Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

1979. január 19. SZOLNOK MEGYH NÉPLAP 3 Huszonhat nőt foglalkoztat a helyi és a kengyeli húzózár-részlegében a törökszent­miklósi Alföldi Építő-, Szak- és Szerelőipari Szövetkezet. A zippzárak összeszerelésével ebben az évben másfél millió forint értékű bérmunkát végeznek az asszonyok az Elzetf Művek részére (T. F.) A munkások egészségéért Tisztasági mozgalom az üzemekben Negyedszázaddal ez­előtt egy Hajdú-Bihar me­gyei faluból, Nagyiétáról indult el a tisztasági moz­galom, amely az évek so- * rán társadalmi üggyé, a környezetvédelmi program szerves részévé vált. A „Tiszta udvar, rendes ház”, a „Tiszta, virágos község, város, megye” el­nevezésű akcióknak már hagyományai vannak. A Vöröskereszt néhány évvel ezelőtt továbblépett, és kidolgozta iskolákra, in­tézményekre, munkahelyeké re is azokat az általános közegészségügyi rendszabá­lyokat és személyi, környe­zeti higiénés követelménye­ket, amelyeknek — saját ér­dekükben — a mozgalom elterjedésével és erősödéséi vei mind jobban eleget tud­nak tenni a közösségek és egyének. A „Tiszta üzem” mozga­lom 1973—74 óta létezik szervezett formában. Sajá­tos, egyedi követelményeket támaszt munkahelyenként, hiszen mások az egészség­ügyi előírások és követelmé­nyek egy élelmiszert előál­lító vagy vegyianyagokat termelő üzemben és megint mások a vasiparban. Az üzem jellegének megfelelő konkrét tennivalókat csak helyben tudják meghatároz­ni. Az üzemi Vöröskereszt­szervezetek vezetői a szak- szervezettel együttműködve egészítik ki a központilag meghatározott feladatokat, és közösen fáradoznak azok megvalósításán és értékelé­sén is. A Vöröskereszt megyei ve­zetősége tavaly — a tisz­tasági mozgalom 25. évfor­dulója jegyében — a Haza­Kiállta a csúcsterhelést is, jól vizsgázott a karácsonyi, az év végi forgalomban a levélfeldolgozó gépsor — jelentették be a posta vezér- igazgatóság tegnapi sajtótá­jékoztatóján, amelyen össze­gezték a levélfeldolgozás automatizálásának eddigi ta­pasztalatait. A szeptemberben átadott,. automata berendezés a kez­detre tervezettnél is 20 szá­zalékkal több, naponta át­lagosan 600 ezer levelet és levelezőlapot válogatott, osz­tályozott, irányított. Az érintett több ezer fő­városi és vidéki postás, a mérnökökből, a techniku­sokból kialakított elektroni­kus „levéLész” gárda elsajá­tította az új technológiához szükséges szakmai ismerete­ket, így megvannak az alap­jai a klasszikus postaszolgá­fias Nétpfromit megyei elnök­ségével és a megyei környe­zetvédelmi társadalmi bi­zottsággal együttesen hirdet­te meg a mozgalom külön­féle formáit. A megye 146 ipari üzeme és 65 ipari szö­vetkezete csatlakozott a fel­híváshoz. Versenyt hirdet­tek a munkahelyek, munka­helyi kollektívák között, el­sősorban a termelésben köz­vetlenül részt vevő dolgo­zók egészségvédelmét szol­gáló feladatok megvalósítá­sára. Az ivóvízellátás, a megfe­lelő étkező- és tisztálkodási helyiségek biztosítása, azok rendje, tisztasága éppúgy beletartozik a követelmé­nyekbe, mint a munkaterü­letek, udvarok rendje, a parkosítás, a virágos kör­nyezet megteremtése vagy az üzemi vezetés és a vö­röskeresztes aktivisták kap­csolata a mozgalom népsze­rűsítésében. Az évi folyama­tos munka figyelembevéte­lével az értékelés — amely­ben a KÖJÁL szakemberei is közreműködtek — lezá­rult. A szervező munkában mintegy ezerkétszáz vörös­keresztes aktivista vett részt, és több ezer dolgozót moz­gósított. A „Tiszta üzem” követel­ménynek 86 üzem és 21 ipa­ri szövetkezet felelt meg. Mintaszerűen szervezték meg a mozgalmat a Tisza- menti Vegyiművekben, a martfűi Tisza Cipőgyárban, a MEZŐGÉP törökszentmik­lósi gyárában, a jászberé­nyi Műszeripari Szövetke­zetben. Az elismerések — oklevelek, a legkiválóbb kö­zösségeknek plaketek, az aktíváknak kitüntető jel­vény — átadása megkezdő­dött, ugyanakkor az idei ak­ció előkészítése is tart. lat magasabb színvonalú, gyorsabb munkájának. Az idén az új technológia fino­mítása, tökéletesítése érde­kében felülvizsgálják a gé­pesített feldolgozási rend­szert, folytatják a hozzá szükséges szakemberek kép­zését, továbbképzését, s előbbre lépnek az egyéb fel­tételek megteremtésében is. Egyebek között 40 millió forint beruházási összeget előlegezett a posta a papír­iparnak az automatához megfelelő borítékok előállí­tására, az új gép szeptem­berben üzembe is kerül. A posta az idén már 50 millió, az előírásnak megfelelően „csíkozott” borítékot és le­velezőlapot hoz forgalomba, míg a kereskedelembe több mint 300 millió gépi és kézi címzésre alkalmas boríték kerül. Kevesebb a parlag Miközben a mezőgazdaság­ban a tavaly életbe lépett új földvédelmi jogszabályok nyomán egyelőre még nem a kívánt mértékben csök­kent a földek „elvándorlása” — például ipartelepítésre, útépítésre, lakótelep bővíté­sére — addig örvendetes ja­vulás mutatkozik a rendel­tetésszerű hasznosításban. A gazdálkodók a korábbinál lényegesen nagyobb arány­ban vonták művelésbe ta­valy parlagterületeiket. Kü­lönösen a nagyüzemek „fog­ták meg” erőteljesen régen elhanyagolt földjeiket. A MÉM adatai szerint 1978-ban összesen 12 500 hektárt „hoztak vissza” a növénytermesztésbe, ami az elmúlt évek legjobb ered­ménye. Igaz, több esetben szankcióra volt szükség ahhoz, hogy a parlagot ismét felhasználják; három álla­mi gazdaságot, 35 termelő­szövetkezetet és öt szakszö­vetkezetét a földhivatalok bírság megfizetésére kötelez­ték. A művelési kötelezett­ség elmulasztása miatt. Mozgatható munkásszállások Háló- és fürdőszoba A korábbi években az alu­mínium szerkezetgyárral koo­perálva gyártottak szállítható lakóbódékat az újszászi Ve­gyesipari Szövetkezetben. Az elsősorban a többéves beru­házások építkezéseinél hasz­nosítható berendezéseknek eddig csak a vasváza és a belső felszerelés egy része ké­szült Űjszászon. Idén januártól saját gyárt­mányként komplett — háló- és fürdőszobával, mellékhe­lyiséggel ellátott — mozgat­ható munkásszállásokat gyárt a szövetkezet. Az idén két­százat rendeltek ezekből az építőipari vállalatok és az er­dőgazdaságok. Az új termék gyártása mintegy 30 millió forintot jövedelmez 1979-ben az ipari szövetkezetnek. Ellenőrzik a vizek minőségét Az eddigi jó együttműkö­désre alapozva tovább foly­tatják a magyar—osztrák vízminőségi vizsgálatokat a határmenti vizeken — ebben állapodtak meg a magyar- osztrák vízügyi tárgyaláso­kon, amelyek tegnap fejeződ­tek be Győrött. A Fertő tón májusban és augusztusban — a fürdési szezon kezdetén és végén — tartanak vízmi­nőségi ellenőrzéseket. Ezeket a tó osztrák és magyar sza­kaszán egyaránt elvégzik. A határmenti folyókon, az őszi időszakban két alkalommal tartanak hasonló vízminőségi ellenőrzéseket. Jól vizsgázott az automata II tanácsok idei gazdálkodása-----------------------1 gazdálko­f l tanácsi dás soha-———-----------1 nem volt k önnyű „mesterség”, jóllehet nem vállalati, üzemi, szö­vetkezeti keretek között, ha­nem az államigazgatás sajá­tos területén folytatják. Sőt, épp az ebből adódó eltérő körülmények teszik talán még a termelési szféránál is bizonyos szempontból' bo­nyolultabbá. Az állami fel­adatok többsége a megyei és a helyi tanácsoknál sűrűsö­dik és ezek végrehajtása már önmagában is roppant szerteágazó tevékenységet je­lent, ha pedig ehhez még hozzávesszük, hogy mindez a közélet eleven, nemegy­szer forró légkörében, s a lakosság árgus tekintete előtt zajlik, aligha szorul bővebb magyarázatra az előbbi állí­tás. Ugyanakkor az is kézen­fekvő: akár a tanácsok — szerveik és intézményeik ,— működését, akár a település- fejlesztési elképzelések meg­valósítását vesszük, egyik sem képzelhető el megfelelő anyagi háttér nélkül. Min­denekelőtt ebből fakad a ta­nácsok költségvetési és fej­lesztési terveinek megkülön­böztetett jelentősége, ame­lyek egyben saját gazdasági programjaiknak is tékinthe- tők. Ezért is dönthet róluk — önkormányzati jellegénél fogva — kizárólag a széles körű testület, noha a költ­ségvetési és a tervtörvény érthetően behatárolja a le­hetőségeket. Ez azonban mit sem változtat a tanácsok alapvető gazdasági funkcióin. A megállapítás természete­sen az idei esztendőre is vonatkozik, a népgazdasági egyensúly ismert problémái azonban ezúttal még szigo­rúbb követelményeket tá­masztanak a tanácsi gazdál­kodással szemben. Az országgyűlés téli ülés­szakán Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter igencsak hatá­rozott szavakat használt: „Az 1979. évi népgazd.asági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása, ez a további fejlődés alapfeltétele. Ebből vezetjük le a gazda­sági növekedés ütemét, a fejlődés irányait és az elosz­tási arányokat”. Mindez a tanácsok szempontjából lé­nyegében azt jelenti, hogy ebben az évben — s feltehe­tően még a későbbiekben is egyidejűleg — csak mérsé­keltebben tudják majd kielé­gíteni a társadalmi közös fogyasztás számos jogos igé­nyét, mivel e tekintetben két-három százalékkal csök­ken a növekedési ütem az előző három évhez képest. egyesekben a kérdés: hiszen a parlamenti expozéban azt is hallottuk, hogy a tanácsok 1979. évi összesített költség- vetése kereken 52 milliárd forint, fejlesztési alapjaik előirányzata pedig 33 miül árd forint, s ezek a számok hat-hat százalékkal halad­ják meg az 1978. évi össze­geket. Csakhogy ezekkel az újabb milliárdokkal együtt is érez­hetően lassúbb lesz a pénz­források bővülésének üte­me! Ugyanakkor a tanácsok­nak azzal is számolniuk kell, hogy az új gazdálkodási mu­tatók, feltételek között a vállalatok, üzemek és szö­vetkezetek sem tudnak ne­kik oly mértékű anyagi tá­mogatást nyújtani, mint ed­digi együttműködésük'során. A tapasztalatok szeren­csére arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a ta­nácsok túlnyomó többsége már az 1979. évi költségve­tési és fejlesztési tervek ösz- szeálh'tásakor felismerte az egyedüli célravezető utat. Ésszerű, takarékos gazdál­kodás, következetes rangsoro­lás az alapvető és a társada­lompolitikai szempontból ke­vésbé fontos feladatok kö­zött, a bevételek határozot­tabb kimunkálása, mélyebb felelősségérzet, a lakosság támogatásának megnyerése — ezek azok a követelmé­nyek, amelyeket egyetlen ta­nácsnál sem tévesztenek szem elől, mert különben nem csökkennek, hanem még inkább növekednek gondjaik a lakosság igényei­nek áradatában. A lakosság­nak viszont meg kell érte­nie, hogy a már elért: ered­mények megtartása is jelen­tős feladatok elé állítja a tanácsokat. Hogy melyek az idei leg­fontosabb feladatok, az már eléggé tisztázott kérdés min­denütt. Természetesen a ta­nácsi szervek és intézmények működéséhez szükséges anya­giakról mindenképpen gon­doskodni kell, de jelentős színvonalemelésre, minőségi fejlesztésre most aligha nyí­lik lehetőség. A tanácsi be­ruházások között továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a lakásépítési program telje­sítése. A „listából” azonban nem maradhat ki a lakóhá­zak karbantartása, a bölcső­dék, óvodák, iskolák további fejlesztése, valamint a kom­munális és az egészségügyi ellátás javítása sem. gazdasági feladato­kat tehát a szigorúbb körülmények között is meg kell olda­niuk a tanácsoknak. Min­denekelőtt aziér,t mert a bonyolultabb gazdasá­gi helyzet és az ebből kö­vetkező nehézségek sem ad­hatnak felmentést a telepü­lések, illetve a lakossági életkörülmények folyamatos fejlődésének biztosítása alól. N. G. Felvetődhet Az alapvető Téglák Szolnokról Kis üzem a szolnoki tégla­gyár, az ott dolgozók mun­kájára azonban egyre na­gyobb szükség van, főként amíg fel nem épül Mezőtúron és Abonyban a korszerű, ala­gútkemence-rendszer. A lét­számgondokkal küzdő mint­egy 8 millió kisméretű fala­zó- és B—30-as falazóblokkos téglát égetnek, amelyek a családiház-építők beszerzési gondjain könnyítenek. Fegyverneken Metszenek, trágyáznak, javítanak A hideg januári napokon is hetvenen-nyolcvanan szor­goskodnak a fegyvemeki Vörös Csillag Tsz gyümöl­csösében. Két brigád metszi a fákat: április középéig 370 hektárnyi termő és újtelepí­tésű gyümölcsöst kell meg­szabadítaniuk a felesleges ágaktól. Egy brigád a szer­vestrágyát szórja, száz hek­táron javítják a talai táp­értékét. Akad munka a téesz hűtőházában is, ott a rak­lapok, a gyümölcsös reke­szek javításával foglalatos­kodnak a szövetkezetiek. Elismerés a FQtőbernek Elismerő levél érkezett Uszty-Ilimszkből a FŰTÖ- BER csongrádi gyárába. A levélben köszönetét monda­nak az épülő szovjet cellu­lózkombinát számára készí­tett fűtőberendezések határ­idő előtti szállításáért és jó minőségéért. A gyárból a múlt évben száznyolc külön­féle méretű fűtőberendezést küldtek Uszty-Ilimszkbe. A legnagyobbak óránként hat­vanezer köbméter levegőt melegítenek fel, s mínusz öt­ven Celsius-fok külső hő­mérséklet mellett is felfűte- nek egy-egy munkatermet húsz Cselsius-fokra. A csongrádi üzem az idén fejezi be a cellulózkombinát­nak megrendelt több mint hatvanmillió forint értékű fűtőberendezés gyártását. A tíz nagy teljesítményű fűtő- berendezésből álló idei első sorozatot — amelynek mun­káihoz már a múlt év vé­gén hozzáfogtak — a követ­kező napokban indítják Uszty-Ilimszkbe, A Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalat karcagi őrlőmalmában naponta csaknem kilencszáz mázsa lisztet/ készítenek. A malomban nagy teljesítményű gépek dolgoznak, de szükség van a „kétkezi" munkára is. A dán gyártmányú gép óránként 180 zsákot képes megtölteni liszttel

Next

/
Oldalképek
Tartalom