Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 9. Hozzájárulás az enyhüléshez z MSZMP Közpon­ti Bizottságának szerdai ülése átte­kintette hazánk külpolitikájának leg­fontosabb kérdéseit is. Im­már hagyomány, hogy az MSZMP vezető szervei időről időre elemzik a két KB-ülés közötti időszak legfontosabb eseményeit, a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi kap­csolatainak, a pártközi kap­csolatoknak és a világpoliti­ka ügyeinek állását. Aligha kétséges, hogy a mostani tanácskozásról ki­adott közleményben a legel­ső helyen a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Tes­tületé novemberi - moszkvai ülésének értékelését illette meg. Ismeretes, hogy a szo­cialista közösség országai ve­zetőinek ilyen típusú tanács­kozásai nem túl gyakoriak, s mindig alapvető problémá­kat vitatnak meg, olyanokat, amelyek Európa és az egész világ biztonságának, békéjé­nek sorsát érintik. A leg­utóbbi moszkvai ülés beható elemzését adta a jelenlegi nemzetközi helyzetnek, s fel­hívása a fegyverkezési ver­seny megfékezésére, a nuk­leáris leszerelésre, a pusztító eszközökre fordított milliár- dok csökkentésére, minden ország népének és kormá­nyának józan és egyedül le­hetséges alternatívát aján­lott. A Központi Bizottság köz­leménye a magyar külpoli­tika sarkalatos pontjaként jelöli meg a különböző lesze­relési intézkedések támoga­tását. „A Magyar Népköztár­saság a Varsói Szerződés or­szágaival együtt arra törek­szik — olvashatjuk a doku­mentumban —, hogy a fegy­verkezési hajsza lefékezésé­ről, a leszerelés előmozdítá­sáról folyó tárgyalásokon fordulat jöjjön létre.” Való­ban. fordulatra van szükség, mert, ahogy ezt a moszkvai dokumentum megfogalmaz­ta : a leszerelés, a katonai fe­szültségcsökkentés terén nincsenek már felesleges éve­ink. Értékes hónapok, hatal­mas — az éhező szájaktól elvont — összegek, a pusztí­tás szolgálatába állított erő­források vesznek kárba — s mindezek eredményeként ál­talános nukleáris háború ve­szélye fenyeget. Ezekkel a tényekkel nyugaton még mindig nem hajlandók szem­benézni. A szocialista lesze­relési kezdeményezésekre újabb fegyverkezési tervek­kel válaszolnak. Éppen de­cember első hetében tanács­koztak Brüsszelben a NATO- országok hadügy- és külügy­miniszterei és a nyugati ka­tonai paktum további erősí­tésére hoztak határozatokat. Bécsben a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folytatott tár­gyalásokon a nyugatiak visz- szautasították a szocialista országok javaslatát, hogy a tárgyalások időtartama alatt ne növeljék csapataikat... Érthető tehát, hogy a Köz­ponti Bizottság állásfoglalá­sa hangsúlyozta: „Szükség van a szocialista közösség vé­delmi erejének megfelelő színvonalon tartására, folya­matos tökéletesítésére.” A Központi Bizottság átte­kintette az utóbbi hónapok legfontosabb magyar külpo­litikai eseményeit, s megál­lapította: jó eredmények szü­lettek a párt és a kormány vezetőinek tárgyalásain szo­cialista szövetségeseinkkel, a tőkés partnerekkel, a fejlődő országok államférfiaival, po­litikusaival és a kapitalista országok kommunista párt­jaival. magyar külpolitika kiemelkedő esemé­nye volt Kádár Já­nos párizsi látoga­tása, amely „jól szolgálta Magyarország és Franciaország együttműkö­désének bővítését, a kölcsö­nök megértést, az országaink, népeink közti jó viszony erő­sítését, és hozzájárult az európai biztonság megszilár­dításához, a nemzetközi eny­hülés ügyéhez.” Pártunk, ál­lamunk külpolitikájának minden téren ez a célja: a béke, a népek közötti megér­tés. a társadalmi haladás szolgálata, szocialista építé­sünk külső feltételeinek biz­tosítása. M. G. Befejeződött a NATO külügyminiszteri konferencia Az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli kétnapos külügy­miniszteri konferenciájáról péntek délután kiadott hosz- szú zárókommüniké a meg­szokott módon csupán álta­lánosságokat tartalmaz és az sem derül ki belőle, milyen kérdéseket vitattak meg a külügyminiszterek. A tár­gyalásokon részletesen vita­tott iráni, afrikai problémák­ról, vagy a NATO és a Kínai Köztársaság kapcsolatairól például szó sincs a kommü­nikében, bár a konferencia befejezése után mind Joseph Luns NATO-főtitkár. mindj az Egyesült Államokat kép­viselő Warren Christopher helyettes külügyminiszter elismerte, hogy ezekről sok szó esett a megbeszéléseken. Terjedelmes részt szentel a záróközlemény a kelet— nyugati kapcsolatoknak. Üd­vözli a SALT-tárgyalásokon elért haladást. A közép-euró­pai haderő- és fegyverzet- csökkentési tanácskozásokról szóló hosszú szakasz is megr állapít „bizonyos haladást”, de ez a NATO szerint ko­rántsem kielégítő, a kom­müniké megismétli a több­ször hangoztatott kívánságot, hogy a szocialista országok „válaszoljanak pozitívan a közép-európai haderők és fegyverzetek adataival kap­csolatos becslésbeli különb­ségekre vonatkozó nyugati kérdésekre”. Somoza enged Anastasio Somoza nicara- guai diktátor csütörtökön az amerikai befolyás alatt álló Nemzetközi Közvetítő Bizott­ság nyomására elfogadta az ellenzéki erők egyes követe­léseit. Somoza csütörtöki beszé­dében közölte, hogy az ellen­zéki széles frontnak tett „en­gedményként” azonnali ha­tállyal megszünteti a statári- ális állapotot, s az ország törvényhozása elé terjeszti javaslatát, amelyben a poli­tikai foglyokat és a külföldre menekülteket is érintő am­nesztiára tesz ígéretet. Csütörtöki hivatalos kato­nai közlések szerint a szep­temberi polgárháború óta a legnagyobb összetűzések zaj­lottak le Esteli város köze­lében, ahol a diktatúra fegy­veresei repülőgépeket vetet­tek be a felkelők táborai el­len. Csütörtök éjszakai be­jelentés szerint további két összecsapás is történt, amely­nek áldozatairól nincsenek megbízható értesülések. Az utolsó brit gyarmat Nagy-Britannia csütörtökön egyezményben ígért függet­lenséget egyik, még megmaradt gyarmatának, a Csendes­óceán délnyugati részén fekvő 33 korallzátonyból álló Gil- bert-szigeteknek. A 48 ezer lakosú szigetek a jövő év júliu­sában Kiribati néven válnak független köztársasággá. Budapest—Moszkva Emlékülés az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának évfordulóján MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottsága egyhangúlag java- ' solta, hogy a tanács elnök­sége ratifikálja a Szovjet­unió és a Vietnami Szocia­lista Köztársaság barátsági és együttműködési szerződé­sét. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács bizott­ságainak együttes ülésén szá­mos szovjet pártvezető vett részt, közöttük Mihail Szusz- lov, Borisz Ponomarjov. Va- szilij Kuznyecov, Mihail Zimjanyin és Konsztantyin Ruszakov. BÉCS Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására december 7—8- án látogatást tett Bécsben Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezető­je, akit fogadott Franz Mu- hri, az OKP elnöke. Erwin Scharffal, az OKP Politikai Bizottságának tagjával, a külügyi osztály vezetőjével folytatott megbeszélések so­rán tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom idő­szerű kérdéseiről, valamint a két párt együttműködésé­nek jövő évi tervéről. TOKIÓ A péntekre virradó éjsza­ka letette a hivatali esküt Ohira Maszajosi új japán mi­niszterelnök kormánya. A Li­berális Demokrata Pártban dúló frakcióharc miatt, amely hátráltatta a kabinet megalakítását, a mérsékelt politikusként számon tartott Ohira kompromisszumra kényszerült a miniszteri tárcák és az LDP posztok elosztását illetően. Noha a vele szem­ben álló csoportok akarata ellenére Ohira kieszközölte közeli munkatársának, Szai- to Kunikicsinek az LDP fő­titkárává történt megválasz­tását. Kuraisi Tadao szemé­lyében ismert „héja” lett a végrehajtó tanács elnöke. PÁRIZS Giscart d’Estaing fran­cia köztársasági elnök pénteken délelőtt az Elysée- palotában fogadta az európai magyarázó körútra indult Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnököt. Az Elysée- palota szóvivője Khalil láto­gatása után kijelentette, hogy az beilleszkedik a két or­szág „szoros párbeszédébe”, mintegy folytatását képezi Szadat elnök szeptemberi (Camp David előtti) és Mu­barak alelnök októberi (Camp David utáni) vizitjének. BELGRAD Jugoszláviában — Szlové­nia kivételével — az utóbbi napokban villanyáramfo- gyasztás-korlátozást vezettek be. Országszerte körzeten­ként, illetve városnegyeden­ként felváltva, más-más idő­közökben, de naponként több órán át szünetel az áram­szolgáltatás. A kényszerintéz­kedés oka: a folyók alacsony vízállása következtében csök­kent a vízi erőművek terme­lése, miközben a szokatla­nul hideg időjárás miatt a fogyasztás erőteljesen meg­növekedett. November köze­pe óta sokhelyütt akadozik a gázpalack-, fűtőolaj- és a szénárusítás is. JERUZSÁLEM Nyolcvan éves korában egy jeruzsálemi kórházban elhunyt Golda Meir, volt iz­raeli miniszterelnök, a zsidó állam történelmének egyik legjelentősebb egyénisége. A Golda Meir halálát bejelentő közlemény nem jelölte meg a halál okát. A kórház szó­vivője szerint leukémiában halt meg. — A Magyar Népköztársa­ság, mint a helsinki tanács­kozás egyik kezdeményezője, a többi szocialista állammal együtt, mindent megtesz a záróokmányban foglaltak kö­vetkezetes megvalósításáért. Az emberi jogok védelme ér­dekében tovább kell folytat­ni a harcot a fajüldözés, a neonácizmus, a kolonializ- mus és a neokolonializmus minőén formája ellen. — Mondotta dr. Antalffy György a Magyar Jogász Szövetség elnöke az emberi jogok deklarációjának 30. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepi megemlékezésen, pénteken a Magyar Jogász Szövetségben. Az Országos Béketanács, a Magyar ENSZ- társaság, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Jogi Bizott­sága, a nemzetközi gyermek­év nemzeti bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség emlékülésén részt vett Mar­kója Imre igazságügyminisz­ter, dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes, vala­mint a politikai és társadal­mi szervezetek több vezetője. Az elnöki megnyitó után dr. Szabó Imre akadémikus mondott emlékbeszédet. Hangsúlyozta: — A szocialis­ta országok új alkotmányai­ban kiemelkedő szerep jut — az állampolgári jogok alakjában — az emberi jo­goknak. Az 1972-es magyar alkotmánymódosításkor pél­dául számos, az emberi jo­gokra vonatkozó új elemet iktattak be, s példamutató a Szovjetunió 1977. október 7- én elfogadott új alkotmánya is. — Az Egyesült Nemzetek harmadik közgyűlésére, 1948. december 10-re elkészült az Az alkotmány tervezete természetesen politikai komp­romisszum alapján készült el. Megalkotásában — amely hosszú hónapok, sokszor igen kemény vitáját igényel­te — az összes vezető parla­menti pártok résztvettek, a kommunistáktól a szocialis­táktól és a kormánypárti centrumon keresztül a szél­sőjobboldali Népi Szövetsé­gig. Végeredményben olyan, haladó vonásokat tartalma­zó polgári alkotmány szüle­tett, amely hosszú időszak­ra módot nyújt az ország demokratikus fejlődésének kibontakoztatásához. 1. Joggal merül fel a kérdés: ha az összes, lényegesebb erőt képviselő pártok közös megállapodása volt az al­kotmány alapja — miért je­lentett mégis veszélyes aka­dályt a népszavazás idő­szaka. Az valóban előrelátható volt, hogy a népszavazáson rendkívül nagy többséggel jóváhagyják az alkotmányt. Az igazi problémát az jelen­tette : lebonyolítható-e a nép­szavazás, vagy elönti Spa­nyolországot az erőszak hul­láma. A dolog lényegét te­kintve két csoportból állt az alkotmány ellenzéke. Az el­ső teljesen érthető módon a három esztendeje meghalt diktátor emlékét dédelgető ultrajobboldal volt. Magya­rán: a fasiszták és újfasisz­ták. Nem jelentéktelen erőt képviselnek. Ez az erő szá­zalékosan nem túlságosan nagy, a politikai és hatalmi befolyást tekintve azonban nem elhanyagolható. Az al­kotmány tervezetének vitája Emberi jogok egyetemes nyi­latkozata, az a nemzetközi deklaráció, amely első ízben fogalmazta meg az állampol­gári jogok legfőbb kívánal­mait. A dokumentum meg­születése számunkra is meg­emlékezésre méltó, mint ahogy az egész világon meg- ünneplik az emberi jogok napját. A világ haladó köz­véleményével együtt úgy kö­szöntjük a nemes gondolato­kat, mint az enyhülés és a nemzetközi béke megterem­tésének egyik eszközét. * * a Moszkvában pénteken a szovjet főváros társadalmá­nak képviselői gyűlésen em­lékeztek meg az emberi jo­gok nemzetközi napjáról. A gyűlést Alekszej Siba- jev, a Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsának el­nöke nyitotta meg, majd Pjotr Fedoszejev, a Szovjet Tudományos Akadémia alel- nöke mondott beszédet. A szónok bevezetőben rá­mutatott, hogy az emberi jo­gok napjának megtartása lé­nyegében hangsúlyozza azt a szerepet, amelyet a Szovjet­unió tölt be. mint a demok­rácia védelmezője, mint a fajgyűlölet, a faji elkülöní­tés, a népirtás elleni küzde­lem aktív résztvevője. Az emberi jogok problé­ma körének demagóg meg­közelítése — folytatta Fe­doszejev — egyrészt arra szolgál, hogy a reakciós im­perialista körök leplezzék el­távolodásukat az enyhülés politikájától, másrészt pe„dig arra, hogy megingassák a nemzetközi közvélemény bi­zalmát a Szovjetunió politi­kájával szemben, megkísérel­jék megbontani a szocialis­ta közösség, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységét. kettészakította a parlament szélsőjobboldalán helyet fog­laló Népi Szövetséget és an­nak nyíltan fasiszta szárnya, az alkotmány ellen fordult. Ami igazán veszélyessé tet­te a szélsőjobboldali ellen­zéket — az a hadsereg tá­bornoki és tisztikarában ta­lálható ultra jobboldali el­lenállás volt. Ennek a meg­nyilvánulásaként lehet érté­kelni a népszavazást közvet­lenül megelőző katonai puccskísérletet. Ezt csírájá­ban elfojtották, s ezzel az egyik legfontosabb akadály hárult el a népszavazás le­bonyolításának útjából. A népszavazás másik aka­dálya a baszk terrorista moz­galom. Ennek történelmi­társadalmi alapja az volt, hogy Franco évtizedeiben a baszk földre a diktatúra kü­lönösen brutális és erős sú­lya nehezedett. Az osztály­elnyomás a kegyetlen nem­zetiségi elnyomással páro­sult. Az utóbbi három év eseményei azonban bebizo­nyították, hogy a Spanyolor­szágtól való elszakadást kö­vetelő baszk terroristák te­vékenysége a szélsőjobbol­dal esélyeit növeli. A ter­rorizmus egyértelmű volt a hadsereg provokálásával és voltaképpen táplálta a Fran­cétól örökölt erőszakszerve­zetek ellenállását a demok­ratizálás folyamatával szem­ben. 2. A terroristák nyomása mindenesetre ahhoz eléggé erős volt, hogy a baszk tar­tományokban működő pol­gári nacionalista pártat az alkotmány ellen fordítsa. Pontosabban: hogy ez a párt tartózkodást és ne „igen” szavazatot ajánljon híveinek. Koszigin és Willi Stoph tárgyalásai Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke pénteken a Kreml-ben megbeszélést folytatott Willi Stoph-fal, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagjával, az NDK Minisztertanácsának elnökével. A megbeszélések fő témá­ja a két ország közötti gaz­dasági együttműködés to­vábbi kiszélesítése és fej­lesztése volt. Willi Stoph pénteken visz- szautazott az NDK-ba. Nagygyűlés Kambodzsában Kambodzsa felszabadított területeinek egyikén nagy­gyűlést tartottak a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront megalakulásának tiszteletére. A fronthírügynökségnek, az SPK-nak a tájékoztatása sze­rint az ünnepi nagygyűlés el­nökségében megjelentek a KNEF Központi Bizottságá­nak tagjai, az élen Heng Somrinnal, a KB elnökével. A nagygyűlés résztvevői tisz­telegtek a front zászlaja előtt, majd a Központi Bi­zottság tagjai koszorút he­lyeztek el az elesett hősök emlékművénél. Megnyitó be­szédében Heng Somrin fel­olvasta a KNEF nyilatkoza­tának teljes szövegét, amely kifejezi a kambodzsai nép forradalmi céljait: a reakciós Pol Pot-ieng Sary klikk meg­döntését a békés, független, demokratikus, semleges, el nem kötelezett, szocializmus felé haladó Kambodzsa fel­építését. akadályon Ilyen előzmények után ki­fejezett sikernek kell tar­tani, hogy a választópolgá­rok csaknem 68 százalékos részvételével a voksok or­szágosan mintegy 88 száza­léka „igent” mond.ott az új demokratikus alkotmányra. A „nem” szavazatok aránya 8 százalékot tett ki. Ami a baszk földet illeti, ott a szavazók körülbelül 69 szá­zaléka jelent meg az urnák előtt és 55 százalék volt az „igen” szavazatok aránya. 3. ' Az alkotmány elfogadása mindent összevéve kedvező fordulatot jelent, és Spa­nyolország történelmi fejlő­désének új szakaszát nyitja meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a problé­mák megoldódtak. Feltehető, hogy a népsza­vazás után sikerül csökken­teni a baszk terrorizmus nyo­mását és ezzel párhuzamo­san még hatásosabban szem­mel tartani a hadsereg so­raiban meglevő neofasiszta erőket. Ezeken az alapvető feladatokon túlmenően a po­litikai harc előreláthatólag a választások időzítése körül kristályosodik majd, ki. Rendkívül sürgős lenne a községi választások megtar­tása, mert csak így lehetne leváltani a helyi szinten még mindig karoíjszékeiben ülő, a központi apparátusnál lénye­gesen jobboldalibb közigaz­gatást. Elvben napirenden lennének az általános vá­lasztások is, bár ezeknek a megtartása a bizonytalanság és feszültség újabb korsza­kát hozhatná — anélkül, hogy a jelenlegitől lényege­sen eltérő erőviszonyok ala­kulhatnának ki. Hogy e két választásra mi­lyen sorrendben kerül sor, illetve hogy általános válasz­tás nélkül létrehozható-e égy jelenleginél szélesebb ala­pökon álíó kormány, azt csak a várható politikai pozíció­harcok kimenetele válaszol­hatja meg. i. e. Spanyolország: túl az Nagy és veszélyes akadályon jutott keresztül decem­ber 6-án Spanyolország. A népszavazás nagy többséggel elfogadta az ország új demokratikus alkotmányát, s ezzel államjogilag is lezárta a Franco-féle önkényuralom idő­szakát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom