Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
1979. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KGST ÉS MAGYARORSZÁG Változások a gépiparban A szocialista országok gazdasági közösségének megalapításakor a gépipar csak néhány tagországban volt az ipar vezető ágazata. Ilyen országok közé tartozott a Szovjetunió, az NDK, valamint Csehszlovákia. A többi ország „történelmi örökségül” kapta az elmaradott, gyengén fejlett ipart, amelyben a gépipar igen kis szerepet játszott. Ezért nem véletlen, hogy az utóbbi három évtizedben a tagországok megkülönböztetett figyelmet fordítottak a gépipar fejlesztésére. A fejlődés fontos tényezője, hogy az ötvenes évek közepétől a tagországok egyre szorosabb együttműködést építettek ki. A kapcsolatok építésének első szakaszában — ez főleg az ötvenes—hatvanas években volt így, — első lépésként a szocialista országok nagy és megbízható felvevőpiacot biztosítottak egymás gépipari termékeinek. Ezekre alapozva új iparágak honosodtak meg minden országban, és fontos cél lett a termelés dinamikus bővítése. Ennek eredménye, hogy 1977 végén a tagországok az egymás közötti szállításokból fedezték gépimportigényük mintegy kétharmadát. Az együttműködés eredményei Minőségileg új szakasz nyitányát jelentette az, hogy a hatvanas évek elejétől a gépipari szakemberek már nemcsak a kész gépek, berendezések kölcsönös szállítását szorgalmazták, hanem felvetették a szakosítás és a gyártási kooperáció gondolatát is. A kölcsönös elemzések bebizonyították, hogy a termelési munkamegosztás továbbfejlesztett formája előnyös valamennyi résztvevő számára, és nagymértékben elősegíti a kölcsönös gépkereskedelem fejlődésével egymás igényeinek teljesebb kielégítését. Ennek megfelelően dolgozták ki a szakértők a hatvanas években a kétilletve sokoldalú termelésszakosítási, gyártásszakosítási programokat. Magyarország gazdasági érdekeit, termelési adottságait figyelembe véve összesen 52 sokoldalú egyezmény megvalósításában vesz részt. 1977 végén a KGST-országokba irányuló magyar gépipari kivitel közel 40 százaléka már ■a szakosított termék volt. A szakosított termékeknek minegy 60 százaléka a közlekedési eszközöket gyártó ágazatból származott. Közúti járműgyártásunkat közismerten a KGST-országokkal való szoros együttműködésünk jellemzi. Járműiparunk fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy egyes részegységek, fődarabok tömegszerű gyártását szervezzük meg, és ne a végtermék kibocsátására koncentráljunk. Ikarus és Zsiguli A magyar járműipar talán legjelentősebb exporttemé- ke az autóbusz. Az utóbbi években a hazai gyártókapacitás mintegy 60 százalékkal bővült. Ennek eredményeként évente több mint 11 ezer kész autóbusz gördülhet le a szerelőszalagról. Az előállított termékek mintegy 85—90 százalékát külföldön értékesítjük. Az exportszállítások alapja a szocialista országokkal aláírt hosszú lejáratú megállapodások egész sora. Legnagyobb vevőnk a Szovjetunió. Évente több mint 6000 autóbuszt vásárolnak a városi, valamint a városok közötti forgalom javítására, fejlesztésére. Szerződés szabályozza az NDK-ba szállított magyar autóbuszok mennyiségét is. A baráti ország autóbusz-bevitelének mintegy 90—95 százalékét az Ikarus buszok teszik ki. A magyar járműipar fejlődésének egyik jelentős állomása volt, hogy bekapcsolódott a több mint tíz éves múltra visszatekintő VÁZ személygépkocsi-együttműködésbe. (Hazánkon kívül részt vesz a kooperációban Csehszlovákia, Bulgária, az NDK Lengyelország, valamint Jugoszlávia is),, MYigyarorázág az egyes típusoktól függően 15—20 féle részegységet és alkatrészt készít a Togliati- ban működő üzem részére. Ezeknek a szállításoknak ellenértékeként kész Lada személygépkocsikat kapunk. A hazánkban is igen keresett kisfogyasztású autókból a mostani tervidőszakban ösz- szesen 180—200 ezer darabot vásárolunk. A szocialista országok gépipari együttműködésének egyik kiemelkedő programja a számítástechnikai együttműködés. A növekvő információszükséglet elengedhetetlenné tette a korszerű számítógépgyártó bázis megteremtését a KGST országokban. Hazánk ugyancsak részt vesz ennek a programnak a valóraváltásában. A sokoldalú megállapodásnak megfelelően vállaltuk a számítógépcsalád legkisebb tagjának — az R—10-nek — kifejlesztését, sorozatgyártásának a megszervezését, majd folyamatos műszaki színvonal- emelését. A vállalt kötelezettségeinknek megfelelően fejlesztettük ki a géphez tartozó perifériákat és egyéb kisegítő berendezéseket is. Ezeknek a termékeknek szállítására sokoldalú egyezményeket írtunk alá. Az előzetes számítások szerint az 1976—80-as években A KGST-országok egymáskö- zötti számítógépforgalmából hazánk mintegy tíz százalékkal részesedik majd. Jelentősek a magyar népgazdaság szempontjából azok a sokoldalú egyezmények is, amelyek a híradásipari termékek, mezőgazdaságig élelmiszeripari gépek, orvostechnikai készülékek termelését és kölcsönös szállítását szabályozzák. Számítógépcsalád A már meglévő egyezmények továbbfejlesztése mellett a szakemberek újabb megállapodások kidolgozásán is fáradoznak. Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően várhatóan rövidesen befejeződik majd az atom- energetikai berendezések gyártásszakosítására és export-import szállítására szóló megállapodások kidolgozása. Ebben hazánk is érdekelt. Termelési hagyományaink alapján néhány berendezés gyártásába bekapcsolódhatunk. Ugyanakkor a villamos-energiatermelő kapacitás bővítésével párhuzamosan érdekeltek vagyunk a pertner országokban gyártott berendezések vásárlásában is. Az együttműködés továbbfejlesztésének fontos területe lehet a részegységek, fél- gyártmányok és alkatrészek szakosítására épülő kooperáció, ahol még vannak kihasználatlan lehetőségek. Faragó András KÖVETKEZIK: Energiaválság nélkül) A té! a mezőgazdaságban a gépjavítások ideje. A tiszaburai Lenin Tsz gépműhelyében a téli hónapokban 15 traktort készítettek elő műszaki vizsgára Napi hat mázsa borsos kolbászt szállít a környező községek élelmiszerüzleteibe a tiszaszőlősi Petőfi Tsz húsüzeme Városi úttörővezetői konferencia Szolnokon Kozris felelősséggel neveljük őket... A VI. országos úttörőparlamenten — 1976-ban Zalaegerszegen - a gyerekek beszéltek tetteikről, elmondták véleményüket a kisdobos és úttörőéletről, megfogalmazták kéréseiket, javaslataikat a közösségi élet gazdagabbá, szebbé tétele érdekében. A sor folytatódik. A gyerekek tanácskozását a tavaly decemberben megtartott csapatszintű úttö- rövezetői, majd városi értekezletek követték. Tegnap Szolnok és a városkörnyéki községek húsz úttörőcsapata, kilencezer-háromszáz kisdobosának és úttörőjének vezetői tanácskoztak Szolnokon, a városi tanács dísztermében. A csapatok küldöttei mellett részt vettek a konferencián a párt-, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a gazdasági szervek vezetői, az iskolákkal kapcsolatban álló szocialista brigádok küldöttei, a szülők, a testvér KlSZ-szer- vezetek képviselői. A városi úttörővezetői tanács előzőleg írásban kiadott beszámolóját — az előző konferencia óta eltelt három év munkájáról — Kelemen Bélá- né városi úttörőelnök egészítette ki. Szólt az immár 32 éves úttörőszövetség hivatásáról, arról, hogy a társadalommal, az iskolával, a szülőkkel együtt kell jelentős részt vállania gyermekeink szocialista nevelésében, közösségi, közéleti emberré formálásában, a KISZ utánpótlásának nevelésében. Hangsúlyozta, hogy javult a gyermekek nevelésében érvényesülő társadalmi munkamegosztás. A csapatok a korábbinál is rendszeresebb, folyamatosabb segítséget kaptak a pártszervezetektől és kedvező változásokat tapasztaltak a KISZ-szervezetek, a felnőttek. a szülők, a pedagógusok úttörőmozgalomhoz fűződő viszonyában. A pedagógusok többségének első számú politikai, társadalmi megbízatása az úttörőcsapatban végzett munka lett. Tovább erősödött a gyerekek és a felnőttek kapcsolata. Míg 1975-ben 530. a legutóbbi felmérés szerint már több mint ezer pártolótag segíti a csapatok munkáját Szolnokon. A 319 raj közül 215 tart rendszeres kapcsolatot szocialista brigáddal, és főként a kisdobos rajok körében népszerű az együttműködés. A város 380 KlSZ-alap- szervezete és a 319 úttörőraj bőven kínálja az együttműködés lehetőségét, mégis a csapatok csupán 54, a rajok 76 KISZ alapszervezettel állnak testvérkapcsolatban. A KISZ-szervezetek 80 százalékában dolgozik úttörőfelelős, csaknem 360 ifivezető tevékenykedik a csapatokban. Az évfordulókhoz, nagy társadalmi feladatokhoz fűződő akciók gazdag, változatos módon adtak a pajtásoknak politikai élményt, ismeretet, cselekvési alkalmat. így közvetlenebbé vált a kapcsolatuk a felnőttekkel, a ma példaképeivel, szülőkkel, munkásokkal. A hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelésben épp úgy, mint a munkára nevelésben is a felnőttek, a legkülönbözőbb társadalmi szervek segítségével léptek előbbre. Az elmúlt évben Szolnok város úttörői és kisdobosai összesen több mint 128 ezer óra társadalmi munkát végeztek, egy-egy gyerek átlag 20—30 kg hasznos anyagot gyűjtött. A vezetői konferencián hasznos véleménycsere alakult ki. A mozgalom további feladataira vonatkozó javaslatok, az eddigi munkát elismerő vélemények száma megközelítette a húszat. A tanácskozás végén megválasztották a 15 tagú városi úttörőelnökséget és a megyei konferencia 35 küldöttét. Százezer forint felújításra Jóváhagyta idei karbantartási-felújítási tervét a 840 lakás fenntartásái'ól gondoskodó szolnoki Fáy András lakásszövetkezet igazgatósága. A tervek szerint a Kassai és a Gerle úti lakóépületekben tizenkét helyen szerelnek fel az utcai bejárókon belül lengőajtókat a lépcsőházak jobb hőszigetelésére. Ugyanebben a lakókörzetben öt lépcsőházat festenek újra. Minderre csaknem százezer, forintot költ a lakásszövetkezet. A felújítási munkákat a Szövetkezeti Lakáskarbantartó Társulástól rendelték meg. „Savanyú99 tervek A szolnoki ecetüzemben mindössze nyolc ember dolgozik, de 1979 végéig 16 ezer hektoliter ecetet állítanak elő. A forgalomban levő savanyítószerek közül Szolnokon a 10 százalékos, úgynevezett erjesztett ecet készül, amelynek egy része a kereskedelembe, másik része a konzervgyárakba, a savanyítással foglalkozó termelőszövetkezetekbe kerül. Egy újdonság az ínyenceknek: új termékként már kapható a megyében is a csemege borecet, amelynek töménysége 6 százalékos. Tavasz a télben A zord időjárás ellenére tavasz közeledtét jelző szorgos munka folyik a jászberényi Városgazdálkodási Vállalat kertészetében. A melegágyas üvegházak közül néhányban tisztítják és cserepekbe ültetik át a virággumókat. Máshol az egynyári palánták magvetése és tisztogatása a soron lévő feladat. Szép nyári napokra emlékeztető munka folyik a szegfűházban, ahol kétnaponként 800 szál szegfűt „szüretelnek”. A rózsaszín és tűzpiros, illatos virágokat a városgazdálkodási vállalat két virágboltjában értékesítik. Dacolnak a téllel a kertészet kinti dolgozói is. Ök a város parkjaiban és közterein nyesik a fákat, formálják a díszcserjéket. Jobb munkakörülmények között Ezen a télen már a jól felszerelt, fedett műhelycsarnokban, az eddigieknél kedvezőbb munkakörülmények között készítik fel az erő- és munkagépeket a tavaszi és nyári munkákra Jászalsó- szentgyörgyön, a Petőfi Tsz- ben. A csaknem 2 millió forint költséggel épült műhely- csarnokot a tél beállta előtt adták át. A több mint 80 négyzetméter alapterületű, fűtött műhelyt korszerű javítógépekkel, esztergapadokkal, fúró-, köszörű- és hegesztőberendezésekkel, állványos csigasorokkal látták el. A tágas helyiségben lehetőség van arra, hogy az erő- és munkagépek javítását, felújítását, a járművek műszaki szemlére való előkészítését a szerelők és a gépek kezelői együtt, az eddigieknél jobb munkakörülmények között végezzék el. Új partner: Kanada és Libanon Kuvait, Ausztria, Norvégia és az NSZK cégei mellett újabb külföldi megrendelők jelentkeztek a szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetnél: kanadai és libanoni, cégek rendeltek az idén férfiöltönyöket. A szövetkezet idei 75 millió forintos árbevételi tervéből 45 millió exporttermékekből származik.