Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-25 / 47. szám

\ 1979. február 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 A fodrász a vállát vonogatja, orvoshoz küld. A bőrgyógyászok között leginkább az erre specializált szakember mond annyit a, bőrtípusoknak többnyire megfelel egy hajtípus is mindez a hormonok titokzatos összefüggéseinek világába tartozik. S ott maradunk érthetet­lenül zsírosodó hajjal, naponta „összeeső” frizurával . . . Nagy gond: a zsírosodó haj Néhány tanács — szak­emberektől. Mindent ki le­het próbálni — csak abba nem szabad beletörődni, hogy ápolatlan, rendetlen fejjel szaladgáljunk egy életen át! 1. Minden frizura alapja a jó hajvágás, a megfelelő fa­zon. Akinek a haja gyorsan zsírosodik, nagyon egyszerű, sajátkezűleg elkészíthető fri­zurát készítessen, jó szakem­berrel. A sasson hajvágás persze nem minden hajat va­rázsol újjá, van, akinek csak a hajcsavaró segít. Egy házi hajcsavarási trükk: készítsünk papírból hajcsavarót, és szárazon, de jó szorosan csavarjuk be ha­junkat, a csavaróként hasz­nált papírcsíkokat a tincsek tövében kössük össze, majd negyedóráig hajszárítóval melegítsük. Friss, lágy hul­lámokba fésülhetjük utána hajunkat. 2. A legnagyobb gond, hogy milyen gyakran mossuk ha­junkat, s nem is csoda, hogy éppen ebben térnek el a vé­lemények. A legtöbb bőrgyó­gyász azt állítja, hogy a túl gyakori hajmosás csak még több faggyútermelésre ösztö­kéli a fejbőrt, izgatja a haj­hagymát. Mások szerint akár naponta is lehet a hajat mos­ni, ha okosan csináljuk. Mivel az előbbi látható eredményt nem hoz, kísérle­tezzünk egyszer az utóbbi­val. Hogyan kell „okosan” ha­jat mosni? Először is: soha nem sza­bad a sampont hígítás nélkül, töményen használni — saj­nos, hogy ezt nagyon sok fod­rászatban sem tudják. Más­részt: aki gyakran mos ha­jat, mondjuk két-három na­ponként, az nagyon-nagyon kevés sampont használjon, illetve: hetente csak egyszer mosson igazán alaposan ha­jat. Rendkívül fontos a jó öb­lítés, ne maradjon sampon a hajon fejbőrön. Ezt úgy ér­hetjük el, hogy az először bő vízben (lehetőleg zuhany-ró­zsával leöblített hajat, kis szünetet tartva, átdörzsöljük kezünkkel, mintha mosnánk, s az így fellazított sampon­maradékot újból alaposan öb­lítsük le. Az öblítővíz mindig kellemes langyos, de ne túl meleg legyen. 3. Általában jót tesz a haj­nak, ha esténként átkeféljük, visszanyeri rugalmasságát, fényes lesz — de nem így a zsíros haj! A fejbőrről, a haj­tövekről az egész haj koro­nára átvisszük a zsírt, s ma­ga a kefe-masszírozás sem hasznos, ne tegyük hát! A tapasztalatok szerint a tartóshullám (dauer) használ a zsírosodó hajnak, de érde­mes a különféle gyógypako- lásokat, gyógysamponokat és hajszeszeket is kipróbálni. 4. Nem mindenkinek ro­konszenves ez az állítás, de kísérletekkel igazolt tény, hogy egyetlen cigaretta fél óráig megkétszerezi a bőr (és a fejbőr) faggyútermelését. A nikotin érszűkítő hatása ismert, s a hajszálerek ártal­mát megsínyli a fejbőr, a hajhagymák is. Érdemes ezen elgondolkodni, erős dohányo­sok! És zárszóként: kiment a divatból a paróka, „gyors se­gítségnek” marad a sapka, turbán, kendő vagy télen a kucsma, amely „ápol és elta­kar”. Ebből csak annyi az igaz, hogy eltakar, viszont nem ápol. A gyorsan zsíroso­dó hajnak levegőre és nap­fényre van szüksége, a szoros fejfedő alatt még hamarabb zsírosodik. Sz. M. A discóban Világszerte a fiatalok új divatja van kiala­kulóban. A farmer viselet lassan „kikopik” a délutáni vagy esti szórakozáshoz eddig viselt szerepéből. Elegáns, de érdekes divatra vágy­nak a fiatal lányok, félretéve a slampos, hánya­veti öltözködési formákat. A divattervezők fé­nyes, csillogó anyagokból ajánlják legújabb kreációikat. Ezekből adunk ízelítőt. A fonto­sabb kiegészítő tartozékokból is bemutatunk néhányat. 1. A trapézvonalú, elöl merészen nyitott szö­vet- vagy selyemszoknyához, pici mellényszerű blúzt ajánlunk, fehér, arany csíkozású selyem­ből. A puhán kidolgozott „hónalj” táska,, szí­nes selyemből otthon is összevarrható. Sötét harisnyanadrágot ajánlunk hozzá. 2. Bővonalú, japán szabású, szoknya-blúz, amely hasonló zsánerű anyagból készült, széles, dupla övvel hangsúlyozva a derékrész. A kazak hatású felsőrészhez legjobban illik az egyenes, szűk nadrág. A. A szoknya derekát sodrott zsinórövvel át­tekerhetjük, a végére apró gyöngyből varrha­tunk végződést. B. „DISCÓ”-táska, kislemez nagyságú, vállra akasztós, készülhet két színből, bőrből vagy posztó anyagból, ez utóbbit gyöngyökkel „fénye­síthetjük”. C. Kétféle lakkszandált mutatunk be, ezek il­lenek a DISCÖ ruhákhoz. D. A széles selyem öv, amely kb. 2,50 m hosz- szú, elölről hátra, masnira kötve. 3. Gloknis szatén selyemszoknya, bevágott zse­bekkel, mintás brokátból az erősen kivágott felsőrész. 4. Könnyű, vékony selyem jerseyből készült kétrészes ruha, igen nagy bőséggel. A felsőrész derékban gumizott és masnival megkötve vég­ződik, így szabályozható. 5. Mintás selyemből készült tunika, ragián- szabasú ujjakkal, derékban gumizással. Selyem­vagy jerseynadrággal, vagy egyenes, szűk szok­nyával egészíthető ki. 6. Gouvré szoknyához — amely majdnem bo­káig érő is lehet —■ jól illik a fémszálas puló­ver és kardigán. Viselik csipkéből is az esti al­kalmakra való pulóvert, kardigánt. Nádor Vera Madár János: Hóember Vasfazékhoz, szólok szénhez, beszélek a seprűnyélhez... A hóember jó barátom. Én öt soha meg nem bántom. Ötletek dugóból Gyerekszobába, előszobába készíthetünk különleges „fa­liújságot”, ha összegyűjtünk, vagy a háztartási boltban vásárolunk megfelelő meny- nyiségű parafa borosüveg- dugót. Kemény műanyag­lapra vagy pozdorjalapra EpokiittaL szorosan egymás mellé felragasztunk külön­böző keresztmetszetű, harma­dában karikára vágott dugó­szeleteket. Amikor megszá­radt, megtapadt, a falra erő­sítjük. (40x60 centiméteres alap-lapra kb. 250—280 da­rab dugó szükséges.) De készíthetünk másképp is „falborítást” parafadugó­ból: hosszában kifúrjuk és damilszálra felfűzzük, a meg­felelő szélességet kiszámítva. Több ilyen „dugóláncot” egymás mellé helyezünk egy pozdorjalapon és epokittal felragasztjuk. Térelválasztó is készülhet parafadugókból, néhány száz irodai gépkapocs segítségé­vel. A gémkapcsok hosszab­bik, behajlított szárát „ki­nyújtjuk” és beleszúrjuk a dugóba, majd az összehajtva maradt gémkapocsrészhez egy ugyanígy készített, gém­kapoccsal már felszerelt du­gót akasztunk. A megfelelő hosszúságú füzérekét lécre akasztjuk, és a lécet erősít­jük a szoba mennyezetére. Hogy könnyen tisztítható legyen, tanácsos a dugókat színtelen lakkal bevonni, esetleg olcsóbb hajlakkal be­szórni. KISIERMH.0K, K'PWH Készülés a tavaszra Bár a kert még legtöbb helyen fagyos, havas, a télutó már nem a pihenés ideje, sőt, tennivalók özö­ne sürgeti a kertészkedő embert Sok ^indent most kell előkészíteni, meggon­dolni, eltervezni, beszerez­ni, hogy mire kinyílik az idő, felenged a föld, azon­nal munkához láthassunk. Akárcsak kedvtelésből, akár piacra is termelünk, el­engedhetetlen, hogy át ne gondoljuk: mit, hogyan és mivel kívánunk a kertben termelni. Hasznos, ha elő­vesszük a papírt, ceruzát, s így osztjuk be a területet, mikor, melyik területre mit vetünk, ültetünk. Jó emlékez­tető az egyszerű rajz év köz­ben is, de még jövőre is hasz­nát vehetjük. Tájékoztatásul közöljük, hogy a szakkönyvek egy 4— 5 tagú család ellátására zöldségfélékként milyen terü­let beültetését javasolják. Zöldségféle: Termés­mennyiség: Szükséges terület (m2): Paradicsom 100 kg 80 Paprika 500 db 15 Zöldborsó 20 kg 40 Zöldbab 20 kg 40 Karaláb (korai) 100 db 8 Uborka 20 kg 10 Vöröshagyma 50 kg 40 Fokhagyma 3 kg 4 Sárgarépa 30 kg 40 Petrezselyem 20 kg 30 Fejeskáposzta (kései) 50 kg 20 Egyéb zöldségek 35 kg (Virág 50 Géza adatai) Miért Túr a Túr? Hol volt, hol nem volt, a nagy he­gyen innen, a kerek erdőn túl, de nem is túl, hanem a kerek erdő kellősköze­pében élt egy csíkos kismalac. Ez a kis­malac. Ez a kismalac azonban más volt, mint csíkos hátú testvérei. Naponta el- csavargott, hiába kérték, hogy ne men­jen messzire, biz a szép szó nem hasz­nált. Majd elfeledem, hogy ez a kisma­lac nagyon szeretett turkálni. Túrt, túrt, szüntelen. A fák hiába kérték, hogy tövük alatt ne turkálja ki a föl­det, mert már régen nem esett eső, igy gyökereikből elpárolog a maradék víz, s ők szomjan pusztulnak. Vaddisznó­mama szigorúan megtiltotta, hogy a fák alját kiturkálja, hanem máshol, az avar alatt keressen tavalyi makkot. A kismalac elhatározta, hogy világgá megy. Ott aztán azt csinál, amit akar. Nem fogják mindig szidni, korholni ál­landó rosszálkodásáért. Egy kora haj­nalban, amikor még a nap is csak nyújtózkodott az ég alján, a kismalac óvatosan, lopakodva, nehogy felébressze mamáját és testvéreit, elindult világ­gá. Amerre ment, mindenütt árkok, gödrök jelezték útját. Ahogy így turkál, hát látja, hogy a fák között egy anyóka rozsét gyűjtöget. Az anyóka, mikor" ősz- szeszedett egy ölrevaló rozsét, odaszólt a kismalacnak: — Kismalac, szépen kérlek, gyere segítsd fel a hátamra a rozsét! — Vedd csak fel a hátadra magad! Miért szedtél annyit, hogy nem bírod? Különben sem érek rá. Turkálok — je­lentette ki a kismalac. — Megállj, megbánod még ezt! — szólt az anyóka, s azzal már el is tűnt a fák között. A kismalac csak turkált tovább, s haladt előre. Ment, míg egy másik tisztásra nem ért. Hát ott egy másik anyóka is rozsét gyűjtögetett. Na, több sem kellett a malacnak. Már mesz- sziről röfögte. — Hiába is kérlelsz, úgysem segítek feladni a hátadra a rozsét! — Megállj, kismalac, megbánod ezt még — mondta az anyóka, azzal ő is eltűnt a fák között. A malac pedig turkált tovább. Amer­re csak elhaladt, panaszkodtak a fák, siratták a szétrágott gyökereiket. Így ért az erdő széléhez. Az erdőn túl fe­kete földek, szép vetések sorakoztak. Az erdő szélén egy kunyhó állt. Egy­szerre csak kilép belőle egy anyóka, s így szól a kismalachoz: — Kismalac, gyere segíts! Tudom, hogy szeretsz jó mélyre túrni. Kérlek, túrj le nekem jó mélyre, hogy vizet kaphassak, mert, a kutam kiszáradt, s víz nélkül szomjan halok. —■ Hogy is ne! .— röfögte a kismalac. — Majd bolond leszek — mondta, s már indult is a csábítóan zöld vetések felé. Ebben a pillanatban az anyóka gyö­nyörű szép tündérré változott, s így szólt: — Gonosz a lelked, kismalac! Há­romszor nem segítettél nekem, és ha­talmas károkat okoztál az erdőben. Go­noszságod, önzésed határtalan. Így arra ítéllek, hogy sohase nyughass! Csak túrj szüntelenül, de már nem a magad kedvére, hanem a fák, a növények s az emberek örömére. Innen az erdőtől kezdj el túrni, s addig túrj, míg csak egy nagy folyóhoz nem érsz. Mert víz kell itt minden élőlénynek. Csak ha odaérsz, akkor oldódik fel a varázslat! — mondta a tündér. Varázsszavára a kismalac jó mélyen túrni kezdett, s ahogy haladt előre, maga mögött mély csatornát hagyott. Ezért olyan mély a Túr és keskeny is, mert egy kismalac túrta. Aki nem hiszi, járjon utána. Budaházi István (Rajz: Pozderka Katalin) A fenti adatok — amelyek természetese^ csak irányszá­mok — alapján előfe kiszá­míthatjuk, hogy milyen és mennyi magot, trágyát, mű­trágyát, növényvédő szert szükséges vásárolnunk. A te­rület felosztásánál és a be­szerzéseknél is figyelembe kell vennünk az egyéni kí­vánságokat, valamint azt is, hogy szándékozunk-e vala­miből eladásra is termelni. Ilyen esetben nagyon hasz­nos, ha tájékozódunk a vár­ható piaci helyzetről, megtu­dakoljuk, hogy az áfész vagy a tsz milyen árura köt ter­melési szerződést. Kisterme­lőknek mindenképpen érde­mes a szerződéses termelés adta előnyöket: az értékesí­tési biztonságot és egyéb, rendeletekben biztosított ked­vezményt kihasználni. Ha a termelési tervünk már elkészült, ne késleked­jünk minden szükségeset most beszerezni. Gondoljunk arra, hogy a Vetőmag- és Gazdaboltokban télidőben nincs tolongás, sorbaállás nélkül, sokszor a tavaszinál is nagyobb készletből válo­gathatunk. (Jól válasszuk meg a termeléshez a fajtá­kat. A helyi éghajlatot nem kedvelő, talajunkat nem jól tűrő fajták csak kudarc for­rásai lehetnek. Amennyiben még kevés a saját tapaszta­latunk, ne restelljük megkér­dezni a szomszédot, vagy más, kertészkedéssel régeb­ben foglalkozót.) Gondozzuk, készítsük elő szerszámainkat. Ne idegen­kedjünk az erőt-időt kimélő újdonságoktól. Gyomborot­vákkal, csuklóskapákkal, kul- tivátorokkal gyorsabban, ki­sebb fáradtsággal dolgozha­tunk. Megkezdhetjük a palánta­nevelést, ha van megfelelő berendezésünk. (Fűtött ágy, fóliasátor, esetleg napos, me­leg üvegezett veranda.) Meg­felelő berendezés, körülmé­nyek híján nem érdemes erőltetni a vetést, mert a sö­tét, alkalmatlan helyen ne­velt kis növények a kiülte­tés idejéig elvékonyodnak, megnyúlnak, ezekből érdem­leges termésre nem számít­hatunk. A végére hagytuk, de rend­kívül nagy fontosságú az ol­vasás, a szakkönyvek, folyó­iratok forgatása. Februárban a Mezőgazdasági Könyvhó­nap alkalmából is sok hasz­nos, új könyv jelent meg, s ezek mind kibővítik ismere­teinket. Sok helységben mű­ködik kertbarátkor is. Ren­dezésükben előadásokat hall­gathatunk. Ismerkedjünk meg e hasznos mozgalom tagjaival, tőlük magvakat, eszközöket és tapasztalato­kat szerezhetünk. Horváth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom