Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-05 / 3. szám

1979. január 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 így látta a tudósító Amikor befe­jeződött az 1977/78. évi megyei labda­rúgó bajnok­ság, és a má­sodik helyen végzett a csapat az öröm mellett gondok is jelentkez­tek. Elsősorban az, hogy több játékos eltávozott, és 6zinte mindent elölről kellett kez­deni az 1978/79-es bajnoki évre. A sportegyesület elnök­sége — igen helyesen — Ba- na János személyében „ha­zai” edzőt bízott meg az első csapat edzésének vezetésével, aki az ifjúsági csapattal baj­nokságot nyert az elmúlt bajnoki évben. Űj játékosok — elsősorban fiatalok bevo­násával kezdték el a felké­szülést július ll^én. Sajnos, a felkészülést na­gyon zavarta a Nyári Kupán való részvétel, mivel nem le­hetett megfelelően kialakíta­ni az új csapatot, elsősorban azért, mert a kupában sem akarták a pofozógép szerepét betölteni, valamint azért sem, mert több jáétkos is csak későn tudott bekapcsolódni a rendszeres munkába. En­nek ellenére úgy látszott, hogy sikerült az alapokat le­rakni, illetve a rendelkezés­re álló erőkből a megfelelő csapatot kialakítani. Jól is ment minden, öt fordulón keresztül, de szeptemberben a hatodik forduló meghozta az első vereséget Jászár ok­szálláson, amit újabb kettő követett: hazai pályán a Ti­sza Cipő SE, míg idegenben a Szolnoki Cukorgyártól kapott ki az átszervezett együttes. Az edző nem kesergett, mi­vel látta, hogy a lelkesedés nem csökkent a játékosok­nál, s így sikerült a. „holt­ponton” átjutni, ami újabb hét pont megszerzését ered­ményezte. A Jászberényi Va­sas elleni hazai vereség sem csüggesztette el a játékoso­kat, amit a további eredmé­nyek is bizonyítanak. A‘ szurkolók is látták, a vezetők és a játékosok is érezték, hogy az „öngólos” vereséget mielőbb feledni kel, a zöld gyepen kell bizonyítani, hogy jó úton halad a csapat épí­tése és a szakmai vezetés is. A szakosztályvezetés terve a dobogós helyezés volt, amit sikerült is elérni. A csapat­ban a legtöbbször — tizen­hétszer — Boda, Stummer és Niagy szerepelt, míg Vitéz és Kozák eggyel kevesebb mér­kőzésen lépett pályára. Az őszi szezonban Boda és Nagy nyújtotta a legjobb teljesít­ményt, de kiemelkedett Drá- vucz, Vitéz, Kozák, valamint Molnár játéka is. A gólok közül Vitéz tizennégyet, Stummer kilencet szerzett, míg a továbbiakon hatan osztoztak. További feladat az ifjúsági együttes tagjainak bevonása, azonban nagyon fontos egy­két fiatal szemléletén vál­toztatni, hiszen több olyan játékos szerepel nálunk, akik döngetik az első csapat ka­puját, — csak éppen nem so­kat tesznek annak érdekében, hogy oda minél előbb be is jussanak. A tavaszi felkészülést ja­nuár 4_én kezdik, 24-es ke­rettel. Terv szerint nyolc ed­zést tornateremben, majd a továbbiakat a szabadban kí­vánják megtartani az időjá­rástól függően, Bana edző vezetésével, akinek az egyik testnevelő tanár is segíti a munkáját. A vezetők és szurkolók egyaránt remélik, hogy tavasszal a csapat ott kezdi, ahol az őszi szezon­ban abbahagyta. Lesán János SAKK-HIREK Hastingsban, a nemzetközi sakkversenyen döntelennel ért véget Csőm István 5. forduló­ban függőben maradt játszmá­ja az angol J. Speelman ellen. A hatodik fordulóban Csőm világossal az amerikai J. Peters ellen játszott, küzdelmük füg­gőben maradt. Groningenben, a pa-bajnokságon a junior Euró- 12. fordulóra került sor. A magyar Károlyi Tibor fél pontot szerzett a finn K. Vaelkesalmi elleni játszmá­ban. Itt a holland John van Der Wiel vezet (10 pont), fél ponttal előzi a szovjet Dolmatovot. Ká­rolyi a 6—11. helyen áll, 6,5 ponttal a finn Vaelkesalmi, a csehszlovák Gazik, az izraeli Grinberg, a skót Muir, a spa­nyol Mateu társaságában. Hét éve sípol az NB l-ben Szávó Jánost, a törökszent­miklósi Bercsényi Gimnázium matematika és ábrázoló geomet­ria szakos tanárát otthonában találtuk. Két kislánya társasá­gában „pihent”. — Egy játékvezető számára nincs holtszezon — jegyezte meg. — Naponta tartok futó­vagy tornatermi edzést. Szávó János a megye egyet­len NB I-es labdarugó játékve­zetője. 1972 óta bíráskodik, s az­óta, az 1973-as évet kivéve, 71 első osztályú mérkőzést vezetett. Külföldön tizenhárom kupamér­kőzésen volt partjelző. Ebben a statisztikában nincs benne a számtalan hazai NB Il-es, kupa- és egyéb mérkőzés. A sajtótól tavaly többször megkapta a leg­magasabb osztályzatot, és né­hányszor „a hét játékvezetője” is volt. — Talán a legsikeresebb évet zárta? — A játékvezetői működés nálam hármas elbírálás alá esik. Az egyikbe tartozik a sajtóval együtt a közvéleményé, a má­sik a hivatalos ellenőr jelen­tése, a harmadik pedig amit sehol sem tartanak nyilván, az önellenőrzés, saját magam el­bírálása. — Tehát az újságokban nyilvá­nosságra kerülő osztályzatok nem fedik mindig a valóságot? — A sajtó osztályzata szubjek­tív. Előfordul, hogy ötöst ka­pok, amikor az ellenőrzés el­marasztal, vagy fordítva, egy csillagos a jegy, amikor az el­lenőrtől a legjobb minősítést kapom. — Törökszentmiklóson nincs túlságosan magára hagyatva? — Rendszeresen olvasom a szaklapokat, alaposan készülök minden mérkőzésre, s ha szük­séges, megtalálom a módját, hogy szakemberekkel konzultál­jak. A továbbképzésben pedig nagyon sokat segítenek az or­szágos és a megyei edzőtábo­rok. — Itt a városban milyen segít­séget tud nyújtani a játékveze­tők felkészítésében? — A városi játékvezetőkkel rendszeres kapcsolatot tartok, bekapcsolódom a tanfolyamok­ba is. Vannak ügyes, tehetsé­ges, rátermett fiatalok, kérdés, mennyire lesznek kitartóak. — Sokszor olvassuk, és hall­juk, hogy egy játékvezető ,,meg­fogja a mérkőzést. Erről mi a véleménye? — Ósdi felfogásnak tartom, ha az első öt-tíz percben állandóan fütyül, aztán engedi rendesen a játékot. A mérkőzés kilencven perce alatt minden szabályta­lansággal szemben egyformán kell ítélkezni. — A játékvezetést össze tudja egyeztetni a munkájával? — Szerencsés helyzetben va­gyok. Az iskola igazgatósága mindenben segít, támogat, nem gördít akadályt a működésem elé. — A játékvezetőnek rendkívül fontos a fizikai felkészülés. Ho­gyan sikerül ezt megvalósítania? — Néhány itteni játékvezető­vel és barátommal rendszeresen tartunk kiadós ezést. A Székács szakközépiskola futópályáján, a gimnázium tornatermében és a sporttelepen tréningezünk, ja­nuár 15-én pedig egyhetes edző­táborba megyek a Népstadion­ba. Aztán kezdődnek a kupa1, az előkészületi mérkőzések, majd következik a bajnokság. (pataki) RT A sportvilág egy éve Az elmúlt j év végén a francia AFP hír- ügynökség bizonyult a leg­gyorsabbnak: 1978 legjobb sportolóiról ő közölte először a félhivatalos véleményt. Listáját mind a nőknél, mind a férfiaknál atléta vezeti, s ez nem is nagyon csodálható, hiszen a sportok királynőjé­nek