Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXX, évi. 16. szám, 1979. január 20.,' szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kétmilliárd felett Jóváhagyták a megye idei költségvetését és fejlesztési tervét Ülést tartott a megyei tanács Tegnap ülés# tartott Szolnok Megye Tanácsa. Napiren­den szerepelt egy jelentés a megye mezőgazdasága és élel­miszeripara ötödik ötéves tervének időarányos teljesítéséről, továbbá a mfegye 1979. évi összevont és központi költség- vetése, valamint! fejlesztési terve. A testület ezután tanács­rendeletet alkotott kitüntető díjak adományozásáról, majd jóváhagyta a megyei NEB idei munkatervét. A megyei tanács ülése különböző előterjesztések megvitatásával ért véget. A Pilisvölgye MGTSZ solymári fűrész- és furnérüzemében mintegy másfélmillió négyzetméter réteglemezt készítenek évente, a hazai bútoriparnak. A képen: Koscin Istvánné összevarrja a furnérlenfezeket * A kacsa helyén bárány hízik Csengetett a postás Dédnagymama egy hónapja őrzi fekete táskájának titkos kis rekeszében a kivágott új­ságcikkeket. Esténként újra és újra megkérdezte vejét, hogy a tájékoztatóból rá pon­tosan melyik rész is vonatko­zik. Mert több mint huszon­öt éve állapították, hogy mennyi nyugdíj jár neki ha­lott férje után. Egy hónapja számolgat, tervezget. Az új­ság margójára írta kiadásait. A fűtés, a villany díját, az ebédjegy, a joghurt árát. Még sok egyéb, szerény meg­élhetéséhez szükséges apró­ság forintjainak számoszlo­pában pirossal aláhúzott né­hányat. Azokat, amelyekre eddig nem futotta. Citrom citrompótló tabletták helyett, hetente egy nagy tábla ét­csokoládé és egy lottószel­vény. Van közte egy har­mincforintos tétel. Ennyibe kerül a lendkerekes autó, amellyel dédunokáját szeret­né meglepni. Néhány hete látta meg a trafik kirakatá­ban, azóta délutáni sétáin mindig arra veszi útját, és örömmel nyugtázza, hogy a piros kis autót még nem vit­ték el. Hétfőn megveszi, az lesz az első. A postás dél kö­rül szokta megnyomni a ka­pu csengőjét. Dédi drukkol, szeretné, ha most előbb jön­ne, s hozná a nyugdíjutal­ványt, amelyre 170 forinttal több lesz írva, mint eddig. Tegnap kora reggel táská­jukban a nyugdíjutalványok­kal indultak szokásos körút­jukra a postások. Ezekben a napokban több mint két­millió nyugdíjas várja őket az országban, és közülük 1 millió 300 ezren talán na­gyobb örömmel és izgatottab- ban, mint eddig. Ök azok, akik már egy hónapja tudják, hogy nemcsak a szokásos két százalékkal (minimum 70 fo­rinttal) kapnak többet, ha­nem még ezen felül van, aki négyszázzal, háromszázzal, van, aki száz forinttal. Attól függően, hogy milyen régen állapították meg a nyugdíj összegét, vagy időtől függet­lenül azoknak jutott a több­letforintokból, akik eddig igen keveset kaptak. Mikor a parlementben a pénzügyminiszter bejelentet­te az alacsony nyugdíjak emelését, ezt mondta: „Föl­tételezzük, hogy társadal­munk minden rétegének egyetértésével találkozik.. S aki az expozé más irányú fejtegetését is olvasta, bizo­nyára nagy jelentőséget tu­lajdonít annak, hogy gazda­sági helyzetünk megannyi nehézsége ellenére juttatnak 1,8 milliárd forinttal többet az államkasszából az ala­csony nyugdíjból, járadékból i élőknek. Biztos vagyok ben­ne, hogy senki sem vitatja el tőlük, hogy rászolgáltak a megbecsülésre, s azt sem, hogy korábban végzett mun­kájukkal ők is hozzájárultak a központi intézkedés anya­gi fedezetének megteremté­séhez. Igaz, hogy a nyugdijak, já­radékok összegének és alsó határának felemelésével is sok embernek csak a meg­élhetési minimumhoz elegen­dő a nyugdíja. A magányo­san, támasz nélkül élőknek továbbra is gondot okoz be­osztani kevéske forintjaikat. De ma még „csak” arra fut­ja — és a Központi Bizottság áprilisi határozata is ezt tűz- í te ki célul —, hogy ne csők- j kenjen a nyugdíjak vásárló- ! értéke, és mérséklődjenek a különbségek. K. K. A megye költségvetési és fejlesztési tervjavaslatához Ulveczki Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezető­ül hangsúlyozta, hogy az 1978-ra tervezett életszínvo­nal-politikai intézkedések végrehajtása minden szinten biztosítva volt. Hatszázhet­venöttel növekedett az óvodai helyleik száma, az általános iskolai tanulócsoportoké pe­dig tízzél. Számos .ellátást javító beruházás valósult meg. Felépült például 3 ezer 100 lakás, átadtak 42 új tan­termet, jó ütemben folyik a megyei kórház bővítése. A megyei tanács elnökhe­lyettese az idei feladatokról szólva hangsúlyozta: — Elsőrendű feladatunk továbbra is az életkörülmé­nyek alakulására leginkább ható célcsoportos lakásépítés folyamatosságának biztosítá­sa, a gyermekintézmények építése, a kórházi ágyfejlesz­tés ütemesebbé tétele, a te­lepülések vízellátása és a csa­tornázás. A viszonylag ked­vezőtlenebb feltételek mellett a célkitűzések az idén 1054 telepszerű, többszintes lakás átadását biztosítják, ugyan­akkor folyamatban lesz 691 célcsoportos lakás kivitelezése Szolnokon a Széchenyi és a József Attila úti lakótelepen átadnak egy-egy 80 szemé­lyes bölcsődét. Az óvodai he­lyek száma hatszázzal bővül. Átadják a szolnoki kisegítő iskolát, a karcagi szakmun­kásképző négy tantermét, a szolnoki és a jászberényi II. számú vízmüvet, a megyei művelődési központot. A megyei tanács elnökhe­lyettese a gondokról a követ­kezőket mondta: — A fejlesztések mellett számot kell adnunk arról, is hogy a beruházási eszközök korlátozása egyes — koráb­ban kimunkált — célok át­ütemezését, esetenként elha­gyását teszik szükségessé. Ma már egyértelmű például, hogy fedezet hiányában nem való­sulhat meg a fegyverneki csecsemőotthon bővítése, a tervezettnél kisebb ütemben kezdődhet a szolnoki szenny­víztisztító építése. A tanács egyetértett abban, hogy az idei kölségvetésben és a fejlesztési alap előirány­zataiban megfogalmazott tár­sadalmi és gazdasági felada­tok végrehajtását alapvetően meghatározza a középtávú pénzügyi terv idei ütemére megállapított fejlesztési lehe­tőség, továbbá a társadalóm- politikailag legidőszerűbb, alapvető feladatok megoldá­sának előtérbe helyezése, va­lamint a tervezett beruházá­sok előkészítettségi szintje, a beruházási színvonal, és nem utolsósorban a tervezői és a kivitelezői kapacitás. Az idei előirányzat a kö­zéptávú pénzügyi terv 1979 évi előirányzatához képest jelentős fejlődést mutat. Fe­dezetet biztosít fontos társa­dalompolitikai célkitűzések és az időszerű helyi felada­tok megoldásához. A közki­adások mérséklésével ugyan­akkor szigorúbb követelmé­nyeket támaszt a tanácsi gaz­dálkodással szemben. A megyei tanács állásfog­lalása szerint az idén a helyi tanácsoknak is alapvető fel­adatuk a tervszerűség bizto­sítása, az ésszerű takarékos­ság és a gazdálkodás színvo­nalának emelése. Elsődleges feladatként kell kezelni a fo­lyamatban lévő beruházások befejezését és a hatodik öt­éves terv időszakára a megfe­lelő átmenet biztosítását. Az eredetileg előirányzott­nál jóval nagyobb összeg áll az idén a megye rendelkezé­sére. A középtávú pénzügyi tervben például 1979-re 1 milliárd 779 millió forint sze­repelt. Ezzel szemben az idei költségvetésben 2 milliárd 13 millió forinttal számolnak. A növekedés meghaladja a 13 százalékot. Ez mindenek előtt az utóbbi három évben megvalósított életszínvonal­politikai intézkedések és a ta­nácsi költségvetést érintő központi rendelkezések ered­ménye. A megye költségvetésében — az előző évekhez hasonló­an — 73 százalékos arányt képviselnek a saját és a <Folytatás a 3. oldalon.) A Nagykunsági Állami Gazdaságban nagy hagyomá­nyai vannak a kacsatartás­nak. A baromfinevelő épüle­tek azonban a termelés cik­likussága miatt az év egy részében kihasználatlanul áll­nak. A gazdaság vezetői ta­valy próbálták meg először a pecsenyebárány-hizlalást a „kacsaistállókban”. Az épü­leteket kisebb átalakítással alkalmassá tették a birkatar­tásra is. A rácspadozatos hizlalást a bárányok jól tűr­ték, a légkondicionált kör­nyezetet pedig — amely a kacsanevelésnél elengedhe­Három év alatt 50 millió forint értékű hiánycikket, az üzletekben hiába keresett mindennapi használati esz­közt pótoltak egy ötletes kez­deményezéssel Szolnok me­gyében. Egy ízben árubemu­tatót. két alkalommal pedig országos hiánycikk-kiállítást rendeztek, ezernél több olyan kelléket vonultattak fel, ame­lyek iránt nagy a kereslet, de mivel a nagyipar nem gyártja, folytonosan hiány­zott az üzletek polcairól, rak­táraiból. A megyei és a megyén kí­vüli tanácsi vállalatok, ipa­ri szövetkezetek, továbbá ma­gánkisiparosok az igények mérlegelésével szerződést kö­töttek mezőgazdasági, kerti. szerszámok, kapák, ásók, ge- reblyék gyártására. Vállal­A mezőgazdaság gépellá­tása általában megfelelőnek, sok típusból jónak ígérkezik, a gazdaságok elavult trakto­raikat nagy teljesítményű, korszerű gépekkel válthatják fel. A vegyi anyagokat foko­zott gonddal, körültekintéssel kell felhasználni, a készletek ugyanis teljes mértékben nem elégítik ki az igényeket — tájékoztatta Kopácsi Ernő, az Agrotröszt vezérigazgatója az MTI munkatársát. A csehszlovák és a szovjet gyártmányú traktorok mel­lett jól egészítik ki a válasz­tékot a 180 lóerős magyar Rába traktor, valamint a Rá- ba-Steiger nehéztraktor. Ezekből az igényeket kielé­gítik. A kisebb beszerzési lehető­ségek miatt a tavaszi szezon­ban nitrogénműtrágyákból, egész évben pedig foszfor- és komplexműtrágyákból hely­telen — nagyobb súlygyara­podással hálálták meg. Ha­gyományos keretek között a birka havonta hat és fél, hét kilót hízott, most viszont a tízkilós súlygyarapodás sem volt ritka: úgy, hogy közben a takarmányfelhasználás nem emelkedett. Az adottsá­got jól használta ki az álla­mi gazdaság. A hizlalási mu­tatók lényegesen jobbak, mint a hagyományos tartási mód esetében. Ha a gazda­ságossági számítások is po­zitív eredményt adnak, ak­kor a jelenlegi kísérletből gyakorlat válhat. koztak füstcsövek, autófel­szerelési tárgyak, kannák, ló­szerszámok előállítására. A kisiparosok hétmillió forint értékben gyártottak szer­számnyeleket, kisebb-na- gyobb csavarokat, bővítették az árualapot hordókból, tek- nőkből, kádokból, talicskák­ból. Ma már rendszerint kap­hatók a gyékényfonók mes­termunkái, kosarak, szaty­rok,' tálak. Az érdekelt irá­nyító szervek továbbra is szorgalmazzák a hiánycikkek pótlását, évente legalább egy­szer árubemutatót, kiállítást tartanak arról, hogy milyen eszközöket vár a kereskede­lem és a lakosság. A kisipa­rosok termékskáláját többek között kisgépekkel, szűcster­mékekkel, sapkákkal, bőrru­hákkal és egyéb kellékekkel bővítik. lyel-közzel akadozik majd az ellátás. Emellett a mezőgaz­dasági üzemeknek arra is számítaniok kell, hogy a mű­trágyaválaszték sem alakul mindig optimálisan. Növényvédő szerekből a mennyiségi igényeket várha­tóan teljesíti az Agrotröszt. A készlet az elmúlt évekhez hasonlóan alakul. Figyelmez­tető viszont, hogy egyes kor­szerű — a termesztésben szé­les körben elterjedt és kere­sett — készítményből nem­csak a szükségesnél, hanem a tavalyinál is kevesebb áll rendelkezésre. Ezek a vegy­szerek többnyire tőkés im­portból származnak, és be­szerzési lehetőségeik korlá­tozottak. Helyettesítésükre azonban hazai eredetű, illet­ve szocialista importból szár­mazó anyagok a legtöbb esetben megfelelően alkal­mazhatók. Négymillióan tüntettek Teheránban (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON ) Tizenöt literes zsirosbödönök gyártásával kezdték az évet a Jászsági Vas- és Zománcipari Szövetkezet jászkiséri telepén. Naponta 850- et készítenek a keresett edényből, ameNek öt- és tizenöt literes típusából az idén ötmillió forint értékben összesen 72 ezret készí­tenek az ország öt vas-műszaki nagykereskedelmi vállalatának megrendelésére Kevesebb lett a hiánycikk Takarékos vegyszerfelhasználásra van szükség

Next

/
Oldalképek
Tartalom