Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-10 / 34. szám
XXX. évf. 34. szám, február 10., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Bazargan ismertette kormányának programját Százezres tömeggyülés Teheránban laaaaaaaaaaaaa■■■■■■■•■••■■■■■• ■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■•■■■•■■■■■■■■■•■> Mehdi Bazargan, a Khomeini által kinevezett miniszterelnök tegnap délelőtt Teheránban százezres tömeg előtt mondott beszédében ismertette kormányprogramját. Legsürgősebb feladatként jelölte meg: A hatalom teljes átruházását kormányára; a rendszer- változásról döntő népszavazás megrendezését; alkotmányozó nemzetgyűlési választások megtartását; az új alkotmány megszövegezését; törvényhozási választások (Folytatás a 2. oldalon.) Hortobágyszéli emberek 3. oldal Tudomány — technika 4. oldal Jobban kell kamatoztatni a szellemi értékeket Szakember-átcsoportosítás a tsz-ekben A karcagi művelődési központban tegnap megnyílt könyv- kiállítás néhány nap múlva vándorútra indul a város termelő- szövetkezeteibe A statisztikai adatok szerint Skolnok megye egyike az ország azon megyéinek, ahol a termelőszövetkezetekben a legtöbb felsőfokú képzettséggel rendelkező szakembere dolgozik. A jó szakkönyv is termelőeszköz Megnyitották a mezőgazdasági könyvhónapot Karcagon Persze ha a számok mögé nézünk, már korántsem ilyen egyértelműen biztató a helyzet. Az egyes szövetkezetek között ugyanis nagy a különbség. Van olyan, gazdaság, ahol 50—60, jól képzett diplomás dolgozik —ez főleg a jobb gazdaságokra jellemző :— ugyanakkor van olyan gyengébb adottságú, hátrányosabb körülmények között működő üzem is, ahol mindössze 4—5, felsőfokon képzett állattenyésztő, növénytermesztő vagy gépész vállalt munkát. Megyénkben húszra tehető azoknak a tsz-eknek a száma, ahol 10 ezer hektárnál nagyobb területen gazdálkodnak. Ezekben az üzemekben átlagosan 34 diplomás irányítja a termelést, ami 'kifejezetten jó arány. Már nem ilyen kedvező a helyzet a négyezertől tízezer hektárig terjedő földterületet művelő téeszekben, itt az átlagos létszám alig tizenkilenc. Még kevesebb a diplomás a 4 ezer hektárnál kisebb területen gazdálkodó 12 tsz- ben, általában 7—8 körül van. Kérdés az is. hogy az állam tetemes pénzén diplomát szerzett szakemberek ott kamatoztatják-e felkészültségüket, ahol erre a népgazdaságnak, az üzemeknek arra a legnagyobb szükségük van? Korántsem. A növénytermesztésben dolgozik a szakemberek 30 százaléka, lényegesen több a kívántnál. Ugyanakkor olyan létfontosságú ágazatokban, mint az állattenyésztés, az üzemgazdaság, a számviteli munka, a munkaügy, a munkaerőgazdálkodás. beruházás, kereskedelem és áruforgalom, számottevő a hiány. Műszaki szakemberekből is többre lenne szükség a jelenleginél. A szákemberek tudásának gazdaságilag nem kellő kihasználásán elsősorban belső átszervezéssel, átcsoportosítással lehet változtatni. A megye téeszeinek jó szakemberellátását, a gazdaságpolitikai céloknak megfelelő átcsoportosítását a megyei tanács is hatékonyan segíti. Szervezetten irányítja az egyetemekről, főiskolákról kikerülő és a megyénkben állást vállaló pályakezdő diplomások fogadását. Elsősorban azokat a posztokat kívánják erősíteni, ahol jelenleg is szakemberhiány van. Sarkallják az üzemeket arra, hogy letelepedésükhöz teremtsenek kellő feltételeket. Jelenleg 600 szolgálati lakást tartanak számon a megyében, s ezek több mint felében az irányító szakemberek laknak. A teljes létszámhoz viszonyítva azonban ez kevés, hisz nem sok az olyan nagyüzem. mint a túrkeyei Vörös Csillag Tsz, ahol már 60 szolgálati lakás épült, és lényegében minden idényjogosult diplomás otthonra lelt. összegezve: az elmúlt évekhez, évtizedekhez viszonyítva, történt lényeges előrelépés. A mostani megnövekedett gazdasági feladatok azonban sürgetik, hogy tovább kell fejleszteni a megindult egészséges folyamatot. Az utóbbi öt év alatt a vezetők több mint fele, pontosan 55,7 százaléka kicserélődött. A tsz-elnökök 67 százaléka rendelkezik diplomával, a termelés szakirányítói pedig — 4—5 százalék kivételével — ugyancsak magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. A közvetlen vezetői, irányítói munkában egyre több helyet követeltek és kaptak a tehetséges, rátermett, szakmailag és politikailag egyaránt jól képzett fiatalok: a szövetkezeti gazdálkodás irányítóinak 36,5 százaléka 35 évnél fiatalabb, ami biztató a jövő szempontjából. E, S. Az idén 22. alkalommal rendezik meg hazánkban a mezőgazdasági könyvhónap rendezvénysorozatát, amelynek Szolnok megyei megnyitójára tegnap délelőtt Karcagon, a Déryné Művelődési Központban került sor. Dr. Nyíri László, a DATE karcagi Kutató 'ntézetének igazgatóhelyettese megnyitójában kitért arra, hogy Karcag régóta és sokszor ad otthont jelentős mezőgazdasági szakmai eseményeknek. A mezőgazdasági könyvhónap — a Tiszavidék fejlesztési tudományos napokhoz hasonlóan — része a városhoz fűződő agrártörténeti értékek hagyománytisztelő ápolásának. A Karcagon élt tudósok — mint Szentannay Sámuel, Treitz Péter és Arany Sándor —, már az 1920-as években felismerték a mezőgazda- sági szakkönyvkiadásba szak- irodalom jelentőségét. Az ő munkásságuk is hozzájárult ahhoz, hogy mezőgazdasági könyvkiadásunk ma már jelentős eredményekről adhat számot, annak ellenére, hogy nem kis feladat hárul rá, amikor a robbanásszerűen növekedő ismeretanyag gyors, korszerű közvetítését vállalja magára. „A jó szakkönyv a mezőgazdasági termelést irányitó és szervező szakembereknek ma már fontos és egyértelműen nélkülözhetetlen termelőeszközévé vált. Az agrártudomány társadalmi szinten elismert eredményeiben jelentős szerepe van mezőgazdasági szakirodalmi kultúránknak is.” — hagsú- lyozta az előadó. Dr. Nyíri László megnyitó beszéde után a mezőgazdasági könyvhónap első megyei rendezvényeként dr. Sárkány Pál címzetes egyetemi tanár a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója „Tudomány és mezőgazdaság” című előadását hallgatták meg az érdeklődők, amely hazánk mezőgazdasági céljairól, a világ mezőgazdasági termelésében elfoglalt helyéről adott tájékoztatást. Ezt követően levetítették György István A magyar mezőgazdaság című filmjét. Nagy érdeklődés kísérte a művelődési központban ez alkalommal megnyílt szakkönyvkiállítást és vásárt is, ahol a mezőgazdasági könyvhónapra megjelent negyvenegy újdonság mellett korábban kiadott népszerű szakkönyvek is helyet kaptak. A bemutató a művelődési központban ugyan csak tegnap volt látható, de február folyamán még számos munkahelyen, termelőszövetkezetben megtekinthetik, s vásárolhatják a kiállított könyveket az érdeklődők. Ugyancsak tegnap délelőtt 10 órakor volt a tiszafüredi Járási Hivatal negytermében a járási mezőgazdasági könyvhónap megnyitója, melyen Rakonczai Zoltán, az 'Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese „A környezetvédelem helyzete és a környezetvédelemmel összefüggő komplex feladatok a mezőgazdasági üzemekben” címmel tartott előadást. Ezt követően Gallyas Csaba, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatóhelyettese megnyitotta a könyvkiállítást. Az Országos Vízügyi Hivatal szakemberei rendszeres megfigyelő repülésekkel a magasból ellenőrzik az árhullám vonulását. így látták a magasból a Tiszát és környékét. (A 3. ol dalon riport a megyében folyó védekezésről.) Elén a hűtőgépgyári újítók Újításokból 90 millió forint a népgazdaságnak Az elmúlt évben közel 7500 dolgozó négyezer ötszáz újítást nyújtott be Szolnok megye gyáraiban és üzemeiben, s a megvalósításukból származó haszon 90 millió forintot jelentett a népgazdaság számára. Az alkotó tevékenység különösen kiemelkedő volt a jászberényi Hűtőgépgyárban, ahol az újítások száma az országos átlag négyszeresét is meghaladta. Nem egy új kezdeményezésük kinőtte az újítások kereteit, így például olyan vegyi anyagot sikerült előállítaniuk az autószifonok polírozásához, amely pótolja az eddig drága valutáért vásárolt külföldi foszforsavat. A találmányt szabadalmaztatták. Az eredmények nem véletlenek a gyárban, az évente megrendezett újítási hónapokban kiemelten foglalkoznak a beadott javaslatokkal. ötletekkel. Hasonló jó kezdeményezés volt az elmúlt 12 hónapban a Beton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárában. Itt az újítók hónapjában beadott újítási terveket a harminc nap alatt elbírálták és a legjobbakat be is vezették. A túrkevei AFIT-nál a szerviz vezetői havonta megbeszélik, értékelik az újítások sorsát és segítséget adnak, ha az adminisztráció útvesztőiben azok megrekednek. 1979-ben a jelenlegi gazdásági helyzet alapján az újításoktól igen sokat várnak a megye vállalatainál, főleg az import anyagok csökkentésére, valamint a jobb munka- és üzemszervezésre és a takarékosságra mozgósítják a dolgozókat. Igyekeznek még több szocialista brigádot bevonni az ,.egy brigád — egy megvalósított újítás” mozgalomba, és ahol csak lehet az újítókkal előzetesen szerződést kötnek. L. J.
