Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-02 / 284. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 2. 1 " 1 L 1 tu ■ 1 í\f] Jbi uü üli 1 Besugárzás számítógépes tervezéssel A professzor dolgozószobája valóságos tudomány-történeti múzeum: a magyar sugárfizika múltját bemutató készülékek mindenfelé. A múlt és a jelen sajátos egysége: e régi műszerek között születnek a legújabb rákellenes berendezések ötletei... Az ősz hajú, rokonszenves arcú tudós 67 éve született Nagyváradon, pedagógus-családban. 1923-ban költözött a család Felsőgödre, majd 1946 óta él a fővárosban. Pályaindíttatására talán a tanárédesapa is hatással volt: a Pázmány Péter Tudomány- egyetem elvégzése után 1935- ben kapott Bozóky László matematika-fizika tanárszakos diplomát. 1936-ban doktorált fizikából, molekulaspektroszkópiával foglalkozott. Tudományos eredményei közül máig is talán erre a legbüszkébb; hiszen a rohamléptekkel fejlődő tudomány körében igencsak ritka dolog, hogy egy negyven évvel ezelőtti téma, mérési eredmények ma is szerepelnek az aktuális szakiroda- lomban, jobbat azóta sem dolgoztak ki! A Műegyetemen dolgozott a harmincas években, fizetésnélküli tanársegédként. Wolff Károly, a Rókus kórház akkori igazgatója kért az egyetemről egy jó fizikust — a választás rá esett, fgy került a Bakáts térre, az Eötvös Lóránd Rádium és Röntgen Intézetbe, a „Fizikai Gyógyítás Házába”, amely akkor Európa öt legkorszerűbb ilyen intézete közé számított. 42 éve dolgozik az intézetben. (1952-ben kerültek át Budára, amikor „kinőtték” a Bakáts téri épületet.) Az intézet átkerülésének évében két jelentős fordulat is történt Bozóky László életében: az intézet tudományos osztályának vezetőjévé1. nevezték ki, és addigi munkássága alapján odaítélték a kandidátusi címet. A tudományok doktora címet 1963-ban szerezte meg, értekezésének címe: „A szórt gamma-sugárzás dózis-eloszlásának alapvető összefüggései” volt. A vizsgált téma a gyakorlati sugár-gyógyítás egyik fontos területe: a nagyobb aktivitású sugárforrások esetében a kezelőszemélyzetet védőréteg óvja a direkt sugárzásoktól. Viszont a szétszóródó, és főleg a falakról visszaverődő sugarak ellen is védekezni kell. E védekezés fontos feltétele annak ismerete, hogy hogyan oszlanak el a visszavert sugarak. mérések mellett az általa tervezett Gravicert kobaltágyút tartja legfontosabbnak. A kobaltágyú a sugárkezelés egyik leghatékonyabb „fegyvere”, a világon ma, Magyar- országot is beleértve, csupán 11 országban állítják elő. A Gravicert abban különbözik a többi tíz országban gyártott hasonló berendezésektől, hogy a kezelőszemélyzetet (orvost, asszisztenst) semmiféle káros sugárzás nem éri munka közben, egy egységnyi sem. Ezenkívül nem elektromos áram mozgatja, indítja, működteti, hanem a gravitációs erő, szellemes módon beleépített súlyok révén. Éppen ezért egy sor olyan helyen is alkalmazható, ahol a rákot gyógyítani fontos lenne —, de áramforrása még nincs! Ezért is nagy iránta az érdeklődés a- világ minden tájáról, főleg a fejlődő országokból. Éppen emiatt sajnálatos, hogy a készülék gyártása leállt, holott a Nemzetközi Atomerő Ügynökségnél, az IAEA-nál most is sokfelől tartanak nyilván Gravicert-re vonatkozó kéréseket... Egy másik, folyamatban lévő munkája Bozóky akadémikusnak a számítógépes besugárzás-tervezés. Ennek lényege: ha a beteg testében lévő daganatot egy irányból sugározzák be, ez behatárolja, milyen mennyiségű sugárzás alkalmazható. Hiszen egy helyre sokáig, nagyeré- jű sugarakat irányítani any- nyit jelent, hogy a bőr és a testfelszín súlyosan károsodik. A gyengébb sugárzás révén viszont a daganat, különösen annak a sugárforrással ellentétes oldala nem kapja meg a' szükséges sugár-dózist. A megoldás: több irányból, vagy körpályán mozgó sugárforrással kell a besugárzást elvégezni. Igen, csakhogy az emberi testbe nem lehet sugárzásmérőt beépíteni, tehát azt, hogy melyik irányból, mennyi ideig kell az optimális megoldás érdekében sugározni. — azt ki kell számítani. És ez hagyományos módon két ember több napi munkáját jelenti, tehát minden beteget nem lehetne így kezelni, ha ... — Ha nem lennének számítógépek. Négy évi munka után most fogják beindítani a számítógépes besugárzástervezési országos hálózatot, hogy minden beteg az optimális sugárkezelést kaphassa. Az IAEA 100 ezer dollár értékű berendezéssel segítette ezt a programot. A központi számítógéphez hat al- állomás csatlakozik, Budapesten kettő, Miskolcon, Pécsett, Debrecenben és Szombathelyen. Az alállomásokon betáplálják a beteg adatait (ez 2—3 perc), felküldik a fővárosba (másodpercek alatt), ahol maga a számítás 7 másodpercet vesz igénybe, és a rajzban is megadott kezelési terv már indulhat is ellenőrzésre, majd vissza a kérdéses kórházba. Ilyen országos hálózat ma még sehol sincs a világon, nálunk októberben kezdték kipróbálni ! Ha Bozóky Lászlónak eny- nyi munka mellett még marad szabadideje, járja a természetet, és fényképez. Sok száz színes diát gyűjtött, hazai arborétumokban és másutt található érdekes fákról, — és 500 felvétele van 88 hazai várról és várromról. Hogy ez utóbbiakat elkészíthesse, hegyet mászni is megtanult. És ez a tudós, az ember hallatlan akaraterejét is bizonyítja, mert omladékos hegyoldalon gyermekbénulásból visszamaradt járási nehézségeit leküzdve járni, és emellett fényképezni is — nem mindennapi emberi teljesítmény! Szatmári Jenő István Innen-onnan Hidrogéntermelés—fénnyel Mind ezideig nincs olyan eljárás, amellyel olcsón termelhető hidrogén: különösen a víz elektrolitikus bontása túl drága. Amerikai kutatók újabban olyan eljáráson dolgoznak, amellyel az elektrolízist ultraibolya fény besugárzásával lényegesen megkönnyítik. E célra egy platinaelektród mellett egy titán- oxid elektródot alkalmaznak, amelyet lézerből ibolyántúli fénnyel besugároznak. A fény aktivizálja a titán-oxid elektródot, s ennek következtében az elektrolízis folyamata már 0,2 volt feszültségen megindul, míg szokásos körülmények között ehhez 1,23 volt szükséges. A kísérletben azonban a fénynek csupán egy százaléka alakul át kémiai energiává. A kutatók remélik, hogy olyan új elektród-anyagokat találnak, amelyekkel a hatásfok növelhető, és amelyekhez még ultraibolya fény sem szükséges, hanem közönséges napfénynyel megvilágítva is a kívánt hatást érik el. Természetes rovarirtó A morzsikavirág olyan hatóanyagokat tartalmaz, ame; lyek a rovarok számára halálos mérgek, de az emberre veszélytelenek. A szintetikus rovarölőszerek háttérbe szorították a morzsikát, de napjaink fokozott törekvése a környezetszennyezés meggát- lására ismét az érdeklődés előterébe állította. A morzsi- kának ezt a tulajdonságát az ókori Kínában is ismerték és felhasználták. A középkorban Perzsiában termesztették, a hatóanyagok kivonása a rovarölő készítmények receptje féltve őrzött titok volt. Európában elsőként Dalmáciában honosodott meg a XIX. században. Onnan jutott el századunk elején az afrikai Kenyába, ez a legnagyobb termesztője ma is. A morzsikavirágot vagy megszárítják és finomra őrölve közvetlenül porozásra használják- a rovarok ellen, vagy a kivonataiból készítenek rovarölő szereket. Az emberiség teljes energia- igényének a villamos energia ma mintegy a negyedét teszi ki. Ez az arány a jövőben változni fog: miközben a villamosenergia-igény tízévenként, a teljes energia- igény csak húszévenként kétszereződik meg. így 2000-re az energiafogyasztáson belül a villamosenergia részaránya a 40 százalékot is meg fogja haladni. A villamos energiára irányuló -igény a napszaktól és az évszaktól függően ingadozik. A nyári fogyasztás jóval kevesebb a télinél, az esti meg a nappalinál. Minthogy azonban a villamos energia nem tárolható, a termelésnek és a fogyasztásnak egyensúlyban kell lennie, vagyis csak annyi termelhető, amennyire éppen szükség van. Az igényeknek ezt a változását az erőműveknek követniük kell: nappal több energiát kell termelniük, mint éjjel. E feladat megoldásában egyfelől az segít, hogy villamos hálózatunk más országokéival, döntően a szocialista országokéival együttműködik, másfelől a csak csúcsidőben működő, gyorsan beindítható és leállítható úgynevezett csúcserőműveket is építünk. Jelenleg működő hőerőműveink tüzelőanyagát elsősorban a gyengébb minőségű hazai szenek és a kőolaj feldolgozása után visszamaradó fűtőolaj és gudron szolgáltatják. Világjelenség, hogy az elektromosenergia-igény kielégítésében egyre nagyobb szerepet kapnak az atomerőművek. Az 1960-as években világviszonylatban hátráltatta az atomerőművek térhódítását az akkoriban olcsón kapható kőolaj. Az 1970-es években azonban előbb lassan, majd egyre gyorsabban az atomerőművek felé fordult a figyelem. Ennek a hatására épül nálunk is a Paksi Atomerőmű, amely az 1980-as években már szerves része lesz hazánk villamosenergia-rend- szerének. Óriások az erőművek mellett Az erőművek üzemeltetésekor a kondenzátorok hűtésére máig is a folyók és a tavak vizeit használják fel, már csak azért is, mivel az ilyen rendszerű hűtőberendezések helyigénye kicsi, a táj képét alig változtatják meg; ezenkívül az építési és üzemi költségek csekélyek, és kiváló hűtőhatás érhető el. A hűtésre használt természetes vizek minősége veszélyezteti a nagy hőterhelést, különösen akkor, ha erősen szennyezett. De a vizeknek a természetes hőtar- tományon túli felmelegítése kedvezőtlen biológiai hatásokkal is jár, úgyhogy a folyók és tavak hűtőkapacitásának igen szűkek a határai. A hőerőművek mellett többnyire ott sorakoznak a szép vonalú, hatalmas hűtőtornyok — az úgynevezett természetes huzatú hűtőtornyok —, amelyekben a levegőáram sűrűségkülönbség folytán jön létre, ami a tor- hyot .kitöltő meleg, nedves levegő és a hidegebb külső levegő sűrűségéből adódik. A kondenzátorból áramló és a turbina hulladék gőze által felmelegített hűtővizet a toronyban fúvókákkal ellátott csőhálózat segítségével por- lasztják. Az így keletkezett vízcseppfátyol ellentétes irányban mozog a felfelé szálló légáramlattal. Ebben a folyamatban egyrészt hőátadással, másrészt elpárologta- tással megy végbe a hőcsere. A torony fenekén kiképzett medencében gyűjtik össze a lehűtött vizet, s a párolgási veszteségeket természetesen pótolják. A vizet visszaszivattyúzzák a toronyba, és ezzel a körfolyamat újra kezdődik. A vízcseppfátyol úgyszólván teljes mértékben telíti a felfelé áramló levegőt. Amikor a levegő ebben a telített állapotban, a hűtőtorony felső részén kilép a hidegebb atmoszférába és lehűl, víztartalma igen fontos cseppecskék formájában kondenzáló- dik. Ez okozza a jellegzetes, messzire látszó gőzcsóvákat a hűtőtornyok tetején. Képünkön : A Csehszlovákiában épülő chvaleticei 2x200 megawatt teljesítményű erőmű hűtőtornyai. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-bán választotta Bozóky Lászlót levelező tagjai sorába. Székfoglalójában doktori értekezésének kibővített változatával foglalkozott: a szóródási jelenségek szerepével a fotonsugárzások dozimetriájában. Egy sor fontos társadalmiszakmai közéleti tisztséget is betölt: 1954 óta a MTESZ Radiológiai Társaságának elnöke, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoportjának is ő az elnöke, csakúgy, mint a Magyar Biológiai Társaság orvos-fizikai szekciójának. Az 1966-ban Rómában megalakult Nemzetközi Sugárvédelmi Társulatnak tíz éven át egyedüli szocialista országbeli tagja volt. A Természet Világa, a Fizikai Szemle és a Health Physics szerkesztőbizottságának is tagja. Tudományos munkásságából ő maga a már említett molekula-spektroszkópiai Bemutatjuk Bozóky László akadémikust Távvezetékrendszer építése
