­lán legismertebb, legnépszerűbb mű­ve, illetve művé­nek részlete csen­dült fel. 1708 és 1717 kö­zött Bach Weimar- ban, mint orgo­nista, majd mint hangversenymes­ter tevékenyke­dett. A weimari Példamutató összefogás Múzeum lesz a karcagi szélmalom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom