Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-07 / 31. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 7. A szerkesztőség postájából Értéke nem mérhető... Megőrzőm, és most már életem végéig szívem fölött hordom azt a csöppnyi piros jelvényt, amelyet utolsó véradásom alkalmával kaptam. Kissé szorongva feküdtem fel a fehér orvosi asztalra, pedig megszokhattam már. A nővérke hogylétem felől érdeklődött, hány éves vagyok, félek-e? — Jól vagyok, s csöppet sem félek — mondtam. A doktor „néni” kérésemre, és saját felelősségemre, a 'korhatárt jóval túllépve is engedélyezte a véradást. Indok: a vér minden szempontból alkalmas, a „páciens” egészséges és erős. A szív engedelmesen adta az őt is éltető vért. amely szépen, simán folydogált az edénykébe. Közben volt időm elmélkedni, tragédiákat feleleveníteni, amikor csak vérrel tudnak gyermeket, felnőtteket, idős és fiatal embert visszahozni az életbe. Békében és háborúban egyaránt százezrek életét menti meg az adott vér! S milyen könnyű dolgunk van nekünk, véradóknak! Csak el kell határozni magunkat, csak akarnunk kell! Melyikünk cserélne a betegágyon fekvővel, akinek vért kell kapnia, hogy életben maradjon? Az egészséges szervezet észre sem veszi azt a néhány köbcentiméter vért. ami a rászorulónak nélkülözhetetlen. Távolról sem propagandának szánom levelem, csak szeretném valakinek — nálam jóvali fiatalabbnak — átadni a stafétabotot. Kiss Béla Jászberény Csak csoda segíthet? „Patkány- és csótányinvázió, javítási hiányosságok. Nézze! Itt a könyv. Háromnegyed éve hiányzik a beírás, amely igazolná, hogy kint jártak patkányt irtani. Nyáron még a lakásokba is felmerészkedtek a rusnya állatok. Még jó, hogy épp itthon volt a férjem, különben talán világgá rohanok. Másnap bementem az IKV-hoz és megmondtam: ha nem irtják ki a pincében a patkányokat, védőhálót teszek az ablakra. Akkor néhány nap múlva hozott két férfi valami patkány- irtát, itt-ott elhelyezték a pincében és kész ... Igaz, a lakók is hozzájárulnak a patkányok szaporodásához, hiszen mindent kidobálnak az ablakon, amit a WC nem nyel el... Hogy a csúszdába vinnék az ételmaradékot, a kenyeret? Ugyan! Hisz azért néhány métert menni kell. Képzelje, még a televíziót is képesek kidobni az emeletről. Meg tudom mutatni, mert még mindig ott van. Olyat dörrent, mint az ágyú. Hát van baj a lakókkal is, de ha szólni mer az ember, elnyelik... — Egyszer döglött patkányt akasztottak az ajtómra — mintha én lennék az oka, hogy jóval többen „lakunk” a házban a kelleténél. A földszinten lakók lerágják a fejem. A főbejárati ajtó üvege ugyanis még 1978 augusztusában betört. Augusztus 6-án már jelentettem. És most 1979 január vége van... Mezei Imréné, a Kun Béla körút 3-as számú épület ház- felügyelője panaszkodott imigyen. Kérésére január első napjaiban elmentem az IKV hibabejelentő osztályára. Az egyik hölgy alaposan kifaggatott: ki vagyok, mi vagyok, és egyáltalán — hatáskörömön kívül miért sürgetem őket, amikor semmi közöm az ügyhöz. Végül mégis közölte; aznap vagy másnap beüvegezik az ajtót, úgy tudja, hogy már fel is mérték. Egy hét múlva ugyanezt a választ kaptam. A hibabejelentő osztály vezetője „megnyugtatott”: üveghiány van. Egyelőre tehát nem várható a főbejárati ajtó beüvegezése. Ha csak ... nincsenek csodák. —h —n Szolnok Hópehely és ibolya Szombaton délután. Kipirult arcú, izgatott gyermekse- reg igyekezett a jól ismert útvonalon az iskola felé. A sártócsákat most kivételesen gondosan kikerülték; vigyázniuk kellett „szerelésükre”..). Bent, a tágas teremben javában állt a bál, az ismert dallamok foszlányai messze elhangzottak, áttörték az épület betonfalait. A szebbnél szebb jelmezek kavargó forgatagától szinte káprázott a szem. Most békésen megfért egymás mellett Hófehérke, a hét törpe, és a gonosz boszorkány; a tündér és a félelmetes ördögfiú. Kiss Pityu olyan tökéletes cigánylánynak álcázta magát, hogy senki sem ismerte fel a fiút benne... Itt adott egymásnak randevút a búcsúzó tél és az új életet hozó tavasz — hópehely és ibolya képében. A zagyvarékasi kisdobosok és úttörők vidám farsangi karneváljukat tartották, öröm volt nézni önfeledt, boldog szórakozásukat, játékukat. A szülői munkaközösség, az iskola pedagógusai, a gyermekeket szerető felnőttek fogtak össze, hogy emlékezetessé tegyék számukra a nemzetközi gyermekévet. Kurucz Istvánná Zagyvarékas Rendhagyó szülői értekezletről kaptunk hírt Krizsán Jó- zsefnétól. A mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Köz- gazdasági Szakközépiskolában több mint kétszáz szülő hallhatott érdekes előadást az évek óta megrendezésre kerülő szocialista közösségért versenymozgalomról, valamint a félévi munkáról. EkJ kor nyitották meg az iskola pinceklubjában azt az árusítással egybekötött kézimunka- és dísztárgykiállítást, amelynek sikeres lebonyolításához szinte minden szülő hozzájárult. Az érdeklődést a fotó is bizonyítja ... A rend őrei és az emberség őszintén szólva idő kellett ahhoz, hogy formát találjak mondandómnak, de mindenképpen hangot szeretnék adni érzéseimnek. Édesapám a jugoszláviai Csantavérben él — azaz hogy csak élt... És éppen az ő halála késztetett levélírásra. Január 18-án este két rendőr keresett fel lakásomon a Szolnok Városi-Járási Rendőrkapitányságról. Fájdalmas hírt közöltek: meghalt az édesapám és másnap, azaz január 19-én lesz a temetése! Szólni alig tudtam, nem gondolkodni. Akkor még nem is sejtettem. hogy aznap este. ugyanabban az időben öcsémnél is két váratlan látogató járt — két rendőr személyében. Az események gyorsabban peregtek, mint a filmkockák. Megindult egy általunk ismeretlen, láthatatlan gépezet. Csodával határos módon elkészültek útleveleink, s mi még Kevés kenyeret rendeltek „Kenyérgondok” címmel közölték január 17-én id. Káli József né jászkiséri olvasónk levelét. Már hajnalban az üzlet elé állnak a mindennapiért, s nem is jut mindenkinek — panaszolta január 9-én érkezett soraiban. A Szolnok megyei Sütőipari Vállalat a megjelenést követően azonnal megvizsgálta a bejelentést — kaptuk a tájékoztatást Zsarnai Béla igazgatótól. Valóban befolyásolja a nagyközség kenyérellátását, hogy a vállalat a helyi elavult sütőüzemben a termelést munkavédelmi okok miatt megszüntette. Azóta a jászladányi üzemből szállítják a kenyeret a nagyközségbe. A vizsgálódás során megállapították, hogy az év első napjaiban a jászkiséri kereskedelmi egységek vezetői az átlagos igény alatt rendeltek kenyeret. Ennek eredményeként a lakosság igényét csak a rendeléseken felül szállított mennyiséggel tudták kielégíteni. A „pótszállítás” a déli órákra fejeződött be, s ez bizalmatlanságot váltott ki a vásárlókból. Január 8-tól átcsoportosították a túrajáratokat. Így a rendeléseknek megfelelően a boltok reggel 6—7 óra között kapják meg a péksüteményt, 7— 9 óra között a kenyeret. Az ellátási gondok megszüntetése érdekében a helyi tanács illetékeseivel is történt egyeztetés. Mint megtudtuk, olvasónk is észrevette a január 8- a utáni kedvező változást. Ünnep előtti csúcsforgalom December 21-én jelent meg munkatársunk írása „Gáz helyett üzenet” címmel. A éjjel elutazhattunk Jugoszláviába. Hálásak vagyunk azoknak. akik lehetővé tették, hogy édesapánktól végső búcsút vehettünk temetésén. Kovács Imre Szolnok * * * Ügy érezzük, a történet magyarázatra szorul. Gyakran készítik el a rendőrhatóságok az útleveleket soron kívül, ha arra szükség van. Haláleset, súlyos betegség stb. teszi ezt indokolttá.. S szinte már természetesnek tartjuk. — Történelmünkben azonban az a ritka eset fordult elő, hogy — nyilván idő hiányában — a „hírvivésre” is a rendőrséget kérték a jugoszláv hatóságok. Több ember azonnali, összehangolt munkája van a „gépezet” mögött. URH-kocsival mentek egy családos asszonyért (polgári alkalmazott), aki kiállította az útleveleket... és a kapitányság vezetőjének kellett aláírnia... (A szerk.) karácsony előtti hét végén nem volt pébé-gáz a tiszafüredi cseretelepen. A nyitvatartási időről is szót ejtett. Az Országos Kőolaj és Gáz-* ipari Tröszt február 3-án érkezett válaszából idézünk: „ __az újságcikkben szer eplő tiszafüredi (Somogyi B. út 3.) gázcseretelepet az áfész üzemelteti, így természetszerűleg a nyitvatartási időt is a szövetkezet szabá-< lyozza. A gázellátásról: a cseretelepekre jellemző, hogy év végén — az ünnepek, valamint a sertésvágások miatt — az igények ugrásszerűen megnőnek. A rendelkezésre álló szállítási kapacitás — melyet a szerződés szerint a Volán vállalat biztosít — a megnövekedett csereigénynek esetenként csak egy-két napos késéssel tud eleget tenni. A tiszafüredi gázcseretelep 1978. december 12—22-ig terjedő időszakra 1510 palackot igényelt; 1537 kiszállítás megtörtént ... Tehát a telep tíznapos forgalmát értékelve megállapítható, hogy meny- nyiségi lemaradás nem történt. Szállítási kapacitás hiánya miatt a pébé-gáz feltöltés kétszer a következő napra tolódott át.” Tanulság: gázpalackból — és sok egyébből — több kell esztendős ünnepek, disznóvágások idején... Díjtalan szolgáltatás F. B. F. szolnoki olvasónk (akinek nevét és pontos címét természetesen ismerjük) levele „Csalódás” címmel jelent meg január 31-én. Arra gondolt, hogy az AFIT szolnoki üzemében a vízkorlátozás miatt elmaradt öblítés csökkenti a szolgáltatás díját is. Tévedett. S jóllehet, rajta kívül még sokan. Jac- kanin József üzemvezető ugyanis a következőket írta: „ ... Nagyon sajnáljuk, hogy ügyfelünknek csalódást okoztunk, de ezt a levéllel ellentétben nem nyereségvágyból tettük. Amint a városra, akként üzemünkre is vonatkozott a vízkorlátozás, ami arra késztetett bennünket, hogy az addig megszokott és díjtalanul végzett plusz-szolgáltatást — a gépkocsik kézi úton történő elő- és utóöblítését — átmenetileg megszüntessük a gépi mosás után. Ennek hiányát sérelmezte F. B. F. levelében. Ez azért tűnik számunkra érthetetlennek, mert a kéthetes vízkorlátozás alatt hozzávetőleg 500 gépkocsit mostunk, és F. B. F. kivételével minden tulajdonos megértette, hogy a város vízellátása fontosabb, mint a gépkocsik fokozott esztétikai állapota ...”. INTÉZKEDÉSEK, VÁLASZOK Hetente két alkalommal dolgozzák ki felvételeiket az abád- szalóki művelődési ház fotószakkörének tagjai. Az egy éve alakult szakkör munkái többek között a környék változását, a Tisza II. építését dokumentálják Két hét jogszabályaiból II művelődési otthonok rendiéről n gépjárművezetői pótlékról A mezőgazdasági és élelr mezésügyi miniszter az 1/1979. számú rendeletével meghatározta a vetőmagvak és egyéb növényi szaporítóanyagok előállításának, forgalmának, felhasználásának és állami ellienőrzéséneik rendszerét. A rendelet hatálya kiterjed a szántóföldi, a kertészeti vetőmagvakra és a faiskolai szaporítóanyagokra is. Vetőmagot és szaporítóanyagot csak az e rendeletben meghatározott minőségi előírásoknak megfelelően szabad forgalomba hozni. A tanácsok szakigazgatási szervei kötelesek a vetőmagvak és a szaporítóanyagok piaci és bolti árusítására vonatkozó előírások megtartását rendszeresen ellenőrizni. (Megjéient az 1979. évi Magyar Közlöny 1. számában.) A Minisztertanács a 2/1979. sz. rendeletével szabályozta a személygépkocsik forgalmának rendjét. Az új rendelet szerint az erre kijelölt állami vállalattól vásárolt új személygépkocsi tulajdonjogát a vállalattó] való átvételtől számított 3 éven belül — a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve — csak az erre kijelölt gazdálkodó szervezetre vagy annak közvetítésével lehet átruházni. A vállalattal új személygépkocsi vásárlására kötött szerződés vételárelőlegét a vásárló a fogyasztói ár 50 százalékára kiegészítheti vagy a szerződéstől elállhat. Ha a vásárló 1979. november 30-ig nem egészíti ki előlegét, a vállalat a szerződést felbontja. A művelődési otthonok rendjét a Minisztertanács a 3/1979. számú rendeletével határozta meg. Az otthonok feladata, hogy a közművelődésről szóló törvényben meghatározott célök megvalósításának elősegítése érdekében közreműködjék a dolgozók, különösen az ifjúság politikai nevelésében, művelődési igényeinek kielégítésében. Művelődési otthont a tanács, valamint vállalat, intézmény, intézet, szövetkezet és társadalmi szervezet létesíthet és tarthat fenn. Az így létesített otthonok művelődési központként, művelődési házként vagy klubkönyvtárként működhetnek. Indökolt esetben a miniszter a művelődési otthonokra más típusokat is megállapíthat. A művelődési otthon vagy annak helyisége nem kulturális célra csak közérdekből vehető igénybe. Mindkét jogszabály teljes szövege a Magyar Közlöny 2. számában olvasható. A munkaügyi miniszter az 1/1979. számú rendeletével módosította a saját gépjárművek belföldi hivatalos kiküldetés atkalmáyai történő használatának szabályait. Legfontosabb rendelkezése az új szabályozásnak az, hogy felemelte a személy- gépkocsik használata fejében fizethető térítési díjak ösz- szegét. A saját gépkocsit használó részére az e rendelet hatályba lépése előtt megállapított átalányokat a keretek újbóli meghatározása uitán felül kell vizsgálni, és újra meg -kell állapítani. A munkaügyi, valamint a közlekedési és postaügyi miniszter a 2/1979. számú együttes rendeletével gépjár- művezétési pótlék folyósítására adott lehetőséget. E rendelet hatálya kiterjed a munkaviszonyban, valamint szövetkezeti tagsági viszonyban álló, -nem gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott dolgozókra. A rendelet szerint munkaviszonyra vonatkozó szabály — így például a kollektív szerződés vagy a munkaügyi szabályzat — kötelezheti a dolgozót a munkáltató vagy a szövetkezet által üzemben tartott, C ASC O-s zerződéss el biztosított gépkocsik rendszeres vezetésére, ha a gépkocsi igénybevétele a munkakör ellátásához nélkülözhetetlen, és a dolgozó rendelkezik az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel. Nem kötelezhető, illetve nem bízható meg a közületi gépkocsi vezetésével az a dolgozó, akinek a vezetői engedélyében — a s zemü vegviselési kötelezettséget kivéve — korlátozás van bejegyezve. (Mindkét jogszabály a Magyar Közlöny 3. számában jelent meg.)