képviseletében könnyű felhívni a rangsorolók figyel­mét. Nem is kell hozzá más, mint valakinek nő létére elő­ször túlszárnyalni a hétméte­res álomhatárt (Vilhelmina Bardauskene), vagy rövid né­hány hónap alatt megjavítani az öt- és tízezer méter, vala­mint a háromezer méteres akadályfutás világcsúcsát (Henry Rono). Gyanítható, hogy kettőjük nem csak a franciák névsorába kerültek, illetve kerülnek majd ilyen előkelő helyre, hisz’ eredmé­nyeik valóban a sportvilág kiemelkedő teljesítményei között tarthatók számon. Igaz, kiemelkedő teljesít­ményekben tavaly sem volt hiány, s hogy a szakértői és szurkolói érdeklődés egyaránt mintha az átlagosnál is foko­zottabb mértékben nyilvánult volna meg a küzdőterek ese­ményei iránt, az sem írható a véletlen számlájára. A két olimpia közötti páros eszten­dő mindig is különleges fi­gyelmet keltett, úgymond: ez az időszak a legalkalmasabb a felmérésre és a hiteles elő­rejelzések elkészítésére. Ilyenkor még van lehetőség új emberek kipróbálására, de már minden tervszerűen dol­gozó országban, sportágban kialakulóban vannak az olimpiai csapatok: vagyis: csak meg kell hosszabbítani az eredőket, s meg lehet kí­sérelni a reális prognózisok elkészítését. A magyar sport is így te­kintette 1978-at. Hogy azon­ban nyugodt szívvel is te­kinthet-e az 1980-as moszk­vai olimpia elé, az már ko­rántsem mondható el. Sajnos. A magyar sport legegyértel­műbb tavalyi sikereit ugyan­is nem olimpiai sportágak­ban érte el, ami persze nem jelenti azt, hogy ne örültünk SZÍNHÁZ A szolnoki Szigligeti Színház­ban este 7 órakor: Bakhus (Szig­ligeti bérlet). mai műsor WWWWWWWW’WW’WWWWW’W Szolnok Vörös Csillag: Hathol­das rózsakert, Piedóne Hong­kongban (50%-os felemelt hely­áron), Tisza: A kék madár, Már ez is probléma (14, 20%-os fel­emelt helyáron), Tallinn: Szen­timentális regény (14), Vegyi­művek: szünnap, Reptér: szün­nap, MÁV: Kihajolni veszélyes, Szandaszőlős Terv: szünnap, Abádszalók Petőfi: Az aranyem- ber, A bűvös kő és a csodakút (kü­lön ifj. előadás), Jászapáti Tán­csics : Csizmás kandúr (külön ifjúsági előadás). Szegény gaz­dagok, Jászberény Lehel: Koc­kázat, Karcag Déryné: Szarvacs­ka, manócska (külön ifjúsági előadás), Foglalkozása riporter (14). Kisújszállás Ady: A hét mesterlövész (20%-os felemelt helyáron), Kunhegyes Szabad­ság : Serpicó, Kunszentmárton Körös: Zsaru történet (16, 20%-os felemelt helyáron). Mezőtúr Bé­ke: szünnap, Dózsa: Egy erköl­csös éjszaka (14), Szabadság: Sebzett madarak, Tiszafüred Ti­sza: A jónevű senki (14), Tö- rökszentmiklós Dózsa: Szökte- tés (16, 20%-os felemelt hely­áron), Hunyadi: Végzetes arany­rögök, Túrkeve Vörös Csillag: Elvágyódás (14). SZOLNOKI STÜDIO: 17.00: Hírek — Új felvétele­inkből. Strauss: Mesék a bécsi erdőből című keringőjét a szol­noki szimfonikus zenekár adja elő — 17.15: Grafikon. Gazda­ságpolitikai riportműsor. Szer­kesztő: Dalocsa István (A tar­talomból: Számvetések, tervezé­sek idején — Rivalizálás he­lyett — Munkásszemmel az ó évről (Délutáni minikoktél — 18.00—18.30: Alföldi krónika — Nótakedvelőknek — Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. KOSSUTH: 8.27: A természet szabadalmai. — 8.37: Maurjzio Pollini zongo­rázik. — 9.33: Fussunk, szalad­junk. — 10.05: Hétszínvirág. — 10.35- Kis magyar néprajz. — 10.40: Sebestyén András fúvós­műveiből. — 11.00: Dráma és színház. — 12.35: Hétvégi Pano­ráma. — 13.57: Londoni színhá­zak zenés játékfelvételeiből. — 14.33: A Mezőkeresztesi ..Arany­kalász” Tsz énekkara népdalo­kat énekel. — 14.44: Magyarán szólva... — 15.10: Copland: Kezdetben. — 15.28: Dominó. 16.05: Válogatott perceink. Kü­lönkiadás a vidéki stúdiók mű­soraiból. — 17.09: Béres János népi kamaraegyüttese játszik Pécsi Kiss Agnes népdalokat énekel. — 17.35: Láttuk, hallot­tuk ... — 18.0'5: Nagy bukások, elúszott illúziók. — 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 19.15: A vezír elefántja. Ivó Andric kisregénye rádióra alkalmazva. — 19.59: A Rádió Dalszínházá­nak Lehár-ciklusa. I. rész. A mosolv országa. Közben: 20.40: Diadal. Heltai Jenő versei. — 22.20: Tíz perc külDolitika. — 22.30: Brahms-művek. — 0.10: Dzsesszfelvételekből. Füsti Ba­logh Gábor zongorázik. PETŐFI: 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.33: Boross Jolán nótákat éne­kel. — 8.50: A kifordított vörös- vérsejt. — 9.05: Klasszikus one- rettekből. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.45: Tánczenei koktél. — 12.33: Édes anvanvelvünk — 12.38: Néni muzsika. — 13.15: Nőkről nőknek — 14 00: Kettő­től hatig: — 14.00: Jó utat! A Csúcsforgalom magazinja, tele­fon: 343-732. — Közben: 1-T30— 14.35: Hírek, körzeti időiárás.— 14.45: A beat kedvelőinek, a City Brvy együttes felvételeiből. — 15.3u: Könyvről könyvért, iro­dalmi rejtvényműsor tíz perc­ben a szobi szövetkezeti köny­vesboltból. — 15.40: Dallamról dallamra. — 16.28: Műsorismerte­tés. — 16.30: Hírek. i6.33— 16.35: Útközben. — 17.00: Mester­ségünk címere. — 17.30: ötödik sebesség. Ifjúság — politika — kultúra, telefonszám:: 130-020, hívható az adás ideje alatt. — 18.33: Slágermúzeum. — 19.26: Harminc perc alatt a Föld kö­rül. — 20.00: Régi nóta. híres nóta. — 20.33: Válogatott Em­bermesék. — 21.32: A Country muzsikáról. — 22.02: Könnyűze­ne. — 23.15: Verbunkosok, nép­dalok. 3. MŰSOR: 8.08: Zenekari muzsika. — 9.00: Katedra. — 9.30: A Stockholmi Rádió énekkara és a Stockholmi kamarakórus énekel. — 10.06: Wagner-ciklus. Rienzi. ötfelvo- násos opera. Közben: 12.10: Ver­sek. — 12.16: Az operaközvetítés folytatása. — 14.06: Barokk ze­ne. — 15.09: A Gondolat című antológiáról. Könyvszemle. — 15.19: Világhírű előadóművészek Beethoven-felvételeiből. — 16.31: Tip-top parádé. — 17.01: Új le­mezeinkből. — 18.tf5: A gazda­ságpolitikai rovat műsora. — 18.30: Holnap közvetítjük... — 19.05: Katedra. — 19.35: Új nvár. Vas István versei. — 19.40: Kap­csoljuk a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termét. A Magyar Rádió Schubert cik­lusa — V. rész. A Bartók vo­nósnégyes hangversenye. Köz­ben: kb. 20.20: Tallózás a vi­lágsajtóban Afrikáról. Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folyta­tása. Kb. 21.35: Haza és hala­dás. Fejezetek a reformkori publicisztika történetéből VI. (befejező) rész. — Kb. 22.15: Operakettősök. — 23.00: Zenei panoráma. 16.38: Hírek. — 16.45: Légpárnás hajóval keresztül Nyugat-Afri­kán. Angol filmsorozat III/3. rész. — 17.25: Tízen Túliak Társasága. — 18.05: TI és MI — bejelentkezés. — 18.10: öt perc meteorológia. — 18.15: Mindenki közlekedik. — 18.30: . . .a baj ott kezdődik. . . Ri­portfilm. — 19.05: Reklám. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna.— 19.30: TV-híradó. — 20.00: Delta. — 20.25: TI és MI. Férfiak és nők országos társasjátéka. — 21.50: Sport ’78. Visszapillantás az év nagy sporteseményeire. II, 2. rész. — 22.50: TV-híradó 3. 2. MŰSOR 18.23: Cimbora. — 19.30: TV-híradó. — 20.00: Lengyel József: Én, Prenn Ferenc. Tévéfilm III/3. rész. — 21.05: TV-híradó 2. — 21.25: öt perc meteorológia. — 21.30: A magyar muzsika követei. BUKAREST: 16.05: Iskolatévé. — 16.25: Orosz nyelvoktatás. — 16.45: Kórusok. — 17.10: Utazás a Földgömbön. — 17.30: A szabad idő Jiasznos eltöl­téséhez. — 17.45: Jogi tanácsok. — 18.05: Szindbad, a tengerész. Gyer­mekfilmsorozat. — 18.30: Tv-hiradó. — 19.05: Fiatalok órája. —19.53: Tv-színház. Golodi: A caioggiai perpatvar. — 20.55: Román tájakon. — 21.15: Tv-híradó. volna ezeknek a sikereknek. Novemberben az egész világ tapsolt Portisch Lajoséknak, akik ötven évi szünet után hozták haza az aranyérmet az argentínai sakkolimpiáról; s ha kevesebb emberhez szólt is. mégis szép siker volt fogathajtóink százszázalékos szereplése a kecskeméti vi­lágbajnokságon. De hát igaz, ami igaz: olimpiai szemüveg­gel „csak” vívóink, kajako- zóink és Magyar Zoltán vi­lágbajnoki, valamint birkó­zók, súlyemelők EB-győzel- meit szabad néznünk, és bi­zony be kell vallanunk, hogy 1978-ban meglehetősen mér­sékelt volt a „termés”. Egy- egy sikerre a kudarcok soka­sága jutott. Csöppet sem lesz irigylésre méltó az év őszén hivatalba lépett új sportvezetés dolga, amikor el kell majd készítenie az ese­ményeket elemző értékelést. Ha a sakkolimpiát is ide­számítjuk: négy nagy sport­ág világversenyét rendezték meg az elmúlt évben. Az em­lített mellett a labdarúgó VB-t, az atlétikai EB-t, va­lamint az úszó és vízilabda VB-t. Nagyszabású esemé­nyek. rengeteg élmény, érde­kesség. s mindez a szemünk előtt, hiszen a televíziós köz­vetítések révén a nagy sport- események világméretű köz­ügyek lettek. Mennyi álmos sze­mű ember kezdte jú­niusban nálunk a munkana­pot! Igazán, egy kicsit tekin­tettel lehettek volna rájuk a „fiúk”. De, mint tudjuk, nem voltak, s bár a szurkolót igen könnyű szép reményekbe rin­gatni, a Mundial igen gyors ébresztőt hozott. Tizenkét évi szünet után ott voltunk ugyan ismét a VB-n, de minden idők egyik leggyá­szosabb szereplését tudhatja maga mögött válogatottunk. (És hogy nem pillanatnyi ki­siklásról volt szó, igazolja az Európa-bajnoki ősz két to­vábbi. talán még a VB-nél is jobban fájó veresége: Finnország. Görögország ...) Nem hozták meg immár hagyományos aranyukat a ví­zilabdázók sem Nyugat-Ber- linből, s bár vannak, akik ezt kifejezetten jó jelnek vé­lik, mondván, hogy a mont­reali győzelmet is egy világ- bajnoki vereség előzte meg (Cali), a többség ezúttal is inkább borúlátásra hajla­mos. No, nem pusztán az el­veszett arany, sokkal inkább az egyéb „jelek” miatt, ame­lyek. úgy látszik, nem vélet­lenül szaporodnak az utóbbi években a világverő vízilab­dacsapat körül. (Faragó em­lékezetes pofozkodása csak egy a sok közül...) Ami pe­dig a prágai atlétikai EB-t il­leti. arról jobb nem is be­szélni. Bár talán mégis, hi­szen végül — ha nem is a zöld gyepen, de a zöld asztal mellett — a magyar sport is hozzájutott egy aranyérem­hez : miután ötpróbábar. dop­pinghasználat miatt meg­semmisítették a Papp Mar- gitot legyőző Tkacsenko ered­ményét. Mindezek után furcsa, hogy még egy olyan verse­nyen sem játszották el végül a magyar himnuszt, ahol az eredménnyel erre rászolgál­tak versenyzőink. Buenos Airesben a rendezők az el­hagyott himnusszal próbál­ták meg kifejezni nemtetszé­süket a magyar győzelem miatt. És ez az eset arra is jó. hogy emlékezzünk rá: 1978 sem volt „politikamen­tes” év a világ sportjában. A FIFA elkészített például egy olyan olimpiai selejtező sorsolást, amelyben a szocia­lista országok válogatottjait egy csoportba osztotta. (Mit neki olimpiai színvonal!) A Karpov—Korcsnoj sakkvi­lágbajnoki páros mérkőzé­sen is voltak pillanatok, ami­kor a rosszízű kísérőjelensé­gek már-már eltakarták a sportot. És úgy látszik, hiá­ba halad minden a menet­rendnek megfelelően a moszkvai olimpia előkészü­leteiben. mindig akad az el­lentáborban egy-két hivatá­sos „kétkedő”. Igaz, persze, nemcsak po­litika van a sportban, de van — sportpolitika is. És utób­bi olykor nem kevesebb gon­dot okoz az érintetteknek, mint az előző. Az 1978-as év legnagyobb — és kétes érté­kű — sportpolitikai szenzá­ciója vitathatatlanul az 1984- es nyári olimpiai játékok helyszínének kijelölése körü­li huzavona volt. Emlékeze­tes, hogy végül is egyetlen jelentkező akadt a rendezés­re, Los Angeles városa, amelynek gazdái úgv érezték, hogy ebben a kényszerhely­zetben ráerőltethetik saját elképzeléseiket a Nemzetközi Olimpiai Bizottságra. Los An­geles feltételeket szabott, amelyet a NOB nem fogadott el, majd a NOB szabott fel­tételeket, amelyeket meg Los Angeles utasított el. Voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy azoknak a borúlátók­nak lesz igazuk, akik már München idején megkongat­ták a vészharangot, s meg­hirdették az olimpiai eszme vereségét. Vajon olimpia nél­kül marad a világ? Valljuk be, a kérdés még a világ ezernyi égető gondja között is foglalkoztatta az embere­ket, s elszomorította az eset­leges lehetőség. Végül is azonban minden jóra fordult: Los Angeles engedett, meg­adta a szükséges biztosítéko­kat, 1984-ben is lesz tehát olimpia. A gondok újabb négy esztendőre megoldód­tak, s vélhetőleg akkor már nem a termetes ír úrnak kell velük foglalkoznia, tekintve", hogy Lord Killanin véglege­sítette szándékát: Moszkvá­ban lemond tisztségéről. Elsirattuk halottain- kat is: köztük a magyar sport nagy öregjét. Heevi Gyulát. A százszoros válogatott Bozsik Cucut pél­dául, akinek a játékért élő szíve éppen a világbajnoki rajt előtt szűnt meg dobog­ni. Nem nézhette már a nagyszerű csatákat, s nem lehetett ott azon a banketten sem, amelyen szűk körben az 1953. november 25-i világra­szóló diadalra emlékeztek a hajdani résztvevők. Csöndes, indokolatlanul csöndes ün­nep volt ez a „hathármas” emlékezés, vagy hagyjuk az emlékeket? Valóban: jelen bajainkon mit sem segít a „régi dicsőség” felemlegeté­se. Kocsis L. Mihály Üttörőolimpia Területi cselgáncsdöntő Két napon át rendezték meg Kecskeméten az úttörő­olimpia területi cselgáncs döntőjét. A városi sportcsar­nokban mintegy hetven fia­tal vívott színvonalas küzdel­met. Szolnok megyét az MTE tizenkét fiatalja képviselte, akik az erős mezőnyben si­keresen álltak helyt a január 20—21-én Pécsett sorra kerü­lő országos döntőbe jutásért. Súlycsoportonként az első négy helyezett jutott az or­szágos döntőbe. A Szolnok megyei fiatalok eredményei, 35 kg-ban: 5. Borbély J.. 40 kg-ban- 3. Ká­dár András és Vay Zoltán,. 5. Borbély A., 44 kg-ban: 3. Kovács László, 56 kg-ban: 3. Vincze Zoltán, 64 kg-ban: 1. Szűcs Jenő. A versenyző­ket Kertész Lóránt edző ké­szítette fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom