Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

1979. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kojak és csoportja lefülel­te a rendőrgyilkos, rafinált biztosítási ügynököket... fel­szabadult jó kedvvel kezd­hettünk hát az óév búcsúz­tatásához, az új év köszönté­séhez. Nem öncélúan emlí­tem a tar koponyájú hadna­gyot, ugyanis szilveszter es­téjén, a krimi ideje alatt lé­lek sem járt a szolnoki ut­cákon. Nem úgy azután! Ma­gasra csapott a jókedv, ének­zeneszó hangzott mindenün­nen. Az utcákon az elmarad­hatatlan papírdudák jelez­ték: cihelődik 1978. Az Aranyiakat étteremben fiatalok csoportja „hullám­zik”: az NDK-beli Erfurtból harmincketten érkeztek Szolnokra ünepelni. A nép­dalokat éneklő fiatalok egy­úttal német dalokra tanítják a magyar népi zenekart... nem is hasztalanul. Teltház a Tiszában. Talp­alatnyi szabad hely sincs. A lengyel és a jugoszláv ven­dégek mellett sok a szomszé­dos megyékből ideutazott ün­neplő. Éjfélkor — a hangu­lat tetőpontján — újévi kis­malacot sorsolnak ki. (A ta­valyi kis poca — szandasző- lősi gazdája szerint — jelen­leg három és fél mázsát nyom.) A Pelikán Szálló parkíro­zóhelyén egy sor idegen rend­számú személygépkocsi és autóbusz. Mi jugoszlávokkal találkoztunk, de a rendszá­mokról ítélve szovjet, len­gyel, román, csehszlovák tu­risták is együtt mulattak a magyarokkal. A Halászcsárda is jó han­gulattal lepte meg a vendé­geket. A választékos vacso­ra, zene mellett éjfélkor egy élő kakast sorsoltak ki a '-oi^n. A Szigligeti Színház Bak- ius előadása véget ért, a ven- dée"k azonban maradnak ... ötletes, hangulatkeltő ren­dezvényekkel fokozták ott is a hangulatot. A színház művészei éjfél után kabaré­összeállítással gondoskodtak a vidámságról. Vigadtunk, mulattunk. Ügy ' tűnik, fegyelmezetten, mér­tékletesen. A közlekedési rendőröknek nem akadt dol­guk az óév utolsó, az új év első napján. A kijózanító ál­lomáson és a tűzoltóságon is nyugalom volt. A mentők a hét végén szokásos „forgal­mat” bonyolították le . .. de ők valamivel több ittas em­berrel találkoztak, mint más­kor. Utcai hangolok Erfurti fiatalok az Aranylakatban Szilveszteri öltözékben a Tiszában Az „olajosok” disco-klubjában Áll a bál a Szigligeti Színházban... már 1979-et írunk Ez sem mindennapi esemény a színházban: önkiszolgáló „csaposok” az előadások szü­netében A CUKORGYÁRBAN Az ünnepek alatt is dolgoztak Az átlagosnál nehezebb volit a karácsonyi és az új­évi műszak a Szolnoki Cu­korgyárban. Az eltérést az okozta, hogy a decemberi szokatlanul enyhe időjárás miatt a cukorrépa romlásnak indult, feldolgozása nagyobb figyelmet igényelt. Ilyen ré­pából a tisztított fehér kris­tálycukor előállítása bonyo­lultabb. Főleg az óév utolsó és az újév első napja volt nehéz, mivel hibás alap­anyag ekkor érkezett a leg­nagyobb tömegben, A rom­lott répának a hagyományos­tól eltérő feldolgozása miatt mintegy 10—15 százalékkal kevesebb volt a napi telje­sítmény az átlagosnál. A gyár vezetői szerint a csök­kenés lényegesen nagyobb is lehetett volna, és hogy csak ennyi lett, az nagyrészt az üzem dolgozóinak a lelkiis­meretességén múlott. Mintegy hétszázan „gyár­tották” a cukrot karácsony és újév napján, és a mun­kafegyelemre jellemző, hogy egyetlen hiányzó sem volta két ünnep idején. Kará­csonykor és szilveszterkor összesen 1400, illetve 880 va­gon répát dolgoztak fel, aljú­ból 1550 és 800 tonna cukrot állítottak elő. II gyermekek éve E rövid írásban róluk lesz szó: szemünk fényé­ről, a nyíló kisvirágok- ról, a keservesen jajgató párnaposokról, a gőgi- csélőkről, a totyogókról, az elmélyülten homoko­zókról, babázókról, a tan­könyvek fölé hajlókról, a lázadó kamaszokról, az első szerelem tizenévesei­ről, a legelső — haza­vitt kereset varázsáról. A világ túltáplált és éhe­ző gyerekeiről, a ron­gyos ruhákban csavar­gókról, az otthon meg­hittségében eszmélődők- ről, azokról, akiket szü­leik elhagytak, és az édesanya, édesapa fogal­mát a neveelőszülők, ne­velőotthonok helyettesí­tik. Ma még ábrándosak, derűsek, alakíthatók va­lamennyien, akik nagy terveket szőnek a jövő­ről, a felnőtté válás áhí­tott éveiről. Vannak or­szágok, ahol a nyomort már csak nagyszüleiktől ismerik, másutt százával halnak meg éhen, vagy gonosz felnőttek bombáz­zák, lövik halomra őket, csempészik lelkűkbe a háború szellemét. Ma még nem tehetnek sem­miről, de egy-két évti­zed, s már ők formálják az emberiség történetét. Milyenné? Olyanná, ami­lyenné az iskola, a csa­lád, a felnőtt társadalom formálja őket. Hiszünk abban, hogy ők, a mosta­ni gyermekek egykor még szebbé, boldogabbá, de­rűsebbé, békésebbé vál­toztatják a földtekét, és a háború, az éhezés, a gyermekmunka, a nélkü­lözés borzalmait már csak történelemórákról ismerik a világ minden államában. Éjfél múlt egy perccel, éppen hogy betoppant az új esztendő első napja. Koccintottunk arra, hogy háromszázegynéhány tár­sa is szép és boldog le­gyen. A szomszéd szobá­ban párhónapos kisfiam az igazak álmát aludta, nem is sejtve, sok mil­lió társával egyetemben, ez az év az ő esztendeje, mindegyikőjük éve is lesz. Jó lenne tudnom, mi­vé nő fel, mi lesz az ap­ró palántából. Bízom ab­ban, hogy nekürík, a fel­nőttek munkájának, ne­velésének eredményekép­pen a költő szavainak szellemét idézve — tár­saihoz hasonlóan — bé­kében felnövő emberré válik, aki ember marad. Mindig, minden körülmé­nyékben. D. Sz. M. Januártól MORTADELLA, TÖBBFÉLE AZ ÜZLETEKBEN HURKA Az Állatforgalmi' és Húsipari Vállalat 1979-es tervei Elkészült az év végi szám­adás, papíron az 1979-es ter­melési, műszaki terv a Szol­nok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Hogyan sikerült az 1978-as év? Erről érdeklődtünk dr. Csorna Jánostól, a Vállalat igazgatójától. » Hízottsertés- és vágómar­ha-felvásárlási tervüket túl­teljesítették, sertésből 443 ez­ret, marhából 33 ezer 500-at vettek át a termelőszövetke­zetektől és a kistermelőktől. Jól alakult az élőállat-ex­portjuk is: 34 ezer 200 ser­tést, 8 ezer marhát. 25 ezer juhot szállítottak külföldre. Levágtak és feldolgoztak 143 ezer sertést, 16 ezer 200 marhát, a húskészítmények 5 ezer 400 tonnát tettek ki. Jutott exportra is a feldol­gozott áruból, 1200 tonna húst és 1150 tonna zsírt ad­tak el szocialista és tőkés partnereiknek, örvendetesen nőtt az olcsó termékek ará­nya, az előirányzott 60 szá­zalék helyett 88 százalékban termeltek belőlük. Az 1979-es terv felvásár­lási, vágási és feldolgozási irányszámai csak némileg magasabbak, mint az 1978- asok voltak. A vállalat ve­zetőinek ugyanis az a célja, hogy az eddiginél jobb mi­nőségű húskészítmények ke­rüljenek ki az üzemből. Kor­szerűsítik a termékösszeté­telt, igyekeznek a vásárlók által keresett áruféleségek­ből többet termelni, főként füstölt, főtt húsokból, hur­kából nagyobb választékot biztosítani. Új termékkel is jelentke­zik a húsipari vállalat 1979- ben: Szolnok megyében is árusítják a Zalai felvágott­hoz hasonló ,— ízben és alap­anyagban részben eltérő — mortadellát. Új ízű hurka készítését is tervezik. To­vábbra is szállítanak Buda­pestre, Borsod, Bács és Sza­bolcs megyékbe felvágotta­kat, kolbászféléket. A műszaki fejlesztési ter­vek szerint korszerűsítik a marhavágó üzemet, kialakí­tanak egy új hurkakészítő részleget, felújítják a bél- üzem szellőzőberendezését, átalakítják a zsírolvasztót.'A felújítások jelentős része la higiénikus termelést, a ne­héz fizikai munka kiküszö­bölését szolgálják. A vállalat további üzem- és munkaszervezési felada­tok megoldását tervezi, eb­ben jelentős szerepet kap a termelékenység növelése. — t. sz. e. — Hódít a Tetra Nádkimyhók a Velencei-tónál Ezerkilencszáz sátor alakú „nádkunyhó” sorakozik már a Velencei-tó északi partján, jelezve, hogy a nádvágók gyorsan halad,nak a betaka­rítással. Eddig háromszáz­nyolcvanezer kéve nádat vágtak le. s raktak kétszá­zasával kúpokba. Március végéig a tervek szerint egymillió-hatszázezer kéve nádat aratnak le. Átadták rend,éltetésének Bábolnán a sertésprogram keretében épült utolsó is­tállót. A határidőre befeje­zett 183 millió forintos be­ruházást a kombinát dolgo­zói valósították meg. és ez­zel több mint hetven száza­lékkal bővült sertéstenyész­tésük. A sürgős bővítést az indo­kolta, hogy a tetra sertés iránt nemcsak a hazai ér­deklődés nőtt meg jelentő­sen, hanem a nemzetközi pia­con is „jegyzik” már. A bá­bolnaiak több éves kitartó munkával, hosszú kísérlet­sorozattal, keresztezésekkel előállított új fajtáját — amely a mai étkezési kultú­rának megfelelő, kiváló mi­nőségű hússertés december­ben államilag elismert faj­tává nyilvánították. A bővítéssel úgy meg tud­ták növelni a kocaállományt, hogy az 1976-os 41 ezerrel szemben 1978-ban 59 ezres volt a szaporulat, 1979-ben pedig 70 és fél ezres Szapo­rulattal számolnak. A tetra szülőpárok tartásában már 29 hazai mezőgazdasági nagyüzem kapcsolódott be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom