Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-12 / 292. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 292. szám, 1978. december 12., kedd : A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Számadás az emberekről Milyen volt hajdanán egy termelőszövetkezeti zárszám­adási beszámoló? Ha jó ,szó­képességű” volt az elnök — és rendszerint az volt — ak­kor egy darabka papjrra fel­írta magának a legfontosabb adatokat, azután felállt, és beszélt. Élőszóval, kicsit visszatekintve, kicsit előre­nézve beszélt az esztendőről, leginkább pedig az emberek­ről. Megemlékezett a nagy próbatételekről és azokról, akik azt levezették, elmond­ta az elmúlt év emlékezete­sebb kudarcait, de anekdo­táit is. Azokban a régi, mai mércével mérve kicsi szövet­kezetekben nem volt ritka az olyan beszámoló-beszéd^ amelyben minden tag vagy legalább minden család neve előfordult. Azután jött a méretek nö­vekedése, és a sokoldalú elemzés igénye. Szabályok írták elő, hogy mi legyen a beszámolóban és ennek bi­zonyításául a beszéd szövegét csatolni kellet a beterjesz- tendő'Jegyzőkönyvhöz. Az el­nök kénytelen volt leírni a szöveget és ebben valósággal nyüzsögtek az adatok, másra nem jutott se hely, se idő. Ennek ellensúlyozására talál­ták ki, hogy a számokat elő­re kiküldik, így a beszámoló már a szöveges elemzésre korlátozódhat. De az embe­rekre így is alig maradt ben­ne hely. Csak a típusszöveg: „tagságunk segítségével”, va­lamint a szocialista brigá­dokról való — elő is írt — megemlékezés. Nagyon jó lenne most ezen a gyakorlaton módosítani egy kicsit. A számokat minden­képpen ki kell küldeni, de talán az elemzést is jó len­ne, mert a sokezer hektárok sokmillió forintjaiból adódó következtetéseket az egysze­rű parasztember legfeljebb többszöri elolvasás után tud­ja követni. Kellene viszont, nagyon kellene ismét töb­bed beszélni az emberekről. Akár úgy is, hogy jó, a leírt szövegben legyenek benne az „elvárások”. De az elnök időnként tegye le a papírt, és saját szavaival, saját emlé­kezetére támaszkodva beszél­jen az emberekről. Nagy próbatételeknek és ezek levezetése során a hét­köznapi hőstetteknek most sem vagyunk híján, anek­doták is teremnek, ha nem is az irodákban, de a műhe­lyekben, az irányító pultok­nál, a vezetőfülkékben fel­tétlenül. Azon kívül pedig keményedik a gazdasági helyzet, a helytállás anyagi elismerése — legalábbis szé­les körben — egyre nehe­zebb. A jövedelem behatá­rolt, mindenféle juttatást szabályoznak, mégpedig szo­rosan, mert szoros az ország gazdasági helyzete, a mező- gazdaságé éppenúgy, mint az iparé. De hát akkor az emberek legalább a szónoki emelvény­ről elhangzó szavakból érez­zék, hogy fontosak ők ebben a hatalmas szerkezetben, hogy tesznek olyat ketten- hárman vagy akár egyedül, ami az ezerfőnyi közösség históriájában is említésre méltó. És érezzék, hallják, hogy igaz, behemót gépek mozognak a határban, vegy­szerek adagolásától várják az istállókban is az eredmé­nyeket, de mindezek mögött és fölött az ember áll. Az elnöktől, sőt a zár- számadási anyag előkészítői­től is átállást kíván ennek az új módszernek meghono­sítása. Kicsit át kelj hango­lódni, ha az elnök a beszéd — legalább is gondolati — előkészítés során be akarja tűzdelni, jó sorrendbe akar­ja rakni az eredmények el­érésének emberi mozzana­tait is. Megéri azonban a cél a fáradságot. A zárszámadá­sok — kopottnak tűnő kife­jezés, de ideillő — ember- központúságának visszaállí­tása. Mert lehet, hogy a ré­gen áhított ebédlő felépíté­sére jövőre sem lesz pénz. Ezt azonban a joggal türel­metlenkedő emberek hama­rabb megértik, ha a zárszám­adás egész légköréből ki­cseng, hogy nem azért ma­rad el a beruházás, mert itt nem tartják fontosnak az embereket. És lehet, hogy az 1979-es terv elkészítése so­rán a személyi jövedelmeket kicsit szűkmarkúbban kell majd előirányozni, miközben a megoldandó feladatok nö­vekednek. De ezt is köny- nyebb lesz elérni, ha a kö­zösségi megnyilatkozásokba visszahozzuk azokat a régen oly kedves, néha szövetkezet- szerte hetekig emlegetett, egy-egy ember magánéleté­ben pedig haláláig szép em­lékként őrzött emberi moz­zanatokat. F. B. ÚJ MŰ ÉPÜL A TISZÁN A csongrádi vízlépcső (Első rész) 3. oldal Fut az idő, már túl vagyunk az ezüstvasárnapon! A vidéki iparcikküzletek a szokásos hét­köznapi időben nyitottak és délután egy óráig fogadták a vásárlókat. A megyeszékhelyen öt üzlet délután 3-ig tartott nyitva. A karácsonyi vásárlásban nemcsak az ajándékcikkek voltak kelendőek, jelentős forgalmat! bonyolított le az „ezüst" napon a Domus lakberendezési áru­ház is Alkalmazkodni tudtak a megrendelők változó igényeihez Termelési sikerek — Országos rekordok a Szolnoki Papírgyárban Még egy hónap volt hátra az évből, de a Szolnoki Papír­gyár dolgozói már nem izgultak, vajon betartják-e januári ígéretüket, elegendő árut adnak-e megrendelőiknek. Már de­cember elejére 42 ezer 700 tonna terméket készítettek, száz tonnával többet, mint 12 hónapra szóló tervükben Írták. És az üzemekben a január­ig hátralévő hetekben sem áll meg a munka. így körül­belül hat százalékkal teljesíti túl a gyár termelési tervét. Persze a tonnák számának növekedése nem a legfonto­sabb dolog. A papírgyárban sokkal lényegesebbnek tart­ják azt, hogy alkalmazkodni tudtak a megrendelők válto­zó igényeihez. A zacskóvá, törülközővé és más árukká feldolgozott papír gyártásá­ból származik a túlteljesítés legnagyobb hányada. A fel­dolgozás növekedése révén teljesítik túl a tervet. Fény­másoló papírból például há­romszáz, törülközőből két­száz, a szaloncukor csomago­lására szolgáló színes papír­csíkokból pedig száz tonná­val kértek többet a keres­kedők, mint azt az év elején gondolták. A liszt, a cukor, a rizs csomagolására szánt talpas zacskókból is 2 ezer 200 tonnányit készítenek, pedig 1978 januárjában még úgy gondolták, hogy 2 ezer 100 tonnát gyártva is a le­hető legteljesebben használ­ják ki a gyártósor kapacitá­sát. Nemcsak a termelési terv teljesítése újság mostanság a papírgyárban. — örvendetes tény: 1964-ben felszerelt a Láng Gépgyártól vásárolt 2,6 megawattos gőzturbiná­juk eddig százezer üzemórán át működött nagyobb javí­tás nélkül. „Országos rekord és a határokon júl is emlí­tésre méltó eredmény ez” — mondta Szilágyi Ottó igazga­tó. A turbina kezelői azt is kiszámították, hogy a 14 év alatt körülbelül 18 milliárd fordulatot tett meg a villa­mosenergiát adó gép forgóré­sze. És még ma sem talál­koznak semmilyen, a nagy­javítást sürgető jellel. (A tü­zetes vizsgálatok ezt mutat­ják.) Ez, mint az energiaüzem vezetője elmondta, főként a kitűnő konstrukciónak. a Láng gyári szerelők lelkiis­meretes munkájának köszön­hető, de a papírgyári erőmű­ben dolgozók gondosságának szerepe is tagadhatatlan. — Több lakást javítottak az idén Előnyös a központosítás Év vége előtt a KISZÖV szolgáltatásairól A megye harmincnégy ipari szövetkezetének egyik legfontosabb munkaterülete a szolgáltatás. Ezen kívül árutermelést és a nagyipart Lakótelep épül A téliesre fordult idő ellenére tovább folyik a Fáy András lakótelep építése Török- szentmiklóson. Az alapok már kinőttek a földből, és a szükséges középblokkok is a helyszínen vannak már. A 72 OTP és 72 szövetkezeti lakás felépítése 1980-ig ad munkát az Alföldi Épitő-, Szök­és Szerelőipari Szövetkezetnek Fotó: K. I. kiegészítő tevékenységet is folytatnak, de az ipari szö­vetkezetek 1976-ban megtar­tott kongresszusa határozat­ba foglalta, hogy alapvető feladatuk a lakossági szol­gáltatás fejlesztése. A kongresszus óta eltelt időszakban, ha nem is ug­rásszerűen, de mindenkép­pen jelentősen fejlődött a megye szolgáltatóipara. A KISZÖV kiemelten fog­lalkozik néhány szolgáltatási ágazattal, nevezetesen a gépjárművek, az elektromos, háztartási gépek és a hír­adástechnikai cikkek javítá­sával. Autószerviz-hálózatuk igen kiterjedt, összesen hét javí- tóállomással rendelkeznek, amelyek ebben az évben ti­zenötmillió forintos forgal­mat bonyolítottak le. Az elő­relépést példázza, hogy a gépjárműjavítás forgalma négy és fél millió forinttal nagyobb a tavalyinál. A lakossági szolgáltatás színvonalának emelése ér­dekében autószerviz-hálóza­tuk kapacitását szeretnék növelni, a részlegek szakem­ber-ellátottságának és mű­szerezettségének javításával. A szolgáltatások körét is szélesítik, az AFIT-tal együttműködve bevezetik az úgynevezett zárt technoló­giás műszaki vizsgáztatást. Egyre többen veszik igény­be a háztartási és a hír­adástechnikai cikkek javítá­sával foglalkozó szövetkeze­tek munkáját. Az idei for­galom hatmillió forint volt eddig, s ez kétmillióval több mint 1977-ben. Az ipari szövetkezetek szolgáltatásai közül még az építőipari karbantartást kell kiemelni. Ebben az ágazat­ban másfél millió forinttal nőtt a forgalmuk. A lakás­karbantartáshoz egyébként ez év elején nyolc és félmil­lió forint támogatást kapott a KISZÖV. pontosabban a gesztor, a Szolnak és Kör­nyéke Szakipari Szövetkezet a megyei tanácstól. A fodrász részlegek „me- gyésítése” kedvező eredmé­nyekkel járt, ezért más szol­gáltatási területeken is ter­vezik a központosítást. En­nek a folyamatnak több elő­nye van. A fodrászok pél­dául klubot alakítottak, ahol a szakmai fejlődést elősegí­tő tanfolyamokat szerveznek, országosan elismert szakem­berek irányításával. Á kö­zeljövőben a mérték után dolgozó szabóságok megyé- sítésére kerül sor. Annak, hogy az azonos munkát végző részlegeket „egy kalap alá vonják”, és hogy a szakemberek tudását továbbképzések keretében bővítik, elsősorban azok lát­ják hasznát, akik a szolgál­tatásokat igénybe veszik. KB-kiildöttség Szófiában Vasárnap Szófiába utazott az MSZMP Központi Bizott­ságának küldöttsége, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezetésé­vel. A delegáció, melynek tagja Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Lakos Sándor, a KB tagja, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének igaz­gatója, részt vesz a Béke és Szocializmus című folyóirat és a Bolgár1 Kommunista Párt Központi Bizottsága ál­tal rendezett nemzetközi konferencián. Szovjet magyar Megbeszélések az együttműködésről Tegnap Moszkvában meg­kezdődött a szovjet—magyar gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság elnöki ta­lálkozója. A találkozón Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar és Konsztantyin Katusev mi­niszterelnök-helyettes, a szovjet tagozat elnöke átte­kinti a két ország gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseit. A megbeszéléseken részt vesz dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykö­vete. NEMZETKÖZI GYERMEKÉV Gazdag program 1979-ben A társadalom széles rétegei fejezték ki érdeklődésüket és tenniakarásukat a nemzetkö­zi gyermekévet előkészítő nemzeti bizottság felhívása nyomán — állapította meg hétfőn a Parlamentben meg­tartott ülésén a nemzéti bi­zottság. A gyermekévet meg­előző tanácskozáson, ame­lyen Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Állami Ifjúsági Bizottság el­nöke elnökölt. Nádor György az Állami Ifjúsági Bizottság- ság titkára számolt be az előkészítő munkáról. Színes, változatos akciók, rendezvények kerültek a gaz­dag programba. A Magyar Üttörők Szövetsége például meghirdette „Á mi világun­kért” elnevezésű országos mozgalmat. Ennek célja, hogy a gyermekek megismer­kedjenek a világgal, amely­ben élnek, találkozzanak a szocialista építőmunka kép­viselőiével. A iövő év júniusában nem­zetközi fórumot hívnak össze Budapestre a gyermekek bol­dogabb és biztonságosabb jö­vőjét szolgáló összefogás erő­sítésére. Szovjet—iraki tárgyalások Moszkvában (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom