Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

1979. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KGST ÉS MAGYARORSZÁG Változások a gépiparban A szocialista or­szágok gazdasági közösségének meg­alapításakor a gép­ipar csak néhány tagországban volt az ipar ve­zető ágazata. Ilyen országok közé tartozott a Szovjetunió, az NDK, valamint Csehszlo­vákia. A többi ország „tör­ténelmi örökségül” kapta az elmaradott, gyengén fejlett ipart, amelyben a gépipar igen kis szerepet játszott. Ezért nem véletlen, hogy az utóbbi három évtizedben a tagországok megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a gépipar fejlesztésére. A fejlő­dés fontos tényezője, hogy az ötvenes évek közepétől a tag­országok egyre szorosabb együttműködést építettek ki. A kapcsolatok építésének első szakaszában — ez főleg az ötvenes—hatvanas évek­ben volt így, — első lépés­ként a szocialista országok nagy és megbízható felvevő­piacot biztosítottak egymás gépipari termékeinek. Ezek­re alapozva új iparágak ho­nosodtak meg minden or­szágban, és fontos cél lett a termelés dinamikus bővítése. Ennek eredménye, hogy 1977 végén a tagországok az egy­más közötti szállításokból fe­dezték gépimportigényük mintegy kétharmadát. Az együttműködés eredményei Minőségileg új szakasz nyitányát jelentette az, hogy a hatvanas évek elejétől a gépipari szakemberek már nemcsak a kész gépek, be­rendezések kölcsönös szállí­tását szorgalmazták, hanem felvetették a szakosítás és a gyártási kooperáció gondola­tát is. A kölcsönös elemzések bebizonyították, hogy a ter­melési munkamegosztás to­vábbfejlesztett formája elő­nyös valamennyi résztvevő számára, és nagymértékben elősegíti a kölcsönös gépke­reskedelem fejlődésével egy­más igényeinek teljesebb ki­elégítését. Ennek megfelelő­en dolgozták ki a szakértők a hatvanas években a két­illetve sokoldalú termelés­szakosítási, gyártásszakosítá­si programokat. Magyarország gazdasági ér­dekeit, termelési adottságait figyelembe véve összesen 52 sokoldalú egyezmény megva­lósításában vesz részt. 1977 végén a KGST-országokba irányuló magyar gépipari ki­vitel közel 40 százaléka már ■a szakosított termék volt. A szakosított termékeknek minegy 60 százaléka a közle­kedési eszközöket gyártó ága­zatból származott. Közúti járműgyártásunkat közismer­ten a KGST-országokkal va­ló szoros együttműködésünk jellemzi. Járműiparunk fej­lesztésekor arra törekedtünk, hogy egyes részegységek, fő­darabok tömegszerű gyártá­sát szervezzük meg, és ne a végtermék kibocsátására kon­centráljunk. Ikarus és Zsiguli A magyar járműipar talán legjelentősebb exporttemé- ke az autóbusz. Az utóbbi években a hazai gyártókapa­citás mintegy 60 százalékkal bővült. Ennek eredménye­ként évente több mint 11 ezer kész autóbusz gördülhet le a szerelőszalagról. Az elő­állított termékek mintegy 85—90 százalékát külföldön értékesítjük. Az exportszál­lítások alapja a szocialista országokkal aláírt hosszú le­járatú megállapodások egész sora. Legnagyobb vevőnk a Szovjetunió. Évente több mint 6000 autóbuszt vásárol­nak a városi, valamint a vá­rosok közötti forgalom javí­tására, fejlesztésére. Szerző­dés szabályozza az NDK-ba szállított magyar autóbuszok mennyiségét is. A baráti or­szág autóbusz-bevitelének mintegy 90—95 százalékét az Ikarus buszok teszik ki. A magyar járműipar fejlő­désének egyik jelentős állo­mása volt, hogy bekapcsoló­dott a több mint tíz éves múltra visszatekintő VÁZ személygépkocsi-együttműkö­désbe. (Hazánkon kívül részt vesz a kooperációban Cseh­szlovákia, Bulgária, az NDK Lengyelország, valamint Ju­goszlávia is),, MYigyarorázág az egyes típusoktól függően 15—20 féle részegységet és alkatrészt készít a Togliati- ban működő üzem részére. Ezeknek a szállításoknak el­lenértékeként kész Lada sze­mélygépkocsikat kapunk. A hazánkban is igen keresett kisfogyasztású autókból a mostani tervidőszakban ösz- szesen 180—200 ezer darabot vásárolunk. A szocialista országok gép­ipari együttműködésének egyik kiemelkedő programja a számítástechnikai együtt­működés. A növekvő infor­mációszükséglet elengedhe­tetlenné tette a korszerű szá­mítógépgyártó bázis megte­remtését a KGST országok­ban. Hazánk ugyancsak részt vesz ennek a programnak a valóraváltásában. A sokolda­lú megállapodásnak megfele­lően vállaltuk a számítógép­család legkisebb tagjának — az R—10-nek — kifejleszté­sét, sorozatgyártásának a megszervezését, majd folya­matos műszaki színvonal- emelését. A vállalt kötele­zettségeinknek megfelelően fejlesztettük ki a géphez tar­tozó perifériákat és egyéb ki­segítő berendezéseket is. Ezeknek a termékeknek szál­lítására sokoldalú egyezmé­nyeket írtunk alá. Az előze­tes számítások szerint az 1976—80-as években A KGST-országok egymáskö- zötti számítógépforgalmából hazánk mintegy tíz százalék­kal részesedik majd. Jelentősek a magyar nép­gazdaság szempontjából azok a sokoldalú egyezmények is, amelyek a híradásipari ter­mékek, mezőgazdaságig élel­miszeripari gépek, orvostech­nikai készülékek termelését és kölcsönös szállítását sza­bályozzák. Számítógépcsalád A már meglévő egyezmé­nyek továbbfejlesztése mel­lett a szakemberek újabb megállapodások kidolgozásán is fáradoznak. Az igények­nek és a lehetőségeknek meg­felelően várhatóan rövidesen befejeződik majd az atom- energetikai berendezések gyártásszakosítására és ex­port-import szállítására szó­ló megállapodások kidolgozá­sa. Ebben hazánk is érdekelt. Termelési hagyományaink alapján néhány berendezés gyártásába bekapcsolódha­tunk. Ugyanakkor a villa­mos-energiatermelő kapaci­tás bővítésével párhuzamo­san érdekeltek vagyunk a pertner országokban gyártott berendezések vásárlásában is. Az együttműködés tovább­fejlesztésének fontos terüle­te lehet a részegységek, fél- gyártmányok és alkatrészek szakosítására épülő kooperá­ció, ahol még vannak ki­használatlan lehetőségek. Faragó András KÖVETKEZIK: Energia­válság nélkül) A té! a mezőgazdaságban a gépjavítások ideje. A tiszaburai Lenin Tsz gépműhelyében a téli hónapokban 15 traktort készítettek elő műszaki vizsgára Napi hat mázsa borsos kolbászt szállít a környező községek élelmiszerüzleteibe a tiszaszőlősi Petőfi Tsz húsüzeme Városi úttörővezetői konferencia Szolnokon Kozris felelősséggel neveljük őket... A VI. országos úttörőparlamenten — 1976-ban Zalaeger­szegen - a gyerekek beszéltek tetteikről, elmondták véle­ményüket a kisdobos és úttörőéletről, megfogalmazták ké­réseiket, javaslataikat a közösségi élet gazdagabbá, szebbé tétele érdekében. A sor folytatódik. A gyerekek tanácsko­zását a tavaly decemberben megtartott csapatszintű úttö- rövezetői, majd városi értekezletek követték. Tegnap Szolnok és a vá­roskörnyéki községek húsz úttörőcsapata, kilencezer-há­romszáz kisdobosának és út­törőjének vezetői tanácskoz­tak Szolnokon, a városi ta­nács dísztermében. A csapatok küldöttei mel­lett részt vettek a konferen­cián a párt-, az állami, a társadalmi és tömegszerveze­tek képviselői, a gazdasági szervek vezetői, az iskolák­kal kapcsolatban álló szocia­lista brigádok küldöttei, a szülők, a testvér KlSZ-szer- vezetek képviselői. A városi úttörővezetői ta­nács előzőleg írásban kiadott beszámolóját — az előző kon­ferencia óta eltelt három év munkájáról — Kelemen Bélá- né városi úttörőelnök egé­szítette ki. Szólt az immár 32 éves úttörőszövetség hivatá­sáról, arról, hogy a társada­lommal, az iskolával, a szü­lőkkel együtt kell jelentős részt vállania gyermekeink szocialista nevelésében, kö­zösségi, közéleti emberré for­málásában, a KISZ utánpót­lásának nevelésében. Hang­súlyozta, hogy javult a gyer­mekek nevelésében érvénye­sülő társadalmi munkameg­osztás. A csapatok a korábbi­nál is rendszeresebb, folya­matosabb segítséget kaptak a pártszervezetektől és kedve­ző változásokat tapasztaltak a KISZ-szervezetek, a felnőt­tek. a szülők, a pedagógusok úttörőmozgalomhoz fűződő vi­szonyában. A pedagógusok többségének első számú poli­tikai, társadalmi megbízatása az úttörőcsapatban végzett munka lett. Tovább erősödött a gyerekek és a felnőttek kap­csolata. Míg 1975-ben 530. a legutóbbi felmérés szerint már több mint ezer pártoló­tag segíti a csapatok munká­ját Szolnokon. A 319 raj kö­zül 215 tart rendszeres kap­csolatot szocialista brigáddal, és főként a kisdobos rajok körében népszerű az együtt­működés. A város 380 KlSZ-alap- szervezete és a 319 úttörőraj bőven kínálja az együttmű­ködés lehetőségét, mégis a csapatok csupán 54, a rajok 76 KISZ alapszervezettel áll­nak testvérkapcsolatban. A KISZ-szervezetek 80 százalé­kában dolgozik úttörőfelelős, csaknem 360 ifivezető tevé­kenykedik a csapatokban. Az évfordulókhoz, nagy társadalmi feladatokhoz fű­ződő akciók gazdag, vál­tozatos módon adtak a pajtásoknak politikai él­ményt, ismeretet, cselek­vési alkalmat. így közvet­lenebbé vált a kapcsolatuk a felnőttekkel, a ma példaké­peivel, szülőkkel, munkások­kal. A hazafiságra és a pro­letár internacionalizmusra nevelésben épp úgy, mint a munkára nevelésben is a felnőttek, a legkülönbözőbb társadalmi szervek segítségé­vel léptek előbbre. Az elmúlt évben Szolnok város úttörői és kisdobosai összesen több mint 128 ezer óra társadalmi munkát végeztek, egy-egy gyerek átlag 20—30 kg hasz­nos anyagot gyűjtött. A vezetői konferencián hasznos véleménycsere ala­kult ki. A mozgalom további feladataira vonatkozó javas­latok, az eddigi munkát elis­merő vélemények száma meg­közelítette a húszat. A tanácskozás végén meg­választották a 15 tagú városi úttörőelnökséget és a megyei konferencia 35 küldöttét. Százezer forint felújításra Jóváhagyta idei karbantar­tási-felújítási tervét a 840 lakás fenntartásái'ól gondos­kodó szolnoki Fáy András lakásszövetkezet igazgatósá­ga. A tervek szerint a Kassai és a Gerle úti lakóépületek­ben tizenkét helyen szerelnek fel az utcai bejárókon belül lengőajtókat a lépcsőházak jobb hőszigetelésére. Ugyan­ebben a lakókörzetben öt lép­csőházat festenek újra. Minderre csaknem százezer, forintot költ a lakásszövet­kezet. A felújítási munkákat a Szövetkezeti Lakáskarban­tartó Társulástól rendelték meg. „Savanyú99 tervek A szolnoki ecetüzemben mindössze nyolc ember dol­gozik, de 1979 végéig 16 ezer hektoliter ecetet állí­tanak elő. A forgalomban levő savanyítószerek közül Szolnokon a 10 százalékos, úgynevezett erjesztett ecet készül, amelynek egy része a kereskedelembe, másik része a konzervgyárakba, a savanyítással foglalkozó ter­melőszövetkezetekbe kerül. Egy újdonság az ínyen­ceknek: új termékként már kapható a megyében is a csemege borecet, amelynek töménysége 6 százalékos. Tavasz a télben A zord időjárás ellenére tavasz közeledtét jelző szor­gos munka folyik a jászberé­nyi Városgazdálkodási Vál­lalat kertészetében. A melegágyas üvegházak közül néhányban tisztítják és cserepekbe ültetik át a virág­gumókat. Máshol az egynyá­ri palánták magvetése és tisztogatása a soron lévő fel­adat. Szép nyári napokra emlékeztető munka folyik a szegfűházban, ahol kétnapon­ként 800 szál szegfűt „szüre­telnek”. A rózsaszín és tűz­piros, illatos virágokat a vá­rosgazdálkodási vállalat két virágboltjában értékesítik. Dacolnak a téllel a kertészet kinti dolgozói is. Ök a vá­ros parkjaiban és közterein nyesik a fákat, formálják a díszcserjéket. Jobb munkakörülmények között Ezen a télen már a jól fel­szerelt, fedett műhelycsar­nokban, az eddigieknél ked­vezőbb munkakörülmények között készítik fel az erő- és munkagépeket a tavaszi és nyári munkákra Jászalsó- szentgyörgyön, a Petőfi Tsz- ben. A csaknem 2 millió fo­rint költséggel épült műhely- csarnokot a tél beállta előtt adták át. A több mint 80 négyzetméter alapterületű, fűtött műhelyt korszerű ja­vítógépekkel, esztergapadok­kal, fúró-, köszörű- és he­gesztőberendezésekkel, állvá­nyos csigasorokkal látták el. A tágas helyiségben lehető­ség van arra, hogy az erő- és munkagépek javítását, fel­újítását, a járművek műsza­ki szemlére való előkészíté­sét a szerelők és a gépek ke­zelői együtt, az eddigieknél jobb munkakörülmények kö­zött végezzék el. Új partner: Kanada és Libanon Kuvait, Ausztria, Norvégia és az NSZK cégei mellett újabb külföldi megrendelők jelentkeztek a szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetnél: kanadai és libanoni, cégek rendeltek az idén férfiöltönyöket. A szövetkezet idei 75 millió forintos árbevételi tervéből 45 millió exporttermékekből származik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom