Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-16 / 12. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 1ó. 1458-ból Könyvtári A középkorban a könyvek fúl- nyomő részét a kolostorok őrizték. Gondozásukkal könyvtárosokat bíztak meg és feladatukat már a XII—XIII. században írásban rögzítették. Több ilyen szabályzatot ismerünk; a legérdekesebbek és legrészletesebbek közé tartozik a nürnbergi do- mokosrendi apácáké. Ennek egy 1458-ban készült másolata korunkra maradt. Eszerint könyvtárosnak olyan valakit kell kijelölni, aki „szereti a könyveket és szorgalmas”. Kötelességei elég sokrétűek. A könyveket külön cellákban tartották, olyan helyen, amelyet később, ha az állomány növekszik, nagyobbítanl lehessen. A könyveket itt polcokon vagy zárt szekrényekben helyezték el, mégpedig szakok szerint csoportosítva. Az A szakba kerültek a szentírások, a B-be a szént- írásmagyarázatok, a C-be a szentatyák művei, a D-be a szentekről szőlő művek, az E-be a krónikák, históriák és egyéb munkák. A szabályzat szerint a szerzetesnek kegyes életéhez szükséges három dolog közé tartozik a jó és értékes könyvek olvasása is. Ezért a könyvtáros feladata, hogy gondoskodjék az ilyen művek beszerzéséről. A több példányban meglevő művek közül a legjobb példányt tartsa meg a kolostor részére, a többit a főnöknő engedélyével adja el, s a befolyt összegből szerezzen be más műveket. Ugyanígy tegyen azokkal a könyvekkel, amelyek nem alkalmasak a lelki épülésre. Egyéni feladatai is voltak a könyvtárkezelő apácának. Az ő dolga volt, hogy pergament, papírt, tintát, tollat, dörzskövet, krétát, festéket és az íráshoz szükséges egyéb dolgokat beszerezze. Ennek a szabályzatnak az előírásai annyira gondosak, ésszerűek, okosak, hogy a mai könyvtárak részére is példaképül szolgálhat. A rózsa története A rózsa már ősidők óta a virágok királynője. A szin- és formagazdagsága mindig arra ösztönözte a kertészeket, a nemesítőket, a festőket, a szobrászokat, a költőket és a muzsikusokat, hogy a rózsát mint a természetinek, az életnek a szimbólumát ábrázolják. A görögöknél a rózsa a szerelem, a kedvesség, az életöröm jelképe volt. A templomok, az istenek képei vagy a hazatérő hős egyaránt rózsával volt díszítve. De a halottat is rózsával tisztelték meg. Egyiptomban is díszítették a sírokat virággal. A rómaiaknál a rózsa a kötelességteljesítés, a merészség jelképe. A római császárok idejében a rózsának óriási kultusza volt. Hajószámra hordták a rózsát Alexandriából és Rodosz szigetéről Rómába. Nyilvános játékokon rózsagirlandok díszítették a tribünöket és a győztest rózsakoszorúval díszíteték. Nagy ünnepélyeken rózsaszirom hullt a vendégekre és a nyilvános fürdőkben rózsavízben fürödtek. Egy Néró által rendezett ünnepségre 4 millió szeszterciu- sért hozattak rózsát! De használták a rómaiak is a rózsát a sírok díszítésére. A középkor kezdetén a vallásos szertartásoknál alig játszott szerepet a rózsa. Később azonban a templomok díszítésében is megtaláljuk. A gondolatot, amelyet állítólag egy kereszteslovag hozott a Szentföldről Francia- országba, hogy rózsával díszítsék a templomokat, a művészeti irányzatokon keresztül a késő gótikáig megtalálhatjuk. A kereszténységgel egy- időben a rózsa Mária szimbóluma lett. Ezt számos művészeti alkotás bizonyítja. A későbbiekben a rózsa- motívumot megtaláljuk az épületek díszítésében, a festményeken, a faliszőnyegeken. az ékszereken. De ,a legnagyobb dicséretet mindig a költők zengték a virágról. oo A rózsa azonban a konyhában, a népi gyógyászatban és a szépségápolásban is szerephez jutott. Arról, hogyan kell a rózsabort előállítani, a római Paladius, i. sz. 4, sz.-ból, a következő tanácsot adja: „A rózsabor olyan bor, amelyben 30 napig rózsaszirmot áztattak és azután mézet adtak hozzá.” Plinius szerint azonban az összetört rózsaszirmot lenvászonzsákban három hónapon keresztül mustban kell áztatni. Rózsamézet viszont úgy készíthetünk — szintén római recept szerint —, hogy az összetört rózsaszirmot sűrű lenvásznon átpaszírozzuk és a kapott folyadékot lassú tűzön besűrítjük. A rózsaolajat a rómaiak úgy készítették, hogy a rózsaszirmot összekeverték olívaolajjal és ezt a keveréket 7 napig napfénynek és holdfénynek tették ki. Ha elegendő rózsaszirom áll rendelkezésre, akkor semmi akadálya annak, hogy rózsakrémet, rózsamázat, rózsalekvárt vagy éppen rózsazselét állítsunk elő. A vadrózsa termése is sokféle étel és ital alapja lehet: pl. tea, lekvár, velő, saláta, kompót, íz stb. Ilyen szempontból csak a vadrózsák jönnek számításba. A vadrózsa termésének nagy értéke a magas C-vitamin tartalma, amelyben sok növényt felülmúl. OO Ma is készítenek belőle rózsabólét, rózsalikőrt Kaláb- riában (Olaszország) vagy Bulgáriában. A likőrnek részegítő hatásán kívül bódító tulajdonsága van. s a rózsa vérének is nevezik. Kezdetben , tehát inkább „ehető” termékeiért ültették a rózsát, később alakult át a kozmetikai ipar alapanyagává és kerti dísszé. A rózsaolaj már évszázadok óta értékes anyag, különösen keleten. Mai elképzelések szerint az olajrózsa és az olajnyerés tudománya Perzsiából került a rómaiakhoz, görögökhöz és a bolgárokhoz. A 18. században Bulgáriában nagy jeleentősége volt a damaszkuszi rózsának (Rosa damasceha vai\ triginti- petala). A rózsatermesztésre alkalmas völgyekben speciális típusok alakultak ki, ilyen volt a teltvirágú kazáni rózsa. A 19. században Olaszországban és Dél-Franciaor- szágban is termesztenek olajrózsát, de ez sohasem ér- ■ te el a bolgár olaj színvonalát. Az olaj előállításához sok rózsasziromra van szükség. Egy illatos rózsa (olajrózsa) 2,5—2,8 gramm súlyú. 1000 gramm rózsaolaj előállításához 3—4 tonna friss rózsaszirom szükséges. A rózsaolaj nehezen folyó, színtelen, erősen koncentrált erőteljes illatú. A virágszüret május végétől június közepéig tart. A virágszedés a hajnali órákban kezdődik. Minden nyílott és félig nyílott virágot le kell szedni, mert a későbbi órákban erősen veszít éterikus olajtartalmából. A legmagasabb olajtartalom reggel 6 és 9 óra között van, ezután erősen visszaesik. OO A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az első rózsa a Rosa centifolia volt, de ez nehezen bizonyítható. «Az viszont biztos, hogy a perzsák a Rosa damascenát már termesztették. A rózsa első termesztési időpontját i. e. 2000-re tehetjük. Időszámításunk előtt 1400-ban Hafiz költő már verset írt a rózsáról. Dél-Irában már ebben az időben rózsakert virult. Innen került Görögországba, majd Európa többi országába. F. B. Legendás hírű eíixir Középkori eredetű „mindent gyógyító” medicina leírása került napvilágra Pécsett. A kutatók — régi feljegyzések alapján — tudtak a létezéséről, ám mindeddig nem sikerült nyomára akadni az univerzális hatású gyógyszerkeverék receptjének. Egy patinás pécsi polgárcsalád régi iratai között bukkant rá az írásra, amely azután a gyógynövények, régi gyógymódok tudós kutatójához, Baranyai Aurél pécsi gyógyszerészhez került. Ő derítette ki azután, hogy a legendás hírű. elveszettnek hitt középkori elixir hiteles receptjét találták meg. A két lap terjedelmű, hatalmas ív — jó minőségű merített papír — ma is kitűnő állapotban van, s a námet nyelvű gót betűs írás viszonylag jól olvasható. A recept maga másolat. Körülbelül kétszáz éve másolhatták az eredetiről, amely viszont valamikor a középkorban — az európai alkímia virágkorában — keletkezett. A gyógyszeranyagok és a bonyolult elkészítési mód eredete azonban még mesz- szebbre vezethető vissza időben és térben egyaránt: az ókorba, illetve a Közép- és Távol-Keletre. A medicina — a szöveg szerint— harminchárom féle betegség gyógyítására alkalmas. így például „orvosolja” a heves szívdobogást, az idegek reszketését és a végtagok gyengeségét, kisepri a salakot a testből és felfrissíti a vért, minden lázt kúrál és lohasztja a daganatot, gyógyítja a fülzúgást és a skorbutot, régi és friss sebekre gyorsan hat, könnyű légzést biztosít és egészséges arcszínt ad. T A pécsi gyógyszerész megfejtette a medicina tizenhárom összetevőjének nevét és mértékét is. Köztük olyan ismert és kevésbé ismert anyagok vannak, mint például a sáfrány, citrom, áloe, encián, mirrha, borkősav, hód-pézsma és theriák. A theriák önmagában is bonyolult keverék: 64 féle anyagot tartalmaz. A hagyomány szerint az időszámításunk kezdete előtt élt VI. Mithridates Eupator pontusi király —-.korának ismert gyógytudósa — gondolta ki és állította elő a később híressé vált elixírt: a theriákot. Magyarosan ter- jéknek nevezték. A nagyhatású gyógyszer igen drága volt és a recept birtokosai féltve őrizték a titkát. Elkészítése hosszú időt, sok türelmet és nagy pontosságot kívánt, de akkor még bőven volt ideje orvosnak, patikusnak. A recepten feltüntetett anyagok össz-súlya a mai mérték szerint körülbelül 200 grammot nyomhatott. Baranyai Aurél a becses gyógyszer- és kultúrtörténeti dokumentumot a tervezett pécsi - patikamúzeumnak ajánlotta fel. I. Z. Aki gyönyörködni tud Az unoka biztos vadász lesz A hatalmas, drótkerítéssel elkerített térségben ezernyi fácán. A pirospozsgás, őszülő vadászmestert. Szabó Ferencet mintha felismernék a - pompázatos tollazatú fácánkakasok, s szerényebb díszű tyúkjaik — nem riadnak meg közeledtére. Az abádszalóki tsz vadász- társaságának fácántelepén vagyunk. Ez a sajátos „va- dasnark” évről évre több tízezer fácáncsibét „termel” az orszák vadásztársaságainak, az idén nem kevesebb, mint 350—360 ezer fácántojás keltetését tervezik. A fácántelep országos jó híréhez hozzájárult Szabó Ferenc kitűnő munkája is. A vadászmesteré, aki még valamikor a második világháború után kezdett vadászni, majd 1953- tól az abádszalóki Lenin Tsz területén őrködik az élővilág kényes egyensúlya fölött. •— S meddig még?. — Alig két évre a nyugdíjtól. De ha lehet, maradok. Az egészségem jó, csak a lábaim rozogák egy kicsit, gondolom a sok menéstől. — Ha újrakezdené? — Megint csak a vadászmesterséget választanám. A járatlanok azt hiszik persze, hogy ez amolyan izgalmas piff-puff, pedig hát nem ez a lényege az én hivatásomnak, s a szépsége sem ebben van. Annak való ez, akinek van türelme meglesni a kölykeinek egerésző rókát, a Tiszában úszó vaddisznót, aki gyönyörködni tud a futó őzben, a tollászkodó fácánkakasban vagy a fészken ülő tyúkban. Mert azért nekem a fácánok a kedvenceim, no, nem csak azért, mert itt sok van belőlük. Talán a szépségük miatt. Persze, a hasznosságuk se utolsó. — Van-e a családban folytatója a mesterségnek? Tata rejtett világa Barlang az évszázados fák alatt Titokzatos üreg; régészeknek, geológusoknak sokat ígérő barlang rejlik a tatai Néppark felszíne, évszázados fái alatt. vAknaszerű lejárata jókora, kráter formájú mélyedés közepén nyílik, húsz éve sincs, hogy' ezen a helyen még tengerszemnyi tavacska kéklett, a vizek városának néhai gyöngyszeme. A hatvanas •évek elején azonban fokozatosan apadni kezdett, majd végérvényesen kiszáradt csakúgy, mint a város többi állóvize, 160 langyos és hideg vizet fakasztó forrása. A tatabányai szénmedence bányáit sorozatosan sújtó vízbetörés, az ennek megelőzését szolgáló, percenként kiszivattyúzott 100 köbméternyi víz évről-évre, méterről-mé- terre süllyesztette a karsztvíznívót. Ahogy a szakemberek mondják, Tata is a depressziós zónába került, így egy évtized alatt megpecsételődött az itteni vízi világ sorsa. Az elhalt források alatt azonban szárazzá váltak a vízvájta karsztkavernák, boltozatos sziklacsarnokok, az útvesztőszerű barlanglabirintusok. A vizek vároásból hova tovább a barlangok városa lett. Nem kevesebb, mint hat, részben ismert vagy feltárás alatt levő barlang rejlik a város geológiai aljzatát képező mésztömegben, s a kutatók elméleti számításai szerint ennek többszöröse a ma még Csipkerózsika álmát alvó üreg. Megkapó látványt nyújt A tatai Néppark kiszáradt tómedre alatt megbúvó barlang — közismert nevén Angyal-forrás — sokféle meggondolásból érdemes a komplex kutatásra, teljes feltárásra. Mostani „ősállapotában” is megkapó látványt nyújt. Másfél emelet magasságú kőkupolája impozáns méretű sziklacsarnok oldalfalaira borul. Vastag, süppedő homokszőnyeg alkotja a járószintet, csipkésre, szivacsosra erodált kőfelületek, sötétségbe vesző vakkürtők tagolják a teret. Fehéres-sárgás elefántcsont tónus az uralkodó szín, díszítőelemként gömbös-gumós mésztufa képződmények sorjáznak, s oldaljáratba vezet egy természet alkotta kőkapu. Káprázatos látvány fogadja itt a lámpával belépőt. A homokszőnyeg titka Ezer és ezer, a sziklafalba ágyazódott kvarckavics tükörfényesre polirozódott felületén megannyi színt lobbant a lámpa fénykévéje. Az anyakőzetbe, a természet „betonjába” vájt üreget a mélyből feltörő, sebesen örvénylő víz, s a magával ra-> gadott milliárdnyi homok- szemcse csiszolta zománcfényűre a kavicstömeget. A jelenlegi látnivalókon kívül tudományos szempontból a Süppedő homokszőnyeg, a barlangot kitöltő üledék a legtöbbet ígérő, a legtitokzatosabb. A hetvenes évek elején próbafeltárást végeztek a tatai barlangkutatók, s meglepő eredményre jutottak. Meghökkentő tömegben bukkantak elő az üledékből állati, emberi csontok, kerámiatöredékek, különféle kőszerszámok, pénzérmék, megkövesedett fatörzs-maradvá- nyok. Az őskortól a római- és a középkoron át számos lelet képviselte az elmúlt évezredeket, évszázadokat. Azt is megállapították a kutatók, hogy a nagyterem törésvonalainak irányában vélhetően újabb oldaljáratok rejlenek, régészeti geológiai vonatkozásban még sok újdonságot nyújthat a barlang. A tataiak most azt tervezik, hogy az abbamaradt feltárást a jövő esztendőben felújítják. Az esetleges új járatok feltárásán, a régészeti és geológiai leletanyagok kimentésén kívül egy nem mindennapi elképzelést is szeretnének megvalósítani. A kellő tereprendezés után a forrásbarlang nagytermében föld alatti kristálymúzeumot rendeznének be. E stílszerű környezetben helyeznék el a Komárom megyei Művelődési Központ barlangi kristálymúzeumának európai viszonylatban ! is egyedülálló kiállítási anyagát. ■Elképzelésük megvalósítását támogatják a város vezetői, a múzeumi szakemberek, így minden remény megvan arra, hogy újabb természeti ritkasággal gazdagodik majd az eltűnt vizek hagyatékaként született „barlangok városa”... R. D. — A lányom férje vadászik, a két unoka közül az egyik, a fiú, az biztosan vadász lesz. Pöttömnyi még, de már mindene az erdei, mezei állat... — szabó — Az ékes tollú, hasznos madarak . . . ... megismerik a vadász mestert Göcsörtök... Alkotta: a természet Fotó: Nagy Zsolt
