Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-02 / 284. szám

Megkezdte munkáját a IX. magyar békekongresszus. Képünkön: Pethö Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese köszönti a küldöttekei (Telefotó - KS) Céljaink világosak, a tetteken a sor Kommunista aktívaiilés a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének feladatairól Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 284. szóm, 1976. december 2-, szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdte munkáját a magyar békekongresszus ALBÉRLET HELYETT EGYÜTT A SZÜLŐKKEL A pályakezdőkről, otthonteremtőkről, családalapítókról szóló sorozatunk 3. része 3. oldal TUDOMÁNY, TECHNIKA 4. oldal Befejeződtek a magyar—szíriai tárgyalások Tegnap délután az MSZMP Központi Bizottsága székhá- zában befejeződtek a magyar —szíriai hivatalos tárgyalá­sok. A megbeszéléseken a tárgyaló csoportok Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Hafez Al-Asszadnak. az Arab Üjjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriai Arab Köztársaság elnökének vezetésével áttekintették a pártok közötti együttműkö­dés kérdéseit, megvizsgálták a két ország kapcsolatainak alakulását, további fejleszté­sének lehetőségeit. Véle­ményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kérdé­seiről, különös tekintettel a közel-keleti helyzet legutób­bi fejleményeire. A szíriai küldöttség dél­előtt Losonczi Pál társaságá­ban a Beloiannisz Híradás- technikai Gyárba látogatott. Kádár János fogadta Antonio Maidanát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap fogadta Antonio Maidanát, a Paraguayi Kom­munista Párt első titkárát. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymás pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi helyzet, a nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdései­ről, valamint a pártközi kap­csolatok fejlesztéséről. Ká­dár János, az MSZMP, a magyar nép szolidaritásáról biztosította a paraguayi kom­munistákat, demokratákat, minden hazafit a fasiszta diktatúra megdöntéséért folytatott áldozatos harcuk­ban. A találkozón jelen volt Alfredo Alcorta, a Parag­uayi Kommunista Párt má­sodtitkára, Julio Rojas, a Politikai Bizottság tagja és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Az Országház kongresszusi termében teg­nap délelőtt ünnepélyes külsőségek között megkezdte munkáját a IX. magyar békekong­resszus. A kétnapos tanácskozáson az elő­készítő megyei konferenciákon megválasz­tott 800 küldött, továbbá a társadalmi és tö­megszervezetek képviseletében meghívott vendégek vesznek részt. A megnyitó ülés elnökségében helyet fog­lalt Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke. Sarlós Ist­ván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Kállai Gyula a HNF OT elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Polinszky Károly oktatási miniszter, Bartha Tibor re­formátus püspök, Lékai László esztergomi bí­boros-érsek, valamint politikai, társadalmi és kulturális élétünk számos ismert személyi­sége. Az elnökségben foglalt helyet Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt a Béke­világtanács küldöttsége: Vlagyimir Vaszilje- vics Kavanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, a Szovjet Békebizott­ság alelnöke, Harri Bridges, az Amerikai Egyesült Államok kikötői rakodómunkások szakszervezetének, a Békeerők Nemzetközi összekötő Fórumának alelnöke, Do Xuan Oanfr zeneszerző, a világbékéért küzdő Viet­nami Békebizottság elnökségének és titkár­ságának tagja, a Béke-világtanács tagja és Laukó Károly, a Béke-világtanács titkára. A kétnapos tanácskozást Pethö Tibor, a Ma­gyar Nemzet főszerkesztője, az Országos Bé­ketanács elnökhelyettese nyitotta meg. A kongresszus résztvevői — Pethö Tibor ja­vaslatára — egyperces néma felállással adóz­tak Sík Endre, az Országos Béketanács el­hunyt elnöke emlékének, valamint az élők sorából eltávozott OBT tagoknak', Darvas Jó­zsefnek, Debrőczy Tibornak, Kardos Tibor­nak, Kisfaludy Stróbl Zsigmondnak, Markó Imrének és Ortutay Gyulának. Ezt követően megválasztották a szerkesztő, illetve a jelölő bizottságot, s ' elfogadták a kongresszus napirendjét: f-Az Országos Béketanács jelentése a békemozgalom VIII. kongresszusa óta végzett munkájáról, az OBT főtitkárá­nak szóbeli kiegészítője. 2. Felszólalások. 3. A kongresszus állásfoglalásának jóvá­hagyása. 4. Az OBT működési szabályzatának mó­dosítására vonatkozó határozatok meg­hozatala. 5. Az Országos Béketanács és tisztségvi­selőinek megválasztása. Ezt követően Sebestyén Nándomé, az Or­szágos Béketanács főtitkára, a Béke-világ­tanács elnökségének tagja fűzött szóbeli ki­egészítését az írásos jelentéshez. Az Országos Béketanács főtitkárának beszámolója A hazai és nemzetközi bé­kemozgalom három évtized­del ezelőtti zászlóbontását, az azóta elért történelmi ered­ményeket méltatta bevezető­jében Sebestyén Nándorné, majd így folytatta: A mai világhelyzet ismere­tében meggyőződéssel mond­hatjuk, hogy az eredmények­ben múlhatatlan érdemeket mondhatnak maguknak azok a kimagasló személyiségek — köztük magyarok is — akik felismerték az emberi­ség létérdekeit, a béke meg­óvásáért folytatott harc tör­ténelmi szükségszerűségét s a szocializmusért, a haladá­sért küzdő erőkre támasz­kodva a wroclawi értelmisé­gi világkongresszuson elin­dították az emberiség egyik legnemesebb, legszélesebb mozgalmát. A VIII. magyar békekong­resszus óta végzett munká­ról előterjesztett írásos je­lentés azt tükrözi, hogy si­keresen valósítottuk meg a legutóbbi kongresszus aján­lásait. Az eltelt öt év során a békemozgalom a párt és a kormány következetes béke­politikája alapján eredmé­nyesen tevékenykedett. Hoz­zájárult a szocialista nemze­ti egység erősítéséhez, amelynek legfőbb összekötő ereje a szocialista építő mun­ka, a hazafiság, a demokra­tizmus és a béke. Mozgalmunk a két kong­resszus közötti időszakban kedvező hazai, ugyanakkor bonyolult nemzetközi felté­telek között végezte munká­ját. A Szovjetunió békepoli­tikája és a nemzetközi béke­erők tevékenysége során szé­lesedett és mélyült az eny­hülési folyamat. Mozgalmunkat szoros szá­lak fűzik a Béke Világtanács­hoz: támogatjuk törekvéseit, segítjük, hogy a világbéke érdekében mind jobban be­tölthesse hivatását. Népünk a béke megőrzését nemzeti programjának tekinti. Részt vállalt és vállal az európai biztonságért és együttműkö­désért, a fegyverkezési haj­sza megfékezésért, a leszere­lésért kibontakozott társa­dalmi mozgalomból. Arra tö­rekedtünk, hogy mindenki számára világossá, félreért­hetetlenné tegyük: hova tar­tozunk, milyen célokat köve­tünk. A béke ügye számunk­ra elválaszthatatlan az érte legtöbb áldozatot hozó Szov­jetunióval fennálló szilárd szövetségtől, a megbonthatat­lan testvéri barátságtól. Büszkék vagyunk arra, hogy hazánkra mint béke­szerető, a békéért tettekre kész országra tekintenek vi­lágszerte. Mozgalmunk he­lyesen tudatosította az egyre átfogóbb igazságot: a béke és a szocializmus egymástól elválaszthatatlan. Az embe­rek erről naponta Szavaz­nak: munkájukkal, gondol­(Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok me­gyei Bizottsága 1978. ok­tóber 10-i ülésén megha­tározta a megye mezőgaz­daságának és élelmiszer- ipaijának feladatait a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata alapján. A határozat meg­ismertetése, a tennivalók megvitatása érdekében teg­nap kommunista aktívát tartottak Szolnokon, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa székházában. A tanácskozáson Andrikó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára elnökölt. Megnyitójában kö­szöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert, vala­mint Barta László megyei tanácselnököt, Árvái Ist­vánt, az SZMT vezető titká­rát, a mezőgazdasági és élel­miszeripari üzemek, szövet­kezetek kommunista veze­tőit és küldötteit, a járási, városi pártbizottságok és ta­nácsok vezetőit. Bejelentette, hogy a vitaindító előadást Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára tartja. A vitaindítóban először az aktíva összehívásának okait vázolta a pártbizottság tit­kára. Elmondta, hogy a párt XI. kongresszusán, de külö­nösen a Központi Bizottság 1977 októberi és 1978 márci­usi határozatában jelentősen előtérbe kerültek a mező- gazdaság kérdései. A fejlett szocialista társadalom épí­tésében egyre növekvő sze­repe van a mezőgazdaság­Féiautomata szerelő cél­gépet állítottak üzembe a jelzőlámpafoglalatok készí­tésére a Kontakta mező­túri alkatrészgyárában. A váltóasztalos berendezésen egy műszakban ezernél több foglalatot készít Far­kas Sándomé nak, s egyre erősödik a me­zőgazdasági termékek ex­portja is. Másrészt a megyei pártbizottság október 10-i határozatában sokoldalúan elemezte a . mezőgazdaság helyzetét és megszabta a to­vábbi feladatokat is. — Ezt szeretném most mindenekelőtt ismertetni — mondotta, — hogy a mező- gazdaságban az elkövetke­zendő években segítsük elő, jobban mint eddig, célkitű­zéseink maradéktalan vég­rehajtását. További sikere­ink záloga a még céltudato­sabb munka! A bevezető után az idei tevékenységet értékelte Mo­hácsi Ottó. Az év vége felé járva teljes biztonsággal megállapíthatjuk, hogy az — Legfontosabb teendő­ink — mondotta Mohácsi Ottó — a termelés és az ér­tékesítés biztonságának fenn­tartása, a helyi adottságok és ismeretek birtokában azok korszerűsítése, bővíté­se. A szakmai, a jogi és a közgazdasági felvilágosító munka szélesítése és a jó szervezési módszerek általá­nosítása. Az 1979. év mező- gazdasági és élelmiszeripari feladatok alapját az 1978. évben elért eredmények al­kotják. A mezőgazdaságban alapvető, hogy folytatódjék a vetés és a termelési szer­kezet ésszerűsítése. Az élel­miszeripar változatlan fon­tos feladata, hogy a lakossá­gi ellátás színvonalának ja­vításához, a gazdaságos ex­erőfeszítések nem voltak hiábavalók, az 1978-ra ki­tűzött feladatok megvaló­sultak. előre haladtunk. A megállapítás után az ered­mények részletes elemzése közt külön hangsúlyozta a hatékonysági követelmények fokozását, a tudatos terme­lési tényezők megfelelő ará­nyainak biztosítását. A ta­karmánygazdálkodás. a vegyszer-felhasználás, vala­mint az anyag- és energia- gazdálkodás, a gépek, be­rendezések kihasználása még mindig sok belső tartalékot jelent egy-egy üzem életé­ben, mutatott rá a példák sokaságával. A vitaindítóban nagy he­lyet kapott a következő év feladatainak összegezése. porthoz nagyobb mértékben járuljon hozzá. Elmondta azt is. hogy a megyei párt-végrehajtóbi­zottság néhány nappal ez­előtt értékelte a mezőgaz­daság felkészültségét a kö­vetkező évi feladatok meg­oldására. Úgy ítélte meg, hogy az üzemek döntő több­ségében a munkákat idejé­ben és a körülményekhez képest jó minőségben elvé­gezték. Az állatállomány ré­szére a takarmány biztosí­tott. A jövő évi feladatok megoldásához szorosan kap­csolódik a megkezdett be­ruházások tervszerű folyta­tása. A mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődését a (Folytatás a 3. oldalon.) Fenntartani a termelés és az értékesítés biztonságát

Next

/
Oldalképek
Tartalom