Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
1978. december 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szolnoki Cukorgyár „Nagema" csomagolóiában két műszakban dolgoznak. Egy műszak alatt 300 mázsa cukrot csomagolnak be kilós kiszerelésben a két csomagológép segítségével Uj mű épül a Tiszán Széchenyitől az 1975. évi IV. törvényig 1. Már bekerült a köztudatba a szenzáció, hogy ismét új és nagy beavatkozás készül a Tisza életébe: rajzasztalokon van már a csongrádi vízlépcső. Csongrád és Bokros között (teljes pontossággal a Tisza 254,4 folyamkilométerénél húzták meg a vonalat) épül majd föl a nagy mű, a beruházási naptár szerint a következő ütemezésben : az előkészítő munkák kezdete 1978. április 1. — az építés kezdete 1980. január 1. — a duzzasztás megkezdése 1984. július 1.— a beruházás befejezése 1986. június 30. Mocsár- és lápvilág Az utóbbi másfél évszázad a kedves és szeretett folyó változásainak szakadatlan folyamata, Széchenyi István és Vásárhelyi Pál közgazda- sági és vízügyi eszméinek megvalósulása és korszerű továbbgondolása. A Tisza, mely évszázadokon át saját kedvére járta be az Alföldet, rettenetes mocsár- és lápvilágot teremtett. Kedvezett ez az ősállapot a pákászoknak és az állataikat terelgető gulyásoknak, jó búvóhelyeket nyújtott a változatos vízivilág a tatár és a török elől menekülőknek, később a betyároknak — ám kétmillió hektárnyi termőföldet rabolt el a vízjárás a nemzettől, s útját állta az út- és vasútépítésnek, a települések fejlődésének. Az árvízmentesítés és a folyószabályozás hatalmas munkálatainak eredményét így örököltük: 112 mederátvágás, 2900 kilométer töltés, a vízszintesés megnövekedése, az élő folyó megrövidülése (ma Tiszaújlaktól a torkolatig 761 kilométer a folyó. azelőtt 1214 kilométer volt.) Ezek a művek, ezek a beavatkozások 2 millió hektárt vód.enek az elöntésektől. Nemzetközileg is kiemelkedő vízépítési alkotás ez, hiszen világviszonylatban is csak a Pó vagy a Mississippi szabályozását lehet mellé állítani. Egy francia mérnök írta: „Ez a munka nem marad el sem fontosság, sem az elért eredmények tekintetében a Pó- Völgy ármentesítése mögött”. Számok igazolják e summás minősítést, hiszen Európa híres ármentesítési munkálataival összesen 8 millió 300 ezer katasztrális hold területet nyertek vissza, s Magyarországon majdnem ennek felét, 4 millió 100 ezer holdat! A csatornákkal szabdalt Hollandia jön ezután a sorban, 2 millió 500 ezer holddal. Az országos számok sorában pedig a Tisza a „rekorder”, mert völgyében 3 millió katasztrális hold termőföld megmentését ismeri el a statisztika. Vízügyi szakemberek mondják, hogy ez volt az első és leghalaszthatatlanabb beavatkozás a Tisza életébe —, de minden nyeresége ellenére már megvalósulásának pillanatában elégtelenné és túlhaladottá vált. Kiderült ugyanis, hogy ennek a rendszernek is csak a Tisza- völgy komplex vízgazdálkodási programjában van tartós jogosultsága. Mert területet ugyan nyert vele az ország, de olyan gondokat is vállára vett, mint az árvíz- és belvízvédekezés, s az új helyzet olyan feladatokat is megfogalmazott, mint az aszály elleni küzdelem vagy a hasznos vizek visszatartása. Aztán az újabb idők még ezeket is tetézték, olyan kérdéscsoporttal, mint a vízminőség védelme vagy az öntözés feltételeinek megteremtése. Vízgazdálkodási program Ezek jó része már a mi társadalmunkra maradt. Ennek megfelelően készült el az ötvenes évek nagy vízi alkotása, a tiszalöki vízlépcső, amely a felső folyószakaszokon stabilizálja a vízkészletet, s a kiépített Keleti- és Nyugati-Főcsatornával vízben szegény területeken teszi biztossá és gazdaságossá a mezőgazdasági termelést. 1973-ban ismét nagy művet avattak a Tiszán: a kiskörei vízlépcsőt, amelynek tározója ebben az ötéves tervben épül tovább. Az Alföld természetesen egy vízgazdálkodási egységet képez, s átpillanthatunk a Körösök vidékére is. Itt már korábban elkészült a bokányi meg a békésszentandrási duzzasztómű. A Körösök csatornázása a körösladányi vízlépcső megépülésével és újonnan tervezett tározók kialakításával lesz teljes. Ha pedig a Tiszán délre tekintünk, Jugoszláviában Törökbecse illeszkedik a láncba. Az itt emelt duzzasztó Dél- Bánát öntözéséhez teremtett lehetőséget, de a vízlépcső visszaduzzasztó hatása egészen Csongrádig terjed. Folytatni kell... A Tisza vízlépcsőinek kiépítése több szolgálatot tesz egyszerre. Az alacsony és közepes yízállások megemelésének lehetőségén túl víz- tartalékokat lehet képezni, melyek a növekvő vízigényt kielégíthetik, és biztonságos hajózást tesznek lehetővé. Bizonyos esetekben elektromos energia termelésére is alkalmat adnak a vízlépcsők, s ahol ez gazdaságos, ki is használjuk. Nem elhanyagolható szempont a környezetalakítás sem, hiszen a tározók a gazdasági szolgálatokon túl az üdülés és a vízi sportok ügyét is szolgálják. Csatornarendszerekkel olyan összeköttetéseket lehet teremteni a folyók között (Tisza—Körös, Duna— Tisza), amelyek kis vízhozam esetén pótolják a folyó vizét. Pontosabban fogalmazva arról van szó, hogy a vízlépcsőrendszer teljes kiépítése után a Duna—Tisza csatorna megépítése is időszerűvé és szükségessé válik, éppen a vízlépcső fölötti betorkolással. a Tisza pedig a Köröst táplálhatja majd a csongrád—bökényi csatornán át, de még mesz- szebbre is gondolhatunk, mert a „föltáplált” Körös vize eljuthat a nagytőke— székkutasi tervezett csatornán további térségekre. A Tisza-völgy vízgazdálkodási rendszere, ez a másfél évszázad, óta fejlődő mű így válik lassan teljessé, így jutunk el Széchenyi és Vásárhelyi alapgondolatától az 1975. évi IV. törvényig, amely kimondta, hogy „folytatni kell a nagy térségek összehangolt vízgazdálkodását szolgáló rendszerek fejlesztését, és elő kell készíteni a csongrádi vízlépcső kivitelezését.” A Tisza vízkészletének stabilizálását, egyben a hiányok pótlását, a fejlődés további vízigényeinek kielégítését a Tisza-völ- gyi vízgazdálkodási rendszer teszi lehetővé. Sz. Simon István (KÖVETKEZIK: A hiányzó láncszem) Kommunista aktívaértekezlet a fővárosban Felszólalt Németh Károly Fővárosi kommunista aktívaértekezletet tartottak tegnap a Budapesti Párbizo(!tság Oktatási Igazgatóságának épületében. A tanácskozáson Méhes Lajosnak, az MSZMP Körponti Bizottsága tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának előadása alapján megvitatták az idei tervek végrehajtásának helyzetét és a jövő évi gazdaságpolitikai feladatokat. Méhes Lajos bevezetőben tájékoztatást adott a Központi Bizottság legutóbbi üléséről, majd így folytatta: a főváros gazdasága a népgazdasághoz hasonlóan fejlődött. A budapesti ipa» termelése az V. ötéves terv első három esztendejében 15 százalékkal nőtt. Jó ütemben valósultak meg a főváros fő fejlesztési céljai. A tervszámok — a telepszerű magánerős lakásépítés és a kereskedelmi hálózat fejlesztése kivételével — teljesíthetők, s az már most is látható, hogy Budapest történetében még nem volt olyan öt esztendő, amikor ennyi mindennel gazdagodott volna. Ismertette a gazdasági egyensúly megteremtését szolgáló intézkedéseket, majd a pártszervezetek soron lévő feladatairól szólt. Az előadást követő vitában felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. — Gazdasági fejlődésünket — hangsúlyozta — mindenkor a társadalom együttes cselekvése befolyásolja alapvetően. Adottságainkból következik: fokoznunk kell részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban: mindenekelőtt a KGST tagállamaival, s közülük is legnagyobb partnerünkkel, a Szovjetunióval kell bővíteni gazdasági kapcsolatainkat. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy az eddiginél gyorsabban fejlesszük gazdasági együttműködésünket a fejlődő országokkal, kiaknázva még feltáratlan lehetőségeinket. A kölcsönös előnyök alapján a fejlett tőkés országokkal is a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszünk. A továbbiakban mélyrehatóan elemezte azoknak a negatív külső hatásoknak a következményeit, amelyek népgazdaságunk fejlődésére éppen akkor hatottak kedvezőtlenül, amikor az az intenzív fejlődés szakaszába lépett. Azért azonban — húzta alá —, hogy a kelleténél lassabban igazodunk a szigorúbbá vált külgazdasági feltételekhez, s hogy a hatékonyság növekedési üteme nem kielégítő, már nem a megváltozott külső körülményeket okolhatjuk. — Mind a gazdasági egyensúly javítása, mind az elért életszínvonal erősítése anyagi és szellemi erőforrásaink minden eddiginél határozottabb és szervezettebb fel- használását követeli — folytatta azután. — Ennek kell érvényt szerezni a vezetés minden szintjén, a párt főbb gazdaságpolitikai vonalának gyakorlati megvalósításában. Gazdaságpolitikai irányításunkat és gyakorlatunkat a magasabb és változó követelményekhez kell igazítani. Sok kívánnivalót hagy maga például a termelési és gazdálkodási fegyelem, a munka és üzemszervezés, a munkaerőgazdálkodás jelenlegi színvonala. A termelés folyamatosságát meghatározó kooperációs munka javítását közös, politikai ügynek kell tékin- teni. Ebbe a kategóriába tartozik az anyaggal, az energiával, a termelési eszközökkel való ésszerű és szükséges takarékosság. — Általános követelmény a gazdaságosság fokozása. Célunk eléréséhez változtatást igényel az irányító szervek és a gazdálkodó szervezetek szemlélete, munkastílusa is. Budapesten is sok példa van arra, hogy az üzemekben miként kell feltárni, a gazdaságos termelés szolgálatába állítani a meglévő tartalékokat. Ehhez fel kell mérni azoknak a termékeknek a körét, amelyek gazdaságosan termelhetők és megszüntetni azoknak a termékeknek a gyártását, amelyek csak fogyasztják a nemzeti jövedelmet. Ebben támaszkodni kell a szocialista brigádokra, a dolgozókra, a munkaverseny erejére. Csakúgy juthatunk előre, ha az igénytelenséggel az igényességet állítjuk szembe. — A fővárosi kommunisták helytállása eddig is jelentősen hozzájárult az ország gyarapodásához. A feladat az, hogy az eddiginél is jobban hasznosítsuk a Budapesten felhalmozódott óriási anyagi és szellemi erőforrásokat. Olajosok ifjúsági parlamentién Miért nő „szakálla” az újításoknak? A MÁV csomóponti klubjában gyűltek össze szombaton délelőtt a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat fiataljait képviselő küldöttek, hogy ifjúsági parlamentjükön számot adjanak az elmúlt két év eredményeiről, gondjairól. A vállalat közel három és fél ezer dolgozójából több mint ezer a harminc éven aluli, akik jelentős mértékben hozzájárultak az idei tervek túlteljesítéséhez. Elhangzott az is, hogyan segítik a pályakezdőket: felvételkor megismertetik velük a vállalat életét, a követelményeket, a juttatások rendszerét. A felsőfokú végzettségű pályakezdők — amellett, hogy ötezer forintos egyszeri pályakezdő-segélyt kapnak — az első félévben gyakorlati program szerint dolgoznak. Munkájukat idősebb, tapasztaltabb kollégáik ellenőrzik. Azoknak, akiknek ez a vállalat az első munkahelyük, évenként szakmai, baráti találkozót rendeznek. Visszatérő gond a munkásszálló és a klub: a Szegedre tervezett négyszáz személyes szálló ugyanis nem épül meg. Egerben, Szolnokon és Szegeden létrehozták ugyan az ifjúsági klubokat, de a szervezési munkák elakadtak. A vezetőségek nem állnak feladatuk magaslatán, pedig a szabad idő hasznos eltöltésének bázisa lehet egy jól működő ifjúsági klub. A beszámoló megállapította, hogy a fiatalok becsülettel helytálltak a munkában és a közéletben. A vállalat vezetése a jövendő műszaki és gazdasági feladatok teljesítéséhez kérte a 30 éven aluliak segítségét. A beszámolót követő hozzászólások közül kiemelkedett az orosházi üzem fiataljainak felajánlása. Az olajipari szakmunkásképzés javítása érdekében védnökséget vállaltak egy tantelep építéséért. Ezért arra kérték a vállalat üzemeit, hogy az oktatáshoz szükséges gépeket, berendezéseket szállítsák Orosházára. A hajdú- szoboszlói küldött arról szólt, hogy nem egykönnyen bíznak igazi feladatot a kezdő szakemberekre. Szeged küldötte a technikusi képesítésért tanulók helyzetének felülvizsgálatát kérte, kevésnek tartja a vállalati hozzájárulást. Á leghevesebb vita középpontjában az újítás kérdésköre került. Többen sérelmezték, hogy az újítások átfutási ideje hosszú, ennek talán az újítási felelős hozzá nem értése is oka lehet. Javasolták, hogy az Alkotó Ifjúság pályázat legjobb munkáit is fogadják el újításként, és haszna szerint jutalmazzák őket. A vita és a válaszok elhangzása után a küldöttek egyhangúan elfogadták a beszámolót és az intézkedési tervet. H. Z. A jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz cipőfelsőrész készítő üzeme kilencven nőt foglalkoztat. Az üzem az idén 84Ű ezer párt sportcipőhöz készített felsőrészt a Tisza Cipőgyár részére