Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-31 / 25. szám

1979. január 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tsz-konyha Télen is több mint szózhatvanan étikéi­nek naponta a jász­telki Tolbuhin Tsz üzemi konyháján. Legtöbben a szépen berendezett étte­remben fogyasztják el a finom falato­kat, de vannak, akik jásztelki, alatfyáni vagy a Kincses ta­nyai otthonukba vi­szik az ebédet. Ké­pünk a konyhán ké­szült A KGST ÉS MAGYARORSZÁG Mindennapi éle­tünk elképzelhetet­len lenne a vegy­ipari termékek nél­kül. Az élelmiszer- ipari csomagolás, a textil- és konfekcióipar, a bútorok, a személygépkocsik gyantásá­hoz egyre több vegyipari termékre van szükség. De az igazán nagy felvevők: a mezőgazdaság és a gépgyár­tás, ahol a huszadik század anyagja — joggal mondhat­juk — forradalmasította a technológiai eljárásokat. A világszerte megfigyelhető tendenciával a KGST-orszá- gok is egyre jobban lépést (tartanak. Gyors növekedés Pedig a szocáaliseta orszá­gokban a felszabadulást kö­vetően a vegyipart az elma­radott ágazatok között tar­tották számon. Amikor a KGST megalakult, gyakor­latilag csak az NDK rendel­kezett az akkori követelmé­nyeknek megfelelő termelé­si szerkezettel, gyártási ka­pacitással, tapasztalatokkal. A szakemberek azonban he­lyesen ismerték fel. hogy valamennyi népgazdasági ágazat fejlődése szempont­jából kulcsfontosságú a vegyipari elmaradás felszá­molása. Ezért az ágazat nö­vekedési üteme az elmúlt évtizedekben valamennyi tagországban meghaladja az ipari termelés átlagát. Sokat jelentett a sokolda­lú kapcsolatok építésében, hogy 1956-ban megalakult a KGST vegyipari állandó bi­zottsága. Az első időszakban feladatuk elsősorban a tag­országok egymás közötti együttműködésének össze­hangolása volt. Az első esz­n vegyipar felzárkózása tendőkben — akárcsak más területen — mindenekelőtt a kölcsönös szállításokkal lösszefüggő térveket egyez­tették. Az export-import lehetőségek tisztázása — no­ha nem volt egyszerű fel­adat — jó lehetőséget te­remtett a párhuzamos ter­melés csökkentésére. Ami­kor pedig hosszabb távra előre — általában öt évre — rögzítették a vegyipari termékek várható kölcsönös szállításait, a beruházási el­képzelések jobb összehango­lására is mód nyílott. Gumi és gyógyszer A hatvanasi években a szo­cialista országok vegyipari együttműködésében is egy­re jobban előtérbe kerültek a sokoldalú kapcsolatok. Több területen egyezménye­ket dolgoztak ki az érdekelt országok a gazdasági kap­csolatok elmélyítésére. Ezek között hazánk főleg két egyezményben érdekelt. A gumiipari megállapodás a többi között a teher- és személygépkocsik, traktorok, valamint mezőgazdasági erőgépekköpenyeinek gyártá­sát szabályozza. Magyaror­szág a termelők és a fel­használók oldalán egyaránt érdeklelt. Exportunk főleg tenergép kocsi-köpen yekből áll. Behozatalunkban pedig a legnagyobb tétel a sze­mélygépkocsi-köpeny. A gyógyszeripari sokolda­lú szakosítási egyezmény je­lenleg harminc különböző termékcsoport előállítását szabályozza. Hazánk az együttműködés keretében — gyártási hagyományok, ter­melési tapasztalatok miatt — több termék előállítását és szállítását vállalta. Az egyezmény pontos betartá­sa is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország ma a szocia­lista országok legnagyobb gyógyszerexportőre és világ- viszonylatban is számolnak velük. A szerződés másik oldal­ról viszont lehetővé tette, hogy néhány gyógyszerké­szítménynek gyártását folya­matosan abbahagyjuk, és azokat a termelési munka- megosztás alapján a part­nerországokból szerezzük be. A hazánkban korábban előállított termékek jelentős részét a Szovjetunióban ké­szítik, de más KGST-orszá- gok is átvették magyar vál­lalatoktól gyógyszereiket. Ez is közrejátszott abban, hogy az utóbbi években a Szov­jetunió, Lengyelország és Csehszlovákia jelentősen bő­vítette gyógyszertermelését, és a hazai piac ellátása mellett egyre nagyobb mennyiségeket értékesít a külföldi piacokon is. Minőségileg új szakaszt jelentett a kapcsolatokban, hogy az érdekelt KGST-or- szágok elhatározták az IN- TERHIM nemzetközi gazda­sági szervezet létrehozását. Feladata kis mennyiségek­ben használatos vegyipari anyagok — mint például fes­tékkiegészítők stb. — műsza­ki-tudományos fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek koordinálása, és a gyártás megszervezése, irányítása az igényeknek megfelelően. Az (eddig elítélt időszakban a munka eredményeként je­lentős tőkésimport-megtaka- rítást érhettek ei az egyes országok. Távlati célkitűzések A vegyipari együttműkö­dés (alapjául a következő időszakban az energia, tü­zelő- és nyersanyag célprog­ram egyik speciális — ága­zattal foglalkozó — fejezete szolgál. Ezekben főleg olyan témákat vázoltak fel a szak­emberek, amelyeknek a megoldását közös erőfeszítés­sel képzelik el. A termelés területi elhelyezésénél abból indulnak ki, hogy a Szov­jetunió területére összponto­sítják az energiaigényes ter­mékek gyártási kapacitásá­nak a kiépítését. Ilyen ter­mékek például a műtrágya, a polivinilclorid, a polieti­lén stb. A többi KGST-or- sizát; — köztük hazánk is — a kevésbé energiaigényes cikkek előállítását növeli. Így a többi között szó van a növényvédőszerek, szinte­tikus színezők, textilipari se­gédanyagok termelésbővíté­séről. Szó van arról is, hogy az érdekeit KGST-országok részvételével három közös beruházást is végrehajtanak a következő évtizedben. Az egyik a műkaucsuk termelés- bővítését tenné lehetővé. A másik az állattenyésztés gondjain segítene, mivel a takarmányélesztő-gyártást növelné. A harmadik elkép­zelés pedig a kubai cukornád komplexebb hasznosítását szolgálná. Faragó András KÖVETKEZIK: A mezőgazdaságban is együtt A Duna Cipőgyárban ebben az évben két és félmillió pár tavaszi cipőt és egymillió-hatszáz­ezer pár szandált gyártanak. A képen: Prés alatt ragasztják a talpakat Még mindig kevés a szövetkezeti építőipar nem teljesíti lakásépítési tervét Duschek Lajosné, a SZOT titkára Szolnokon Duschek Lajosné, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a SZOT titkára tegnap Szolnokra látogatott. A me­gyei tanács székházában Bar- ta Lászjó, a megyei tanács elnöke fogadta, s adott tájé­koztatót az ötödik ötéves terv időarányos végrehajtá­sának megyei helyzetéről és a következő ötéves terv elő­készítésével kapcsolatos el­képzelésekről. A tájékoztatót követő meg­beszélés középpontjában a lakosság egészségügyi és szo­ciális ellátásának, a gyer­mekintézmények fejlesztésé­nek és fenntartásának kér­dései álltak. Az eszmecserén részt vett Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára és Árvái István, az SZMT vezető tit­kára. Elsők között Hétfőn tartotta zárszám­adó közgyűlését a jászfény- szarui Béke Termelőszövet­kezet. A gazdaság vezettői eredményesnek minősíthet­ték a múlt évet. ami 13 és fél millió forintos nyereség­gel zárult. Az üzem össze­sen 114 millió forint értékű terméket állított elő, 16 szá­zalékkal többet, mint 1977- ben. Az árbevétel húsz szá­zalékát adta az állattenyész­tés. Tavaly 14 és fél millió fo­rintért vásároltak gépeket, intenzív legelő telepítésére fordítottak 360 ezer forin­tot, s az üzemi uitak, vala­mint a paradicsom lévonal kiépítésére 4 és fél millió fo­rintot költöttek. Kicserélik a korszerűtlen gépeket Hírül adtuk, hogy néhány hete a szolnoki Minőségi Szabók Szövetkezetébe olvadt nyolc megyei szabó szövet­kezet huszonnégy részleggel. A „megyésített” szövetke­zet felmérte a csatlakozott egységek gépállományát, és elkészítette Idei fejlesztési tervét. Több részlegben ki­cserélik a már matuzsále­mi kort megért, elavult gépe­ket és berendezéseket, és mintegy 500 ezer forintért korszerű varró- és egyéb gépeket vásárolnak és állí­tanak munkába. A szövetkezeti építőipar több napirend témája volt tegnap az Ipari Szövetke­zetek Szolnok megyei Szö­vetségének elnökségi ülé­sén. Először a Szolnok és Környéke Egyesült Épitő- és Szakipari Szövetkezet 1978. évi gazdasági ered­ményeiről hallgatták meg Ipolyszegi Mihály elnök je­lentését, amely előtt rend­hagyó módon néhány fon­tosabb munkahelyet jártak be. Az elnökség nagy el­ismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyek jó fél éve a nagy építő­ipari szervezet törekvését jellemzik. A tanácskozás második na­pirendjén a megye szövetke­zeti építőiparának tevékeny­sége szerepelt. Csák László műszaki-ágazati osztályveze­tő előterjesztésében a testü­let képet kapott az ötödik ötéves terv időszakára elő­irányzott szövetkezeti lakás­építés helyzetéről. Mint ismeretes, a szövet­kezeti építőipar már a negye­dik ötéves terv idején is ne­hezen birkózott meg felada­taival. a -»Kkásépítési tervet pedig akkor is adóssággal zárta. Sajnos, hasonló a hely­zet most is, amikor a nagv építőipari szövetkezetek már kialakultak, s az ötödik öt­éves terv elején 2 ezer 400 lakás felépítését vállalták. A jelenlegi helyzet szerint a tervidőszak első három évé­ben mindössze 1117 lakás épült, ami háromszázhússzal kevesebb az előirányzottnál. A vitában részt vevő szö­vetkezeti szakemberek hang­súlyozták: a lemaradás okait nemcsak belső, hanem kül­ső tényezőkben is kell keres­ni. A szövetkezeti építőipar A béke és a harmadik vi­lág fejlődésének összefüggé­seiről, és egy demokratikus nemzetközi gazdasági rend megvalósulásának lehetősé­geiről kezdődött tegnap két­napos tudományos szeminá­rium a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szék­házéban. Bognár József aka­démikus, az MTA Világgaz­dasági Kutatóintézetének igazgatója köszöntötte a Bé- ke-világtanács fejlődési munkabizottságának buda­pesti alakuló ülésén részt vett küldötteket, valamint a inemzetközi újpáfc; nőiskola például a legrosszabban ellá­tott sze.rvezet. Anyaggal, esz­közökkel rengeteg problémá­juk van. A Nagykunsági Építőipari, a törökszentmik­lósi Alföldi Építő- és Szak­szerelőipari és a Jászsági Építőipari Szövetkezet pél­dául tavaly az év második felétől betonelemek hiányá­val küszködött. A lakásfel­szerelési tárgyak hiánya — (mosdók, csaptelepek! egye­bek — miatt pedig sokszor az ésszerűség határán túl kény­telenek munkaátcsoportosí­tásra, átszervezésre. Gátolja az is a munkát, hogy egyre fogy a szövetkezeti iparban dolgozó szakmunkások lét­száma. A megyében ugyanis sok más termelő üzem fej­lesztési feladatainak megol­dására kialakítja a saját épí­tőipari részlegét, amely sok esetben nagyobb fizetéssel, kényelmesebb munkával ke­csegteti a szakembereket. Csupán az egyik, ötszáznál valamivel több munkást fog­lalkoztató szövetkezetből ta­valy majdnem kétszáz mun­kás kérte ki a munkakönyvét hasonló okojt miatt. Az elnökség megállapítása szerint a helyzet kritikus. A szövetkezeti építőipar már csak saját elhatározásából és szövetkezetenként nem ké­pes a helyzet változtatására. Feltétlenül vizsgálni kell a társulások, a közös fejleszté­sek, az új technológiák köl­csönös bevezetését és alkal­mazását. A legfontosabb fel­adat emellett, alaposan fel­készülni a hatodik ötéves terv idejébe, minden lehetséges módon kielégíteni az ellátat­lan területek, a családiház­építők igényeit. A feladatok megoldására egységes, me­gyei koncepció kidolgozása is szükséges. húsz Budapesten tanuló fej­lődő országbeli hallgatóját. Az Országos Béketanács és a Magyar Tudományos Akadémia tudományos sze­mináriumának első napján Kende István egyetemi tanár az imperializmusnak a béke és a fejlődés elleni új stra­tégiájáról tart előadást. Ezt követően Szentes Tamás, az OBT fejlődési munkacso­portjának elnöke a tőkés vi­lággazdaság válságának, bel­ső egyenlőtlenségeinek je­gyeit és okait, valamint a harmadik világ országainak az 1980—1990 közötti fejlő­dési lehetőségeit elemzi. Megkezdődött az OBT és a MTA tudományos szemináriuma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom