Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

1979. március 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Benke Valéria látogatása Kunszentmártonban és Szolnokon (Folytatás az 1■ oldalról.) válaszából kiderült, hogy szinte gépesítették a ferrríe- lés és betakarítás minden folyamatát, s legfeljebb a kiváló minőségért szedik kézzel. A tojóházban dr. Pálffy Dezső szövetkezeti elnök ka­lauzolta a vendégeket. A szö­vetkezet „tojásgyárában” 105 ezer tyúk napi hozama nyolcvanezer tojás. A tech­nikához szokott szemnek is bámulatos volt a tojás gépi — Sose vitázzanak a ne­vén. A gyerek megvan, a gyerek erős. fejlett, amint tapasztaltam. Érdeklődéssel hallgatta Erős Lajost, az üzemi párt- bizottság titkárát is a Poli­tikai Bizottság tagja. A ja- vakorabeli férfi elmondta, idevaló, szülei után lépett be a gazdaságba, s nagyon reméli, hogy fiai is a tsz- ben találják majd meg mun­kájuk értelmét. Ebéd után pár perc meg­kezett Benke Valéria Szol­nokra, a városi tanács szék­házéba, ahol Sándor László, a városi1 pártbizottság első titkára és Kukri Béla ta­nácselnök üdvözölte. A ta­nácselnök rövid tájékoztató­ja' után a vendéglátók azt javasolták, hogy nappali fényben nézze meg a me­gyeszékhely nevezetességeit. — Nagyon szívesen, hiszen kíváncsi vagyok rá — hang­zott a válasz. A Tiszaliget, a Tallinn lakótelep, a Ság- vári körút, a Kun Béla és Sok kézimunkával jár-e ma a termesztés? - kérdezi a Politikai Bizottság tagja Gyulai Lajostól, a mezőhéki Táncsics Tsz elnökhelyettesétől lámpázása, osztályozása és bélyegzése. Az ott d,olgozó asszonyok pár percre elbe­szélgettek a vendégekkel. A tojásözön látványa azonban még később, a mesterszállási tsz-központban, a beszélge­tésen is vissza-visszatért. — Sajnos keveset mutat­hattunk a 10 500 hektáros szövetkezetből —• mondta az elnök. — Tessék elgondolni, hpgy három község határá­ban, mintegy 30 kilométer átmérőjű körben élünk, dol­gozunk. RákóCziújfalu, Me- zőhék és Mesterszállás. Ta­lán még a nevünk se igazi, hiszen a mezőhéki Táncsics elnevezésen sokszor vitatko­zunk. Benke Valéria közbeszólt: állás a négyes számú kerület húshasznú szarvasmarha­telepén. Dunaújvárosi vas­vázas színben, mélyalmos szabadtartásos rendszerben fejlődjek, híznak az álla­tok egész évben — magya­rázta Nagy Frigyes főállat- tenyésztő, majd megmutatta az ellető istállót is, ahol 48 borj as tehén él megfelelő gondoskodásban, tartásban. Benke Valéria búcsúzásnál azt kérte Erős Lajostól, s Garáz Istvántól, a járási pártbizottság első titkárától is: adják át a Központi Bi­zottság üdvözletét és jókí­vánságait a járás, s a szö­vetkezet kommunistáinak. Délután fél négykor ér­az Ady Endre út, a Széche­nyi lakótelep, majd a Má­tyás király út következett. A magasház 22. emeletéről meg­tekintette a fejlődő város panorámáját. Ugyancsak megálltaik pár percre a vas­útállomásnál, ahol a mell­védről a környező lakóháza­kat és üzletnegyedet szem­lélte meg a Politikai Bizott­ság tagja a házigazdák tár­saságában. Benke Valéria látogatásá­nak befejeztével a késő dél­utáni órákban visszautazott Budapestre. S. J. Fotó: N. ZS. Emlékülés a Tanácsköztársaság 60. évfordulóján A Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 60. év­fordulója tiszteletére a me­gyei pártbizottsáq Oktatá­si Igazgatósága és a me­gyei tanács Oktaliási és Továbbképzési Intézete március 16-án délelőtt 9 órai kezdettel felolvasó emlékülést rendez a me­gyei tanács nagytermében. A tavaszi, forradalmi ün­nepségsorozat e kiemelkedő eseményén előadások hang­zanak el hazánk első mun­kásállamának történelmi jelentőségéről, a Tanácsköz­társaság politikájáról és gaz­daságpolitikájáról a nemzet­közi kommunista mozgalom elméleti felfogásának tükré­ben, a magyar kommunisták agrárpolitikájának hat évti­zedes tapasztalatairól, a kul- túrális élet irányításának új formáiról a Tanácsköztársa­Malacotthon A tavaly elkészült malac- utónevelő átadása után 1100 férőhelyes sertéshizlalda épí­tésével folytatódik a sertés- tenyésztés fejlesztését segítő program, a jászdózsai Tar- namenti Tsz-ben. A létesít­mény a bábolnái Agrokomp- lex elemeiből készül a tsz saját kivitelezésében, több, sag idejen, valamint a mun­káshatalom 133 napja ta­pasztalatainak hasznosításá­ról a munkásmozgalomban. Két előadás témáját Szol­nok város története adja. Dr. Selmeczi László kandidátus, a KMP szolnoki szervezeté­nek megalakulásáról, a me­gye életére gyakorolt politi­kai hatásáról, Gyebnár György alezredes pedig a Ta­nácsköztársaság katonapoliti­kájáról, Szolnok „frontváros” helyzetéről beszél majd. Az emlékülés előadói kö­zött van Labádi Lajos, az MSZMP Politikai Főiskolájá­nak tanszékvezetője és dr. Nagy Ferenc, az Államigaz­gatási Főiskola tanszékvezető tanára. Kalev Tammisztu észt kan­didátus, a „Kommunyiszt Esztónia” szerkesztője — a felolvasó emlékülés vendége — az Észtlandi Munkás Kommunáról és szovjet Esz­tónia jelenéről tart előadást. négymillióért mint 4 millió forint költség­gel. Átadása után a hizlalda 50 férőhelyes boxaiba kerülnek át az utónevelőből a 60 kilós malacok. Az önetetős-önita- tós hizlaldában 120—130 ki­logrammos súly eléréséig kapnak „otthont”. Az új lé­tesítményt várhatóan ez év októberben adják át. 1 legjobbak közön Jövedelmező a halászat a Palotási Állami Gazdaságban Az ötvenes években épített, hat tavon, 209 hektáros víz­felületen dolgozik a Palotási Állami Gazdaság halágazata. Tíz év óta a legjobb haltartó gazdaságok közé tartozik az üzem. A hektáronkénti hús­hozam minden évben lénye­gesen meghaladta az orszá­gos átlagot. (1977-ben például duplája, 17,5 mázsa volt.) Ta­valy szerényebb eredmé­nyekkel is meg kellett elé­gedniük a szakembereknek, mert az időjárás a halte­nyésztőknek sem kedvezett. A megtermelt hús minősé­gére is méltán lehet büszke a gazdaság. Ebben viszont a szerencsés természeti adott­ságok is közrejátszanak. Ugyanis közel van a Tisza, a tavakban gyakran tudják cserélni a vizet s így a hal­húsnak nem lesz iszapíze. Tekintettel a jó eredmények­re. az állami gazdaság a hal­termelés bővítése mellett döntött. Idén kezdenek egy huszonöt millió forintos beru­házást, amely a tervek sze­rint majd 1982-ben kezdi meg a termelést. A három hizlaló- és nevelő-, valamint az egy telelő tóból álló rend­szer, az ország legmodernebb ilyen létesítménye lesz, a legtöbb fizikai munkát igénylő lehalászást is gépesí­tik. deci a napi adag Még csak két már a második pohár!” - dicsekszik az utcán, öles plakáton egy „kis csibész", kezében egy pohár tejjel. Ő már túljutott az elsőn, de a statisztika adatai szerint a megye lakóinak még elég egy pohárral. Naponta és fejen­ként két deci tejet iszunk, pedig szervezetünk megkívánná, hogy ebből az egészséges táplálékból legalább fél litert fogyasszunk. Miért ? Mert a tejben szám­talan olyan ásványi só, vi­tamin és életfontosságú fe­hérje van, amely más éte­lekben nincs. Ugyanez jel­lemző a tejkészítményekre is. Ezek fogyasztásának fo­kozása már csak azért is in­dokolt lenne, mert kevés bennük a kalória, nem hiz­lalnak, s könnyen emészt­hetek. ízesített készítmények Több mint százötven kilót. Ennyi tejet iszunk és tejké­szítményt eszünk meg fe­jenként Szolnok megyében évente, az országos 142 ki­lós átlaggal szemben. A tíz kilós többlettel dicsekedni le­het, de megelégedni semmi esetre sem. Hiszen az orvo­sok és a gasztronómusok sze­rint évente 220 kilogramm tejet, és tejterméket kellene elfogyasztani, és ettől még messze vagyunk. A megyében az ilyen ter­mékek iránti kereslet gyor­sabban emelkedik, mint az ország más részein. Tavaly például több mint hét szá­zalékkal több tej, vaj. sajt, túró és tejföl került a vá­sárlók szatyrába, mint 1977- ben. Különösen megnőtt a kereslet az ízesített tejké­szítmények iránt, a gyümöl­csös joghurtok és krémtú­rók forgalma évente húsz százalékkal növekszik. A fo­gyasztás ilyen mértékű emelkedése több okra vezet­hető vissza. Bővült a tej­termékek választéka, a bol­tokba több hűtőgép került és a községekben egyre keve­sebben fogyasztanak „házi” tejet. Jelenleg a tejipari válla­lat száztíz féle terméket for­galmaz. Ezek közül százöt hazai készítmény, de né­hány külföldi sajtféleség is a pultokra kerül. A válasz­ték tehát elég nagy, bár még mindig nem teljes. Van­nak még kihasználatlan öt­letek és olyan termékek, amelyek elterjesztésével nö­velhető a fogyasztás. Erre példa a „Gervais”. Üjd.on- ság, nem régen került a bol­tokba, s máris „sláger” lett. Az üzletek hűtőtere meg­határozza, hogy hányféle és mennyi tejterméket tarthat­nak. A megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üz­leteiben több a hűtőgép, mint a környező megyék boltjaiban. Az utóbbi két évben az áfészek is erőtel­jesen fejlesztették hűtőkapa­citásukat. A megyében vi­szont az üzletek hatvan szá­zalékában nincs megfelelő hűtőberendezés. Több köz­ségi üzletben, de városok­ban is van rá példa, hogy műanyagládából árulják a tejet, és mivel a tej és a belőle készült termékek gyor­san romlandó élelmiszerek, a kereskedő csak annyit ren­del, amennyi néhány óra­hossza alatt elfogy. Nem is szólva a kínálatról. Kétféle sajt, tejföl — körülbelül ez jellemzi nagyon sok üzlet áruválasztékát. A falusi boltok korszerű­sítését az is indokolja, hogy csökken a saját termelésű tej fogyasztása. Erre bizonyíték, hogy az áfészek .— ezeket a helységeket főleg ők látják el — tej- és tejtermékfor­galma 14 százalékkal emel­kedett. s ez duplája a me­gyei átlagnak. Nagy üzletekben és kis boltokban Tapasztalatok szerint na­gyobb a tej- és tejtermék­forgalom azokban az üzle­tekben, ahol a vásárlók lát­ják az árut és tetszés sze­rint válogathatnak. Éppen ezért a bolt nagysága sze­rint előírják a kötelező vá­lasztékot. Így Szolnokon, az „egyesben”, valamint a Ság- vári körút és az Ady Endre út sarkán levő élelmiszer- boltban például a teljes áru­skála kilencven százalékának kellene a pultokon lenni; Ez­zel szemben 60—70 termék kapható. Ez azért van, mert az üzletek és az élelmiszer kisker rendeléseinek a tej­ipar csak nyolcvan százalé­kát tudja kielégíteni. Az íze­sített termékeket sokszor hiá­ba rendelik, nincs elég be­lőlük. Az igények hiányos kielé­gítésével magyarázható az is, hogy a vásárlók nehezen „állnak át” új termékre. A kereskedők előtt nem isme­retlen ez a jelenség. Az új termék megvásárlására ne­hezen szánja el magát a fo­gyasztó, de ha megvette és ízlett neki. akkor legköze­lebb is keresi, csakhogy nem mindig találja. Éppen ezért „leszokik” róla, elfelejti. A Szolnoki Tejipari Vállalat vi­szont azért nem tudja a megrendeléseket maradékta­lanul kielégíteni, mert itt csak húszféle terméket gyár­tanak, a többit a társválla­latoktól szerzik be, ahon­nan néha késve érkezik az áru, vagy nem jön annyi, mint amennyit rendeltek. Igyunk tejet, de hol? „Igyon több tejet!” — ol­vashatjuk a tejipar egy má­sik plakátján. Hol? — le­hetne visszakérdezni, mert Szolnokon egyetlen tejivó van és az is a város egy kevésbé forgalmas részén. Sokan nem is tudnak léte­zéséről. Eldöntetlen kérdés az is, van-e rá szükség. Igény nincs, vagy csak nem tud érvényesülni? Mert van hol reggelizni, többek kö­zött a Centrum és az Exp­ress önkiszolgáló éttermek­ben, csak a reggeli forga­lom ezeken a helyeken na­gyon kicsi. De más városok­ban, például Szegeden, Kecs­keméten a tejbisztróban alig lehet üres helyet találni. Persze ott a külső is csá­bító és a kínálat is gazdag. A cukrászdákban a tejből készült turmixitalok sajnos még nem jöttek divatba. A szolnoki „Csemege” kísérle­tezik velük, csak abba ne hagyja! Az iskolás gyerekek reg­geliztetése és tízóraiztatása sincs megoldva. A megyében a tanulóknak csak tizenöt százaléka jut iskolatejhez. A megyeszékhelyen két tanin­tézményt lehetne péld,akénr említeni, ahol megnyugtató a helyzet. Az egyik a Költői Anna úti általános: iskola, a másik pedig a Verseghy gim­názium. Az előbbi helyen egy nevelő és két alkalma­zott osztja ki a gyerekeknek a tejet és kiflit, az utóbbiba pedig az Árkád presszó dol­gozói szállítják a reggelit. Az Árkád vállalkozása pél­daként is szolgálhatna. An­nál is inkább, mivel véle­ménye szerint jelentős több­letmunkát nem okoz és a kevésbé forgalmas délelőtti órákra esik a diákok kiszol­gálása. A tejfogyasztás növelésé­hez nem elég az alapanyag megtermelése, ehhez szükség van a feldolgozó üzemek és a kereskedelem együttes, s ahol a feltételek adottak, a kereslethez igazodó ötletes munkájára. Hesz Viktor Kertészeti melegágy-takarókon kívül cserépvédő nádpallókat is gyártanak a tiszaörsi-nagy- iváni Petőfi Tsz nádfeldolgozó üzemében. Téglagyárak megrendelésére készül • az idén ötvennyolcezer nádpalló A TEJ ÉS AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom