Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
14 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 28. Gyászhfr Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett feleségem, édesanyánk, nagymamánk LENTULOY ANTALNÉ szül.: DOCZI LIDIA életének 64. évében folyó hó 24-én elhunyt. Temetése folyó hó 30-án 13.30 órakor lesz a szolnoki Munkásőr úti temetőben. A gyászoló család, Szolnok. apróhirdetés INGATLAN HÄROMSZOBÄS, összkomfortos, családi ház garázzsal, jószágtartásra alkalmas melléképülettel, 400 négyszögöl telekkel, azonnal beköltözhetően eladó. Tiszaföldvár, Kertész u. 34. (338.) tetötérbeépITÉSES, kertes családi ház OTP-részlettel, igényesnek eladó. Érdeklődni: szombat délután és vasárnap. Jászberény, Pajtás u. 8/a. (375.) KÉTSZOBÁS, családi ház — beköltözhetően, sürgősen — eladó. Karcag, Kungát u. 54. Érdeklődni : Kungát u. 48. alatt. (364.) ELADÓ Karcag, Kerekes István u. 68. alatti telek. Érdeklődni: Berekfürdő, Vörös Hadsereg u. 48. (Daráló). (309.) lakáscsere ELCSERÉLNÉM komfortnélküli szoba, konyhás, tanácsi lakásom, egyszobás, összkomfortosra. „Alacsony lakbér” jeligére a kiadóba. (157.) DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK TERVEZŐ J"vXlL^Ea^^^öz2p!o^ kú végzettségű, gyakorlattal rendelkező geodétát és geodéta mellé műszaki rajzolót keres levételre. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: KE- VITERV Szolnok, személyzeti osztály, (III. sz. Irodaház 14. em. 24.) (H. 198.) AZ ÉRDÉRT VÁLLALAT telepe, Szolnok, Munkásör u. 55. gépjármfiszerelő szakmunkást keres felvételre. (H. 168.) A SZOLNOKI MÁV KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET (5000 Szolnok, Verseghy út 6—8.) felvételre keres szakács szakmunkást. (310.) A BŐR- ÉS TEXTILIPARI SZÖVETKEZET Szolnok, Beloiannisz u. 79—81. sz. gyors- és gépírót, villanyszerelő szakmunkást, portást, éjjeliőrt (nyugdíjast is felvesz). Jelentkezés a fenti címen a személyzeti vezetőnél. (H. 214.) A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI RUHÁZATI IPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel felvesz gyakorlattal rendelkező női munkavállalót — anyagkönyvelői munkakörbe. Jelentkezni lehet: Törökszentmiklós, Táncsics út 8. sz. alatt. (353.) Közgazdaságiban érettségizett, jelenleg felsőfokú államháztartási tanfolyamot végző, költség- vetési intézménynél 5 éves gyakorlattal rendelkező munkaerő állást keres Szolnok, vagy Törökszentmiklós területén. Ajánlatokat „Május 1” jeligére a törökszentmiklósi hirdetőbe kérem. (360.) A BŐR- ÉS TEXTILIPARI SZÖVETKEZET Szolnok, Beloiannisz u. 79-81. sz. pályázatot hirdet- BELSOELLENOR MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE Felvételi követelmény: pénzügyi és számviteli főiskola vagy mérlegképes könyvelői végzettség, főiskolát végzettek előnyben.- ENERGETIKUS MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE Felvételi követelmény: felsőfokú vagy középfokú végzettség. Jelentkezés a személyzeti vezetőnél. (H. 215.) A SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT z O L N o K beiskoláz ? G az 1979/80-as tanévre l — kőműves* — asztalos — ács- állványozó* — vasbetonszerelő — épületlakatos* — központifűtés-szerelő — víz-gázszerelő — villanyszerelő — tetőfedő — bádogos* — vízszigetelő* — szobafestő-mázoló, burkoló — építőgépszerelő* szakmákra ipari tanulókat. A beiskolázás: Szolnok 605. és 633. sz. intézeteknél, vidéken: Mezőtúr, Törökszentmiklós, Jászberény intézetnél történik. A jelentkezési lapokon kérjük a vállalatot is megjelölni. A csillaggal jelölt szakmákban 500.-Ft hó (rendes ösztöndíjon felül), egyéb szakmákban 250.-Ft hó társadalmi ösztöndijat biztosítunk. Ugyancsak a kiemelt szakmákban első évben egy télikabátot, következő évben egy öltöny ruhát adunk tanulóinknak. 627 fl papír története ékírásos a.gtfa-g-tá.bí.i^ pzpm/sziekercs Papír nélkül korunk emberének élete szinte elképzelhetetlen. Üjságok, hetilapok útján tájékozódunk, könyvekből tanulunk, a szép- irodalmi könyvek is sok élményben részesítenek. Levelezőlapok és levelek segítenek távoli ismerőseink elérésében. A képzőművészeti alkotások egy része is papírra készül. Az egészségügy területére is bevonult a papír, amely, főképp a nagy forgalmú vendéglőkben jóval hi- giénikusabb a textiltöfűlkö- zőnél. A papírzsebkendőt sem kell külön bemutatni. A felsoroltak pedig, még így is, csak töredékét mutatják a felhasználási területeknek. Az ősember még sziklák falára véste közlendőit, az asszír uralkodóház már harmincezres cserépkönyvtárral dicsekedhetett úgy 2700 évvel ezelőtt, de ólomlapokra és viaszlemezekre is „írt” az elmúlt korok embere. Ezek a módszerek nem voltak alkalmasak hosszú szövegek rögzítésére, az erre is alkalmas anyagot, a papiruszt az egyiptomiak fedezték fel 4— 5000 esztendővel ezelőtt. A Nílus mentén növő papyrus nevű növény háncsából készült az új anyag, erre ecsettel festették írásjeleiket: az úgynevezett hieroglifákat. Mivel a papiruszlapok eléggé törékenyek voltak, nem hajtogatták, hanem tekercsek formájában tárolták. A régészeti kutatások során előkerült legrégebbi papirusztekercsek i. e. 3350-ből származnak, thébai illetőségűek. Jelenleg a párizsi Nemzeti Múzeumban találhatók. A másik fontos kultúrtörténeti emlék a pergamen, amely igen finomra kiképzett állati bőr, az írás rögzítése mellett már hajtogatni is lehetett. Az ilyen pergamenek egy-egy csoportját két fatábla közé helyezték, és így tárolták — ez tekinthető a mai könyvek ősének. A pergamen nevét Pergamon kisdiái városról kapta, itt készítettek először ilyen anyagot. A mai napig használatos papírt Kínában találták fel. Először selyemre írtak, de mivel ez nagyon drága' volt, más módszerek után is kutattak. Időszámításunk utáni II. évszázad elején került kidolgozásra a papírgyártás módszere. Rostos növények szárát (például csalán, len. kender) kőmozsárban kevés vízzel addig zúzták, míg az anyagok egységes péppé álltak össze. A pépet vízzel felhígították, majd sűrű textilre emelték, ahol a víz lecsuroghatott róla. Az így nyert lapokat préselték, szárították és simították. A papírgyártás módszerét hosszú időn át titokként kezelték. A papírgyártást mégis sikerült eltanulni a kínaiaktól, mégpedig az araboknak. Tudományukat hadifoglyoktól sajátították el. A módszert továbbfejlesztették és a papír készítéséhez rongyot is felhasználtak. Magyarországra nem tudni pontosan, mikor került a papírgyártás módszere, egyes feljegyzések szerint Mátyás király uralkodásának idején már működött papírmalom. Az elmúlt száz évben az ipari fellendülés hatására a papírgyártás is nagyot fejlődött, hazánkban az első naav üzem az 1782-től működő Diósgyőri Papírgyár. A mai papírgyártás legfontosabb alapanyaga a fa, de nagy mennyiségben használnak hulladékrongyot is, valamint már egyszer elkészített papírt, például újságokat. Miután az erdők területe egyre csökken és sokféle szempont alapján, felelőtlen dolog volna csak a természeti anyagokra támaszkodni, az ipar eme ágának nagy segítségére lehetünk a papír- és textilhulladékok gyűjtésével, amelyeket a MÉH átvesz. Ez annál inkább fontos, mert bármilyen hihetetlen, hazánk jelenleg is körülbelül félmillió dollár értékű hulladékpapírt vásárol külföldön. Cs. L A xopexeKTSL NAPjjflW T£KMeKE//<r A Vízöntő jegyében Jegyzetek januárról Hová mán a tej? Ki lakik Bátorban? Egész sor olyan magyar szólásmondást ismerünk, amelyhez az adta az ötletet, hogy egy-egy földrajzi hely neve valamely közszavunkra hasonlít. Akit úgy jellemeznek, hogy Bátorban lakik, azt bátor embernek tartják, aki meg Heves vármegyéből való, az heveskedni szokott. mert így intik le: Nem Hevesen vagyunk! Ennek rokona ez a mondás: Legjobb Békés megyében lakni. (A békesség a legfontosabb.) Ha a korsó Törteire megy, az azt jelenti, hogy eltörik. Aki pedig Biharban azt mondja, hogy „eljöttek Derecskéről az éjcaka”, az tudtál adja, hogy egy kis dér volt az éjjel. Azt, hogy Tárcsán lakik, arra az emberre szokás mondani, aki a vásárban nem enged az alku- dozónak, tartja az árat. Sárváron jártál? — kérdik attól, aki besározott csizmával, lábbelivel érkezik valahonnan. Nem éppen hízelgő, ha egy menyecskéről azt mondják, hogy Adonyból való, mert azt értik rajta, hogy nem nagyon kéreti, könnyen adja magát...» Futakra mén — ez kettőt is jelenthet: vagy azt értik rajta, hogy a tej kifut a lábasból, vagy pedig azt, hogy megijed és megfutamodik valaki. Vagyis, hogy nem éppen Bátorban lakik. Az év első, a tél középső hónapja: január. Harmincegy napjából az elsőre esik Újév napja, legalábbis amióta a rómaiak március elsejéről e napra tették az év kezdetét'. (A keresztény egyház azonban még jó ideig december 25-ét tekintette az év kezdetének, csak a XII. században fogadta el a „pogány dátumot1” újévnek.) A hónapok nevét több alkalommal próbálták magyarítani, de az ajánlott nevek nem tudtak meggyökerezni nyelvhasználatunkban. Erdő- si Sylvester János egy 1539- ben megjelent munkájában január helyett a főhó elnevezést ajánlotta — nyilván a hétfő mintájára. Barcafalvi Szabó Dávid pedig a zúzmarából kiindulva zuzorosnak próbálta elnevezni. A januárt egyébként Vízöntő havának is nevezik a naptárkészítők, mert valamikor a Nap az év elején képzelt égi pályáján a vízöntő csillagkép jegyében járt. Január az év leghidegebb hónapjai közé tartozik: 1977 januárjában a havi középhőmérséklet Budapesten 0,8, Debrecenben -0,9, Magyaróvá- rott —0,1 C-fok volt. 1978 januárjában a három város körzetében 1,1—1,2, illetve 0,4 fokot mértek. A ’77 januári csapadék Pesten 54 mm, a napfényes órák száma pedig 52 volt, Debrecenben 53 mm esett és 62 órán keresztül sütött a nap, Magyaróvárott csak 25 mm volt ’77-ben a csapadék és 40 napsütéses órát számoltak. 1978 Budapest: 36 mm és 54 óra napsütés. Debrecenben: 29 milliméter eső és 83 napfényes óra; Magyaróvár: mindössze 14 milliméter csapadék, valamint 62 derült óra volt januárban. Újév napján napkeltétől napnyugtáig 8 óra 31 perc telik el, 31-én viszont már 9 óra 30 perc. Január 6-án, Vízkeresztkor kezdődik a farsangi szezon, vidám mulatságokkal, álarcos alakoskodásokkal. A farsang a fő báli időszak, amelynek múltja egészen a római korig, a szaturnáliákig nyúlik vissza. Szemben számos kihalóban levő népszokással, a farsangi evés-ivás, vigadozás változatlanul tartja magát. A népi hiedelem két januári naphoz, a 22-i Vincéhez és a 25-i Pál fordulásához fűz termésjósló magyarázatokat. Hogy ezek milyen régi időkből erednek, arra jellemző, hogy a 300 évvel ezelőtt megjelent lőcsei naptár már így vélekedik: A Szőlő és Vetemény veszedelemben áll, > Mikor a Föld ez Hóban hó nélkül pusztán áll. Fényes Vince, Szent Pál fordulásával egybe Bor, Búza bőségének szép bizonyos jele. Tehát a néphit szerint, ha Vince és Pál napján derült az idő, jó termés várható. Cs. B. Pontosan érkezik az űzmama Mesébe illő a környezet, s a hozzá fűződő történet is. Emberhez, technikához szelídült őzmama sétálgat gi- dáivai a dübörgő gépek, a sziklakatlan hatalmas térségében liliputinak tűnő kőfejtők között. A helyszínen a Komárom megyei Tardos erdőövezte vörösmárvány bányája, ahol napról-napra lejátszódik ez a Disney-filmek világába kívánkozó jelenet. A vérbeli erdőlakó őzmama rendszeresen, szinte percnyi pontossággal bukkan elő erdei rejtekéböl, hogy találkozzon barátaival, az emberekkel. Nem zavarja a munkagépek zaja, a kőbányászok közül bárki közelébe mehet. Hagyja magát megsimogatni, s kegyesen fogadja a vendégnek kijáró nyalánkságokat. Mint a kőfejtők mesélik, négylábú vendégük csak akkor szünetelteti a bányabeli látogatásokat, amikor anyai örömök elé néz. Ilyenkor jóidőre elmarad a vizit, de csak az őzgidák felcseperedéséig. Ezt követően azonban „őzasszonyság” ismét társasági életet él, s mintegy elővezeti, bemutatja kőfejtő barátainak kicsinyeit. Immár hatodik éve tart a kőfejtők és az őzmama barátsága. Érdekes, hogy már nem olyan kezesek-szelídek csemetéi, mint az anyjuk. Amikor ivaréretté válnak, elhagyják mamájukat, az embereket, s a maguk világát élik a Gerecs erdőrengetegében. Atköliönék a dallam- fordulatokat Egyedülálló kottákhoz mammut kottatartó Szokatlan méretű, íróasztal nagyságú kottatartót készítettek társadalmi munkában az esztergomi Labor Műszeripari Művekben. A válla»- lat Balassa Bálint kórusa akkor használja ezt, amikor a Gradualeből ad elő. Abból a hatalmas kódexből, amely a maga nemében egyedülálló az esztergomi Bibliothecában. Kizárólag énekek szerepelnek benne. Az egykori királyi székhely nagyon gazdag ének- és zenehagyományai között sok a hangjegyekkel, miniatürákkal és metszetekkel díszített kódex és ős- nyomtatvány. A Graduale ezek közül a legértékesebb is. Hazai viszonylatban is ez az egyik legnagyobb kódex. A kétkötetes, 80x60 cm-es, egyenként mintegy 30 kilogramm súlyú könyv írásához 1519-ben kezdett hozzá ismeretlen alkotója. Nemcsak hatalmas méretű, hanem csodálatos kivitelű is. A XVI. századi magyarországi miniatűr művészet egyik legnevezetesebb, legpompásabb alkotása. Megrendelője Bakócz Tamás esztergomi érsek volt, aki sokoldalú művészetpártolásával új korszakot nyitott a magyarországi reneszánsz művészetek fejlődésében. Halála után azonban az akkor alig 2 éve készülő kódex félbemaradt. A munkát csak 30 év múlva folytatta I. K. monogrammal, feltehetően egy esztergomi vagy budai mester. ö sem fejezte be, nyilván azért, mert nem volt, aki a költségeket vállalta volna. Így már az első kötet számos oldalán csak kotta és legfeljebb énekszöveg van, a második kötetben pedig csak kizárólag kották láthatók. A kódex a templomokban az 52 vasárnapon és a jeles ünnepeken előadott énekeket foglalja magába. Jól tükröződnek benne a gregorián „nyelvjárásbeli” különbségek. A magyarországi gregorián dalokra ugyanis a pentaton fordulatok gyakorisága volt a jellemző. Feltehetően ez hatott a kódexet író vagy másoló magyar papokra, amikor a nemzetközi, lamfordulatait „átköltötték” ötfokúra. BE
