Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

„„.SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Tanácstag és közélet Szerteágazó és felelősség- teljes a tanácstagok munká­ja, akár a választókerületek­ben, akár a tanácsi testüle­tekben végzik. Ez a válasz­tók bizalmán alapuló, meg­tisztelő funkció olyan embert kíván, aki munkáját teljes odaadással és kellő felké­szültséggel képes ellátni. Általános tapasztalat, hogy a majdnem 70 ezer tanácstag többsége tisztában van ezek­kel a követelményekkel. Ezt igazolja mindenekelőtt műkö­désük szemmel látható ered­ményessége, s a lakosság ér­tük érzett bizalma, megbe­csülése. S valamiért még sincs minden rendben. Aligha véletlen, hogy az utóbbi idő­ben egyre több helyen látják szükségesnek a tanácstagi, il­letve testületi munka haté­konyságának megvizsgálását. S a vizsgálatok valóban arra utalnak, néhol mintha alább­hagyott volna a tanácstagok . lendülete. Egy részük időköz­ben elfáradt, elbizonytalan­kodott; a testületi ülésekről is elmaradoztak, de aki el­megy, az se játszik komoly szerepet a döntések megho­zatalában. Ugyanígy egyes választókerületekben is érez­hetően lazult a tanácstag és f a lakosság kapcsolata. A jelenlegi annál is figye­lemre méltóbb, mivel az 1971- ben hozott tanácstörvényt kö­vető években épp a helyi közélet nagyarányú fellendü­lésének lehettünk tanúi, s most ezt a biztató ívet fe­nyegeti törés. Igaz, ma már az okokra is következtethe­tünk. Az 1980-ig meghosszabbí­tott választási ciklus kétség­telen egyfajta fáradtságot idézett elő a tanácstagság kö­rében. Sokan megöregedtek, elhaláloztak. Ez végül is ter­mészetes folyamat, s az idő­közi választásokkal rendezni lehetett a sorokat. Nagyobb probléma ennél, hogy a meg­torpanás főleg azoknál mu­tatkozik, akik tulajdonkép­pen már a megválasztásuk : idején sem lehettek minden szempontból alkalmasak er- s re a jelentős társadalmi fel­adatra. Néhány év múltán ; ide vezetett a felületes jelö- ; lés, a túlzott „statisztikai” jj szemlélet. Ez a mulasztás, ; sajnos, már csak a következő j választáskor korrigálható. Az okok másik része a tes­tületi ülések előkészítésével és lebonyolításával, illetve a tanácstagok jelzéseinek, ja- vaslatainak további sorsával kapcsolatos. Mindinkább sza­porodik az ülések napirend­jének a száma, egyre vasko- sabbak a szakigazgatás által készített előterjesztések, ame­lyeket elönt a „szakzsargon”, az adathalmaz, s rendszerint valamennyi testületi szerv­nek foglalkoznia kell velük. A tanácstagok tehát joggal panaszkodnak itt is — ott is arra, hogy ezt a nagy elfog­laltságot —- hiszen nemegy­szer több társadalmi funkciót is betöltenek, — már nem győzik energiával és idővel. Ugyanakkor azokkal a té­mákkal nem mindig találkoz­nak, amelyeket korábban a lakosság kérésére ők javasol­tak. A vizsgálódások azonban az aktivitás csökkenésének egyéb összetevőit is — a haj- szoltabb magánélet, az infor­mációáradat befogadásának korlátozottságát stb. — nap­fényre hozták és ez már ön­magában is jelentős lépésnek tekinthető a kibontakozás út­ján. Persze, azért még szá­mos teendő vár a politikai, állami és társadalmi szervek­re, hogy a helyi tanácsi köz­élet mindenütt újult erőre kapjon. N. G. Közös a felelősségünk a gyermekekért TANÁCSKOZTAK A MEGYE ÚTTÖRÖVEZETÖI Tegnap, az MSZMP megyei bizottságának sáékházában Szolnok megye úttörővezetői, a VII. Országos Űttörővezetői Konferencia előtt számot ad­tak az eddig végzett munká­ról. A tanácskozáson részt vett Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Barta László, a megyei ta­nács elnöke, Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Szebeni Győző, a Magyar Út­törők Szövetsége Országos Elnökségének tagja, Nyitrai István, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára. A több mint kétszáz kül­dött és meghívott már előze­tesen tanulmányozhatta a konferencia írásos dokumen­tumait, amelyekhez dr. Föl- dy Dánielné megyei úttörő­elnök fűzött szóbeli kiegészí­tést. Köszöntő szavai után ar­ról beszélt, hogy közös fele­lősség fűzi össze mindazokat, akik részt vállalnak az orszá­gos konferenciát- előkészítő tanácskozássorozat munkájá­ból. Az úttörővezetők VI. orszá­gos konferenciája óta eltelt három esztendőről többek kö­zött a következőket mondta: — Az úttörőszövetség tevé­kenységének feltételei to­vábbjavultak, erősödött a tár­sadalom részvétele a gyerme­kek szocialista nevelésében. A párt határozatai — ifjúság­politikai, oktatáspolitikai, közművelődéspolitikai, az út­törőszövetség munkájára vo­natkozó — a társadalom fi­gyelmét fokozottan a gyerme­kek ügye, a nevelésükben ér­dekeltek munkája felé for­dította. A párt szervezetei eredményesen tevékenyked­tek a társadalom, a felnőttek, a szülők szemléletének for­málásában. Kedvezőnek ítélte azt a vál­tozást, amely a KlSZ-szerve- zetek, a felnőttek, a pedagó­gusok és a mozgalom közötti viszonyban bekövetkezett. A társadalmi összefogást új út­törőtáborok, csapatotthonok, (Folytatás a 3. oldalon.) Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a 3/1976-os szá­mú NET határozatnak a Bé­ke és Barátság Érdemrend adományozási feltételeire vo­natkozó részét. Hozzájárult az Elnöki Tanács, hogy ki­tüntetéses doktorrá avas­A vízgazdálkodás elmúlt évi eredményeiről, a jövő fel­adatairól tárgyaltak tegnap délelőtt a megyei pártbizott­ságon az Országos Vízügyi Hivatal, a Szolnok megyei pártbizottság, valamint a Szolnok megyei Tanács kép­viselői. A tárgyaláson részt vett Andrikó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Barta László, a megyei ta­nács elnöke és dr. Illés György, az OVH elnökhelyet­tese. A tanácskozáson, amelyet Andrikó Miklós vezetett, elő­ször Ulveczki Tibor kapott szót. A megyei tanács elnök- helyettese szóbeli kiegészíté­sében értékelte a belterületi vízrendezés helyzetét, majd elmondta, hogy elkészültek a mintegy 1,3 milliárd forintba kerülő szolnoki szennyvíztisz­tító tervei. A későbbiekben Ulveczki Tibor az ár- és bel­vízkárokról beszélt. Megem­lítette, hogy a megyében a kettős hasznosítású csator­nák 480 kilométert tesznek ki, s ez sokat ront az amúgy sanak négy végzős egyetemi hallgatót, alkik középisikolai és egyetemi tanulmányaik során kiváló eredményt ér­tek el, és példamutató ma­gatartást tanúsítottak. Az Elnöki Tanács ezután bírá­kat választott meg és men­tett fel, végül egyéb folya­matban levő ügyekben dön­tött. se rózsás helyzeten, hiszen az öntözésre és a vízelvezetésre szolgáló létesítmények egyik célt se szolgálják igazán. A belvíz a tiszafüredi járásban pusztít a legtöbbet, ám az egész megye veszélyeztetett, úgyhogy itt a lehető leggyor­sabban meg kell találni a végső megoldást. Dr. Illés György válaszá­ban kijelentette, hogy az Or­szágos Vízügyi Hivatal támo­gatja a Szolnok megyei el­képzeléseket, s amíg rajtuk múlik, abban segítségre is számíthatunk. A kérések egy részének azonban már csak a VI. ötéves tervben tudnak eleget tenni, már csak azért is, mert néhány beruházás befejezése is akkorra Várha­tó. Andrikó Miklós zárszavá­ban köszönetét mondott a víz­ügyi szerveknek az árvíz ide­jén tanúsított pontos, szak­szerű munkáért, majd a ta­nácskozást hasznosnak minő­sítve berekesztette a tárgya­lást. Hazánkba érkezett az iraki alelnök Tegnap hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett Taha Muhieddin Maaruf. az Iraki Köztársaság alelnöke, Gáspár Sándornak, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöké­nek meghívására. A magas­rangú vendéget és kíséretét — köztük dr. Sadan Hamma- di külügyminisztert — a Fe­rihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, Púja Frigyes külügy­miniszter, valamint az Elnö­ki Tanács, a kormány szá­mos tagja, társadalmi és kul­turális életünk több neves személyisége köszöntötte. Az iraki vendégek fogadásán je­len volt dr. Gonda