Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 18. A COCA-COLA Pemberton csodaszere Kínában A sötét színű szénsavas italt már akkor ismertük, amikor még a hazai boltokban nem jelent meg a sajátos formájú üveg. Moldova György egyik novellájában írja: egy hajdanvolt főiskolai könyvtárosnő szerint Hemingway hősei „coca- cola mámorban fetrengenek”. Akkor - jegyzi meg Moldova - úgy gondolták, hogy a kóla „erős pálinka mint a rosztop- csin vagy a benyovka”. Azóta persze nálunk is megismerték ezt az üdítő italt, vannak hívei, talán szenvedélyes fogyasztói is, de kevesen gondolnak arra, hogy amikor jenjeit kólát isznak, egy amerikai óriásmonopólium termékét fogyasztják. Cola és Coca=7X A habzó ital közel száz- esztendős. Egy John Pemberton nevű atlantai gyógyszerész 1886-ban állította elő — fejfájás és szédülés ellen. Az alapanyagok között szerepelt az afrikai cola dió és a dél-amerikai coca növény is, ezek lettek a Pemberton- féie csodaszer névadói. Az eredeti recept a ,.7X” azóta sem változott, a coca-cola szirupjának összetétele szigorúan őrzött titok. Állítólag csupán két mérnök ismeri, s a leírást egy atlantai bank páncélszekrényében őrzik. A hasonló italok megjelenése azonban arról árulkodik, hogy a konkurrencia közel jutott a titok megfejtéséhez. Valószínűnek tartják, hogy az élénkítő hatást a cola és a coca fejti ki, a sajátos íz pedig vanília-cu- kor-levendula és citrom keverékének köszönhető. A Coca-Cola Company székhelye ma is a georgiai Atlanta. A jellegzetes formájú palackot 1916-ban tervezték meg, azóta a coca-cola reklámok millióit helyezték el az Egyesült Államokban és a világ 140 országában. A cég maga csupán a gyártási előírásokat, a coca- cola sűrítményt bocsátja a helyi gyárak rendelkezésére. Az italt természetesen a helyi kereskedelem forgalmazza, az atlantai központ viszont hozzájárul a kezdeti beruházásokhoz. A Coca- Cola Company és a koncesz- sziósok szerződései — írta a párizsi Le Monde — az államközi megállapodásokra emlékeztetnek. Hosszú időre — 10—20 évre — kötik őket, s a koncessziósok kötelezettséget vállalnak, hogy nem dolgoznak a versenytársak számára, és szigorúan betartják a gyártási szabályokat. A reklámszakma egyetemein alaptantárgynak számít a cég eladási stratégiája. A Coca-Cola ugyanis elsősorban ennek köszönheti sikerét. Nem csupán egyszerű hirdetési fogásokhoz folyamodtak. A második világháború alatt az atlantai központ felismerte a nagy lehetőséget, s a cég akkori elnöke úgy döntött: minden GI bármely hadszíntéren le gyen is, 10 centért hozzájuthat az üdítő léhez; s gondoskodtak is arról, hogy az amerikai katonák valóban részesülhessenek a kóla élvezetéből. Egyenruhába öltözött Coca-Cola ügynökök kísérték a csapatokat és 64 tábori töltőüzemet hoztak létre. Az eredmény: a világban kialakult a kép: az amerikai olyan ember, aki rágógumit rág és coca-colát iszik. A háború utáni években a Coca-Cola Company mind az öt kontinensre kiterjesztette tevékenységét. 1977-ben a cég forgalma 3,7 milliárd dollár volt, s ennek 44 százaléka külföldről származott. A 35 ezer alkalmazott nagyobb része is az USA-n kívül dolgozik, ezek főleg a „7X”-t gyártják. A cég ma már nem csupán a barna italt állítja elő; nagy citrus- ültetvényei vannak, műanyaggyárai, s foglalkoznak tea- és kávéforgalmazással is. Az utóbbi időben — írta a minap a nyugatnémet Handelsblatt — felvásárolták a Taylor Wine Company-t, s teljes reklámapparátusukat az olcsó kaliforniai konzum- borok népszerűsítésének szolgálatába állították. Nem éppen az eredeti üzletággal kapcsolatos, hogy a cég 1970 óta egy tengervíz-sótalanító berendezéseket üzemeltető hálózatot is fenntart. Ekkor vásárolták meg ugyanis az Aqua Chem céget, amely ma 35 Országban van jelen. Cukor és Pepsi Persze nem felhőtlen a Coca-Cola ege sem. A huszas évek óta zavaró tényező a legnagyobb konkurrens: a Pepsi. A nagy versenytárs sajátos stratégiája: engedi, hogy a Coca-Cola előkészítse a terepet, s amikor elterjed az adott országban a kólafogyasztás, behatol a piacra, s elhódítja annak 20—30 százalékát. Egy másik aktuális problémája a cégnek a cukor. Két okból is gond ez az atlantai központnak. Először is azért, mert a fogyni- vágyók milliói feladták az üdítő ital fogyasztását, s közben erősen ingadozott is a cukor ára. A Coca-Cola megpróbálkozott a szacharinos készítményekkel. Ezt az édesítőt azonban az USA-ban betiltották. Jelenleg nagy kutatói apparátust foglalkoztat a cég az édesítő-probléma megoldására, több, mint 12 millió dollárt fordítva e célra. Természetesen ezekkel a gondokkal bajlódik a Pepsi is. Éppen ezért a két cég közötti küzdelem áttevődött az új piacokért folytatott harcra. A Pepsi-Cola cég a hetvenes évek elején jelentős területeket hódított meg, s elsőként tört be egy olyan óriási piacra, mint a Szovjetunió. Ebben nem utolsó sorban az segítette, hogy első számú ügynökéül szegődött Richard Nixon akkori elnök, akit a cég jelentős pénzeszközökkel segített választási hadjárataiban. Ugyanakkor a Pepsi hajlandó volt arra, hogy a szovjetekkel kompenzációs üzletet kössön, azaz a két töltőüzemért és a gyártási eljárásért cserébe vállata a márkás orosz vodkák észak-amerikai forgalmazását. Segítség Carternek Az utóbbi két évben azonban ismét a Coca-Cola tört előre. Talán nem véletlen, hogy a georgiai származású Jimmy Carter igen szoros kapcsolatban van Paul Austinnal a cég főnökével, aki Georgia székvárosából Atlantából irányítja birodalmát. A Coca-Cola Company nem csupán anyagiakkal járult hozzá a volt georgiai kormányzó megválasztásához, de segítséget nyújtott neki a választási reklámhadjáratban is. Carter korábbi külföldi utazásait is a cég helyi ügynökei szervezték meg. A hála nem maradt el: a Fehér Hában Carterék beköltöztével a Pepsi automatákat Coca-Cola forrásokra cserélték. Sokan úgy vélik; e magas kapcsolatnak (és persze az újsütetű Peking—Washington barátságnak) köszönheti a Coca-Cola Company, hogy betörhetett a világ legnagyobb piacára, Kínába. Atlantában azonban józanul számolnak, s úgy vélik: a Coca-Cola Company számára nagyobb hasznot hozhat a moszkvai üzlet; a céget felkérték, hogy legyen az 1980-as olimpiai játékok hivatalos szállítója. Miklós Gábor Irán, gazdasági háttér XHBÁ) iTabrii .Reiaiyeiv Maragheh ) ««Sanandaj •TEHERÁN tVHasj'd \A\Sulejman UjA^H.h . Kerman SZAÜD ARÁBIA * Kóolap lelőhely Kóoi3|ve«tek ' - — Épülő kőolaj «/etek B • Köoiaj-finomito 0 Épülő köolaj-finomito j ■ Olajszállító tartaiytiajo (tanker ) fogadasara alkalmas kikötő Beludzí '^SJ.ucuh■pMAS-jV ímTrúguKWv Irán a politikai válság előtt a világ egyik legnagyobb olajtermelője és — exportőrje volt, naponta 6 millió barrelt termelt (1 barrel = 159 liter), s ebből 5 milliót exportált. Ezzel a világ 4. olajtermelője és 2. olajexportőre volt. Az exportált olaj nagy hányada Nyugat-Európába és Japánba irányult. Irán fedezte Izrael olajszükségletének 70, Dél-Afrikáénak 90°„-át. Mivel a kivitel csaknem teljesen az olaj exportját jelenti — s a sztrájkok következtében jelenleg még a hazai szükségletet sem tudják kielégíteni — az iráni gazdaság súlyos válságba került. Az iráni gazdaság egyik legfontosabb problémája a túlzott mérvű, kellőképpen át nem gondolt gyors ütemű iparfejlesztés. Az ilyen ütemű iparosítás nemcsak olajjövedelmeit emésztette fel, hanem külföldi hitelek felvételre is kényszerítette az országot. Közben az infrastrukturális hátteret nem biztosították a beruházásokkal párhuzamosan, ami zavarokat idézett elő a nyersanyag- és élelmiszer-ellátásban. Irán — a korábban élelmiszer-termelésben csaknem önellátó őrszág — közel 2 milliárd dollár élelmiszerimportra szorult. auszTRin Türelmetlen vezetők Nyomják a plakátokat, szövegezik a röpcédulákat, brosúrákat Ausztriában: gyakorlatilag már megkezdődött a választási kampány. Megszaporodott a munka valameny- nyi párt székházában, hiszen az eredetileg őszre kiirt parlamenti választásokat jóval előbb tartják. A kormányzó Osztrák Szocialista Párt vezetősége úgy döntött, hogy nem októberben, hanem már május 6-án legyen meg a szavazás. Türelmetlenek. Érdekes politikai-lélektani jelenséggel találjuk szemben magunkat. Mit tesz általában egy párt a nyugati világban, ha gyengén áll a szénája, ha úgy látszik, csökkent az ázsiója? Sürgeti a próbát? Gyors kenyértörésre viszi a dolgot? Papírforma szerint nem. Ellenkezőleg: a kezében lévén a hatalom, a törvényhozási többség felhasználásával igyekszik előnyösebb körülményeket teremteni, és amikor látja, hogy ismét maga felé fordította a közvélemény kegyeit, akkor írja ki a választásokat. Az osztrák szocialisták azonban akkor hozták előre az időpontot, amikor nyolc esztendős kormányzásuk legmélyebb pontján állnak. Két alkalommal is abszolút többséget kaptak az előző parlamenti választásokon, nyolc éven át egyedül kormányozhattak — igaz, mindössze három fős többséggel. Néhány hónap óta azonban népszerűségi görbéjük lefelé kezdett konyulni. Mandátumot vesztettek a bécsi és a stájerországi tartományi választásokon, s a többség szembefordult velük azon az őszi népszavazáson, amelyen egy atomerőmű üzembe állításáról kellett dönteni. A közvéleménykutatások szerint — olyan intézet fölmérése ez, amelyet „a szocialistákhoz közelállónak” minősítenek — ma nem áll mögöttük a többség. Ha úgy karácsony táján bonyolítják le a választásokat, 44 százalékot kapnak; jobboldali ellenzékük, az Osztrák Néppárt 39-et, és a harmadik parlamenti csoport, az Osztrák Szabadság- párt 4 százalékot. A többiek még nem döntöttek, hová csatlakoznak. 0 népszerűségi görbe A lépésnek két oka lehet. Vagy úgy véli a pártelnökség, hogy a hátralévő négy hónapban olyan kormányzási sikereket mutat majd fel, amelyekkel magához csalogatja a hiányzó 6—7 százalékot — vagy arra a következtetésre jutott, hogy őszig a helyzet csak romolhat, mindenekelőtt gazdasági nehézségek miatt. Következésképpen jobb mielőbb túllenni az ügyön, amíg még hatnak az elmúlt évtized sikerei. Nem mennek üres kézzel az osztrák szocialisták a választási küzdelembe. Miközben körülöttük (Nyugatra tekintve) csapkodtak a gazdasági-pénzügyi villámok, Ausztriában sikerült fenntartani a teljesnek nevezett foglalkoztatottságot, ami úgy két százaléknyi munkanélkülit jelent. Elviselhetőnek tartják a pénzromlás mértékét, (az ország előkelő, Svájc és az NSZK után a harmadik helyen áll); az eltelt években Ausztria gazdasága korszerűsödött, szociális intézkedéseket hoztak. A mérleg másik serpenyőjében viszont súlyos gondok találhatók, egyebek között a fizetési mérleg nagy hiánya, növekvő államadósság, valamint a baloldal által megfogalmazott tétel: a kormány intézkedései elsősorban a vállalkozók érdekeit szolgálják. fl kancellár álláspontja Két választási periódus alaposan elhasználhatja egy kormányzó párt tekintélyét — erre számít a jobboldali ellenzék, amely új, fiatal vezetőkkel áll csatasorba, igyekszik fölvenni a versenyt a nem új és nem fiatal szocialista pártelnökkel, dr. Bruno Kreiskyvel. Ő pártjának fő erőssége, a még mindig népszerű vezető, ő lesz most is választási motorjuk, ő húzhatja ki még egyszer szekerüket a kátyúból. Kreisky nagy nemzetközi tekintélyű politikus, a nyugat-európai szociáldemokrácia egyik neves személyisége, akinek az elmúlt évtizedben sikerült messze leköröznie — mind külpolitikai teljesítményeivel, mind otthoni reformpolitikájával — hazai ellenfeleit. A több mint ötven százalékból. amely legutóbb a szocialisták mögött állt, hat százalék csak őmiatta támogatta a pártot. Egyes kommentátorok az utóbbi időben arról írtak, hogy a 68 éves kancellár fáradt, beteg, nem kíván sokáig tisztében maradni. Ezt a jóslatot annyiban lehet módosítani, hogy (ezek az ő szavai) ha pártja ismét abszolút többséget kap. mégiscsak vállalja újabb négy esztendőre a kancellári tisztet. Tatár Imre Portugália Szavak és lenek olarizálódás: manapság ez a legjellemzőbb sajátossága az Ibériai-félsziget kisebb és szegényebb országának. Portugália gondjainak megszaporodása szükségszerű következménye volt a sokhónapos — tavaly nyártól decemberig tartott — kormányválság sajátos és egyáltalán nem megnyugtató megoldásának. * A reakciós erők széleskörű összefogása ugyanis — a Szocialista Párt gyengeségére építve — az 1974-es fordulat óta elért haladó vívmányok minél gyorsabb megsemmisítésére irányul. S nem is eredménytelenül. Január közepén például bejelentették, hogy az idén a béremelkedések nem haladhatják meg a 18 százalékot, mondván: különben nem lehetne ugyanennyire leszorítani az infláció ütemét. (A pénzhígulás: aránya jelenleg 22— 23 százalék körül van.) A bérek ennél kisebb méretű növelése egyértelműen a tömegek életszínvonalának további romlásával jár együtt. Márpedig Európa „szegény sarkában” már eddig is nyomasztó volt a legkisebb keresetű milliók helyzete. Ezt kiegészíteni még egy kis adóemeléssel, s máris készen áll a rövidtávú gazdasági program, amely a válság helyi kezelését a dolgozók zsebéből óhajtja finanszírozni. Természetes hát. hogy gyorsan nő az elégedetlenség a munkás- és szegényparaszti rétegekben. Annál is inkább, mert a jobboldali kormányzat és szövetségesei módszeres rohamokat indítanak az államosítások jelenlegi szint je „és a földreformból eddig megőrzött eredmények ellen. A kormány nem habozik erőszakot alkalmazni a földjeiket védő szövetkezeti parasztok ellen a délvidékeken, hogy a türelmetlen nagybirtokosok mielőbb visszakaphassák a közös tudajdonba és művelésbe vett gazdaságaikat. S aligha kétséges, hogy rövidesen újabb rohamok indulnak az állami tulajdonba vett üzemek minél • nagyobb hányadának „újratőkésítése” érdekében. S hogy mindezt még meg is koronázzák, már megszülettek a tervek az alkotmány megváltoztatására. A magát minden alap nélkül szociáldemokratának nevező, agresszívan jobboldali pártvezetése meghirdette a tőkés Európa leghaladóbb alaptörvényének gyökeres módosítását. Törölni szeretnék például a szocialista rendszer megvalósítására vonatkozó utasításokat. Mindezzel szemben sajnos aligha elegendő a dolgozótömegek ellenállása. A párt- politika szintjén kellene minél előbb és minél hatékonyabban szembeszegülni az elmúlt öt esztendő haladó folyamatait visszafordítani igyekvő erőkkel. Ebben ama még legnagyobb pártnak számító szocialistáknak kellene vezető szerepet játsza- niok. Soaresék kikényszerít- hetnék a parlamentben a jobboldali kormány megbuktatását. de nem merik, mert félnek az új választások kiírásától, az elképzelhető nagyarányú szavazatvesztés- től. így inkább hagyják, hogy a jobboldal fokozatosan felszámolja a baloldal által nehéz harcban elért forradalmi vívmányokat. zt és még sok mást is joggal vet a Kommunista Párt a szocialista vezetés szemére. Eddig hiába. Ma, amikor a portugál jobboldal egyre nyíltabban tör céljai felé. s a dolgozók ellenállása — sztrájkok, tüntetések, gyűlések ezrei bizonyítják — mind ha- tározottabbá, elkeseredettebbé válik, a Szocialista Párt tétlenül nézi az eseményeket. Ez pedig aligha marad számára következmények nélkül. A. K. Összeállította: Hajós László 1979 AMERIKAI VERSENYE. Az olaj- vagy a marhahúsárak emelkednek magasabbra?
