Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
1979. január 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Magyarázzuk a bizonyítványt Nem is igazi diák, aki legalább egyszer nem bukott meg - vigasztalják magukat az egyetemisták, főiskolások a sikertelen vizsga után. Míg számukra csak bocsánatos bűn a bukás - hiszen huszonöt forintért utóvizsgára mehetnek, pár napon belül kijavíthatják az elégtelent -, az áltolános és középiskolásokkal már korántsem vagyunk olyan elnézőek, s a bizonyítványosztás után a családban gyakran elcsattan egy-egy pofon is, a szülői megdorgáló*,'' s a diákok ígéretei közepette. Megbuktunk A félévi osztályzatok megmagyarázásán már túl vannak az iskolások. „Egy kis jóindulattal megkaphattam volna a kettest is”, „mások se tudják jobban a fizikát, ők mégis- jobb jegyet kaptak”, — számtalan kész mondat raktározódott el a diákagyakban, amelyekkel meg lehet magyarázni otthon a bizonyítványt. Ilyenkor, félév tájt még azt is el lehet sütni, az aggódó, csalódott szülőknek, hogy „év végére kijavítom”. S aztán vagy sikerül vagy nem. J. István, a túrkevei Kossuth úti Általános Iskola diákja is megígérte szüleinek, padagógusainak, hogy az oroszból kapott elégtelent év végére kijavítja. — Nem hittem volna, hogy „elvágnak” — méltatlankodik. — Rosszkor jött ez pont most, a pályaválasztás előtt. — Hová készül? — Hentes szeretnék lenni. — Szülei mit szóltak a félévi értesítőhöz? — Megszidtak. Általában közepes bizonyítványokat vittem haza, tavály félévkor buktam meg először matematikából. Szerintem most nem szolgáltam rá az elégtelenre. T. Magdolna és fivére, János, szintén túrkevei diákok. Félévkor mindketten megbuktak. A hetedikes Magdolna földrajzból és fizikából, a nyolcadikos János élővilágból és matematikából. Egyikük sem magyarázkodik, bevallják: „nem tanultunk”, s ezt mondták otthon is. Magdolna azt tervezi, hogy fodrász lesz, János ács-állványozónak készül. — Ehhez persze jobban kellene tanulni. — Én nem szeretek tanulni — jelenti ki Magdolna, s fivére is megtoldja: én sem. A Kossuth úti Általános Iskolában félévkor a 659 diákból huszonkilencen kaptak elégtelent egy vagy több tantárgyból. — Év végére általában a felére csökken a bukottak száma — mondja Nagy Eszter igazgatóhelyettes. — Ügy érzem, mindent megteszünk azért, hogy a gyerekekből -=a lehető legjobb eredményt hozzuk ki. Külön korrepetáljuk a napköziben az arra rászorulókat. Az eredményhez persze az ő akaratukra is szükség lenne, de többségük közömbösen fogadja az erőfeszítéseinket. Én nem tartom jó nevelési módszernek a buktatást, — de statisztika ide vagy oda — vallom, hogy ha a diák nem teljesíti a tantervi követelményeket, elégtelent kell adni. S, Ijiogy vélekednek a szülők a buktatásról? A legkülönbözőbb módon. Van, aki úgy látja, jobbat érdemelt volna a gyermeke (ők rendszerint nem is nagyon ismerik az osztályzatait) — mások csak ilyenkor döbbennek rá, hogy nem fogják elég szigorúan lányukat, fiukat, de vannak olyanok is, akik egyetértenek az elégtelen osztályzattal. Ez utóbbiak csoportjába tartozik K. Mihály- né, szolnoki adminisztrátor: — A nyolcadikos fiam két tantárgyból is megbukott félévkor. Számítottam rá, hiszen sohasem láttam tankönyvet a kezében. Ha kérdeztem a leckét, azt mondta: megcsinálta a napköziben. Igaz, én nem is tudtam volna neki sokat segíteni a tanulásban. Az apja meg . . . Most hagyott itt bennünket... Remélem a bukás — ha az én szavamra nem hallgatott — majd jobb belátásra bírja a fiamat. Az elégtelen osztályzat „nevelő erejében” bízik T. József lakatos is: — Most bukott meg először életében a harmadikos gimnazista lányom. Tudtam, hogy ez lesz a vége, hiába mondtam neki, első a tanulás, fontosabb volt a klub, meg a disco. Most mit csináljak? Megverjem? Kisebb korában kapott eleget, mégsem használt. Az általános iskolákban — bár félévkor nem összesítik az adatokat — a diákok négy-öt százaléka zárta sikertelenül az idei tanév első felét. A középiskolákban jóval magasabb ez az arány, nem ritka a 10—15 százalék sem. A szolnoki Vegyipari Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskolában például a tanulók 13,9 százaléka kapott elégtelent félévkor egy vagy több tantárgyból. Különösen sokan buktak meg a harmadik, negyedik, s az első osztályokban. Az elsősök közül jó néhányan piás pályára készültek, s ebben látják a kudarc okát, a felsőbb évesek pedig bevallják, nem vették elég komolyan a tanulást. S hogy melyik tantárgy vezet a statisztikában? Vezet a matematika és a fizika — Nem a szaktárgyak — mondja Szűcs Gyula igazgató —, hanem a matematika, a fizika, s a magyar nyelv és irodalom. A gyerekek jelentős hányada nem tud helyesen írni, nem tud számolni, s bizony sokuknak nem megy még az egyszeregy sem. A középiskolában pedig már nem ezekre az alapvető ismeretekre kellene megtanítani a diákokat. A matematika és a fizika nemcsak a szolnoki szakközépiskolában áll a bukások élén. Vajon miben látja ennek okát Pomázi Mihályné matematika-fizika szakos középiskolai tanárnő? — Szerintem az általános iskolában vagy még a családban belerögződik a gyermekbe, hogy nincs érzéke a matematikához. A diákjaimat képtelenség meggyőzni arról, hogy a matematika is megtanulható ugyanúgy, mint a többi tantárgy. Egyszerűen nem hisznek benne. — Gyakran buktat? — Tizennégy éve tanítok, de mindig nagy dilemmát okoz a buktatás. Volt úgy, hogy előlegezett bizalomként megadtam a kettest annak, akiről úgy gondoltam, ez lesz a hatásosabb. Néha csalódtam. Nem csináltam statisztikát, de évente átlagban két- három diáknak szoktam elégtelent adni. — Említette a statisztikát. Az osztályozó értekezleteken gyakran elhangzik ez a szó, s előfordul, hogy a megérdemelt egyesből kettes lesz — a diók nagy örömére, s vigyázandó az iskola hírnevére. — Nem biztos, hogy csak az a jó iskola, ahol alacsonyabb a bukási arány, mint máshol. Az intézmény munkájáról sokkal többet mond el a továbbtanulási arány. Nálunk, a vegyipari szakközépiskolában általában a végzősök fele jelentkezik felső- oktatási intézménybe, s hetven százalékuk sikerrel szerepel a felvételi vizsgán. Ez jó arány, pedig a bukások számát tekintve nem vagyunk ilyen előkelő helyen. Igaz, év végén jóval kevesebben kapnak elégtelent, mint félévkor, az osztályismétlésre bukás pedig elenyésző. Száműzve az osztályismétlés Az általános iskolák között akad néhány olyan intézmény, ahol év végén egyetlen elégtelen sem kerül a tanulók bizonyítványába. Köztük szerepelt tavaly a karcagi Győrffy István Általános Iskola is. Kormos Ambrus igazgató azt mondja: — A pedagógus akkor végez jó munkát, ha nem kell senkit sem megbuktatnia. Az eredményes munka záloga a tanár, a szülők és a diák közötti jó, közvetlen kapcsolat. A nevelőnek mindent tudnia kell tanítványáról, ismernie azokat a módszereket, amelyekkel hatást érhet el nála. Az iskolánk tanulmányi átlaga idén félévkor 3,5 százalék volt, úgy hogy tizenkét tanuló kapott elégtelen osztályzatot. Biztos vagyok benne, hogy év végére vagy a pótfoglalkozásokon mindannyian kijavítják. ’ — Hol tanulnak tovább a mostani végzősök? — Diákjaink 98 százaléka tanul tovább szinte minden évben. Az idén a nyolcadikosok 24 százaléka gimnáziumba, 36 százaléka szakközépiskolába, 40 százaléka pedig szakmunkásképző intézetbe jelentkezik. Reméljük, megállják a helyüket a középiskolákban is éppúgy, mint elődeik. Előbb persze még végig kell tanulniuk a hátralévő félévet. Javíthatnak, ronthatnak osztályzataikon Karcagon is, Túrkevén is, Szolnokon is a diákok. S hogy hányán ismételnek majd osztályt? Nehéz lenne most megmondani. Az előző tanév végén összesített adatok szerint az általános iskolások 1,39, a gimnazisták 1,6, a szakközép- iskolások 3,1, a szakmunkás- tanulók 0,77 százaléka bukott meg osztályismétlésre. A középiskolákat kivéve, a megyei átlag jobb az országosnál. Ha viszont az 1977— 78-as tanévet a megelőzővel hasonlítjuk össze, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy megyénkben az általános iskolákban kis mértékben növekedett az osztályismétlésre bukottak száma. A tavaszi nevelési értekezleteken a munkára nevelés kérdéseit dolgozzák fel a tantestületekben. A fenti adatok, s a tapasztalatok alapján van miről vitázni, akad tennivaló bőven ezen a területen, amíg minden diákban tudatosul az osztálytermekben kifüggesztett jelmondat: „A mi munkánk a tanulás”. Tál Gizella Ifjúsági olvasmány lesz sok olyan írásmu is, melyet eredetileg alkotója nem annak szánt. A magyar irodalomban is sok példa van erre, a legektalánsabb az Egri Csillagok és a Légy jó mindhalálig. Tamási Áron, a furfangos székely fiú, Ábel halhatatlan megalkotója Hazai tükör című regényét nem szánta kifejezetten az ifjúságnak, mégis azzá magasztosult. Magasztosul, mert mi másnak lehet nevezni egy írásművet, mely az ifjú értelmek Új könyvek nyiladozásában leli erejét. Tamási a Hazai tükörben szűkebb hazáját, Erdélyt s történetének egy jeles fejezetét mutatja be. A krónika, ahogy az író nevezi könyvét, 1847—48-tól 1852-ig követi nyomon az események alakulását. A krónikás Madár Vince, marosvásárhelyi diák, aki korán értesül a szabadság zászló- bontásáról, s maga is tevékeny részese lesz. A legújabb Delfin-könyv: Krapivin: A párbajtőrös fiú. Az izgalmas és elgondolkodtató regény hőse, Szerjozsa, aki nem csoda-fiú, nem erősebb, bátrabb, okosabb, mint a többiek, csupán igyekszik élni és viselkedni, mint eszményképei a hajdani lovagok. Védi, segíti a gyengéket, udvarias és önfeláldozó, szereti az igazságot Szerjozsa tettei nem maradnak csupán az iskola falain belül — az izgalmas eseményekbe a rendőrség is bekapcsolódik. Szolnoki építészek — tiszafüredi kivitelezők Terv a megvalósulás útján Három évvel ezelőtt született meg a Hortobágyi Nemzeti Park vezetőinek döntése, hogy Tiszafüred határában, a Patkós-csárda közelében, a hajdani sóút mentén fölépítették a hatalmas természet- védelmi terület fogadókapuját. Egy olyan létesítményt, amely arra alkalmas, hogy benne a 33-as fő úton a Hor- tobágyra igyekvők egy rövid megállással tájékozódhassanak, mi mindent és hogyan érdemes felkeresniük a hatalmas pusztán. Kimondva, kifnondhatatlanul az a cél, hogy az utasokat ne a kilenc- lyukú hídnál érjék az első — sok esetben kétes értékű — hatások. A valódi, rejtőzködő értékekre, nem pedig az os- tordurrogásos látványosságra kell rávezetni az embereket, A fogadó-állomás épülete sem lehet tehát akármilyen .. . — A HortobáMai szemmel f.yi Ne£zehagyományosat ^^0________________sága a Szolnok megyei Tanács Tervező Vállalatától rendelte meg a létesítmény tervét. Nem véletlenül esett a választás erre a vállalatra, hiszen két fiatal építésznek — Pár Nándor és Nagy István — munkája, a dévaványai túzokrezervátum épülete, korábban komoly sikert aratott szakmai körökben. A z építészkettős munkához látott. „Beleásták” magukat a hortobágyi népi' építészet irodalmába, s a munkának ebben a szakaszában döntöttek a „mai szemmel, mai anyagokból, de hagyományokra támaszkodva” alapelv részletkérdéseiben. A terv elkészült, tavaly megyei nívódíjjal jutalmazták, a beruházó tetszését is megnyerte, a kivitelező — a tiszafüredi ipari szövetkezet — pedig „bólintott” és munkához látott. Egyszóval: az oly gyakori beruházó-tervezőkivitelező súrlódások nélkül, A Hortobágy „kapuja“ példa lehetne harmonikus egyetértésben kezdődött a nívódíjas terv megvalósítása. S így is folytatódott . .. Salamon Ferenc, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója: — A fiatal szolnoki építészek alkotása minta lehet arra, hogy lehet egy jellegzetes tájba, modern s egyúttal hagyományos épületet tervezni. A tervezőasztalon olyan épületegyüttes készült, amilyet szerettünk volna. A tiszafüredi szövetkezet régi, megbízható kivitelezőnk. Igényességét a korábbi években egyebek között madármegfigyelő tornyok, a hortobágyi körszín építésével, a Kemény kastély és több pusztai épület felújításával bizonyította. A tervező-építészek elvállalták az építkezés fokozott művezetését, a füredi szövetkezet kitűnő szakemberei pedig hibátlanul dolgoznak. A terveknek megfelelően minden bizonnyal október végéig át is adják az épületet, úgyhogy a berendezés után jövő év tavaszán meg is nyithatjuk. Debrecen felé menve elhagyjuk Tiszafüredet. Hamarosan lassítani kell a gépkocsinak, a Patkós-kanyar kilencven fokos fordulója készteti erre a gépkocsivezetőt. Balra térünk, földútra. Kétszáz méterre ide különös építkezés folyik. Áll egy késznek látszó épület, s kibontakozik egy készülő körcikk és egy ívelt alaprajzú épület is. Á tiszafüredi szövetkezet irodájában látott makett_ alapján könnyű eligazodni az építkezésen. A kész épület — az úgynevezett kanfaros juh- hodályokat idézi — lovaskocsiállás és lóistálló lesz. A derék négylábúak a gyerekeket viszik majd rövid kocsikázásra, míg szüleik a körcikk alaprajzú épületben — amely egy náddal fedett süvegalakú kiállító és vetítőterem lesz — alaposan végiggondolhatják, hol kezdjék a hortobágyi kirándulást. Az íves alaprajzú — ugyancsak nádfödeles házban — pihenőszobák kapnak helyet, amelyet a puszta kutatói és a nemzeti park munkatársai használhatnak. A Salamon Ferenc által emlegetett igényességet a laikus is könnyen felfedezheti, elég egy pillantást vetni a kocsiállás fedelét díszítő famunkára, vagy a leendő kiállítóterem gyalult zsalukkal készített betonlábazatára. Gőz László, az itt dolgozó kőművesbrigád vezetője kalauzol körbe az építkezésen. — Szép munka ez, szeretjük csinálni, pedig nem a legjobb iílő jár mostanában ránk. Egyik nap olyan szél fúj, hogy öt perc alatt lezavarja az állványokról a kőműveseket, másik nap eső esik. vagy havazik. Azért mégis haladunk, mindig találunk munkát. Ma például kubikosmunkára fogtuk magunkat, kiástuk az emésztőgödröt. Az igazság az, hogy más kedvvel dolgozik az ember egy olyan építkezésen, amelyik nem mindennapi. Élvezettel. Épül tehát a Hortobágyi Nemzeti Park fogadókapuja. Tervszerűen, pontosan. Nem nagy beruházás ez — valamivel több mint ötmmil- lió forintos — de tanulságos. Építészeti szempontból is az, hiszen a tervező vállalatnál jelenleg dolgoznak olyan terveken, amelyekben felhasználják a fogadóállomás tapasztalatait. A tervezők a szerencsés helyzetnek — jó beruházó, jó kivitelező — tudják be, hogy nem kellett a terveken módosítaniuk. De hozzátették, hogy nagyon sok ilyen, építészetileg igényes épület készülhetne, ha a tervező-beruházó-kivitelező együttműködés szelleme, olyan volna, mint amilyen a fogadó-kapu esetében. Szabó János Megbízható kivitelező ______________ B etonalap, nádtető „Szép munka ez” Szerencsés helyzet Betonalap, téglafal - mégis a pásztorépitményeket idézi a nádfödeles kocsiállás