Lajos, ,a Magyar Népköztársaság bag­dadi nagykövete, Shukri Sabri Amad, az Iraki Köztár­saság budapesti nagykövete. Taha Muhieddin Maaruf délután a Hősök terén meg­koszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúzást követően az iraki alelnök a Parlamentben látogatást tett Gáspár Sán­dornál. A Nándorfehérvári teremben lezajlott találkozón jelen volt Púja Frigyes, dr. Gonda Lajos, valamint dr. Szadun Hammadi és Shukri Sabri Ahmad. A megbeszélés után az Országház Munkácsy termében Gáspár Sándor és Taha Muhieddin Maaruf ve­zetésével megkezdődtek a hivatalos magyar—iraki tár­gyalások. Gáspár Sándor este a Par­lament Vadász 'termében va­csorát adott vendége tiszte­letére. Egyeztették a vízgazdálkodási terveket Szolnokon, a Hősök téri emlékműnél az MSZMP megyei bizottsága képviseletében Mohácsi Ottó és Nagy Miklós helyezett el koszorút A Szovjet Hadsereg és Hadiflotta napján Koszorúzás és ünnepi csapatgyűlés Országszerte megemlékeztek tegnap a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta meg­alakulásának 61. évforduló­járól, s tegnap reggel ebből az alkalomból a Gellérthegyi felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással fel­vonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját, és koszorúzási ünnep­séget rend.eztek. Az évforduló alkalmából a Szovjetunió budapesti nagykövetségén fogadást ad­tak, amelyen részt vett Ko­rom Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Borbándi \János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A fogadáson részt vett Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe, Jurij Naumenko ve­zérezredes, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvi­selője, s Fedot Krivda. ve­zérezredes az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli had.seregcsoport pa­rancsnoka. Szolnokon, a Munkásőr úti temetőben, a szovjet katonai síremléknél tisztelegtek a megyeszékhely párt, állami és tömegszervezeteinek kép­viselői a Vörös Hadsereg és Hadiflotta megalakulásának 61. évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédet Varga Sán- dorné, az MSZMP Szolnok városi végrehajtó bizottságá­nak tagja, a Papírgyár párt- bizottságának titkára mon­dott. Ezután koszorúkat he­lyeztek el a síremléknél. A városi pártbizottság képvi­seletében Sándor László el­ső titkár tisztelgett. Délelőtt 10 órakor a Hő­sök terén, a felszabadulási szovjet hősi emlékműnél tar­tottak megemlékezést. Léder László rendőralezredes, a Szolnok Járási-Városi Rend­őrkapitányság vezetője mél­tatta a Vörös Hadsereg és Hadiflotta több mint hat év­tizedes múltját, hősi harcait. Ezután az MSZMP megyei bizottságának nevében Mo­hácsi Ottó megyei titkár és Nagy Miklós, a megyei párt- végrehaj tóbizottság tagja helyezett el koszorút az em­lékműnél. Őket követte á hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet csapatok, a megyei tanács, az SZMT. a KISZ megyei bizottsága, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a fegyveres tes­tületek, az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat MSZBT- tagcsoportjának küldöttsége, végül a lakosság helyezte el a megemlékezés virágait az emlékműnél. Ünnepi csapatgyűlést ren­deztek tegnap a szolnoki Kilián György Repülő lifű- szaki Főiskolán a fegyver­barátok köszöntésére. Az ün­nepséget Zsemberi István ezredes, főiskolai parancsnok -helyettes nyitotta meg. Kö­szöntötte a mindig segítő­kész szovjet barátokat és szövetségeseket. Ezután Ma­tyók István alezredes méltat­ta az évforduló jelentőségét. A MEZŐGÉP kecskeméti gyárában külföldi licensz alapján készítik a RAU-kombinát nevű mezőgazdasági gépcsaládot. A korábban importból vásárolt - sima, egyenletes talajt biztositó - magágyelőkészitő gépből az idén kilencszáztizen- ötöt gyártanák. A képen: A RAU-6 talajművelő kombinátor összeszerelése A megyei úttörővezetők konferenciájának elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom