Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-11 / 35. szám
XXX. évf. 35. sióm 1979. február 11., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Univerzális diagnosztizáló készülék Mikrobiológiai laboratórium Egészségügyi beszerzések a megyében A tavalyinak több mint a kétszeresét, összesen 4,3 millió forintot költ az idén a megyei tanács az egészségügyi intézmények — kórházak, rendelőintézetek, körzeti orvosi rendelők — gép- és műszercllátására. Gátakon Az elmúlt napokban, hetekben az ország közvéleményének figyelme egy eddig kevesek által ismert helység, Zsana felé irányult. S miközben a tűzoltók mindannyiunk szeme láttára birkóztak a földből kiszabadult gázzal, az erről szóló tudósítások árnyékában tulajdonképpen „csendben” folyt és folyik a küzdelem az árral és a belvízzel. Egy kicsit hozzászoktunk már az ár- és belvizekről beszámoló híradásokhoz. Kevesebbet hallunk és beszélünk azokról a hősies erőfeszítésekről, melyek a — nemegyszer — jeges árhullámok által veszélyeztetett területeken folynak. S míg például az 1838-as nagy dunai árvíz idején még többnyire csónakokkal folyt a mentés, napjainkban már szükség esetén a legmodernebb technikát megtestesítő jégtörőhajók és repülőgépek segítik a mai „árvízi hajósok” munkáját. Jól emlékszünk még az 1966- os, de különösen az 1970-es áradások okozta tengernyi gondra, veszteségre, az embert próbáló körülményekre. Akkor, a Szamosháton 44 községet kellett kiüríteni, negyvenezren dolgoztak a gátakon, s a megduzzadt folyók által okozott kár milliárdok- ban volt mérhető. Több mint negyven napja folyik a jeges árvíz elleni védekezés, a folyók mentén szerte az országban 2—3 ezer kilométeres hosszúságban tartanak ár- és belvízvédelmi ügyeletet, vagy dolgoznak a gátak énítésén, erősítésén. Nyolcezernél is többen védik közös értékeinket az ár- és belvizek ellen. Nagyobb részük vízügyi dolgozó, de — ahol szükséges — katonák is segítik őket. Az idei áradás egyik jellemzője, hogy szokatlanul korán, már december végén elkezdődött. Jelentős csapadék hullott ebben az időszakban, s a Tisza vízállása február elején Vásárosnamény- nál csaknem elérte az eddig mért legmagasabb szintet. Több folyó pedig a valaha mért maximumnál is magasabb értékkel tetőzött. A vízügyi szakemberek megállapítása szerint megfigyelhető az a tendencia, hogy az áradások magassága és hevessége az idők múlásával növekszik. Ezt amolyan „civilizációs ártalomként” is betudhatjuk: a vízgyűjtő területeken az er- dők csökkenésével gyorsabbá, erőteljesebbé válik a vi- • zek lefolyása. Ilyen körülmények között különös fontossága van a megelőzésnek, ez pedig elválaszthatatlan a véd- művek — gátak — állandó fejlesztésétől. A mostani ötéves tervben mintegy kétmilliárd forint áll a célból rendelkezésre, s bebizonyosodott, hogy az eddigi fejlesztések elérték céljukat, nélkülük jónéhány település elpusztult volna. A régi védvonalakon a jelenlegi létszám többszöröse sem lett volna elegendő az árvizek biztonságos kivédésére. Mindezek elismerése mellett meg kell jegyezni azt is, hogy eddig aZ ország árvízvédelmi töltésrendszerének alig több mint a fele épült meg az előírt méretekben. S miután újabb, váratlan árvízi csúcsok jelentkezésére is számítani lehet, gyorsítani szükséges a védrendszerek fejlesztését. F. S. P. Tavaly kezdték meg, az idén pedig tovább folytatják a községek fogászati rendelőinek korszerűsítését. Folyamatosan kicserélik a régi, elavult műszereket, segédeszközöket a legújabbakra. A megye két városa, Karcag és Törökszentmiklós pedig nagy fordulatszámú fúróval ellátott kezelő egységeket kap. Az idén remélhetőleg sikerül kialakítani a nagy területet ellátó karcagi kórház intenzív részlegét. A gépek, műszerek egy részét, mintegy két millió forint értékben, már 1978-ban beszerezték, az idén erre újabb 700 ezer forintot szánnak. Űj EKG-ké- szüléket, valamint a lélegeztetést segítő respirátort és egy gázsterilizátort kap a mezőtúri kórház. Jászberényben a gyomorvizsgálatokhoz szükséges eszközök, műszerek körét bővítik, több mint 700 Tavaly 15 millió csibét, több mint egymillió libát, kacsából és pulykából pedig 800 illetve 120 ezret keltettek a szolnoki baromfikeltetőben. Az öt termelő- szövetkezet és egy állami gazdaság közös vállalkozása 9 és fél millió forintos nyereséggel zárta az 1978-as évet. A múlt évi 170 millió Eorintos termelési érték előállításához jelentősen hozzájárult a tavaly üzembe helyezett, kibővítet kisújszállási csirkekeltető. A társult gazdaságok további beruházásokat terveznek, ezúttal Szolnokon. Mintegy másfél millió libatojás keltetésére alkalmas izemet építenek, amely előreláthatólag 30 millió forintba kerül majd, és 1981- ben kezdi meg a termelést. ezer forint költséggel. A szolnoki tüdőkórház új altatógépet kap, 300 ezer forintba kerül majd. Az Országos Közegészségügyi Intézet és a megyei tanács közösen vásárol levegőszennyeződést mérő műszert, amellyel majd a KÖJÁL szakemberei dolgoznak. A legjelentősebb beszerzés egy ultrahangos univerzális diagnosztizáló készülék lesz, amelynek segítségével a legkülönfélébb belgyógyászati vizsgálatokat rendkívül gyorsan, pontosan és fájdalom- mentesen végezhetik el. A több mint egymillió forintot érő készüléket a Hetényi Géza megyei kórházban helyezik el, csakúgy mint azt a véráramlásmérő műszert, amely a legkorszerűbbek közül való. Megoldandó feladat a sterilizátorok korszerűsítése. A kórházak számára nagy teljesítményű autoklávokat Az úji létesítményre szükség van, hiszen eddig a naposliba „kibocsájtása” jóval az igények alatt volt, és az egymillió tojás jelentős részét bérmunkában, más vállalatoknál keltették ki. A termelés koncentrálásával jelentős szállítási költségeket is megtakaríthat a vállalat. A kisújszállási példa is bizonyítja, hogy megfelelő automata gépekkel jelentősen növelhető a hatékonyság, a minőség és a kezelési százalék, aminek javítása gazdaságossági érdek, hiszen egy százalékos emelkedés egymillió forintot jelent. A számítások szerint 1981-re növekedni fog a naposliba iránti kereslet, ugyanis erre az időre épül fel a liba- feldolgozó üzem is. (hőlég-sterilizátorokat) vásárolnak. A megyénk 74 gyógyszertárát ellátó Gyógyszertári Központ idei tervei között egy, a gyógyszerek mikrobiológiai vizsgálatát végző laboratórium felszerelése szerepel. Az ehhez szükséges eszközök értéke mintegy 200 ezer forint. A gyógyszerek szállításának könnyítésére — lévén a dolgozók kilencven százaléka nő — a régi balesetveszélyes, nehéz faládákat kevésbé súlyos, alumíniumládákra cserélik, melyekből kétszázat vásárolnak. A vidéki gyógyszertárakban — ahol megfelelő az ivóvíz — elektromos desztilláló berendezéseket szerelnek fel. Fokozatosan meg kell oldani- ok a mérősúlyok cseréjét, ezt az idén kezdik meg. Az évi beszerzésekre fordítható ösz- szeg — több mint félmillió forint — egy részét a gyógy- szervegyészetben nélkülözhetetlen üvegedények, eszközök vásárlására költik. Utcai harcok Teheránban Tegnap délelőtt is folytatódott az elkeseredett csatározás a Teheránhoz közel fekvő Dósán Tappeh légi- támaszpont & kiképzőtábor Khomeini-párti tisztinövendékei és fiatal tisztjei, illetve a sahhoz hű császári gárda egységei között. A szembenálló felek helikoptereket és harckocsikat is bevetettek egymás ellen. A légierő tagjait felfegyverzett polgári személyek segítik. Hírügynökségek kórházi jelentésekre és szemtanúkra hivatkozó beszámolói szerint a támaszponton elesettek száma hatvanra, a sebesülteké többszázra tehető. Az AFP elmondja, hogy a légierő Khomeini-párti tagjai fegyvereket osztottak ki (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdték a gépek beszerelését a kisújszállási Vas-, Fa-, Építőipari ’Szövetkezet márciusban átadásra kerülő új műhelycsarnokába. A saját kivitelezésben, 3 millió forintos költséggel épült létesítményben az évente 24 millió forint értékű faipari terméket gyártó fatömegcikk részleg kap majd helyet (T. F.) H. Z. Hároméves fejlesztési program n IHRTHLOMBÓL: Hortobágyszéli emberek Zsákutca Együtt könnyebb Együtt sem egyszerű Gazdasági figyelő Felzárkózik az állattenyésztés Zárszámadás Jászboldogházán Zarszámadó és tervtárgyaló közgyűlést Itartott tegnap délelőtt a községi művelődési ház nagytermében a jászboldogházai Aranykalász Tsz tagsága. A közgyűlésen megjelent Barta László, a Szolnok megyei Tanács elnöke. Az egybegyűlteket Pesti Kálmán elnökhelyettes köszöntötte, majd Konkoly Béla elnök és Makai Zoltán főkönyvelő számolt be az elmúlt esztendőben végzett munkáról, elhangzott, hogy az időjárás okozta kiesések ellenére, szép sikereket ért el a növénytermesztés, hiszen az egyébként se alacsony tervet is több mint 6 százalékkal túlteljesítette. Kevésbé sikerült az év az állattenyésztők számára, ők ugyanis valamivel elmaradtak az elképzelésektől. Külön gond, hogy a hagyományosnak tekinthető szarvasmarha és a legtöbb helyen jövedelmező sertés- ágazat nem felelt meg a követelményeknek. Az előbbiek figyelembevételével 1979-ben a gazdaság szakemberei főképp az állat- tenyésztés termelésén kívánnak javítani. Ez derült ki dr. Konkoly Mihály elnökhelyettes beszámolójából is. aki az idei elképzelések ismertetésekor elmondta, hogy a szarvasmarha-állománv TBC- és brucellamentesítése után a vásárolt, tejtermelésre keresztezett állatoktól 30 százalékos hozamnövekedést várnak. A növénytermesztés szerkezetét se hagyják változatlanul, itt a piacképes termékek bővítésére törekednek. Mindezek eredményeként azt remélik, hogy 1979- ben az ideinél is jobb évet zárhatnak, habár az árbevétel több mint 7 százalékos növekedésére 1978-ban se lehetett panasz. A két beszámoló után hozzászólások következtek. Reszt vett a vitában a megyei tanács elnöke is. Barta Lás/ló a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében köszöntötte a zárszámadás résztvevőit, majd pedig agrárpolitikai kérdésekről beszélt. Elmondta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar munkája eredményes, a fejlődés üteme felgyorsult. Ez annál is inkább dicséretes mert az eredményeket kisebb létszámmal, kisebb területen. a termelés növelésével erte el az ágazat. — A szocialista mezőgazdaság előrehaladásának fő jellemzője — állapította meg a megyei tanács elnöke — a nagyüzemek termelési színvonalának gyors emelkedése, a termelési szerkezet igényeket követő módosulása, a tudomány szerepének növekedése, a gazdálkodási formák és szervezetek folyamatos korszerűsödése volt. Eredményesnek ítélhető a területi koncentráció is,' hiszen az utóbbi években lezajlott egyesülések a megyében alapvetően beváltak. — Mindezek serkentően hatottak a termelőeszközök és a termelési módszerek fejlesztésére. A technikai felszerelés bővülésével párhuzamosan gyarapodott a nagyüzemi gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen szakértelem és a tapasztalat is. Szilárdult a tervfegyelem, korszerűsödött az üzem- és munkaszervezés. Ezután Barta László, a mezőgazdasági üzemeknek a (Folytatás a 3. oldalon)
