Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-30 / 24. szám
1979. január 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KGST ÉS MAGYARORSZÁG A kölcsönös erőfeszítések eredményeként a KGST-or- szágokban rendkívül gyors ütemben növekedett a villamosener- gia-termelés. Míg 1950-ben összesen 136 milliárd kilowattóráit termeltek, addig 1977 végén máir 1541 milliárd kilowattórát. Az egy főre jutó villamosenergia-terme- lés így meghaladta a négyezer kilowattórát, ami any- nyit jelentett, hogy a szocialista országok gazdasági közösségéhez tartozó országok ebben a fontos mutatóban is megközelítették a Közös Piac eredményeit. Magyarország a gazdaság és a lakosság energiaellátásához szükséges energia- mennyiség több mint 50 százalékát behozatalból szerzi be. A szocialista országok termelésbővítése azt jelentette, hogy legfontosabb im- portfoirásunkból fokozatosan — a kölcsönös előnyök és érdekek figyelembevételével — növelhettük a behozatalunkat. Ehhez az a döntés teremtette meg a feltételeket, amelynek alapján elhatározták, hogy az üdékéit KGST-országok létrehozzák az egyesített energiarendszer központi teherelosztóját. Európában egyedülálló Ez a szervezet 1962 óta irányítja a résztvevő államok energiarendszerének összehangolását, szabályozza az országok közötti villamos- energiacserét. Az egyesített energiarendszerben való részvételünk tette lehetővé, hogy az utóbbi időszakban Magyarországon egyenletes és megbízható volt a villa- mosenergia-ellátás. Ugyanakkor azzal a gazdasági előnnyel is járt, hogy mentesítette a magyar népgazdaságot az erőforrásait, lehetőségeit meghaladó erőműfejlesztéstől. A számítások szerint a növekvő igényekkel való lépéstartás miEnergiaválság nélkül att 1970-ben a meglevő erőművek mellett egy további 550 megawattos hőerőművet kellett volna építeni, hogy a fogyasztók igényét kielégíthessük. 1975 végére, 1976 elejére pedig újabb, az előzővel azonos teljesítményű erőmű megépítésére kellett volna vállalkoznunk, ha nem működik a szocialista országok összekapcsolt villa- mosenergia-rendszere. Az együttműködés ezen a kulcsfontosságú területen gyors ütemben bővül. Kiemelkedő állomása volt ennek a Szovjetunió déli vil- lamosenergia-rendszerének és a központi teherelosztó energiarendszerének az ösz- szekapcsolása az Európában egyedülálló 750 kilovoltos távvezeték segítségével. A vezeték a múlt év végén épült meg az érdekelt hat ország közös erőfeszítésével. Egyik végállomása a magyarországi Albertirsa. Üzembehelyezése tovább javítja a KGST-öirszágak — köztük hazánk — energia- ellátását. Az együttműködés elmélyítése mellett természetesen a hazai erőműbázisunkat is fejlesztjük, amiben ugyancsak számítunk a szocialista országok közreműködésére. Az egyik ilyen nagyszabású létesítmény a paksi atomerőmű, amely jórészt szovjet berendezésékkel épül, s várhatóan 1980 után jelentős szerepet tölt be a villa- mosenergia-igények kielégítésében. Energia az alumíniumban A hazai adottságok és a KGST-arszágokkal folytatott gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös kombinációját jól példázza a magyar—szovjet és a magyar —lengyel timföld-alumíniumipari együttműködés. Ezek az egyezmények lehetővé teszik, hogy egyetlen jelentős ásványi kincsünket gazdaságosan kiaknázzuk, hasznosítsuk. A hazai bau- xitból előállított timföldet ugyanis külföldön kohósít- ják és a timföld értékét nyers alumíniumban kapjuk vissza. Ez egyfelől számunkra jelentős villamosenergiaimportot pótol, másfelől lehetővé teszi, hogy az alumíniumgyártáson belül erőinket a kezdeti és a befejező fázisokra összpontosítsuk. Ennek egyik eredménye, hogy alumínium félgyártmányunk és készáru termelésünk nemcsak a hazai igényeket eléggíti ki, egyre bővülő e termékek exportja, amelyeknek jelentős részét a KGST-országak vásárolják megi. Az utóbbi évtizedekben jelentősen módosult a világon az energiahordozók termelése és felhasználása. A szén elvesztette korábbi egyeduralmát, s a szénhidrogének előretörtek. A KGST-országok ugyancsak lépést tartottak az energia- mérleg változásával. Ez főleg a Szovjetunió hatalmas készleteinek köszönhető, hiszen a itöbbi tagországban nemigen találtak jelentős lelőhelyeket. 1977-ben például a KGST-országok kőolajtermelése 566 millió tonna volt. Ebből a Szovjetunió 546 millió tonnával részesedett. Románia 15 millió tonnát (termelt ki, a többi tagország együttesen ötmillió tonnát hozott felszínre. Import a Szovjetunióból A magyar népgazdaság kőolaj- és kőolajipari termékek iránti növekvő igényét — adottságai miatt — csak kis mértékben tudta belföldi termelésből fedezni. Importunk döntő hányada a Szovjetunióból származik. A rendszeres és nagy meny- nyiségű szállításokhoz 1963- ban megépült a Barátság—I kőolajvezeték. A növekvő igényekkel lépést tartva 1973-ban pedig elkészült a Barátság—II kőolajvezeték egy szakasza is. Ezeken a vezetékeken keresztül az előző öltéves tervidőszakban összesen mintegy 28 millió tonna kőolaj érkezett hazánkba. A mostani tervidőszakban pedig a kétoldalú magyar—szovjet tárgyalások eredményeként tovább emelkedik ez a mennyiség'. Az eltelt három évtizedben a földgáz termelése fejlődött a leglátványosabban a világon és természetesen a KGST-országokban. Jelenleg a világon kitermelt földgáz itöbb mint egynegyedét a szocialista közösség országaiban hozzák felszínre. A Szovjetunión kívül Románia, Magyarország, az NDK és Lengyelország is évente több milliárd köbméter földgázt termel. Ezek a mennyiségek jelentősek, de már most sem elégítik ki teljesen az igényeket. Hogy a növekvő felhasználásra az érdekelt országok időben és megfelelően felkészüljenek, elhatározták a Szövetség gázvezeték létrehozását. A KGST energia és energiahordozóinak együttműködése az elmúlt időszakban kedvezően fejlődött, jól segítette elő az érdekelt országok gazdasági programjainak valóraváltását. A harminc év tapasztalata ,pzt igazolja, hogy a kapcsolatok jól megalapozottak, szilárdak, amelyekre mindegyik ország — így hazánk is — számíthat népgazdasági programjainak összeállításakor, s a tervek valóraváltásakor. Faragó András KÖVETKEZIK: A vegyipar felzárkózása Közel húsz idős ember tölti napjait az abádszalóki öregek napközi otthonában. Az időtöltést rádió, televízió, lemezjátszó s az otthon könyvtára teszi hasznossá Oj automata csomagológéppel gazdagodott a Compack Vállalat tiszaroffi telepe. A gép két műszakban közel 500 kilogramm teát csomagol filteres papírba Vizsgázik a 750 kilovoltos távvezeték Véget ért a munkásőrök számvetése A hét végén, a karcagi és a tiszafüredi egységgyűléssel befejeződött a megyei parancsnoksághoz tartozó mun- kásőrzászlóaljak és önálló századok idei számvetése. A megyei pártbizottság nevében a munkásőröket Karcagon Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Tiszafüreden pedig Árvái István, a megyei pártbizottság tagja, az SZMT vezető titkára köszöntötte. A füredi egységgyűlésen megjelent Posta Mihály megyei parancsnok, a karcagin pedig Dósa István, a megyei parancsnok helyettese. Most már csak a megyei törzs egységgyűlése van hátra. Mindegyik zászlóalj és század tisztában van tehát azzal, milyen eredményekkel büszkélkedhet, s milyen feladatot kell megoldania. Néhány tucat munkásőr azonban a célkitűzések elérésében már nem vesz részt. Az egységgyűlések felemelő és egyben szívszorongató pillanatai voltak azok, melyekben a leszerelők átadták a fegyvert az új munkásőröknek. Tizedik napja vizsgáztatják a magyar és szovjet szakemberek a prágai közös teherelosztó közreműködésével az Albertirsa—Vinnyica közötti 750 kilovoltos villamos távvezetéket és a hozzá tartozó berendezéseket, automatikus védelmi felszereléseket, kapcsolókat. Ennélfogva mesterségesen állítottak elő olyan zárlatokat, zavarokat, amelyek üzemszerű körülmények között érhetik majd a távvezetéket és a szocialista országoknak szinte fél földrésznyi területét átfogó energiarendszerét. A módszeres és szigorú vizsgálatok már eddig is igazolták, hogy az építők és szerelők körültekintő munkát Elsősorban az élelmiszer- és vegyipar számára lesz igen kelendő az a nagy szilárdságú korrózióálló csavar- fajta, amelynek kísérleti gyártását most kezdték meg a Csavaripari Vállalat ongai üzemében. Az új acélfajta a savaknak és a korróziónak tökéletesen ellenáll, szilárdvégeztek. A szigorú próbák azonban jelentősén terhelik a közös energiarendszert, s miután az ellenőrzés idején tartalékokat is készenlétben kell tartani, általában éjjel — szombaton és vasárnap pedig napközben is — tehát a legkisebb energiafogyasztás időszakában végezték, illetve végzik a vizsgálatokat. A számítások szerint a hét végéig fejezik be a próbákat. Ekkor kerül sor tehát a hét európai KGST-ország egyesített energiarendszerének és a Szovjetunió déli egyesített energiarendszerének már nemcsak időszakonkénti, hanem végleges, összekapcsolására, úgynevezett párhuzamos kapcsolásra. sága pedig lényegesen magasabb, mint a jelenleg ismert acélfajtáké. A Borsod megyei üzemben az idén kialakítják az új termék gyártási feltételeit és várhatóan mintegy tizenöt— húszezer darabot készítenek belőle egy epxortra kerülő gépsor számára. Újfajta acélból készül a csavar Három évtized a közügyek szolgálatában Magyari Lász — Szerencsés embernek vallom magam, mert ott lehettem a tanácsok megalakulásánál, sőt nő létemre már 1950-ben nagyon komoly és megtisztelő beosztást kaptam — kezdi a beszélgetést Magyari László- né tiszafüredi otthonában. — Perszbe az előzmények még távolabbra nyúlnak. Nagykörűi vágyók, és a fel- szabadulást követő években már a községházán tevékenykedtem. Hamarosan Jászalsószentgyörgyre kerültem vezető jegyzőnek. Ma is mosolygom, amikor a fér- fikollegák így suttogtak: gyerekek. mi lesz itt, női főnököt hoztak a nyakunkra, valami Sári Gizellát! Nos, nem lett semmi különös, jó barátságba |kerül|tünk, összeszoktunk, és engem onnan hamarosan a fővárosba küldtek, egy közigazgatási tanfolyamra. Amikor 1950-ben megalakultak a tanácsok, nagy meglepetésemre, engem jelöltek a tiszafüredi járás első tanácselnökévé. Bevallom, a hírre se holt, se eleven nem lettem. Fiatal lányként, féltem is a feladattól. meg örültem is a bizalomnak. Hamarosan Füredre kerültem, egy 70—72 fős apparátus élére. Akik ismerik ezeket az esztendőket, tudják, hogy nehéz idők voltak. Begyűjtés. szántás, vetés, betakarítás, téesz-szervezés. békekölcsön — sokszor alig tudtuk;, mihez fogjunk. Ráadásul, ha bárhol probléma akadt, se kocsi, se hintó, se szekér — egy jó öreg szolóné beszél életéről gálati kerékpár jelentette a közlekedést. Bizony, nem egyszer átkarikáztam Tisza- örsre, Nagyivánba, kihajtottam 10—12 kilométerre levő tanyába, tanyaközpontba, ha nem jól mentek a dolgok. Bírtam-e? Bírtam, hiszen közel három évtizeddel fiatalabb voltam, meg mi valamennyien tiszta, jó szívvel, lelkesedéssel végeztük a feladatokat. Hittünk küldetésünkben. bíztunk a jövőben. Közben férjhez mentem, egy év múlva fiam született, s a tanácsi munkába visz- szatérve „csnedesebb” helyet választottam. Így lettem ötvenkettőben a tiszafüredi községi vb titkára. Akkor még egy nagy falu volt ez a Tisza-parti település, és emlékszem, minimális ösz- szeggel. temérdek társadalmi munkával vágtunk neki az ötvenes évek végén a strandépítésnek. Persze a megváltozott élet nemcsak új fürdőt igényelt, hanem és munkájáról járdát, villanyt, bölcsődét, óvodát. Egyszóval nem unatkoztam. Utam következő állomása 1967-ben a járási igazgatási osztályhoz vezetett, ahol az anyakönyvi bejegyzések, kivonatok felügyeletét bízták rám. Azért ide kívánkozik az is, hogy a munkahelyi helytálláshoz olyan stabil, jó házasság is kellett, mint az enyém. Még egy lányom született, és akkoriban a temérdek társadalmi megbízatásom miatt kevés id,őt tudtam rájuk szakítani. Szerencsére sokat segített az anyósom. Az utam nem volt teljesen sima, akadt pár fegyelmi is. Nem panaszként, csupán a teljesség kedvéért említem. Ez azonban soha nem tört le, dolgoztam tovább. 1979. január elsejétől nyugdíjas vagyok, de nem óhajtok „begubózni” a háztartásba. Társadalmi gondnokként gyámhatósági feladatokat látok el, s ha kellek, újra segítek volt munkahelyemen. hiszen elmondhatom. nekem életem volt a tanács. Magyari Lászlóné. a tiszafüredi járás első tanácselnöke több magas kormánykitüntetés tulajdonosa. 1960- ban megkapta a Munka Érdemérmet, 1970-ben a Fel- szabadulási Jubileumi Emlékérmet, 1974-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatát, amellyel nyugdíjba vonulása alkalmából másodízben is újra kitüntették. D. Szabó Miklós
