Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-14 / 37. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 14. Kommentárunk Francia vendég Moszkvában A szovjet főváros ma­gasrangú vendéget fogad Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter személyében, aki a szov­jet kormány meghívásá­ra tartózkodik Moszkvá­ban és akit —• nyilván­valóan a látogatás je­lentőségének hangsúlyo­zásaként — fogadott Alekszej Koszigin mi­niszterelnök is. A francia külügymi­niszter — régi, híres diplomatadinasztia sarja — a jótékony folyama­tosság jegyében folytat­ja megbeszéléseit And­rej Gromikóval, szovjet kollégájával. „A Párizs—Moszkva, illetve a Moszkva—Pá­rizs útvonal a békepoli­tika útvonala” — hang­súlyozta a vendég tisz­teletére adott ebéden Gromiko, Francois- Poncet pedig válaszában emlékeztetett arra. hogy „a Szovjetunió és Fran­ciaország kapcsolatai, amelyek állandó és ter­mékeny talajon fejlőd­nek, szilárdak”. Ami elhangzott, egyik részről sem tekinthető pusztán protokolláris udvariasságnak, hanem a több éves, gyümöl­csöző, kölcsönös erőfe­szítések elismerésének. Nem túlzás az a meg­állapítás, amely szerint az enyhülési folyamat első jelentős állomása a hatvanas évek közepén a szovjet—francia köze­ledés volt. Ez két nagy nép közötti hagyomá­nyos barátság felújítását jelentette új körülmé­nyek közöt. új. nagy le­hetőségek kezdetét je­lezve. Ami azóta történt, nemcsak a két ország kapcsolataiban, hanem nemzetközi mércével mérve is rendkívüli je­lentőségű. A két ország véleménye közel áll egy­máshoz számos fontos kérdésben. Ilyen az európai enyhülés és a béke jövője, a helsinki határozatok kiteljesíté­se. A kétoldalú kapcso­latok fejlődése sok szempontból példamuta­tó. Esztendők óta mű­ködik a két ország ve­zető személyiségeiből, szakminisztereiből álló úgynevezett nagybizott­ság, amely már eddig is a kooperáció számos formáját valósította meg. Ami ennél is lé­nyegesebb. a legmaga­sabb rangú vezetők kö­zött rendszeressé váltak a személyes találkozók, amelyek mindig meg­gyorsították a hasznos folyamatot. A külügyminiszter lá­togatásának egyik célja ezúttal is egy csúcsta­lálkozó előkészítése: Va­lery Giscard d’Estaing hivatalos látogatásra ha­marosan a szovjet fővá­rosba utazik, hogy ta­lálkozzék Leonyid Brezs- nyewei és munkatársai­val. Bazargan megalakította új kormányát (Folytatás az 1. oldalról.) ban — állapítja meg Vsze- volod Ovcsinnyikov, a Prav­da politikai szemleírója, a lap keddi számában. , — Ezek az események megteremtik az előnyös fel­tételeket az iráni nép sza­bad akaratnyilvánításához, ahhoz, hogy megvalósuljon az ország demokratizálását, az imperialista uralom alóli felszabadulást szolgáló prog­ram, amelynek alapján az ellenzék összekovácsalódott. „Érthető — írja a továb­biakban Ovcsinnyikov —. hogy áz iráni események for­dulata nem okoz örömet azoknak az imperialista kö­röknek, amelyek érdekében ez az ország olyan sokáig és kényelmesen egyesítette magában az olajszállító, a fegyverpiac és a „Perzsa­öböl csendőre” szerepét. Az amerikai imperializmus to­vábbra is lázas kísérleteket tesz arra, hogy valamilyen módon — a más országok belügyeibe való beavatkozás eszközeivel — megtartsa az ehhez a térséghez fűződő gazdasági és stratégiai érde­keit. Az iráni nép azonban igen jelentős lépést tett a monarchikus önkényuralom és a külföldi elnyomás alóli felszabadítás útján, azon az Niton, amely a független nemzeti fejlődés és társadal­mi haladás felé vezet. Az iráni nép és csakis ő hiva­tott dönteni saját sorsáról, csakis ő lehet országának, ter­mészeti kincseinek gazdája. Megengedhetetlen minden külföldi beavatkozás bel­ügyeibe — szögezi le vége­zetül a Pravda szemleírója. Carter elnök hivatalos de­rűlátásával szemben az ame­rikai kormánykörökben nagy az aggodalom, hogy az iráni változások további súlyos politikai, gazdasági követ­kezményekkel járnak az az Egyesült Államok, a nyu­gat számára. Washingtonban bizonytalanság tapasztalható, kormányforrások „igen ké­nyesnek” ítélik a helyzetet — jelentette kedden a CBS. A tv-hálózat szerint Carter elnök (hétfői sajtóértekezle­tén) mindenekelőtt azért tol­mácsolta barátságát, együtt­működési készségét az új iráni kormánynak, hogy véd­je a még ottmaradt hétezer amerikait és ösztönözze az A hivatalos látogatáson Pekingben tartózkodó Atal Bihari Vadzspaji indiai kül­ügyminiszter kedden délelőtt kétórás megbeszélést folyta­tott kínai kollégájával, Huang Huával a két ország Az Egyesült Államok új katonai tömb létrehozását tervezi a Közel-Keleten — állapítja meg a TASZSZ, az amerikai hadügyminiszter, Harold Brown közel-keleti kőrútjának amerikai sajtó- visszhangját elemezve. A Newsweek szerint Wa­shington Szaúd-Arábiának. Jordániának, Izraelnek és Egyiptomnak „az új közel- keleti - kommunistaellenes szövetségben” való részvétel szerepét szánja. A Newsweek Egyesült Államoknak szóló olajszállításokat. Carter nyilvános derűlátá­sát nem osztják külpolitikai és gazdasági elemzői, akik igen sok gonddal számolnak a következő hónapokban — írja a The Wall Street Jour­nal. Az iráni olajszállítások — még a legjobb esetben is — csak néhány hónap múl­va kezdődhetnek újra, a bo­rúlátóbbak szerint 1980 első negyede előtt semmi, vagy csekély iráni olajra lehet csak számítani. „Súlyos kárt szenvedtek az Amerikai Egyesült Államok érdekei a térségben” — kom­mentálta a helyzetet a Bal­timore Sun. A The Washing­ton Post szerint ostobaság volna azt remélni, hogy az Egyesült Államok újra olyan kapcsolatokat ápolhat majd Iránnal, mint a sah idejé­ben. aki „hasznos, megbíz­ható szövetséges volt”. A Magyar Népköztársaság elismerte az iráni ideiglenes kormányt. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­Ruhollah Moszavi Khomei­ni ajatollah 1902-ben a kö­zép-iráni Khomein-ben szü­letett. Apját az elnyomó Kádzsár-dinasztia rendszeré­vel való szembenállása mi­att megölték, amikor Ruhol- lah mindössze 9 hónapos volt. így őt bátyja Mortoza nevelte. Mortoza híres isz­lám tudós, jelenleg Qum-ban Irán második szent városá­ban él. Az imám Qum-ban fejezte be tanulmányait és hamaro­san az iszlám törvények és jogtudomány elveinek elis­mert tudósa lett. Etikai és erkölcsi előadásai mindig nagy hallgatóságot vonzottak. 1963 júniusában, amikor a sah hadserege egyetlen na­pon 15 ezer embert gyilkolt le, az ajatollahot néhány hó­napra bebörtönözték, majd nyolc hónapig házi őrizet­ben tartották. A sah Amerika-barát poli­tikájának éles elítélését kö­vetően Khomeini ajatollahot őrizetbe vették, és később titokban először Törökor­szágba, majd Irakba szám­űzték, ahol a palesztinai fel­kapcsolatait érintő kérdések­ről. Az Üj Kína hírügynökség közölte, hogy Hua Kuo-feng, a kínai államtanács elnöke, valamint Teng Ksziao-ping, az államtanács alelnöke is fogadja az indiai vendéget. megállapítja, hogy ennek a tömbnek kell ellensúlyoznia „Irán elvesztését”, mert ed­dig a sah rendszere szolgált az Egyesült Államok közel- keleti katonai-gazdasági ér­dekeinek letéteményeseként. A Business Week az ame­rikai kormány egyik szóvi­vőjére hivatkozva írja, hogy „a Közel-Keleten példa nél­küli katonai koalíció megte­remtésében ... Szaúd-Arábia pénze és Egyiptom ember­tartalékai játszanék a döntő szerepet”. iratban üdvözölte dr. Mehdi Bazargant, amelyben közölte, hogy a Magyar Népköztársa­ság elismeri az iráni ideigle­nes kormányt. Kedden újabb kormányok jelentették be, hogy elismerik az új iráni vezetés törvényes­ségét, vagy hajlandók fonto­lóra venni az elismerés lehe­tőségét. India kormánya táv­iratban üdvözölte és biztosí­totta támogatásáról Bazargan kormányfőt. A kínai sajtó kommentár nélkül adta hírül hogy a Baktiar-kormány megbukott, s „az államhata­lom a Bazargan-kormány kezébe került”. Ebből a meg­fogalmazásból megfigyelők szerint az tükröződik, hogy Kína gyakorlatilag hivatalo­san tudomásul vette az iráni rendszert. A nyugatnémet kormányszóvivő ugyanezen a napon arról tájékoztatott, hogy Bonnban Irán belügyi­nek tekintik a jelenlegi ese­ményeket, s remélik, hogy továbbra is fennmaradnak a két ország korábbi „kiváló kapcsolatai”. szabadító mozgalomnak adott támogatása miatt vált hí­ressé. Arra kérte híveit, hogy anyagi támogatással. vagy minden egyéb lehetséges módon segítsék a paleszti- naiak ügyét. Irakból szoros kapcsolatot tartott fenn az országon be­lül és kívül működő ellen­zékkel. Mindig bátorította harcaikat az iráni elnyomó rezsim által megtestesített külföldi beavatkozással és befolyással szemben. Ez volt az az időszak, amikor szá­mos iráni fiatal, vagy a ki­végzőosztagok előtt, vagy ut­cai harcokban halt meg, míg ezrek szenvedtek a SAVAK börtöneiben alkalmazott embertelen kínzások miatt. 1978 januárjában a tiltako­zás hulláma bontakozott ki Iránban. Gyakorlatilag mil­liók, az iráni nép többsége követte utasításait az elmúlt hónapok során. Tüntetése­ken, sztrájkokon és forradal­mi akciókon keresztül fejez­ték ki szembeszállásukat a monarchia társadalmi rend­szerével szemben és követel­ték az iszlám köztársaság megteremtését. TELEXEIM ———-érkezett MOSZKVA A leszerelés szociális kér­déseivel foglalkozó nemzet­közi tudományos szimpózium nyílt hétfőn Moszkvában. A tanácskozás munkájában mintegy 20 európai ország neves közéleti személyiségei, tudósai és különböző nem­zetközi szervezetek képvise­lői vesznek részt. GENF Az ENSZ emberi jogok bi­zottságának hétfőn megnyílt 35. ülésszaka kiemelten fog­lalkozik az emberi jogok so­rozatos és brutális megsérté­sével az Izrael által meg­szállt arab területeken. a fajüldöző Dél-Afrikai Köz­társaságban és Chilében — állapították meg kedden Genfben, az ülésszak ügy­rendi vitája során. Khomeini életrajza Vadzspaji Pekingben Harold Brown utazása Brown amerikai hadügyminiszte; közel-keleti körútja során Izraelben tágyal. A képen Tel-Avivban Ezer Weizman (balra) izraeli hadügyminiszter fogadja. (Telefotó: - KS{ A The New York Times megállapítja, hogy Brown tárgyalásain kitérnek a Diergo Garcia szigetén levő amerikai haditengerészeti tá­maszpont kibővítésére és korszerűsítésére is. Az ame­rikai katonai vezetőség olyan ütőképes, gyorsan bevethető ejtőernyős egység létrehozá­sát tervezi, amelyet a reak­ciós arab rendszerek bármi­kor segítségül hívhatnának az esetleges népi megmoz­dulások elfojtására. Az amerikai hadügymi­niszter utazása az Egyesült Államok új közel-keleti geo­politikai játszmájának kez­detét jelzi és Washington ez­zel tovább növeli a katonai összecsapás veszélyét ebben, az amúgyis robbanással fe­nyegető térségben — álla­pítja meg a szovjet hírügy­nökség. NAIROBI Idi Amin ugandai elnök kedden levélben kérte a Biz­tonsági Tanácsot, hogy hala­déktalanul tűzze napirendre az ugandai—tanzániai hatá­ron kialakult robbanékony helyzet megvitatását — je­lentette az ugandai rádió. RAWALPINDI Zulfikar Ali Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök ügyvédje kedden beadványt intézett a pakisztáni legfel­sőbb bírósághoz, és ebben Bhutto halálos ítéletének fel­függesztését és ügyének fe­lülvizsgálatát kérte. A bíró­ság késznek mutatkozott ar­ra, hogy szerdán meghall­gassa az ügyvéd részletes in­dokait arra vonatkozóan, hogy milyen jogi alapon ké­ri Bhutto halálos ítéletének felülvizsgálatát. Leonyid Brezsnyev fogadta a francia külügyminisztert Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki szabadságát a szovjet fővá­roson kívül tölti, fogadta Jean Francois-Poncet francia külügyminisztert és beszélge­tést folytatott vele. A baráti légkörű megbe­szélésen a szovjet—francia kapcsolatok fontos kérdései­ről volt szó azzal összefüg­gésben, hogy a Szovjetunió­ban rövidesen sor kerül Leo­nyid Brezsnyev és Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök találko­zójára. Moszkvában kedden véget értek Andrej Gromiko szov­jet és Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter hi­vatalos tárgyalásai. A fran­cia külügyminiszter a szov­jet fővárosból hazautazott Párizsba. Francojs-Poncet ba­ráti légkörű tárgyalásokat folytatott a szovjet külügy­miniszterrel a két ország kapcsolatairól és időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszélések során mindkét részről aláhúzták, hogy a Szovjetunió és Fran­ciaország továbbra is min­den erővel fejleszteni kíván­ja együttműködését a legkü­lönbözőbb területeken, a két nép, valamint a béke, s_a 1 enyhülés és a leszerelés ja­vára. Mindkét részről hang­súlyozták Leonyid Bresznyev és Valery Giscard d’Estaing soronkövetkező találkozójá­nak fontosságát. A megbeszélésekről köz­leményt adtak ki. Eltemették Edvard Kardeljt Végső búcsú Edvard Kardeljtől. A jugoszláv párt- és állam­elnökség tagját kedden temették Ljubjanában. A képen Kar- delj ravatalánál Tito elnök elhelyezi virágúit (Telefotó: — KS) Ljubljanában kedden dél­után eltemették Edvard Kardeljt, a jugoszláv párt­ós államelnökség tagját. A hamvait tartalmazó urnát a szlovén kormány székházá­ban ravatalozták fel. A gyászünnepségen Tito köz- társasági elnökkel az élen részt vették az ország párt- és állami vezetői is. Az elhunyt érdemeit Frdnce Popit, a Szlovén Kommunis­ta Szövetség elnöke, a JKSZ KB elnökségének tagja mél­tatta. Ezt követően a többtíz­ezer főnyi gyászmenet — szitáló esőben — Ljubljana utcáin végighaladva néphő­sök temetőjében kísérte Ed­vard Kardelj hamvait és ott helyezték el örök nyugalom­ra. A sírnál a JKSZ Köz­ponti Bizottsága, az Állam­elnökség, a Föderáció Taná­csa, a társadalmi szerveze­tek, az egész nép nevében Fadilj Hodzsa. az Államel­nökség alelnöke vett búcsút a jugoszláv népfelszabadító antifasiszta háború és a szo­cialista építőmunka kima­gasló vezetőjétől. A temetésen az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának képvisele­tében Katona Imrének, ' az MSZMP KB tagjának, az Elnöki Tanács titkárának vezetésével küldöttség vett részt. Faluvégi Lajos tárgyalásai Washingtonban Faluvégi Lajos hétfőn ta­lálkozott John Moore-ral, az Egyesült Államok export­import bankja elnökével. (Az állami bank feladata az ame­rikai kivitel támogatása.) A tárgyaláson megvizsgálták, milyen módon részesülhet­nének magyar vállalatok a bank által nyújtott hitelek­ből. A magyar pénzügyminisz­ter felkereste William Mil­lert, a Federal Reserve Sys­tem (az Egyesült Államok Központi Bankjának szere­pét ellátó intézmény) vezető­jét. A két ország gazdasági együttműködése szempont­jából fontos kérdéseken túl­menően a két fél véleményt cserélt a világgazdasági hely­zetről is. Faluvégi Lajos ugyancsak hétfőn eszmecserét folytatott Matthew Niemetz-szel, a külügyminisztérium főta­nácsadójával is. Áttekintet­ték a magyar—amerikai kap­csolatok alakulását és azok fejlesztésének lehetőségeit. A magyar pénzügyminisz­ter és munkatársai kedden és szerdán Washingtonban, szerdától pedig New Yorkban folytatják tárgyalásaikat az amerikai kormány képvise­lőivel, illetve gazdasági, pénzügyi vezetőkkel. Harcok Csád fővárosában Kedden, egy nappal a N’djamenai harcok kitörése után, a csádi főváros egyik részét a Félix Malloum el­nökhöz hű erők tartották el­lenőrzésük alatt, a másikat pedig Hissen Habré minisz­terelnök fegyveres erői — jelentette az AFP hírügy­nökség. A helyzet azonban bizony­talan, a Reuter hírügynökség ugyanis ezzel egyidőben ar­ról adott hírt, hogy az el­nöki csapatok leverték a kor­mányfőhöz hű alakulatokat. Hissen Habré, a Frolinat felszabadító mozgalom egy­kori vezetője, miután a moz­galomból távozni kénysze­rült, tavaly nyáron csatlakot zott a csád.i vezetéshez a Malloum elnök által meg­hirdetett „Nemzeti megbéké­lés” jelszóval. A két poli­tikus ellentétei azonban fenn- maradtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom