Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

1978. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mándy Iván 60 éves Az író egyhelyütt zsenge if­júkoráról beszél, az első, té­tova tollforgató-kísérletek idejéről; amikor még nem volt más kellék számára az íróvá váláshoz, mint egy duplafedelű füzet, Ibsen, a Klasszikus Regénytár és a Tisza Kálmán tér. „Maupassantról hallottam valamit. Talán éppen Flau­bert tanácsolta az ifjú Mau- passantnak. Figyeljen meg egy fát egészen addig, amíg nem különbözik a világ va­lamennyi fájától. Komolyan vettem a dol­gokat. (Ma is komolyan ve­szem a dolgokat") Végül aztán mégiscsak az derült ki', hogy komolyan venni a dolgokat nem min­denhez elég. A legtüzetesebb megfigyelés, a legnagyobb műgond, a legnagyobb leírás sem pótolhatja a cso­dát. amely egy szempillantás alatt varázsolja a fát a világ egyetlen olyan fájává. Ezt keli keresni — fedezte fel Mándy sok sikertelen kísér­let után saját törvényét. Ha az ember hű marad ehhez a törvényhez, már meg lehet valamit próbálni. Egy öreg bolt csodája, egy kopott tűzfalé, egy em­beri arcé" — ilyen hétköz­napi csodák keltik életre Mándy műveiben a viláa dol­gait; a dolgokat, amelyeket egyébként nem árt komolyan vennünk. Filmszerűen futó képek, pergő mondatok, vib­ráló párbeszédek során ele­venedik meg az író világa. Kissé különös, termékenyítő és mégis utánozhatatlan ez a stílus, amelyhez a hatvan éves Mándy olyan makacs hűséggel ragaszkodik, s amelynek titkát megfejteni a legreménytelenebb vállal­kozások egyikének látszik. Mándy titkát talán még ma­ga Mándy sem ismeri, s fel­tehetően nem is törődik az­zal, hogy saját művét ele­mezze. Mert Oá bizonyos, hogy nem szereti a skatulyákat. Szuverén egyéniségét nem is lehet besorolni ide vagy oda csak azért, hogy azzal áltat­hassuk magunkat: tökélete­sen értjük; minden leírt so­ra tiltakozik valamiféle ska­tulyázás ellen. Persze tudjuk, és elmond­hatjuk, hogy az irodalomnak leginkább egy olyan vonu­latához tartozik, amelyről többnyire Krúdy vagy Gel- léri nevére asszociálunk, s általában egy oldottabb, lí­raibb prózára gondolunk. Nagy felismerésnek azon­ban édes-kevés ennyi; úgy látszik bele kell nyugodnunk; Mándyt olvasni kell, és nem megfejteni. Elég csak azt tudnunk, amit az író válaszol az ön­magának feltett kérdésre: „Mit akarhat egy író?" A válasz talán több tanulmány­nál jobban eligazít Mándy világában ■ „Bármily meglepő, írni." „A tehetsége törvényei sze­rint". 0 sohase tenné hozzá, de mi bátran hozzáfűzhetjük: És olvasóinak gyönyörűsé­gére. G. A. Sass Sylvia londoni sikere Sass Sylvia csütörtök este énekelte először Verdi Álar­cosbáljának Amália szerepét. Debütálásának színhelye a londoni Covent Garden Ope­raház volt, ahol a fiatal ma­gyar szopránénekesnő két éve mutatkozott be a Lomardok című Verdi-opera emlékeze­tes sikerével. A III. felvonás első jelenetének híres áriája után. amely különösen a le­heletfinom pianokban volt a legszebb, a londoni közön­ség hangos bravo kiáltások­kal ünnepelte Sass Sylviát. Tarzan a flaszteren halt meg Edgar Rice Burroughs sokoldalú em­ber volt. Mint szorgos aranyásó kezdte valahol az Oregon mentén, majd lóverse­nyeket szervezett Utah államban, kato­nának állt Arizonában, s ezekután az sem meglepő, hogy mint haditudósító kereste egy ideig kenyerét az első világháborúban. Üj Kaledóniából küldte színes beszámolóit, amelyekre azóta ráborult a jótékony fele­dés fátyla. Sikereit elsősorban a képes he­tilapokban közzétett folytatásos történetei­vel érte el. Bob Davis, az All Story Ma­gazine tulajdonosa hétszáz dollárt fizetett a romantikus históriákért. Aztán Burr­oughs úr úgy döntött, miért ne adná ki könyvalakban is hősének kalandjait: s 1914-ben az A. C. McClug kiadó gondozá­sában meg is jelenik munkája, amely re­kordidő alatt valódi bestseller lett, pár hét alatt több mint hárommillió példány­ban kelt el. De amíg az első Tarzan-film elkészül — eltelik néhány mozgalmas esz­tendő. A sztori Lord és Lady Greystoke az Afrika partjainál húzódó he­gyek között él. Lady Greys- toke, mint jobb hősnőkhöz illik, fiúgyermekkel ajándé­kozta meg férjeurát, s ugyan­csak jobb hősnőkhöz mél­tóan, bele is halt a szülésbe. S hogy a szerencsétlenség nem jár egyedül, az is bizo­nyítja, hogy nem sokkal ez­után majomhorda támad Lord Greystoke-ra és végez vele. Az állatok magukhoz veszik a kisdedet, s a dzsun­gel mélyén egy önfeláldozó majom-asszony, Kala vállal­kozik felnevelésére. A majmok a kisfiút Tar- zannak keresztelik, ami „köz­tudottan” majom nyelven „fehér bőrűt” jelent. Telnek az évek, Tarzan, aki szépszál férfi lesz, találkozik a szép­séges Janennel, akibe tüs­tént beleszeret. A két ifjú úgy dönt azonnal visszauta­zik Angliába. hogy aztán a Metro Gold- wyn Mayer cég produkció­jában új csatára induljon a közönség kegyeinek megnye­réséért. Ehhez segítségül ve­szik — s ez aztán szignál­ként meg is marad — Ma­jor oroszlán szelíd bömbölé- sét. Sol Lesser 1932-ben kez­di meg a forgatást — egy ismeretlen új sztárral, aki ráadásul nem is a színipá­lyáról kerül a kamerák elé. Johnny Weissmüller azonban csak mint színész kezdő, mint úszóbajnok világhíres­ség: az 1924-es párizsi, az 1928-as amszterdami olim­pián a száz, négyszáz méte­res gyorsúszásban, valamint a stafétában öt aranyérmet szerzett. Még 1934-ben is in­dult a versenyen, összesen 67 világrekordot felállítva, 52-szeres amerikai bajnok­ként. Nos, Johnny Weissmül­ler, aki állítólag valahonnan Temesvár mellől került ki a tengerentúlra, igazán ideá­lis hős volt a regény olvasói számára. Szép, izmos, mar­káns arcú. 1,90 magas. 98 kiló, s ráadásul rendkívüli hangadottsággal: öt oktávnyi Johnny Weissmuller és Margaret! O'Sullivan a Tarzan, a ma- jomember-ben Hát, mi tagadás, erre a kis­sé áttetsző, naiv, és nem ép­pen természettudományilag hitelesített mesére épül fel negyven változat, illetve negyven filmadaptáció. D. W. Griffith felfigyelt a statiszták között egy rend­kívül erős, izmos férfira. Otto E. Linkenhelt-re. S mivel éppen szüksége volt egy ke­mény felépítésű színészre, azonnal szerződtette Egy nemzet születése című film­jéhez, nevét pedig Elmo Lincoln-ra változtatta. Valamivel később Scott Sidney, a kor egyik divatos filmszakembere, miután 35 színészjelöltet kipróbált, úgy döntött. Elmónak adja ké­szülő filmje, a Tarzan cím­szerepét. 1918-ban el is ké­szült a Tarzan, a majomem­ber, a National Film Corpo­ration stúdióban. Ezt követi aztán a Tarzan románca, s még ugyancsak 1918-ban A bosszú. 1920-ban újabb két Tarzan film ..dobogtatja” meg a nézők szívét, amit az­tán még három újabb foly­tatás követ. Újabb kalandok elé részben a főhős kora. részben a közben feltalált hangosfilm állít akadályt. WeissmUiler az igazi Tarzan kis időre búcsúzik, hangterjedelemmel. Tizenkét Tarzan-film főszerepét ját­szotta — így joggal — elvi- tathatatlanul egybeforrt Tar­zan alakjával. Dehát bármilyen siker is volt Tarzan, a majomember, a Tarzan szökése, vagy Tar­zan és a leopárdasszony, és mégiinkább a naivan antifa­siszta Tarzan diadala, bizony Johnny Weissmüller felett is eljárt az idő, és ugyebár be­húzott hassal, elhízva már nem lehet könnyedén a liá­nokon himbálózni. Weismül- ler visszavonult, bár még fel­feltűnt egy-egy tévésorozat­ban. Eleinte bankigazgató volt Floridában, majd min­denféle előnytelen üzletkötés után sportiskolát nyitott.. . Persze, sok Tarzan jött a következő években is. Buster Crabbe, a szőke Denny Mii­lei, Mike Henry éis Lex Barker. Lex Barker, akit a ma­gyar közönség is ismer, 1948- ban vette át Tarzan szerep­körét. Három filmet is for­gatott, s úgy tűnt, az egy­kori kaszkadőr immár végleg megtalálta helyét Hollywood istenei között. De 1952-ben nyilvánvaló lett, a közönség beleunt a témába, s Barkert egyszerűen elbocsátották. Munkanélküliként sodródott át Olaszországba, ahol a vé­letlen Fellini útjába hozta. A nagy rendező azonnal rá­bízta Az édes élet egyik kis epizódját. Lex Barker Anita Eckberg unatkozó, kiörege­dett filmszínész férjét for- fnálta meg, némi rosszindu­lattal mondhatnánk, önma­gát. Barker azonban a pil­lanatnyi feltűnésből nem tud tőkét kovácsolni. Eztán is sorra „B” kategóriájú fil­mecskék sztárja lett, köztük a nyugatnémet tőkével ké­szülő Winetou sorozatának. (Mi is az Ezüst-tó kincse egyik főszerepében láthat­tuk.) Aztán eljátssza egy olasz kiadású Robin Hood- sorozat főszerepét, majd ilyen-olyan szuperprodukciók izomembereit. De már senki sem figyel rá. Az újságok legkevésbé. Újra címoldalakon Csak akkor került újra a lapok címoldalára, amikor pár éve egy május délutá­non összeesett Manhattan ut­cáin, s a gyors infarktus a helyszínen végzett vele. A dzsungel királya a flaszteren halt meg — szólt a zengze- tes cím, s a világ megdöb­benve vette tudomásul, hogy a közönyös járókelők által kikerült holttest egy mind­össze 54 éves hajdani színé­szé, aki kitartással, szenve­déllyel szolgálta — saját vesztére — a hetedik mű­vészetet. Lex Barker, az utolsó iga­zi Tarzan, a dzsungel kirá­lya, az utcán halt meg. Ez volt élete utolsó nagy jele­nete. A Tarzan-sorozat 1966-ban leállt. Vajon lesz-e valaha folytatása? A televízió kedden délután bemutatja a Tarzan kincse című filmet, elsősorban a gyerekek örömére. Nemlaha György Gyere velem R Skorpió együttes nagylemeze Freinreisz Károly a ma­gyar beat- illetve popzenei életben nagy elismerést szer­zett magának. Már 8—10 év­vel ezelőtt is rajongtak érte a fiatalok, amikor a Metró­ban a Citromízű banánt éne­kelte. Zenei pályájának má­sik nagy állomása a Loco- motiv GT volt, ahol alapító­tagként játszott 1973-ig, ami­kor Somló Tamás vette át tőle az együttesben a basz- szusgitáros szerepét. Követ­kezett a Skorpió. A zenekar összeállítását már az új ze­nei stílus jegyében • végezte Freinreisz Károly. Igyekezett olyan társakat keresni, akik a magas szintű technikai hangszerjáték mellett von­zódnak a kemény ritmusok­hoz. a virtuozitáshoz. A Skorpió dalaival mindvégig a slágerlisták éllovasai közé tartozott, s joggal vallhatja magát az ország egyik leg­népszerűbb zenekarának. FILMJEGYZET Nem élhetek muzsikaszó nélkül IHAJ, CSUHAJ, sohse ha­lunk meg, mert ha már nincs eredetibb ötletünk, elővesz- szük Móricz Zsigmond kény­szerszülte művét, filmfélét csinálunk belőle, amire be- bokázik a fél ország, mi meg csak járjuk, hogy páros csil­lag ritkán ragyog az égen. A nagyérdemű közönség azonban nem bokázott be a moziba — hogy jó órában mondjuk. De valójában mi is a gon­dunk a Nem élhetek muzsi­kaszó nélkül filmadaptáció­jával? Először is: hogy meg­született. másodszor: hogy így jött világra, ahogy ... Tudnunk kell, ez a Móricz- mű kényszerszülte darab. Századunk magyar íróóriását az anyagi gondok késztették, hogy a két világháború kö­zötti, éljünk vígan, amíg le­het szemléletű, anyagilag mindinkább lecsúszó úri Ma­gyarország színházba járó törzsközönsége ízlése szerint írja meg — regényéből — ezt a színművet. A magyar valóság kutatása — közis­mert. hogy Móricz Zsigmond menyit utazott, állandóan járta az országot — igen sok pénzbe került, az írónak te­temes -kiadásai, állandóan vissza-visszatérő anyagi gondjai voltak. Nemkülön­ben a színházaknak is. Ilyen helyzetben kérték fel az írót — az ország első színházától! — egy mintdent megmentő darab írására. Siker lett, óriási siker. Kínai bölcses­ség talán: ha halat akarsz fogni, azt tedd a horogra, amit a hal szeret. Ilyesmi történt, a műveltségét fen­nen hangoztató magyar „kö- zénosztály” ráharapott a da­rabra. Balázs mindent elmu­latni kívánó szándéka jól illeszkedett a „sírva vigad a magyar” . gondolkodáshoz, cselekvéshez. Közönségünk ízlésváltoeá- sát jelzi, hogy a filmnek ma nincs tömegvonzása. Pedig készítői mindent elkövettek, hogy legyen. Ám a móriczi alapmű nem mentes a társa­dalomkritikától — az író, érthetően, Balázs és komái megmintázásakor is össze­vonta már a szemöldökét — tehát nem pusztán csak évő- dés és idill, ahogy a Sík Fe­renc rendezte film, amely szinte sugallja: hej, abban a régi jó világban még .tudtak mulatni a magyarok. Vajon mi lehetett a rendező célja: mozgóképes továbbképzés ta­lán az „így mulat egy ma­gyar úr” ma is sokak által gyakorolt borgőzös stúdiu­maihoz? Nem hisszük, ám más a szándék és az ered­mény. Ez a film ugyanis nem attól rossz, hogy a dzsentri mulat benne, hanem azért, mert lapos, unalmas. Így hát nem ébreszt nosztalgiát sem, legfeljebb akkor káros, ha hatására valaki záróra után ugrik be a nagybőgőbe, mondván, hogy „nem, nem, ríem..(J nem megyünk mi innen el,...” az árgyélusát. ha ez a Balázs három napig mulathatott, akkor én. hukk... a tizenöthatvanas órabéremért miért nem ren­delhetnék, hukk még egy fél­decit, a gyerekeket meg maid eltartja a jóságos állam bá­csi. hukk... EGYÉB, életmódformáló hatását nem éreztük a film­nek. Tényközlő része sem adott újat, hiszen eddig is tudtuk, hogy Tolnay Klári. Máté Erzsi és Gobbi Hilda nagyszerű színészek. Tiszai Lajos Díjnyertes pedagógiai írások A Szolnok megyei Pedagó­gus Továbbképző Intézet és Filmtár évről évre tanul­mánykötetet jelentet meg a pedagógiai pályázatokra be­érkezett díjnyertes írásokból. A napokban került ki a Ver­seghy Ferenc könyvtár sok­szorosítójából a „Szolnok megyei pedagógiai írások” című kötet. Román Béla, a kiadvány szerkesztője az előző év pá­lyamunkáiból válogatta ki a legjobbnak bizonyult tanul­mányokat. A négy. teljes ter­jedelmében közzétett dolgo­zat a család és az iskola kap­csolatát, a felnőttoktatás, a tanulói személyiség, s az egyéni bánásmód, valamint a helytörténeti gyűjtőmunka nevelésben betöltött szerepé­nek kérdéseit elemzi. Mind­egyik pályamunkára jellem­ző, hogy a szerzők — Pecha Bertalanné, Nemcsényi Ist­vánná. Jusztin László és dr. Kiss Kálmán — a pedagógiai gyakorlat oldaláról közelítet­ték meg a feldolgozott té­mát. Számtalan olyan eset, történet szerepel a dolgoza­tok gazdag példatárában, amely bármelyik iskolában előfordulhat, így hasznos se­gítség lehet a kiadvány ta­nulmányozása elsősorban a pályakezdők, de a gyakorló nevelők számára is. Igígl W-Wtfx Az elmúlt hetekben jelent meg a lemezboltokban az együttes legújabb (negyedik) nagylemeze, Gyere velem címmel. A Skorpió új zenei zenei törekvéseivel ismerked­hetünk meg a lemez anya­gát hallgatva. A dalokban gyakran csendül fel nagyobb létszámú fúvósegyüttes kísé­rete, de a női vokál is fon­tos szerephez jut a harmó­niai aláfestésben. Az együt­tes tagjainak virtuozitása viszont csak egy-két szerze­ményben játszik domináns szerepet. mint például az egyik ..slágergyanús” szerze­ményben. ahol a billentyűs hangszerek „kezelője”, Papp Gyula kap főszerepet, s tesz eleget a dal címének: Gyula, játssz! Hangulatos a B oldal nyi­tódala (Rágógumi), amely­ben a tíz évvel ezelőtti népszerű zenei stílusra emlé­kezik a zenekar; de ki kell emelni a Hadd legyek én cí­mű szerzeményt is, amely öt­letes zenei részeivel kiváló hangszereléssel a lemez leg­sikerültebb szerzeményévé vált. Egészében véve a Gyere ve­lem sikerre számíthat a fia­talok körében, még akkor is, ha az előző Skorpió-nagyle­mezek színvonalát (Ünnep­nap, Kelj fel) nem éri el. — vfs —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom