Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

XXX. évf. 2. sióm, 1979. január 4., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fegyverrel, munkával... Uj városokat avattak LÁZÁR GYÖRGY A PAKSI ÜNNEPI TANÁCSÜLÉSEN E hét végén megyénkben is megkezdődik a munkásőr- egységgyűlések sorozata. Évente rendszeresen vissza­térő esemény ez a testület életében. Ugyanúgy, mint szocialista építőmunkánk más területein, itt is indokolt mérlegelni az eredményeket, megfogalmazni az új eszten­dőre szóló feladatokat. Az egységgyűléseket ünne­pi külsőségek között tartják. Ezek a tanácskozások azon­ban valójában csak akkor ün­nepélyesek, ha becsülettel végzett, sikeres munkáról adhatnak számot. Nos, ami ezt illeti, a megye munkás­őrei — jelszavukhoz híven — fegyverrel, munkával, felvi lágosító szóval egyaránt be­csülettel helytálltak az el­múlt évben. A pártszerveze­tek elismerő véleménye mel­lett bizonyság erre az őszi zárógyakorlatok sikere is. A testületben évek óta eredményes a szocialista munkaverseny. Tavalyi ki­váló munkájának köszönhe­tően a versenyzők élére törökszentmiklósi városi zászlóalj került. Elnyerte területi parancsnokság leg­jobb önálló egysége címet. Második helyezett a szolno­ki járási Bem József mun­kásőr zászlóalj lett. A többi munkásőr egység fegyelme­zett helytállása, harckészült­ségének fokozása, tagjainak a termelésben és a közélet­ben kifejtett aktivitása hozzájárult ahhoz, hogy testület iránti bizalom és tisztelet tovább növekedjen. Mindezért elsősorban azo­kat a munkásőröket illeti el­ismerés, akik huzamosabb időn át — sokan a testület megalapítása óta — teljesítik felelősségteljes pártmegbíza­tásukat. Magatartásuk vonzó, követendő példa azok szá­mára, akik ifjú hévvel, el kötelezetten most, az ünnepé­lyes egységgyflléseken esküd­nek fel, s ezzel tagjai lesz nek a munkásőrök táborának. Férfias helytállás, önzetlen munka vár rájuk az egyik legszebb pártmegbízatás tel­jesítése során. Elhatározásuk helyességét igazolja, önbizal­mukat erősíti azonban a tu­dat; tevékenységük is közre­játszik abban, hogy szocialis­ta építőmunkánkat nyugodt körülmények között végez­hetjük. A munkásőrségnek — jel­legéből adódóan — elsősor­ban a fegyverforgatásra, kiképzési feladatok elsajátí­tására kell ösztönözni tagja­it. A testület jelentősége azonban túlnő az egységek körleteinek határain, mivel tagjai ott vannak a szociális ta építőmunka valamennyi területén. Ezért nem lehet csupán harcászati feladatok­kal foglalkozni az egység­gyűléseken, hanem szót kell ejteni a területileg illetékes járás vagy város gazdasági­társadalmi életéről, a nép­gazdaság helyzetéből adódó feladatokról, melyekből tu­datosan, célratörően vállal­nak részt a munkásőrök. Az eredmények további jó munkára köteleznek minden területen. A parancsnoki ál­lományt többek között arra, hogy a munkásőrök kiképzé­sét minél rövidebb idő alatt, s minél hatékonyabban old­ják meg. A munkásőröket pedig arra, hogy munkahe­lyeiken szigorúan kérjék szá­mon a gazdasági követelmé­nyek szem előtt tartását, a pontos, minőségileg kiváló, versenyképes termékeket elő­állító munkát, s személyes példamutatással ösztönözzék erre társaikat. Úgy, ahogy a testület meg­alakulása óta eltelt két év­tized alatt is tették... Tegnap várossá avatták Paksot, a nagy múltú Duna- menti települést, amelynek fejlődéséhez az első magyar atomerőmű építése adott ko­rábban elképzelhetetlen len­dületet. Az új rangja elnye­rése alkalmából rendezett ün­nepi tanácsülésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai - Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke. A Himnusz hangjai után Dallos Tibor, Paks tanácsá­nak elnöke köszöntötte a te­lepülés első városi tanácsá­nak tagjait, s a vendégeket. Ezt követően dr. Szabópál Antal ismertette a település múltját és a várossá emel­kedésének útját, majd pedig Lázár György emelkedett szólásra. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnö­ki Tanács és a kormány üd­vözletét, jókívánságait. Hang­súlyozta. hogy Paks nem csu­pán a kilencvenhat magyar város egyike, hanem napja­ink országépítő munkájának kiemelkedően fontos színtere is. Itt épül hazánk első atom­erőműve, az a hatalmas mű amely új lehetőségeket nyit a megye és a város lakói szá­mára, s amely kivételesen fontos szerepet tölt be egész népgazdaságunkban. Az atomerőmű külön rangot ad Paksnak, olyan várossá avat­ja, amely egész népünk alko­tó munkájának, szocialista gazdaságunk lendületes fej­lődésének, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal folytatott gyümölcsöző együtt­működésünknek is élő tanú- bizonysága. A továbbiakban külön tisztelettel és megbe­csüléssel köszöntötte az atomerőmű építőit, azokat a munkásokat, műszakiakat, vezetőket, a város ideiglenes lakóit, akik teremtő munká­jukkal idehaza és határain­kon túl egyaránt hírnevet szereznek városuknak. Végül Lázár György a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából átadta a város­alapító díszoklevelet Dallos Tibornak, Paks tanácselnö­kének. Az ünnepi tanácsülés után Lázár György a megye és a város vezetőinek kíséretében megtekintette Paks terjesz­kedő modern lakótelepét, az atomerőmű építkezését. Tegnap várossá avatták az 1600-as évek elején egyszer már városi rangot nyert Be­rettyóújfalut is. A jelenleg már 15 500 lakosú település lakóinak e nevezetes ünnep­ségén részt vett Kállai Gyu­la, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, aki kö­szöntötte az új város lakóit, majd átnyújtotta a tanács el­nökének az Elnöki Tanács alapító okiratát és a város jelképes kulcsát. Sablonok az atomerőműhöz Beköltöznek az új Diesel-csarnokba Az üzemekben, a gyárak­ban készülnek az év végi számvetésre. Hogyan sikerült az esztendő? Menny', a ter­melési érték, az árbevétel, a nyereség? Sok helyen pihen­tek a gépek s kezelőik kará­csony és újév között. Máshol, folyamatos üzemekben nincs megállás. A pontos mérleg tehát még most alakul, de az 1979-es tervek már ké­szek, ezekben a programok már részletesen kidolgozottak az első negyedévre. A BVM kunszentmártoni gyárában az 1978-as termelé­si tervet 1—2 százalékkal túlteljesítették. A termelési érték elérte a 150 millió fo­rintot. Gyártmányaik a Be­ton- és Vasbetonipari Művek többi üzemének készülnek, így a nyereség abba a bizo­nyos „nagykalapba” kerül. Ez a gyár termékeivel épít­kezések, beruházások meg­valósítását segíti. Nem kevés a határidős munka, így volt ez 1978-ban. s így lesz ebben az esztendőben is. A tervek szerint mintegy 156 millió fo­rintnyi értéket termelnek úgv, hogy a dolgozók száma 640 lesz. tehát a múlt évihez képest nem változik. A köz­úti járműprogram megvalósí­tásához úgynevezett hídge­renda-sablonokat gyártanak a BVM dunaújvárosi gyárá­nak — ezek helyszíni szere­lését is a kunszentmártoni munkások végzik. A BVM miskolci és duna­újvárosi gyárának mintegy 11 millió forint értékű gépet, berendezést szállít a rae- gyénkbeli gyár 1979 első ne­gyedében. Erre az időszakra a termelési program már is­mert, s biztosított a munká­hoz szükséges anyag és al­katrész. Az év első három hónapjára szóló tervben sze­repel a paksi atomerőmű épí­téséhez a hét nagyméretű sablon gyártása. Ugyancsak a kiemelten fontos munkák kö­zé tartozik a martfűi nö­vényolajgyár építéséhez szük­séges tíz sablon készítése is. A blokkelemek a kislakások készítőinek kellenek. Ezek­hez meghatározott ütemterv szerint szállítják Kunszent- mártonból a sablonokat a BVM más gyáraiba. A felsoroltak mellett mint­egy 6 millió forint értékű szerelvény készül el a kun­szentmártoni üzemben, isko­lák, bölcsődék, kommunális létesítmények előregyártott betonelemekhez kellenek. * * * Létszámhiány. Mint annyi más gyárban, a szolnoki Jár­műjavító üzemben is ez volt az egyik legfőbb gond 1978- ban. Mintegy negyven dolgo­zóra lett volna szükségük, hogy az a bizonyos létszám­terv az elképzeléseknek meg­felelően alakuljon. A terme­lési mutatók ennek ellenére makulátlanul megvalósultak, így teljesítették az 1978-as programjukat, személykocsi­ból negyvenhéttel többet is javítottak meg a tervezett­hez képest. A legtöbb üzem­hez hasonlóan a Járműjaví­tóban is a jövőre gondolnak. Mint elmondták, 1979-ben 203 Diesel-mozdony nagyjavítása vár rájuk, ugyanebből 56 fu­tójavítása is feladatuk. Mint­egy 895 négytengelyes sze­mélykocsi felújítása is ter­vükben szerepel, valamint programjuk ezer teherkocsi futójavítása. Az új Diesel-csarnok nagy részében már dolgoznak. 1978 utolsó hónapjaiban beköltöz­tek a gépek s kezelőik, de a hajók egy részében a munka elkezdésére várhatóan csak 1979 első negyedévében ke­rülhet sor. A Diesel-motorok nagy ré­szét eddig kooperációban a Ganz-MÁVAG végezte. A Járműjavítóban úgy tervezik, hogy néhány típus teljes fel­újítását átveszik. Ez is az év első három hónapjának fel­adata. Új pfaff zsebzőgép dolgozik a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetben, Tiszaföldváron. A célgép egy műveletben vágja ki és varrja meg a férfinadrágok farzsebét Mezőtúri laboratóriumában végzi a megye mezőgazdasági nagyüzemei részére a talajtani vizsgálatokat a megyei növény- védelmi és agrokémiai állomás. Képünkön: foszfor- és kálium- tartalom megállapításához szűri a talajoldatot Baranyi Gá- borné, laboráns (T. F.) Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői tegnap az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Ta­nács fogadásán részt vett dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Kiterjesztik a jogsegélyszolgálatot ÜLÉST TARTOTT A SZOT ELNÖKSÉGE A szakszervezeti jogsegély- szolgálat kiterjesztése mellett foglalt állást tegnapi ülésén a SZOT elnöksége. Az eddi­gi kedvező tapasztalatok alapján a már korábban ki­jelölt vállalatokon túl az idén fokozatosan újabb munkahe­lyeken szervezik meg a jog­segélyszolgálatot önállóan vagy több vállalat számára közösen. A SZOT elnöksége elé ter­jesztett beszámolóból kitű­nik: a dolgozók helyeslik és igénylik a jogsegélyszolgálat munkáját, amely hozzájárult a törvényesség megszilárdí­tásához, és egyúttal erősítet­te a dolgozók jogbiztonságát is. Már 1977-ben több mint 1600 helyen szervezték meg a jogsegélyszolgálatot, több mint két és félmillió állam­polgár számára. Csaknem 150 ezer üggyel foglalkoztak, legalább is a jegyzőkönyvek nyilvántartása szerint, de a valóságban sokkal több dol­gozó kért, illetve kapott se­gítséget, olyanok is, akik ide­genkedtek a hivatalos eljá­rásoktól, akik nem veszik szívesen, ha ügyüket jegyző­könyvbe rögzítik. A jogse­gélyszolgálat munkája túl­nyomórészt polgári ügyekre terjedt ki, de növekszik a munkajogi, társadalombizto­sítási kérdések aránya is. Ezenkívül sokan vették igénybe a jogsegélyszolgála­tot államigazgatási ügyekben is. A SZOT elnöksége azt is megállapította, hogy a jog­segélyszolgálat egyik legna­gyobb gondja a szakember- képzés, ezért ezt a jövőben fejleszteni kívánják. Szerve­zett oktatási formában az ELTE jogi továbbképző inté­zete ad szakmai képesítést, illetve segíti a továbbkép­zést. Ezenkívül — az ágazati szakszervezetek szervezésé­ben — mind gyakoribbak a továbbképző tanfolyamok, konzultációk. Értékes takarmány, jövedelmező export Szolnok megyében a szán­tóföldi növénytermesztés melléktermékeinek mindösz- sze 20 százalékát használják fel takarmányozásra. Ez az alacsony arány nagyrészt an­nak tudható be, hogy az áru- és ipari növények betakarí­tási technológiája nem teszi lehetővé a melléktermékek begyűjtését, megfelelő minő­ségben. Pedig jó munkaszer­vezéssel és hozzáértéssel az „eldobásra” kárhoztatott nö­vényi részek felhasználha­tók, jó példa erre a tisza- roffi Aranykalász Termelő- szövetkezet, ahol értékes ta­karmányt készítettek kuko­ricaszál', szárított répaszelet, melasz, karbamid és takar­mánysó felhasználásával. A béltartalom szerint a mintegy 1 millió forint értékű termék jelentősen hozzájárul a szarvasmarhák téli tömeg- takarmány-ellátásához. Emellett külön haszon, hogy 50 hektár területen, ahol ed­dig takarmányt termesztet­tek, most árunövényt ter­melhetnek, és ez 500—700 ezer forint árbevételt ered­ményez. A szövetkezetben a búza- termesztés melléktermékét is hasznosítják. Köztudott, hogy az egy hektárról lekerülő szalma vetekszik a szemter­més súlyával. Ezt a jórészt csak almozásra használt mel­lékterméket a tiszaroffiak értékesítik. A jugoszláv ex­portra szállított szalmát má­zsánként 138 forintért veszik meg a gazdaságtól, de a bá­lázás és a vagonirozás nagy eszközlekötést igényel, és ez jelentősen csökkenti a hasz­not, ami persze még így is 30 forint mázsánként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom